Szolnok Megyei Néplap, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-10 / 84. szám
1968. április 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A iöMjogi törvény jelentőségéről és végrehajtásáról A TV KÉPERNYŐJE ELŐTT Az új sorosatok mindig fokozottabb figyelmetérdemelnek, hiszen hetekre befolyásolhatják a televízió műsorát. Ezért nem közömbös, hogy mondjuk egy 12 részes sorozatnak hogyan sikerül a bemutatkozása. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy A világ nagy vasutai máris megnyerhette a nézők tetszését. Már azokét, akik a modern ipari civilizáció kérdései . iránt érdeklődnek. A francia ismeretterjesztő sorozat, alighanem méltó párja lesz a tenger mélységeit kutató és a titkait feltáró olasz tenger-filmnek. Rekonstruált jelenetek, régi eredeti felvételek, mozgó képek a film ősi korszakából egyaránt helyet kaptak a társadalmi összefüggésekre is gondosan ügyelő sorozatban. Képzeletben felülhetünk majd a világ leghíresebb expre^szeire, de jelen lehetünk tragikus végű vasúti szerencsétlenségeknél is. Még a művészet is megszólal, lásd az első rész szellemes és egyben gyilkos Daumier karikatúráit a hajdan első és harmadik osztály utasairól. A bűnügyi filmek sorában új Angyal jelent meg a képernyőn; Templar tengerentúli kollégája, Mr. McGuil. Nem oly elegáns és megnyerő, mint Templar, s talán bátorság dolgában is elmarad mögötte — fél is, de nem kétséges, egy sereg nagyszerű tettet fog majd végrehajtani a rendőrség ellenére s a maga zsebére és hasznára, és természetesen a detektív történetek izgalmaira váró tévénézők „örömére”. A Csináld magad is most jelentkezett először. Eredetileg a barkácsolni szerető fiataloknak készült a gyakorlati bemutatóval egybekapcsolt tanácsadás, de az első rész tapasztalatai azt mutatják, hogy a környezetük csinosítását magánerővel végző felnőttek is sokat tanulhatnak belőle. Mint ahogyan a nők Molnár Margit műsorából, amely némileg új köntösben a régebbi nőknek készült adások hagyományait újította fel Tavasz a lakásban címmel. Megindí- tóan szép lírai képekkel indult az adás, a virágba borult természet képeivel. Aztán túlságosan is praktikus dolgok következtek: virágültetés, salátakészítés, nagytakarítás stb. Hasznos dolgok ezek, de nem ártott volna egy kicsit feljebb is röppenni. A női arc kikészítése lehet fontos. de a női lélek „kozmetikája” sokkal inkább az. Ebből is villanthatott volna fel tavasz ürügyén a nők érdeklődéssel várt félórája. Spanyol győzelem Londonban Az Euróvízió táncdalfesztiválon született, nem ,d- söprő, csupán a finisben szerzett egy pontos előny a második helyre szorult an goi versenydallal szemben. A győztes dal címe: La. la, la és az előadója a hosszú nevű Maria de Los Angeles Santa Maria. Temperamentumos előadásébarj, Jól érvényesült a dal spanyol karaktere és beates ize. A népes mezőnyben rajta kívül akadt még néhány említésre méltó dal; például az angol Cliff Richard által előadott Congratiilati- ons. De kedvesen énekeltek a dubrovnyiki trubadúrok is. A nézőt azonban mégsem annyira a dalok bűvölhették el: sokkal inkább a fesztivál kiállításában és lebonyolításában magnyilvánuló finom elegancia és imponáló nagyvonalúság Az egyszerű voltában is hatásos díszlet, a kedvesen közvetlen műsorközlő, valamint a televíziós közvetítés biztonsága és nyugatiba. Jól esett látni az énekesek szolid, de mégis dekoratív öltözetét is. Mindez bizonyítja, hogy a jó ízlés nem idegen a táncdalok porondjától; ellenkezőleg: előnyös. Ruttkai — szóló magával ragadó és felejthetetlen. Ez illik leginkább a Pongrácz Zsuzsa írta és Keleti Márton rendezte tv- filmre. A jól hangszerelt együttes csak kíséretül szolgált egv virtuóz színészi remeklésnek. Az 5 Bözsije feledtetni tudta a vígjáték szerkezetbeli fogyatékosságait; azt tudniillik, hogy a Bözsi és a többiek valóiában lazán kapcsolódó jelenetek sora. Nem egy közülük önállóan is megélne? Csak rá ügyeltünk; belső hangjaira, lefegyverző mosolyára, dur- cás bájára, játékának sajátos ruttkais fintoraira és rezzenésnyi felhangjaira. Csak ő tudta igazán maivá avatni Bözsi figuráját, s ő tudta elhitetni bolgodságá- nak