Szolnok Megyei Néplap, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-07 / 82. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX évfolyam. 82. szám. Ára: 1 forint 1968. április 7., vasárnap. Népfront és népgyűlések Jelentős szakaszához érkezett a népfrontmozga­lom: már hetekkel ezelőtt minden községben, város­ban megválasztották a he­lyi népfrontbizottságot s a múlt napokban befejeződ­tek azok a megyei küldött- értekezletek is, amelyeken összegezték egy-egy megye népfrontmozgalmának hely­zetét, meghatározták a további tennivalókat, meg­választották a népfront megyei bizottságát és az április közepén sorrakerülő IV. kongresszus küldötteit. Több mint százezer embert választottak meg a nép- frontbizottságokba és nyolc­száz küldöttet a kongresz- szusra, akik az egész or­szág lakosságát képviselik e nagyjelentőségű politikai fórumon. A községi választói gyű­lések és a megyei küldött- értekezletek ^gazdag és sok­rétű tapasztalattal szolgák nak. érdemes közülük a legfontosabbakat példázni. A falusi, városi népgyű­léseken és a megyei kül- döttértkezleteken egyaránt sok szó esett társadalmunk alkotmányos, szocialista demokráciájáról.' — Arról, hogy a népfront, mint po­litikai tömegmozgalom mi­ként szolgálta eddig a de­mokrácia fejlesztését és mit tegyen a jövőben en­nek erősítéséért. E vonat­kozásban foglalkoztak a felszólalók ezrei például a tanácsok tevékenységével; dicsértek, vagy bíráltak. Dicsérték azt a törekvést, hogy egyszerűsítjük az ál­lamigazgatási ügyintézést, kirostáljuk az elavult, ide­jétmúlt jogszabályokat. De emlegették a bajokat is. Mert vajon nincs nálunk több-kevesebb sokfélekép­pen értelmezhető törvény és rendelet. Vagy már tel­jesen száműztük a lélekte­len bürokratikus ügyinté­zést? Sok felszólaló által emlegetett megtörtént eset bizonyítja, hogy ilyen gon­dok gyakran hátráltatják a szocialista demokrácia erőteljesebb kibontakozá­sát. A kritizálok azonban nemcsak rosszalóan nyilat­koztak, hanem javaslato­kat is tettek. A többféle elképzelést így lehet sum­mázni; a népfrontmozga­lom mindenütt legyen a tanácsok tömegpolitikai bázisa. Ez annyit jelent, hogy a tanácsok, a nép­frontbizottságok közremű­ködésével ismertessék meg minél több emberrel az érvényes közérdekű jogsza­bályokat; saját határoza­taik, intézkedéseik megho­zatala előtt pedig — ugyancsak a népfrontbi­zottság közreműködésével —, kérdezzék meg minél több ember véleményét, így alakulhat ki egyre hasznosabb és állandó pár. beszéd az államhatalom szervei és a nép széles ré­tegei között. Egyes községi gyűlé­seken elhangzott hozzászó­lásokról némelyek azt mondták, hogy az illető tu­lajdonképpen személyes magánügyével hozakodott elő. Ám nyomban vita ke­rekedett arról: hol van a határ közügy és magánügy között. És érdemes megfi­gyelni. hogy ilyen határ­vonal az esetek többségé­ben szinte meg som húz­ható. Mert, ha a szövetke­zeti gazda szóvá teszi a háztáji ügyben őt ért sé­relmet, vagy megemlíti a tanyákhoz vezető dűlőutak elhanyagoltságát — ez csak részben egyéni gond, — ugyanis legalább olyan mértékben társadalmi ügy is. Vagy: azok a kisiparo­sok, akik az anyagbeszer­zésben mutatkozó nehézsé­geket emlegették vajon nem a közügyről szóltak-e? És a külterületi pedagógus, amikor saját mostoha is­kola- és lakásviszonyait hangoztatta, akkor nem­csak önmaga, hanem sors­társai nevében is kifogá­solt. Végülis: nagyon jó, hogy a falusi és városi po­litikai gyűléseken minden jogos bíráló észrevételt megoldandó társadalmi ügyeink közé soroltak. Az újjáalakult népfrontbizott­ságok dolga, hogy e fel­adatoknak munkájuk so­rán gondját viseljék. Társadalmunk minden ré­tegének lelkiismeretét és felelősségét bizonyították azok az észrevételek és ja­vaslatok, amelyek a váres­és községfejlesztés körébe tartoznak. Jellemzője volt ennek a témának, hogy nem egyszerűen költségve­tési kérdésként kezelték, hanem az okosabb, körül­tekintőbb, racionálisabb város- és községgazdálko­dás megvalósítását sürget­ték. A vélemények zöme arról tanúskodik, hogy az állampolgárok sokaságában helyesen él a lakóhely sze- retete, a' szocialista patrio­tizmus és hazafiság. De nem lenne teljes a