Szolnok Megyei Néplap, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-04 / 80. szám
1968. április 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II Az utódok Szovjet katona. Szőke vagy barna hajú, kék, szürke vagy fekete szemű, nevetős, vagy komoly arcú fiatal férfi. Orosz, vagy ukrán, grúz, vagy csuvas, azerbajdzsáni, vagy karé- liai nemzetiségű, ha egyenruhát ölt, igy nevezik: szovjet katona. Lehet a hatalmas szovjet föld bármely városának, falujának szülötte, a kopár Pamir szélcserzett bőrű juhte- nyésztője a végtelen tajga fagymarta arcú prémvadásza, donyeci bányász, Kás- pi-tengeri halász, építész- technikus Komszomolszk- üan, ha fegyvert fog a kezébe így nevezik: szovjet katona. Nálunk, és a testvéri szocialista országok többségében nem csupán a világbéke legbiztosabb, legerősebb őrzőjének tekintik őket hanem felszabadítóink utódainak is. A mai szovjet katonák elődei — apáik, rokonaik — közül több mint félmillióan áldozták életüket hazánk szabadságáért. A Szovjet Hadsereg mai katonái, vigyázó tekintettel állnak posztjukon, éppúgy, mint néphadseregünk harcosai a szabadság és a béke védelmében. Képünkön: Szovjet-magyar közös hadgyakorlaton az egyik magyar egység törzsének áttelepítésében szovjet helikopterek is közreműködnek. A gyakorlat befejeztével, szovjet és magyar fiú pihenőben. A, Del Booa-yi. Giovana: A „NAP “ Fasiszták napjainkban Nemzetközi viszonylatban is úttörő jelentőségű munka magyar fordítását vehéti kézbe az olvasó a két olasz szerző könyvével. A szerzők — akiknek toliforgatóként, de fegyverforgatóként Is jelentős antifasiszta múltjuk van a neofasiszta és neonáci mozgalmak, csoportok képét adják, működjenek a világ bármely táján. Ehhez hasonló, összefoglalásra, s az azonosságok kimutatásra törekvő mű nem jelent még meg a nemzetközi könyvpiacon. A szerzők nemcsak tiszteletreméltó bőségű anyagot dolgoztak fel, hanem személyes kutatásaik, interjúik alapján közvetlen tapasztalatokat is szereztek Mosley angliai fasisztáinak jellemzőiről, éppúgy, mint a Német Szövetségi Köztársaság neonáci mozgalmairól. — A könyv első fejezetében a szerzők rövid történelmi áttekintést adnak a fasizmus létrejöttének fő vonásairól; az olasz és a német fasizmus mellett országok tucatjairól. A következő átfogó fejezet a „náci-mentés” háború utáni éveinek időszakát öleli fel. Világos és meggyőző képet festenek arról, milyen erők érdekében állt e mentés, s kik bábáskodtak a nácizmus gyors újjászületésénél. A könyv további fejezeteiben országonként veszik sorra a fasiszta mozgalmakat; céljaikat, eszméiket, s a hatalomban viselt szerepüket. Részletes, s dokumentum erejű képet kapunk a nyugat-német, az olasz, a francia, az osztrák, a belga neofasiszta pártokról és csoportokról, a spanyol, a portugál, a görög, a délvietnami fasiszta rendszerekről, s az Észak- és Dél- Amerikában működő új nácikról régi fasisztákról. A könyv utolsó fejezetében a szerzők összegezik tapasztalataikat, s ezek alapján nemcsak elgondolkoztató, hanem erőteljesen figyelmeztető tényeket állítanak elénk. (Kossuth Könyvkiadó). <m) Ahol véget értek a 1945 tavaszán a Szovjetunió Vörös Hadserege feltartóztathatatlanul nyomult egyre tovább nyugati irányba. Vas megye tíz napig volt hadszíntér. Itt voltak a dunántúli hadműveletek utolsó napjai, amelyek befejeztével felszabadult az ország. Közel az osztrák határhoz van az a kis falu: Nemesmedves, ahol hazánk földjén utolsót dördültek a fegyverek. Ennek a kies viAz öreg harangláb. 23 esztendővel ezelőtt Tomasics Rudolf itt kongatta meg a harangot, hírül adva, hogy véget értek a csaták... déknek domborzati viszonyai alkalmasak voltak az utóvédharcokra. — Ezekre március utolsó és április első napjaiban került sor. Először Csákánydoroszló- nál, majd Vasszentmihály- nál próbáltak a németek ellenállni, s minthogy nem sikerült, néhány napra Ne- mesmedvesnél állt meg a front. A krónika ezt igy jegyezte fel: „Április 3-án este hét óra felé egy szovjet járőr megközelítette Nemesmedvest. A harc az esti órákban kezdődött, amelynek áldozatául esett a kis községnek több mint fele, mert a visszavonuló németek felgyújtották”. A ma is élők emlékezetében még elevenek azok a nevezetes napok. íme két nemesmedvesi ember véleménye. UNGER GYULA: „Házunkkal szemben az úgynevezett Savanyú hegyen, amelyet szőlő és gyümölcsös borított, voltak a harcállások. a szovjet katonák a mélyedéseken keresztül közelítették mea a