avagy boldogtalanságának elfogadhatóan igaz történetét. Bözsi élete valóságos bűvészmutatvány, hiszen nap mint nap három gyermekes család gondjaival, bajaival kell megbirkóznia úgy, hogy ne váljon az robottá, $ valamit megőrizzen az élet szépségéből is. Erre a bűvész- mutatványra Ruttkai Évánál alkalmasabb „bűvészre” aligha találhattak volna. Keleti Márton a tőle megszokott biztonsággal dirigálta az együttest. V. M, 85 emberélet — hat kitüntetés Néhány napja kitüntették a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat bar- lan gmentő szolgálatának hat tagját. Egy évtizede álltak folytonos készenlétben, s ez alatt 85 eltévedt embert mentettek meg az életnek, zömmel kalandvágyó gyerekeket. Néhányat közülük valósággal az utolsó pillanatban pereltek vissza a haláltól. Így azt a három alkalmi „barlangkutatót”, aki néhány éve hét teljes napot töltött el étlen-szofn- jan a Mátyás-barlang útvesztőjében. Az utolsó napokban már a barlangfolyosóról fel kapart és rongyokba tekert agyag lassan átszivárgó nedvességét nyalták kínjukban. Mikor megmentőik rájuk találtak, már mindennel leszámolva várták a halált. Olykor maguk a mentők is súlyos veszélybe kerülnek. Ilyen eset volt például, amikor az aggteleki Meteor-barlang 12 méteres szakadékba zuhant és gerincsérülést szenvedett 19 éves leányt igyekeztek megmenteni. Pillanatokon múlt, hogy utána nem zuhantak maguk a mentők is, akik a függőleges kürtőben vállal-lábbal megtámaszkodva, élő hídként lebegve emelték mind feljebb és feljebb a leányt. De végül a 18 órás küzdelem eredményes volt. Any- nyira, hogy a megmentett leány ma egyik megmen- tőjének — felesége. Az 1967. évi IV. számú törvény célja a földtulajdon és földhasználat egységének létrehozása. Hazánkban a mezőgazdaság szocialista átszervezésével a föld használatában új helyzet alakult ki. A földek csaknem egészében a nagyüzemek használatába kerültek, a földtulajdonban azonban — az állami részarány növekedése mellett — jelentősebb változás nem történt, a termelőszövetkezetek használatába került földek tulajdonosai is kevésbé változtak. Így a földhasználat és földtulajdon c' vlönült egymástól, a fö lajdo- nosok jelentős része nem a termelőszövetkezetben, hanem a népgazdaság különböző területein dolgozik. A termelőszövetkezeti tagok által bevitt földek szintén a tagok tulajdonában maradtak. Az elmúlt 10 év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ez a kettősség sokáig nem tartható, mert különböző módon és utakon a tulajdonosok megpróbálták földjeiket visszakövetelni. Az ilyen törekvések pedig nem a szocialista fejlődés útját egyengetik, hanem fékezőleg hatnak a nagyüzemi gazdálkodásra, a termelés. zavartalanságát, biztonságát nehezítik. E káros jelenségek igazságos módon történő megszüntetése végett volt szükség a földtulajdon és földhasználat egységét elősegítő földtörvényre. A közösség és az egyéni érdekek érvényesülését biztosítja a törvénynek az a rendelkezése, hogy 1969. január 1-én kívülállók földjei — melyek a közös gazdaságok használatában vannak — a termelőszövetkezetek tulajdonába mennek át. Nem kerülnek termelőszövetkezeti tulajdonba azok a belterületen és zártkertben lévő földek, amelyek a járási földhivatalok határozatai alapján a megváltás alól mentesülnek. : A megváltásra kerülő földekért a termelőszövetkezetek a törvényben rögzített térítési árak alapján fizetnek. Méghozzá száritó és egyéb művelési ágú földek aranykoronái után 80 forintot. A meglévő szőlő, gyümölcsös, erdő esetében aranykoronánként a legmagasabb térítési összeg 400 forint lehet (ha a telepítési költségeket korábban nem fizették ki.) Ha a termelőszövetkezeti közösség érdekeit nem sérti, akkor a kívülálló (nem termelőszövetkezeti tagok) földtulajdonosok a termelőszövetkezet használatában lévő belterületi vagy zártkerti földekből 800—1600 négyszögöl mentesülhet termelőszövetkezeti megváltás alól. Ezt minden esetben külön- külön bírálják el. A törvény az 1968. január 1-én, valamint a jelenleg fennálló tulajdoni és használati viszonyok alapján rendezi a földtulajdont'. Ezért nem teszi lehetővé a korábban jogerősen lezárt ügyek