Szolnok Megyei Néplap, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-09 / 83. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYEI I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS Á MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. évfolyam, 83. szám. Ára: 70 fillér 1968. április 9., kedd. Aki jobbat ad... Jp IGYELEMRE méltó-* esetet mondott el Berényi László, a török­szentmiklósi Aranykalász Tsz kereskedelmi előadója. A közös gazdaság hét bol­tot tart fenn, illetve hét üzletet lát el zöldséggel, gyümölccsel, saját termel- vényeivel. De nem is, ez az érdekes, hanem az, hogy a törökszentmiklósi föld­művesszövetkezet sérelmez­te a dolgot. Milyen jogon kereskedik a tsz? Erre a földművesszövetkezet hiva­tott A tsz vezetői azt vála­szolták: szerintük az hiva­tott, aki jól csinálja. A vi­tát természetesen a város vásárlói döntik majd el. — Jelek szerint a tsz-nek is van valami hivatottsá- ga. Tudniillik tavaly 3,5 millió forintot forgalmaz­tak boltjaik, s az idénre 4,5 millió forintot tervez­tek. Ez nyilván azt is je­lenti, az ottani földműves­szövetkezet vásárlóinak egy része átpártolt az Aranykalászhoz. Csak a saját érdeket néz­ve ilyenformán nincs cso­dálkozni való a földmű­vesszövetkezetiek megnyi­latkozásán. Világos, nekik jobb volt a monopol helyzet, amig a vásárló csak azt vehette, amit az fmsz tá­lalt. Ez egyszerűbb, ké­nyelmesebb volt. Persze nem a vásárlónak. */ ISÜJSZÁLLASI isme­rősöm panaszkodott. Ha Szolnokra jön, azzal tölti a szabadidejét, hogy üzletről üzletre jár bevá­sárolni, mert ott alig le­het kapni valamit. Többek között Szolnokon szokott venni karalábét, hogy 9 hónapos babájának főzelé­ket adhasson. Másik isme­rősöm édesanyja Kunszent- mártonban lakik. A mama megszokta kérni Szolnokon lakó lányát, küldjön neki olyasmiket, amit Szolnokon megvehet, Kunszentmár- tonban viszont nem kap meg. Az igazsághoz tarto­zik, hogy a szolnoki em­ber Budapesten, Debrecen­ben, Szegeden járva cse­lekszik hasonlóan. Igaz, megyeszékhelyeken, kiemelt városokban a köz­ponti ellátás jobb, de a verseny is nagyobb. Szol­nokon például ott van az állami kereskedelem, a földművesszövetkezet, a tsz-ek, s az egyéni terme­lők. Tavaly a MÉK is szak­üzleteket nyitott a megye- székhelyen. A földműves­szövetkezet erre itt is fel­hördülhetett volna. Sárosi Béla, az fmsz vezetője rea­gált is az újabb konkur­enciára. De úgy: csak hadd legyen. A bíró úgy is a gyakorlat lesz. — S majd az él meg a piacon, amelyikünk ügyesebb ke­reskedő. És hogy ők piacképe­sek maradjanak a város legforgalmasabb pontján, a Kossuth téren reprezenta­tívnak mondható zöldség­gyümölcs szaküsjjetet nyi­tottak. A szolnoki vásár­lók a megmondhatói, mi­lyen jól járt a város ezzel a bolttal. Most pedig a Beloiannisz úton áruházat épít a szolnoki fmsz. A példástól ugyan még na­gyon messzi áll a megye- székhely ellátása, de azért sokkal jobb, mint néhány évvel ezelőtt. És sokkal jobb mint a megye olyan helységeiben, ahol nincs konkurrencia. Az utóbbi időkben be­igazolódott — amit egyéb­ként nem is tudom, miért nem akartunk sokáig el­hinni —, hogy a szocialista kereskedelemnek is a ver­seny az előrehúzója. Meny­nyire így van, a MÉK ese­te