kép, ha nem említenénk, hogy jelen van még a mi társa­dalmunkban a cinizmus és nemtörődömség;' vannak emberek, akik lekicsiny­lőén gondolkodnak és szól­nak lakóhelyükről, hazánk­ról, szocializmust építő né­pünkről. Nos, ezek az em­berek több népfront-ta­nácskozáson élénk vitában kaptak választ nézeteikre. Nem taszító, kirekesztő volt ez a válasz, hanem in­kább megnyerő, töreked­vén arra, "hogy gondolko­dásukat egészségessé for­málva a néppel, a nép­front-politikával egy sor­ba álljanak. A tanácskozá­sok meggyőzően bizonyí­tották, hogy ez a törekvés a népfrontmozgalom egyik legnemesebb politikai hi­vatása. Ugyanilyen hivatás és a népfrontmozgalom lé­nyege gazdálkodási rend­szerünk társadalmi, politi­kai kérdéseinek figyelem­mel kísérése. A népfrontbizottságokat megválasztó gyűlések, hű­ségesen kifejezték társa­dalmunk mai helyzetét, a szocializmust igenlő érze­lemvilágát és programot adtak a következő évek munkájához. Az is előfor­dult, hogy helyenként még inkább a külsőségek domi­náltak; itt-ott meg sok volt az üresen csengő be­széd — ám a népfrontmoz­galom erejét t: -onyítja, hogy e jelenségekre felfi­gyelt és képes a való hely­zetet helyesen értékelni. A „politikai üresjárat” fi­gyelmeztet. Arra int, hogy a mai népfrontmozgalom támaszkodjon saját múlt­jának tapasztalataira, ér­tékelje a valóságnak meg­felelően a jelent és mind tudományosabb tényekre támaszkodva határozza meg a jövőt. H. L. TAVASZ A HATÁRBAN | Ma: 164 ezer hold gabonát fej trágyáztak a megyében — Gyomirtási program 200 ezer holdra (Tudósítónktól) Régen látott szép tavasz az idei. Kedvez a határban dolgozóknak is. A Szolnok megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osz­tályának tájékoztatója sze­rint megyénk szövetkezetei jól kihasználják a megfe­lelő időjárást. A jelentés szerint a szokásosnál előbb tartanak a tavaszi mun­kákkal az idén. A koratavaszi magvak vetése jóformán befeje­ződött, s ez azt jelenti, 13 000 holdon vetettek lucernát és 10 800 holdon telepítet­tek vörösherét. De meg­kezdték már a napraforgó vetését, sőt a burgonya ül­tetéssel is túl vannak a munka felén. Olyan termelőszövetkeze­tek is akadnak már, — amelyekben a kukoricái vetik. A szövetkezeti vezetők, szakemberek nagy gondja, hogy nincs elegendő mű­trágya. Ennek ellenére A Verseghy Diáknapok eseményeiből Érdekes produkciók, sok aranyérem Pénteken délután került sor a legjobban szerepelt énekkarok díjazására. A zsűri három aranyérmet adott ki, közülük kettő Jászberénybe került. A Le­hel Vezér Gimnázium és a KISZ bizottság énekkara nyert egy-egy aranyérmet. A harmadikat a mezőtúri Dózsa György Gimnázium énekkara kapta. Ugyancsak pénteken ért véget a szavalok versenye is. A körülbelül kilencven induló közül a karcagi Gá­bor Áron Gimnázium és a szolnoki Tisza-parti Gim­názium tanulói szerepeltek a legjobban. A karcagiak közül Kasza Katalin és Gál Ildikó, a Tisza-parti Gimnáziumból indult sza­valok közül Weisz György, Ferenczi Krisztina és Szö- nyi Júlia nyert aranyér­met. Török István a 605. számú Iparitanuló Szakis­kola tanulója, szolnoki ver­senyző szintén aranyérmet nyert. Az indulók nagy száma ellenére nem alakult ki ér­dekes verseny a versmon­dók között. — Közismert, gyakran szavalt verseket vettek elő, nem kutattak egvéniségüknek megfelelő költemények után. Sok volt a kidolgozatlanul, unalma­san felőadott vers. Néhány iskolából kevesebb ver­senyző indítása jó hatással lett volna az általános szín­vonalra. A hangszerszólisták és zenekarok bemutatóját — szintén pénteken rendezték a Verseghy Gimnázium­ban. Itt a Gábor Áron Gimnázium zenekara, a jászberényi Lehel Vezér Gimnáziumból Kluka Ad- rianne és Horti Judit ket­tőse kapott aranyérmet, — egyénileg pedig Markóczi Éva, öz János és Rácz István a törökszentmiklósi Bercsényi Gimnáziumból, Halavács Judit és Demény Borbála a szolnoki Ver­seghy Gimnáziumból, Győ­ré Ilona a szolnoki Varga Katalin Gimnáziumból és Fodor Judit a karcagi Gá­bor Áron Gimnáziumból, kantak aranyérmet. Pénteken délután három a-*»Wv kezdődött a néni- tánr bemutató. A imvés in­duló ellenére ió produk­ciókat láthatott a közön­ség. A zsűri a szolnoki Verseghy