felújítását. Mégis vannak földvisszaszerzési törekvések, de tudomásul kell venniük, hogy elképzeléseiknek törvényes alapja nincs. A volt uralkodó osztály tagjai közül is többen kísérletet tesznek földjeik visszaszerzésére. Olyanok is, akik külföldön élnek, továbbá akiket a népbíróság fosztott meg vagyonuktól. A törvénytelen követeléseket minden esetben visszautasítjuk. A törvény másik igen fontos vonása, hogy a termelőszövetkezeti tulajdon létrehozásában a fokozatosságot alkalmazza, A szocialista fejlődéshez igazodva hosszabb időben és folyamatban határozza meg a szövetkezeti földtulajdon kialakulását. A kívülállók földjei a törvény erejénél fogva záros határidőn belül (1969. január 1-én) kerülnek termelőszövetkezeti tulajdonba. A termelőszövetkezet használatában lévő állami földek — a termelőszövetkezetek kérelmére — hatósági engedéllyel 1969-től bármikor, a szövetkezeti tagok tulajdonát képező földek pedig a tagok önkéntes elhatározása szerinti időponttól függően kerülnek termelőszövetkezeti tulajdonba. Az állami földek és termelőszövetkezeti tagok földjeinek megváltásához a hatóságok csak akkor járulnak hozzá, ha a termelőszövetkezetek gazdasági helyzete ezt lehetővé teszi. Az állami földek után aranykoronánként 10 forintot, az állami erdők aranykoronái után 50 forintot kell 5 év alatt megtéríteni. A kívülállóknak járó összeget szintén 5 év alatt lehet megtéríteni. Részükre 25 katasztrális holdig, de legfeljebb négyszáz aranykoronáig lehet a térítést megállapítani. A termelőszövetkezeti tagok földjeinek megváltási ösz- szege nem haladhatja meg a kívülállóknak járó összeg kétszeresét. A tsz-tagoknak járó térítést azonban egy összegben kell kifizetni. A termelőszövetkezetek tulajdonába kerülnek — térítés nélkül — a megszűnt szervezetek, a földalapi juttatásként vagy egyéb címen a termelőszövetkezetek használatában lévő ingatlanok és vagyontárgyak. Mint látjuk, a törvény a termelőszövetkezeti tulajdon fokozatos létrehozásában figyelembe veszi a termelőszövetkezetek és az érintett földtulajdonosok érdekeit is, a kívülállók esetében a méltányosságot, a termelőszövetkezeti tagok esetében pedig az önkéntesség alkalmazását. A termelőszövetkezeti tagok földjeinek megváltásában a törvény nem engedi meg senki részéről az erőltetést vagy diktált határidőt Az állami gazdaságoknál a földtulajdon, és a földhasználat egységének megteremtésében a fokozatosság nem érvényesül, fgy az állami gazdaságok csak állami tulajdonban lévő külterületi földeken gazdálkodnak. A termelőszövetkezeti éí az állami tulajdon között a törvény nem tesz különbséget, mert mind a kettő oszthatatlan szocialista tulajdont képez. A termelőszövetkezeti földtulajdon fokozatos bevezetése, később általánossá tétele teljes mértékben megfelel a szocialista forradalom továbbfejlesztésének. Ezért az állami törvények — éppúgy, mint szocialista erkölcs törvényei — ugyan úgy védik a termelőszövetkezeti tulajdont, mint a más társadalmi (állami) tulajdont. , A törvény végrehajtása érdekében a napokban megyénk községeinek egyhar- madában megkezdődött a mezőgazdasági nagyüzemek földtulajdoni és földhasználati viszonyainak felülvizsgálata és folyamatosan pedig ez év végéig minden községben befejeződik. Á felülvizsgálatot a községekben alakuló bizottságok végzik, melyekben a helyi állami szervek, a tanácsok képviselői, a szakigazgatás részéről a járási földhivatalok megbízott dolgozói, valamint az érintett termelőszövetkezetek, állami gazdaságok megbízottjai vesznek részi. A bizottságok feladata számba venni — a jelenlegi nagyüzemi földhasználat alapján — mely földek kerülnek termelőszövetkezeti, vagy állami tulajdonba a jogszabályok rendelkezései alapján, illetve mely tulajdonosok földjei kerüljenek megváltás alóli mentesítésre. Értékelik a megváltásra kerülő földeket, s ezekre javaslatot készítenek a járási földhii’ataloknak, ihol az ügyekben a jogszabályok szerint 1969. .január 1-tól folyamatosan döntenek és arról az érintetteket határozatukkal értesítik. A bizottságoknak igen körültekintően kell el- járniok, ezt a törvény is szigorúan megköveteli. Figyelembe veszik, vizsgálják