Szolnok Megyei Néplap, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-07 / 82. szám
1968. április 7, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Elmondjuk magunkról A jászdózsaíaké a szó A jászberényi járásban, Szolnok megye északi csúcs' kében a Tama folyó két. partján épült Jászdózsa. Régebbi neve Jász-Dósa. Határában van Kápolna halom, ahol a jelenlegi ásatások során régi bronzkori település leletei kerülnek felszínre. Arany tárgyakat, pénzt is felvetnek a régészek szerszámai, jelezvén, hogy hajdan gazdag nép lakott itt a Nyavajka patak mentén. A település lakossága 150—200 évvel ezelőtt faluközösségben, állattenyésztésből élt. A Pest megyei, Jászszientlászló határában hagy kiterjedésű legelőpusztán, majd később a Heves megyei Pusztafoga- csot körülölelő legelőn tartották állataikat. Az 1850-es években kezdtek felhagyni a nomád gazdálkodással. FelA községben két termelőszövetkezet, a Petőfi és a Tamamenti gazdálkodik 4—4000 katasztrális holdon. Valamivel több mint ezer jászdózsa i talál bennük megélhetést. 1967-ben mindkét szövetkezetben 30 forinton alul osztottak. Egy dolgozó jövedelme a Petőfi Termelőszövetkezetben 16 000 forint, a Tamamenti Termelőszövetkezetben 12 ezer forint volt, plusz a háztáji gazdaság jövedelme. A szövetkezetek földjeit gyakran elönti az árvíz, tetemes károkat okozva. E rossz körülmények elKözségünk mintegy négyszázötven óvodás és iskolás gyermekét huszonhét pedagógus neveli, oktatja. A három tanyai iskola közül már csak egyben van tanítás. A körzetesítés következtében elnéptelenedett iskolák tanulóit a faluban működő osztott iskolában helyeztük el. Az oktatási, nevelési munka színvonalát a tanulmányi felügye-. mérték a földeket és kiosztották a családoknak, amelyek hozzákezdtek a szántóföldi műveléshez. Bár a földművelés nem volt ismeretlen. de a múlt század derekáig csak a jelenlegi zártkerteket művelték. A lakosság száma 1930— 31-ben volt a legmagasabb. Ekkor csaknem ötezren laktak a községben. A legutóbbi népszámlálási adat szerint 1960-ban 4038 lelket számláltak. Azóta évenként körülbelül száz fővel csökken és jelenleg 3400 a lakosság létszáma. Okaként a város szívóhatását kell említenünk, de nem elhanyagolható a'7- sem, hogy a munkalehetőség korlátozott, s az itthon gazdálkodók jövedelme elmarad a megyei átlagtól. Jelenleg 522 ingázónk van. Gyöngyösre. Jászberénybe. Budapestre járnak dolgozni. lenére a közös gazdaságok vagyona fokozatosan növekszik. Ezt elsősorban az ár- vízvédelmi gátak, s a belvízlevezető csatornák megépítése, a gépesítés, a termelőszövetkezeti tagok szorgalma tette lehetővé. A két termelőszövetkezet összvagyona 31 millió forint. Halmozott termelési érték 1967. évben 28 millió forint volt Ennek nagyobb részét a növénytermesztés, s ezen belül is a zöldség-gyümölcs adta. Az állattenyésztés korszerűsítésre szorul. Ez egyik legfontosabb terve a tsz-eknek. lök a járási átlagon felülinek értékelték. A Vili. osztályos tanulók 70 százaléka továbbtanul. Ezek közül 16 százalék a mezőgazdaságot választja. Felszabadulás óta az oktatás tárgyi feltételei jelentősen megjavultak. Két óvodában készítik fel a gyermekeket az iskolás évekre. Az oktatás kezdetben öt helyen, szükségtermekben folyt. Tizenhárom évvel ezelőtt 1955-ben a