Szolnok Megyei Néplap, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-07 / 82. szám

1968. április 7, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Elmondjuk magunkról A jászdózsaíaké a szó A jászberényi járásban, Szolnok megye északi csúcs' kében a Tama folyó két. partján épült Jászdózsa. Régebbi neve Jász-Dósa. Határában van Kápolna halom, ahol a jelenlegi ásatások során régi bronz­kori település leletei kerül­nek felszínre. Arany tár­gyakat, pénzt is felvetnek a régészek szerszámai, je­lezvén, hogy hajdan gazdag nép lakott itt a Nyavajka patak mentén. A település lakossága 150—200 évvel ezelőtt falu­közösségben, állattenyész­tésből élt. A Pest megyei, Jászszientlászló határában hagy kiterjedésű legelő­pusztán, majd később a Heves megyei Pusztafoga- csot körülölelő legelőn tar­tották állataikat. Az 1850-es években kezdtek felhagyni a no­mád gazdálkodással. Fel­A községben két terme­lőszövetkezet, a Petőfi és a Tamamenti gazdálkodik 4—4000 katasztrális holdon. Valamivel több mint ezer jászdózsa i talál bennük megélhetést. 1967-ben mind­két szövetkezetben 30 fo­rinton alul osztottak. Egy dolgozó jövedelme a Pető­fi Termelőszövetkezetben 16 000 forint, a Tamamenti Termelőszövetkezetben 12 ezer forint volt, plusz a ház­táji gazdaság jövedelme. A szövetkezetek földjeit gyak­ran elönti az árvíz, tete­mes károkat okozva. E rossz körülmények el­Községünk mintegy négy­százötven óvodás és iskolás gyermekét huszonhét peda­gógus neveli, oktatja. A három tanyai iskola közül már csak egyben van ta­nítás. A körzetesítés követ­keztében elnéptelenedett is­kolák tanulóit a faluban működő osztott iskolában helyeztük el. Az oktatási, nevelési munka színvona­lát a tanulmányi felügye-. mérték a földeket és kiosz­tották a családoknak, ame­lyek hozzákezdtek a szán­tóföldi műveléshez. Bár a földművelés nem volt is­meretlen. de a múlt szá­zad derekáig csak a je­lenlegi zártkerteket művel­ték. A lakosság száma 1930— 31-ben volt a legmagasabb. Ekkor csaknem ötezren lak­tak a községben. A leg­utóbbi népszámlálási adat szerint 1960-ban 4038 lelket számláltak. Azóta éven­ként körülbelül száz fő­vel csökken és jelenleg 3400 a lakosság létszáma. Okaként a város szívóha­tását kell említenünk, de nem elhanyagolható a'7- sem, hogy a munkalehető­ség korlátozott, s az itt­hon gazdálkodók jövedelme elmarad a megyei átlagtól. Jelenleg 522 ingázónk van. Gyöngyösre. Jászberénybe. Budapestre járnak dolgozni. lenére a közös gazdaságok vagyona fokozatosan növek­szik. Ezt elsősorban az ár- vízvédelmi gátak, s a bel­vízlevezető csatornák meg­építése, a gépesítés, a ter­melőszövetkezeti tagok szorgalma tette lehetővé. A két termelőszövetkezet összvagyona 31 millió fo­rint. Halmozott termelési érték 1967. évben 28 mil­lió forint volt Ennek na­gyobb részét a növényter­mesztés, s ezen belül is a zöldség-gyümölcs adta. Az állattenyésztés korszerűsí­tésre szorul. Ez egyik leg­fontosabb terve a tsz-eknek. lök a járási átlagon felüli­nek értékelték. A Vili. osztályos tanulók 70 száza­léka továbbtanul. Ezek kö­zül 16 százalék a mezőgaz­daságot választja. Felszabadulás óta az ok­tatás tárgyi feltételei je­lentősen megjavultak. Két óvodában készítik fel a gyermekeket az iskolás évekre. Az oktatás kezdet­ben öt helyen, szükségter­mekben folyt. Tizenhárom évvel ezelőtt 1955-ben a Rákóczi