az emberi közösségek, az egyes emberek ügyeit, és ennek alapján is teszik meg javaslataikat Az eljárási szabályok legfőbb elve, az emberséges, igazságos, törvényes megoldás. A jogszabályok megsértése, egyoldalú alkalmazása — bárki részéről is történne az — ellentmondana a törvény célkitűzéseinek, A földtörvény végrehajtásából eredő feladatokat a bizottságok a teljes nyilvánosság előtt végzik, az érintett személyeknek a közölt időben lehetőségük lesz a bizottságok javaslatait megtekinteni és észrevételeiket megtenni. A jogos észrevételeket a bizottságok figyelembe veszik. Ez a vizsgálat nem érinti a termelőszövetkezeti tagok tulajdonát, hanem elsősorban a kívülállókét. A törvény a kívülállókat Most tavasszal már könnyű beszélni róla. Az A—2-ről. Idei telünk influenzajárványáról __Mibe k erült? összeállítottuk, s ha lehet egy vírusnak „benyújtani” a számlát, hát ezennel átadjuk* Kereken nyolc hétig időzött nálunk. A bejelentett megbetegedések száma: 1 millió 467 ezer volt Számítsuk át ezt kiesett munkanapokra. Az A—2 általában 4—5 napra vette le lábáról az embert, de mi csak hárommal szorozzuk meg ezt a másfél milliós számot, mert ebben a kisgyerekek és az idősek is bennefoglaltatnak. Valószínűség szerint — szakértői vélemény ez — négy és fél millió munkanapot rabolt el tőlünk* A betegek 26 százaléka került táppénzbe, a vírus „vendég” nem volt szerencsére veszedelmes: az esetek 1,4 százaléka járt csak szövődménnyel. (A leggyakoribb szövődménye a tüdőgyulladás volt a brcmhitis és a középfül- gyulladás.) Átlagosan minden harmadik szövődményes beteget kellett kórházba szállítani Kikhez „látogatott el” leginkább az A—2-es vírus? A fiatalokat „szeretsem veszi egyforma elbírálás alá. Ugyanis, nem kerül termelőszövetkezeti tulajdonba az a föld, — amely a termelőszövetkezeti tag házastársának vagy özvegyének tulajdona, úgyszintén a földjáradékra jogosult idős személy tulajdona sem, valamint azok a földek, amelyeket haszonélvezeti jog terhel. — Nem kerül termelőszövetkezeti tulajdonba azoknak a kívülállóknak a földje sem, akik a felülvizsgálat előtt vagy alatt, de legkésőbb 1968. december 31-ig a termelőszövetkezetbe belépnek. Az örökösök földjei — ha azok kívülállók — szintén nem kerülnek termelőszövetkezeti tulajdonba, ha az örökléstől számított három hónap alatt a termelőszövetkezetbe belépnek. Mindezekből láthatjuk, hogy az eljárás törvényes szabálya sokoldalúan figyelembe veszi a jelenlegi földtulajdon és földhasználat bonyolultságát, ugyanakkor biztosítja az azokhoz igazodó igazságos rendezést is. A földtörvény nem rendezi a földek tulajdonával és használatával kapcsolatos összes rendezésre váró kérdéseket. — A törvény középpontjában a termelőszövetkezeti gazdálkodás biztonságának elősegítése áll. A társadalmi szempontból nagyon fontos tennivalók végrehajtására a földhivatalok dolgozói jól felkészültek, ugyanígy az érdekelt állami és társadalmi szervek is. Meg vagyunk győződve, hogy a törvény végrehajtásával tovább erősítjük a mező- gazdaság szocialista alapjait. Bene Lajos megyei földhivatal vezetője te”: a 14 éven aluliakra a megbetegedések 30 százaléka esett, holott ez a korosztály a népességnek csak 20 százalékát jelenti. Igen sok orvosság fogyott. Az A—2 tartózkodása ideje alatt több gyógyszergyárban külön „influenza műszakot” kellett tartani. Pontos adatokat még csak a budapesti gyógyszertárak forgalmáról tudunk, de ez tükrözi az országos helyzetet is. Az influenzajárvány alatt egymillió 108 500 darab Chinocizán porral többet adtak el a patikák, mint más hasonló esztendőkben. C-vitamin porból 279 kilóval fogyott több mint máskor. — Vegacilinből 112 700 fiolával többet vettek a téli influenzások, 278 ezerrel több C-vitamin drazsé fogyott és 432 800 darabbal több kalmopirin, mint máskor. A pesti patikusok 11 655 kilóval több kakukfű elixírt készítettek a köhögős influenzásoknak. Nem kicsi ez a számla *. * Hogy fizetheti ki, hogyan törlesztheti le ezt a hívatlanul nálunk vendégeskedő influenza vírus? Úgy, hogy lehetőleg jövőre nem teszi be hozzánk a lábát, s ha jönne is. gyorsan távozzon. — kőbányai — Drága volt az A-2