Gimnázium és a martfűi Cipőipari Szakkö­zépiskola együttesét ju­talmazta aranyéremmel. Áz utóbbiak „Bolgár szvit”- je kidolgozott, szép koreog­ráfiájával, a táncosok kul­turált, finoip mozgásával különösen nagy sikert ara­tott. Szombaton délelőtt foly­tatódott az irodalmi szín­padok bemutatója és pó­diumra léptek a próza­mondók is. Délután társas­tánc verseny kezdődött a Tisza-parti Gimnázium aulájában. Vasárnap már csak a Ságvári művelődési házban lesznek rendezvények. Dél­előtt a tánczenekarok és a táncdalénekesek lépnek fel, délután pedig díszbemuta­tóval, a pályázatok ered­ményhirdetésével _ és az aranyérmek kiosztásával fejeződnek be a Verseghy Diáknapok eseményei. mégis 164 ezer holdon fe­jeződött be az őszi gabona fej trágyázása. Jóval na­gyobb területen, mint az előző években. A termelő- szövetkezetek által terve­zettből mindössze 2800 hold nem kapott fej trá­gyát. A múlt évben 170 ezer holdon történt vegyszeres gyomirtás. Űgylátszik az idén legalább 200 ezer hol­don végzik el ezt a mun­kát. Vagyis a kalászos ve­tések 80 százalékán. Kimagasló eredmény lesz, mert várhatóan az orszá­gos átlag 60 százalék körül alakul. Az idei esztendő egyébként a vegyszeres gyomirtás éve lesz. Erre vall, hogy 13 000 hold kukoricavetésen, 8000 hold lucernán, 9000 hold borsón is vegyszeres gyom­irtást alkalmaznak. — A közös gazdaságok és a me­gyei növényvédő állomás brigádjai már kivonultak a földekre, és megkezdték a vegyszeres gyomtalanítást. A szép tavasz azonban aggodalmat is hozott. A szakemberek száraz­ságtól tartanak. A csapadékhiány komoly veszéllyel fenyegeti a me­zőgazdasági termelést. A kevés téli csapadék miatt a felső, egy-másfél méteres talajrétegben kicsi a víz­készlet. Ezért a szakembe­rek azt javasolják, a talaj­előkészítés olyan formáit válasszák a közös gazdasá­gok, amelyek a legkisebb vízveszteséggel járnak. Hírünk az országban Oroszlán­barlang Jász-kun Kakas Téglagyárat épít a jászki- séri Kossuth Tsz. Az új üzem még ebben az évben elkészül. — vágási — i Arany plakett katonáknak Kétmillió forint értékű társadalmi munka — JFokosodó érdeklődés a várospolitika iránt — A legjobbak kitüntetése Mexőtúron Mezőtúron a lakosság egyre nagyobb mértékben kapcsolódik be a kommu­nális, a szociális és a kul­turális szükségleteket köz­vetlen szolgáló feladatok megvalósításába. Sőt emel­lett megnövekedett az em­berek érdeklődése a város- politikai tevékenység egész területe iránt. Napról nap­ra növekszik azok száma, akik társadalmi munká­jukkal segítséget nyújta­nak a feladatok megoldá­sában. Hasonlóképpen nö­vekedett és egyre eredmé­nyesebb a különböző szer­vek és kollektívák arra irányuló törekvése, hogy meghatározott -.^tevékeny­ségein túl közretnűködjön a közösségi feladatok meg­valósításában. Az elmúlt évben csaknem tizenháromez­ren vettek részt a vá­rosfejlesztési célkitűzé­sek valóraváltásában és majd kétmillió forint értékű munkát végeztek. A városi tanács úgy dön­tött, hogy az önzetlen tá­mogatást — amellett, hogy az idei városfejlesztési ter­vet is a lakosság igényei­nek megfelelően alakította ki — úgy is honorálja, hogy tizenkilenc személy­nek és több társadalmi- és tömegszervezetnek a „Tár­sadalmi Munkáért” jel­vényt, illetve plakettet és oklevelet adományoz. A tanács a plakett arany- fokozatát Ítélte a kato­náknak, akik a sportpálya, a járda és a csatorna építésénél, valamint a fásításnál kézi- és gépi erővel segítettek. Több mint kétezren járul­tak hozzá a városfejlesz­tési terv megvalósításához. A Felsőfokú Mezőgazdasá­gi Gépészeti Technikum diákjai a lakóházak építé­sénél és a belterületi utak javításánál segítkeztek. Ok is az aranyplakettet érde­melték ki, mint a TITASZ helyi telepének kollektívá­ja, amely elsősorban a vi­lágítási feladatok végre­hajtásában végzett társa­dalmi munkát. Az említetteken kívül ezüst-, illetve bronzfokozat adományozásáról döntött a városi tanács az állami gazdaság, a Szolnok megyei Tégla- és Cserépipari Vál­lalat, a legeltetési bizott­ság, illetve a Kossuth téri és úti, a Rákóczi úti álta­lános iskola, valamint a Dózsa György Gimnázium társadalmi munkája elis­meréseként.

Next

/
Thumbnails
Contents