úti iskolát hat tan­teremmel bővítettük. Ez le­hetőséget teremtett arra, hogy az alsó és felső tago­zatos tanulókat külön épü­letben tanítsák. Sok-sok utánjárással megteremtet­tük a testnevelés lehetősé­gét is. Nálunk éPült fel a járás egyik legjobb torna­terme. Gondot okozott a dolgozó nőknek gvermekeik iskolán kívüli felügyelete, étkezte­tése is. Két éve sikerült a Problémát megoldani. Isko­lai napközis csoport létre­hozására kaptunk enge­délyt. A mostoha tárgyi feltételek miatt e csoport működése nem tökéletes, de jövőre már pontot tehetünk ennek az ügynek a végére is. És ha egy konyha meg egy gyakorlati műhely is felépülne, akkor hosszabb távra kielégítőek lennének az oktatási feltételek. Művelődési otthonnak a régi „Iparos kör”-t nevez­tük ki. Sajnos, ez már nem felel meg a lakoság igé­nyeinek. Szűk az ifjúsági klub is. Ez akadályozza, hogy különböző szakkörö­ket szervezzenek, nem tud­nak a KISZ-fiatalok szóra­kozni. A községi könyvtá­runk, amely több mint 7000 könyvvel rendelkezik, alig fér el a jelenlegi he­lyiségben. Feltétlen szük­ség volna a bővítésre, egy új művelődési ház létesí­tésére. Jászdózsa lakóinak egész­ségére egy fiatal orvos, egy védőnő és egy betegápoló vigyáz- Különösen az or­vos munkája nehéz és fá­radságos. Ugvanis a 3400 lakosból körülbelül hatszáz tanyán lakik. Doktorun': szinte éiiel-nappal szolgá­latban van. A napi nyolc­van—száz beteg , ellátása meghaladja erejét. Éopen ezért a községi tanács épít­tetett egy másik orvos la­kást is, és társadalmi ösz­töndíjat biztosítunk egy orvostanhallgató számára. Sajnos sikertelenül kopog­tattunk felettes hatósága­ink nita'án az ú.iabb orvo­si állá.®óri. Az eefészségilgvi feltételek javítására a köz­űi éf szövetkezet gazdálkodik Javultak az oktatás feltételei ségfejlesztési alapból 1,5 millió forintos költséggel új egészségházat is létesí­tettünk, tisztasági für­dővel. Négy éve működik a fo­gászati rendelő, azelőtt egy foghúzásért egész napot fel kellett áldozni az utazga­tás miatt. Jövőben részben községfejlesztési alapból, részben állami költségve­tésből fogorvosi l"akast és Községünket 1963-ban nagy árvíz sújtotta. Száz­húsz lakóház rombadőlt, 70 pedig megrongálódott. Utcáink és betonjárdáink nagy része tönkre ment. Ez íme az újjáépült község rendelőt építünk, mintegy fél millió forintos költség­gel. Gyógyszertárunk helyisé­ge sem felel meg a köve­telményeknek. A jelenlegi körülmények között csak a nagy tapasztalaté gyógy­szerésznek és a mellette dolgozó ‘ jól képzetf asszisz­tensnek köszönhető, hogy zavartalan a munka. víz. Évente visszatérően többszáz holdat önt eL Bí­zunk azonban abban, hogy a közeljövőben a víztársu­lattal karöltve véglegesen örömmel mondhatjuk — nincs olyan lakóépületünk, ahová ne jutna el a fény. Későbbi tervünk, hogy kor­szerű közvilágítású lámpák árasszák a fényt a főuta­kon és a főtéren. Jelenleg 14 kilométer hosszúságú, egy méter szé­lességű betonjárda \ran az utcák egyik oldalán. Nem telt, ugyanis arra, hogy a község minden utcájában legalább az egyik oldalon legyen betonjárda. Ennek megoldása a jövő feladata. Hét évvel ezelőtt még állandóan napirenden volt a lakosság ivóvízellátása. Kilométerekéit kellett az embereknek gyalogolni, ha jó ivóvízhez akartak jutni. A megyei és a járási ál­Kőssönjük a segítséget öt évvel ezelőtt készült ez a