Rákóczi úti iskolát hat tanteremmel bővítettük. Ez lehetőséget teremtett arra, hogy az alsó és felső tagozatos tanulókat külön épületben tanítsák. Sok-sok utánjárással megteremtettük a testnevelés lehetőségét is. Nálunk éPült fel a járás egyik legjobb tornaterme. Gondot okozott a dolgozó nőknek gvermekeik iskolán kívüli felügyelete, étkeztetése is. Két éve sikerült a Problémát megoldani. Iskolai napközis csoport létrehozására kaptunk engedélyt. A mostoha tárgyi feltételek miatt e csoport működése nem tökéletes, de jövőre már pontot tehetünk ennek az ügynek a végére is. És ha egy konyha meg egy gyakorlati műhely is felépülne, akkor hosszabb távra kielégítőek lennének az oktatási feltételek. Művelődési otthonnak a régi „Iparos kör”-t neveztük ki. Sajnos, ez már nem felel meg a lakoság igényeinek. Szűk az ifjúsági klub is. Ez akadályozza, hogy különböző szakköröket szervezzenek, nem tudnak a KISZ-fiatalok szórakozni. A községi könyvtárunk, amely több mint 7000 könyvvel rendelkezik, alig fér el a jelenlegi helyiségben. Feltétlen szükség volna a bővítésre, egy új művelődési ház létesítésére. Jászdózsa lakóinak egészségére egy fiatal orvos, egy védőnő és egy betegápoló vigyáz- Különösen az orvos munkája nehéz és fáradságos. Ugvanis a 3400 lakosból körülbelül hatszáz tanyán lakik. Doktorun': szinte éiiel-nappal szolgálatban van. A napi nyolcvan—száz beteg , ellátása meghaladja erejét. Éopen ezért a községi tanács építtetett egy másik orvos lakást is, és társadalmi ösztöndíjat biztosítunk egy orvostanhallgató számára. Sajnos sikertelenül kopogtattunk felettes hatóságaink nita'án az ú.iabb orvosi állá.®óri. Az eefészségilgvi feltételek javítására a közűi éf szövetkezet gazdálkodik Javultak az oktatás feltételei ségfejlesztési alapból 1,5 millió forintos költséggel új egészségházat is létesítettünk, tisztasági fürdővel. Négy éve működik a fogászati rendelő, azelőtt egy foghúzásért egész napot fel kellett áldozni az utazgatás miatt. Jövőben részben községfejlesztési alapból, részben állami költségvetésből fogorvosi l"akast és Községünket 1963-ban nagy árvíz sújtotta. Százhúsz lakóház rombadőlt, 70 pedig megrongálódott. Utcáink és betonjárdáink nagy része tönkre ment. Ez íme az újjáépült község rendelőt építünk, mintegy fél millió forintos költséggel. Gyógyszertárunk helyisége sem felel meg a követelményeknek. A jelenlegi körülmények között csak a nagy tapasztalaté gyógyszerésznek és a mellette dolgozó ‘ jól képzetf asszisztensnek köszönhető, hogy zavartalan a munka. víz. Évente visszatérően többszáz holdat önt eL Bízunk azonban abban, hogy a közeljövőben a víztársulattal karöltve véglegesen örömmel mondhatjuk — nincs olyan lakóépületünk, ahová ne jutna el a fény. Későbbi tervünk, hogy korszerű közvilágítású lámpák árasszák a fényt a főutakon és a főtéren. Jelenleg 14 kilométer hosszúságú, egy méter szélességű betonjárda \ran az utcák egyik oldalán. Nem telt, ugyanis arra, hogy a község minden utcájában legalább az egyik oldalon legyen betonjárda. Ennek megoldása a jövő feladata. Hét évvel ezelőtt még állandóan napirenden volt a lakosság ivóvízellátása. Kilométerekéit kellett az embereknek gyalogolni, ha jó ivóvízhez akartak jutni. A megyei és a járási álKőssönjük a segítséget öt évvel ezelőtt készült