is bizonyítja. A szolno­ki MÉK 12 éven át zárt veszteséggel egyfolytában. Az idén először nagy nye­reségre tett szert. Éppen azokban az időkben keres­kedett, gazdálkodott rosz- szul, amikor monopolhely­zetben volt. Talán azért is, mert semmi nem ösztö­nözte. Tavalytól azonban meg­szűnt például a megyeha­tár kötöttsége. Amelyik tsz-nek nem tetszik a szol­noki MÉK ajánlata, a szomszédos megyék hason­ló szervével köt üzletet. — Két-három ilyen tsz-ünk is van. A szolnoki MÉK viszont Hajdú megyétől, Bács-Kiskuntól — Egyek, Tiszakécske stb. — hódított el üzletfeleket. A változá­sok — az előbbinél még jelentősebbek is — arra kényszerítették a MÉK-et, változtasson eddigi mód­szerein, új dolgokat vezes­sen be, egyaránt keávébe járjon a termelőknek és a fogyasztóknak. Az ered­mény az előbbiekből kitű­nik. 1/ ÉTSÉGTELEN persze, hogy akadnak ellen­zői is a kereskedelmi ver­senynek. Azt mondják, a termelőszövetkezetek elő­nyösebb helyzetben vannak a piacon, hiszen ők ter­melnek. Csakhogy a tsz tonna és vagonszámra ter­mel, s ő akkor csinál jó üzletet, ha nem kilózgat a saját boltjában, hanem nagytételekben adja el a kereskedelmi vállalatoknak az árut. Nyilván annak a vállalatnak, amelyiktől a legjobb ajánlatot kapja. S van a dolognak egy politi­kai vetülete is. Évekkel ez­előtt az állami, szövetke­zeti üzletekben kapható fonnyadt zöldség-gyümölcs láttán könnyen azt a kö­vetkeztetést vonták le a városiak: lám, ezt hozta a mezőgazdaság kollektivizá­lása. Most hogy a szapo­rodó tsz-üzletekben ott a friss áru, látják: a tsz-ek jól termelnek, s a kereske­delem útvesztőiben megy tönkre a termék. Importra mindenki igyek­szik tökéletes árut adni. — Itthon még sokszor min­den elkel. De bízhatunk, itthon is törvény lesz: az él meg, aki ügyesebb, aki iobbat ad olcsóbban. (B. L.) Fellendülő export az Aprítógépgyárban Fő vásárló a Szovjetunió Ma: Anyakönyvek Újból megélénkült az érdeklődés a jászberényi Aprítógépgyár termékei iránt. A vállalat exportja ugyanis az utóbbi években visszaesett, tavaly mind­össze 26,7 millió forintot tett ki. Ebből az összegből a szocialista 19,9, míg a tő­kés piac 6,8 millió forint­tal részesedett Érdemes megemlíteni, hogy a gyár 1967. évi exportjának mint­egy 60 százalékát a Szov­jetunió vásárolta meg. A fenti adatokból levonható az a következtetés, hogy a vállalat eddig csak kis­mértékben járult hozzá egyik népgazdasági cél el­éréséhez. Vagyis: nem kétszer annyi lesz 1968-ban, mint a múlt év­ben volt. Jelentős siker­nek számít ezen belül az, hogy a vállalat a szocia­lista piacon megerősítette pozícióját és emellett dol­lárhozamú kivitelét az 1967. évi 6,8-ról—15,1 mil­lió forintra emelhette, Görögország faforgács feldolgozó üzemet vásárolt az Aprítógépgyártól, míg Jugoszlávia (11 milliós üzlet) forgókemencét és kondux gumiőrlő gép­sort. Az olvasónak nyilván fel­tűnik/ miért számítjuk Jugoszláviát dollárhozamú piachoz? Nos egyszerűen azért, mert ezzel a szocia­lista országgal kliring dol­lárban számolunk el. Az Aprítógépgyár idei össztermelésének negyedét külföldi megrendelések te­szik ki. A tervezett nyere­ség tíz százalékát az ex­porttól várják, ami valószí­nűleg meg is lesz. Feltehe­tően több haszonhoz