felvétel. Térdig érő vízben, iszapban járlak a jászdózsai emberek, amikor a Tárná pusztítva tört a községre Űj létesítmény a korszerűen felszerelt orvosi rendelő a körülmény érthetően el­keseredést váltott ki a la­kosságból. Elképzelés sem volt arra, hogy mikor épül­nek fel újra a rombadőlt lakóházak. Nagy bajunkban nem maradtunk magunkra Az árvíz sújtotta dózsaiak megsegítésére megmozdult az ország lakossága. Üze­mek, vállalatok dolgozói, a megye területén lévő ta­nácsok jelentős anyagi tá­mogatást adtak. Ezért kö­szönettel tartozunk az ön­zetlenül segítő községi ta­nácsoknak. Az árvíz súj­totta lakosság nevében ez­úton köszönjük azoknak a dolgozóknak is a támoga­tását, akik személyesen — tettel vagy pénzzel segí­tettek rajtunk a nehéz na­pokban. Államunk több millió forint kamatmentes kölcsönt biztosított a rom­badőlt lakóházak felépítési és helyreállítási költségei­re. Sosem feledjük a segít­séget. A társadalom segítsége bizalmat keltett a lakos­ságban, úgyhogy összefo­gással még abban az év­ben felépültek a lakóhá­zak. Ma már nem fenyeget bennünket az 1963-hoz ha­sonló veszély. A töltést egy méterrel magasítottuk, a Tárná folyó jobb oldalán félkör alakú védőgát ké­szült; A község belterületén másfél millió forint össze­gű beruházással megoldó­dott a belvíz elvezetése is. A község külterületén azonban még pusztít a bel­megoldjuk a külterület belvízrendezését is. Sajátos és megoldásra váró feladatunk a gyalogos közlekedés biztosítása. Je­lenleg fahídon járunk át a Tárnán, s a fahidat magas vízállás esetén magával sodorja a Tárná. Tervünk egy kőhíd építése. A felszabadulás előtt és az azt követő években Jászdózsát a sáros és sö­tét utcájú községek közé lehetett sorolni. 1950 óta van villanyunk. Ma már írnunk kell azokról a feladatokról is, amelyeket saját erőnkből nem tudunk megvalósítani, csak a fel­sőbb szerveink és a társ­szervek segítségével. Az egyik, a mintegy 1,5 kilo­méter hosszúságú korszerű kövesút építése Nagyszőlő mellett. Ez biztonságosab­bá és gyorsabbá tenné ter­melőszövetkezeteink termé­nyeinek szállítását. Kevés községünkben a kereskedelmi boltegység. Ezért számítanunk kell az üzlethálózat bővítésére és egyes boltegységek korsze­rűsítésére. megfelelő rak­tárhelyiség, és egy húsbolt létesítésére. Tovább kell folytatnunk a fásítást és a község par­kosítását. A közel jövőben egy gyermekjátszóteret sze­retnénk létesíteni. Gondos­kodnunk kell a község vég­lamigazgatási szervek tá­mogatásával 1963-ban el­készült az új vízmű. Több mint 6 kilométer hosszú­ságban épült eddig vízhá­lózat, 38 közkifolyóval. A lakosság túlnyomó többsé­gének ma már alig 150— 200 métert kell megtennie ivóvízért. További tervünk és feladatunk a vízhálózat bővítése, azt szeretnénk, hogy senki se gyalogoljon 150—200 méternél többet vízért. leges rendezési tervének elkészítéséről, egy sport­pálya építéséről. Ezek megvalósítása meghaladja anyagi erőnket. Bízunk abban, hogy szavunk el­jut az illetékesekhez, s ott méltányolják is kérésün­ket. Ennyit szerettünk volna elmondani magunkról. — Most átadjuk a szót a ti- szaszöllősieknek. Mondják el, milyen eredményt értek el a felszabadulás óta, mi­lyen gondokkal, problé­mákkal küzdenek. írták: Gulyás József vb-elnök Sas Oszkár vb-elnökhelyettes Andrási Vince vb-titkár Erőnket meghaladó feladataink

Next

/
Thumbnails
Contents