ez a felvétel. Térdig érő vízben, iszapban járlak a jászdózsai emberek, amikor a Tárná pusztítva tört a községre Űj létesítmény a korszerűen felszerelt orvosi rendelő a körülmény érthetően elkeseredést váltott ki a lakosságból. Elképzelés sem volt arra, hogy mikor épülnek fel újra a rombadőlt lakóházak. Nagy bajunkban nem maradtunk magunkra Az árvíz sújtotta dózsaiak megsegítésére megmozdult az ország lakossága. Üzemek, vállalatok dolgozói, a megye területén lévő tanácsok jelentős anyagi támogatást adtak. Ezért köszönettel tartozunk az önzetlenül segítő községi tanácsoknak. Az árvíz sújtotta lakosság nevében ezúton köszönjük azoknak a dolgozóknak is a támogatását, akik személyesen — tettel vagy pénzzel segítettek rajtunk a nehéz napokban. Államunk több millió forint kamatmentes kölcsönt biztosított a rombadőlt lakóházak felépítési és helyreállítási költségeire. Sosem feledjük a segítséget. A társadalom segítsége bizalmat keltett a lakosságban, úgyhogy összefogással még abban az évben felépültek a lakóházak. Ma már nem fenyeget bennünket az 1963-hoz hasonló veszély. A töltést egy méterrel magasítottuk, a Tárná folyó jobb oldalán félkör alakú védőgát készült; A község belterületén másfél millió forint összegű beruházással megoldódott a belvíz elvezetése is. A község külterületén azonban még pusztít a belmegoldjuk a külterület belvízrendezését is. Sajátos és megoldásra váró feladatunk a gyalogos közlekedés biztosítása. Jelenleg fahídon járunk át a Tárnán, s a fahidat magas vízállás esetén magával sodorja a Tárná. Tervünk egy kőhíd építése. A felszabadulás előtt és az azt követő években Jászdózsát a sáros és sötét utcájú községek közé lehetett sorolni. 1950 óta van villanyunk. Ma már írnunk kell azokról a feladatokról is, amelyeket saját erőnkből nem tudunk megvalósítani, csak a felsőbb szerveink és a társszervek segítségével. Az egyik, a mintegy 1,5 kilométer hosszúságú korszerű kövesút építése Nagyszőlő mellett. Ez biztonságosabbá és gyorsabbá tenné termelőszövetkezeteink terményeinek szállítását. Kevés községünkben a kereskedelmi boltegység. Ezért számítanunk kell az üzlethálózat bővítésére és egyes boltegységek korszerűsítésére. megfelelő raktárhelyiség, és egy húsbolt létesítésére. Tovább kell folytatnunk a fásítást és a község parkosítását. A közel jövőben egy gyermekjátszóteret szeretnénk létesíteni. Gondoskodnunk kell a község véglamigazgatási szervek támogatásával 1963-ban elkészült az új vízmű. Több mint 6 kilométer hosszúságban épült eddig vízhálózat, 38 közkifolyóval. A lakosság túlnyomó többségének ma már alig 150— 200 métert kell megtennie ivóvízért. További tervünk és feladatunk a vízhálózat bővítése, azt szeretnénk, hogy senki se gyalogoljon 150—200 méternél többet vízért. leges rendezési tervének elkészítéséről, egy sportpálya építéséről. Ezek megvalósítása meghaladja anyagi erőnket. Bízunk abban, hogy szavunk eljut az illetékesekhez, s ott méltányolják is kérésünket. Ennyit szerettünk volna elmondani magunkról. — Most átadjuk a szót a ti- szaszöllősieknek. Mondják el, milyen eredményt értek el a felszabadulás óta, milyen gondokkal, problémákkal küzdenek. írták: Gulyás József vb-elnök Sas Oszkár vb-elnökhelyettes Andrási Vince vb-titkár Erőnket meghaladó feladataink