jut­nának, ha mind az export volumenét, mind a tőkés piac abból való részesedési arányát növelnék a követ­kező években. F. P. Székhazat épít Karcagon a tsz szövetség t mmmm A vasárnap sportja Véget értek a Verseghy Diáknapok A szolnoki Verseghy Gimnázium szerezte a legtöbb aranyérmet Ferenczi Krisztina sikere — A bolgár szvit emlékezetes produkció Elhallgatott a zene, a vers, nem dobbannak a lábak a táncban, szétoszlottak a résztvevők, verseny­zők és érdeklődők egyaránt. A Forradalmi Ifjúsági Napok záróakkordja volt vasárnap délután a díszbe, mutató a szolnoki Ságvári művelődési házban, ahol a legjobbak még egyszer a közönség elé léptek. alacsony ősszeggel járult hozzá tőkés relációban az ország fizetési mérlegé­nek javításához. 1968 változást ígér: 50,8 millió forint értékű export megrendelés futott be ed­dig a vállalathoz külkeres­kedelmünk közvetítésével. Az egyes tételekből ki­tűnik, a gyár fő vásárlója vál­tozatlanul a Szovjetunió, amelynek 33 millió forin­tért szállítanak majd fes­ték és csőgyári berende­zéseket. Lengyelország régi és Csehszlovákia új vevőként 3 millió forintért rendelt gépeket, Binder-féle vibrá- torokat. önmagában véve az is örvendetes, hogy az Aprí­tógépgyár exportja csak­Az új termelőszövetke­zeti törvény 1968. január elsején lépett életbe. A tör­vény alapján, a helyi sa­játosságoknak megfelelően minden termelőszövetkezet­ben új alapszabályt dolgoz­nak ki. Az alapszabályt — törvényességi szempontból — ez év június 30-ig a járási, városi tanácsok vég­rehajtó bizottságai hagyják jóvá. Dr. Borbás Barnától, a jászberényi járási tanács vb mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának jo­gászától érdeklődtünk: — Járásuk közös gazda­ságaiban milyen módszer­rel készülnek a tsz-ek új alapszabályai? — Huszonegy termelőszö­vetkezetben készítenek új alapszabályt. A szövetke­zetekben brigádgyűléseken tárgyalták meg az alapsza­bály tervezetet, kikérték a tagok véleményét, s ezzel kiegészítették azt. Ezután a mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályra küldték be véleményezésre. Majd a járási ügyészségen is át­nézték törvényességi szem­pontból, végül a járási ta­nács vb törvényesíti, jóvá­hagyja. — Hogyan haladnak a De menjünk vissza egy kissé az időben, hiszen szombat délután és vasár­nap délelőtt még aranyér­mek sorsa dőlt el. Az irodalmi színpadok kétnapos versengéséből vé­járásban az alapszabályok elkészítésével? — A jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz, a jászárokszál­lási Táncsics Tsz és a jászfényszarui Béke Tsz alapszabályát a vb is jóvá­hagyta. A legközelebbi vb ülésre terjesztjük elő a jánoshidai Vörös Hajnal Tsz, a jászágói Kókai Tsz, a jászfényszarui Lehelkürt Tsz és a jásziványi Szabad­ság Tsz alapszabályait. To­vábbi hét tsz okmányát az osztályon már véleményez­tük, ezek a napokban ke­rülnek a közgyűlések elé a szövetkezetekben. — A véleményezéskor milyen jellemző tapaszta­latokat szereztek? Volt-e törvénysértés? — Törvénytelenséggel nem találkoztunk. Kisebb na­gyobb pontatlanságok min­den tervezetben voltak. Ja­vaslatunk alapján ezeket kijavították. A kötelező munkanap meghatározása eltér az alapszabályokban A törvény a férfiaknak évi 150. a nőknek 100 — tíz­órás — munkanap teljesí­tését írja elő. A szövetke­zetekben ennél nagyobb követelményeket támaszta­nak. a jászapáti Velemi End *e Tsz-ben az 55 éven gül is három aranyérmes együttes került ki győzte­sen: a mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium, a' szol­noki Verseghy Gimnázium és a szolnoki Tisza-parli aluli férfiaknak 180, a fia­talkorúnknak és az idősek­nek 150 a kötelező tízórás munkanap. Az 50 éven aluli nőknek 120, az időseknek és a fiatalkorúnknak csak 100 munkanapot kell telje­síteniük. A jászfényszarui Béke Tsz-ben kor szerint nem kategorizálnak. Itt a férfiaknak 160, a nőknek 120 a kötelező munkanap. A háztáji föld termete szö­vetkezetenként változik. — Alapja a végzett munka. A jászárokszállási Táncsics Tsz-ben az idős alapító ta­gok megbecsüléseként a háztáji föld nagysága egy kát. hold. Több tsz-ben a május után belépő új ta­goknak föld helyett kuko­ricát adnak (a korábbi évek gyakorlata is ez volt). — Hogyan terjesztik, nép­szerűsítik az új alapszabá­lyokat’ — A közgyűlések még áprilisban befejeződnek, ezeken jóváhagyják az új alapszabályokat. A járási tanács vb nyilván június 30-a előtt jóváhagyja eze­ket. Helyesnek tartjuk, hogy utána nyomdába kül­dik a tsz-ek az alapsza­bályt, ugyanis minden tag­nak a kezébe adják azt. — m. 1. — Gimnázium irodalmi szín­pada. A kétnapos bemutatóso­rozatot Máthé Lajos, a bé­késcsabai Jókai Színház rendezője értékelte, öröm­mel említette, hogy a vál­tozatos műsorválasztás, a létszám növekedése, a be­szédtechnika javulása nagyban emelte az előadá­sok színvonalát. Hiba vi­szont az összekötő-, ma­gyarázó szövegek túlbur­jánzása, a lapos, konven- cioná'^ irodalomtörténeti értékelés, bemutatás he­lyett. A montázs túlzott alkalmazása önkénvességre biztat és gyakran arra is vezet, hiszen verstöredé­kek. félsorok összeolvasz­tásával akár a költő gon­dolataival ellentétes tártál • mát is ki lehet fejezni. Hi­baként említette még a statikusságot, pedig a szín­pad és a mozgás nem vá­laszthatók el egymástól. Korszerűbb, dinamikusabb előadásokra van szükség, olyanokra, amilyet a szol­noki Verseghy Gimnázium együttesétől láttunk. „A négerek imája” című mű­soruk a legmodernebb igé­nyeknek is megfelelt. A prózamondók verse­nyében C. Nagy Erzsébet, a karcagi 629. Inari Szak­iskola tanulója és Ferenczi Krisztina, a szolnoki Ti- sza-parti Gimnázium tanu­lója nyert aranyérmet. Az irodalmi színpadoknál már utaltunk a szép be­szédre. Biztató jelenség, hogy most. amikor olvan sokan nyelvünk romlásától félnek és elsősorban az if­júságot vádolják azzal hogy nem tud szépen be­szélni, negyvennyolcán áll­tak rajthoz a prózamondók versenyében és meglepően magas színvonal alakult k'- A zsűri elismerését fejezte ki a versenyzők igyekezeté­ért. kifogást inkább csak a témaválasztásban talált Sok volt a komorság. a pátosz is, és kevés az egyé­niséghez választott, köny- nyebb hangvételű írás. Szombat délután a Tisza- oarti Gimnázium aulájá­ban rendezték a társastánc (Folytatás a 2. oldalon) Jó ütemben készülnek az új tsz alapszabályok Törvényességi felügyelet — Egy hold háztáji az alapítóknak Kinyomtatják az alapszabályokat

Next

/
Thumbnails
Contents