falut” TOMASICS RUDOLF: „Április 4-én kiszorították a szovjet csapatok a németeket Nemesmedvesről. Amikor előjöttem a rejtekhelyről, (mások is megerősítették, hogy elsőnek ő merészkedett elő) a községben csaták... már csak szovjet katonai alakulatokkal találkoztam. Nyugalom volt, amelyből arra következtettem, hogy számunkra véget ért a háború”. Tamasics bácsi elmeséli, hogy hirtelen támadt örömét és felszabadultságát közölni akarta az elrejtőzött lakosokkal is. A közelben lévő haranglábhoz szaladt, s a harang szavával adta tudtára a község lakosainak — s amit akkor még nem tudott — az egész országnak, hogy hazánk felszabadult. — Azért harangoztam — mondja 23 év után Toma- sics bácsi —, hogy most már jöjjenek elő az emberek, mert minden rendben van... A falu tehát felszabadult és véget értek a csaták. Itt, a magyar földön utoljára folyt hadműveletek színhelyén, 1949 május 29-én felszabadulási emlékművet avattak. A kis emlékmű építését Czinkó- czi Pál határőr tizedes kezdeményezésére a falu és a szentgotthárdi üzemi munkásság emelte. Azóta is a határőrök gondozzák az emlékművet s ők őrzik azt a nemeztiszínű zászlót is, amelyet 1949 májusában, az avató ünnepségen, ezen az emlékművön lengetett a szél. M. J. Magyarország és a nagyvilág éhány nappal ezelőtt érkezett vissza a magyar miniszterelnök franciaországi látogatásáról. Az a fogadtatás, amelyben — a történelem folyamán elsőízben Párizsba látogató — magyar miniszterelnököt részesítették, tükrözi azt a megbecsülést, amely hazánkat a nemzetközi érintkezés minden területén körülveszi. Magyar kormányférfiak külföldi látogatásai, más országok vezető államférfiainak látogatásai hazánkban ma már úgyszólván mindennapi életünkhöz tartoznak. A Magyar Népköztársaság képviselőit a nemzetek fórumán, az ENSZ-ben is megkülönböztetett figyelem veszi körül, sőt ebben az esztendőben abban a megtiszteltetésben részesültünk, hogy választott tagként részt veszünk a világszervezet legfontosabb fóruma, a Biztonsági Tanács munkájában. S az ENSZ-en kívül államunk képviselői mintegy 500 kormányközi és nem kormányközi — szakmai és tudományos — szervezetben vesznek részt. Szavunknak súlya van a nemzetközi élet porondián. Hogyan sikerült ezt elérnünk, hogyan érkeztünk eddig? Érdemes erre visz- szaemlékeznünk ma, fel- szabadulásunk 23. évfordulóján, érdemes kissé visz- szaforgatnunk a történelem lapjait A fasizmus országvesztő politikája soha nem látott mélypontra süllyesztette az országot. 1945. április 4-e egy reménytvesztett népet talált. S az az ország, amelynek fiai hősi vérál- dozatukkal elhozták a szabadságot elsőként sietett segítségünkre, felemelt bennünket és baráti jobbját nyújtotta felénk. osszű lenne leírni mindazt, ami azóta történt, önmagára talált népünk áldozatos munkával, sok-sok erőfeszítéssel, útkereséssel megtalálta a fel- emelkedés egyetlen járható útját. Nemzetközi tekintélyünk növekedése elsősorban azokra a sikerekre vezethető vissza, amelyeket idehaza értünk el. Miután eredményesen megoldottuk a szocialista forradalom két nagy feladatát, a munkáshatalom megteremtését, megvédését és a szocialista termelőviszonyok létrehozását — kitűzhettük a célt: a szocializmus teljes felépítését hazánkban, s e cél mielőbbi megvalósítása érdekében ebben az évben útjára indítottuk a gazdaságirányítás új rendjét, amely arra hivatott, hogy a termelőerők mind jobb kihasználásával gazdasági életünket felvirágoztassa, népünk életszínvonalát mind magasabbra emelje. Nagyszabású programunk végrehajtása közben az utóbbi években tovább ko- vácsolódott hazánkban a nemzeti egység. Még azok is, akik nem titkolják ellen, szenvüket a mai Magyar- ország á’lamrendjével szemben, kénytelnek tudomásul venni: az ország társada1- mának minden számottevő ereje magáénak vallja a szocializmus céljait és annak felépítésén munkálkodik. Hazánk megbízottai minden nemzetközi fórumon. két és többoldalú tárgyaláson maguk mögött tudhatták a magyar közvélemény támogatását. Ez pedig jelentékeny erőt és tekintélyt kölcsönöz szavaiknak, S küldötteink, mindenütt, ahol csak megjelennek, a szocializmus, a béke. a nemzetek közötti együttműködés magasztos eszméi mellett tesznek hitet, elítélik az imperialisták agresszióját Vietnamban, s a világ minden táján, állást foglalnak a szabadságért és a haladásért küzdő népek érdekében. 4 magyar képviselők az ENSZ-ben és másutt is nagy figyelmet szentelnek az európai biztonság kérdéseinek. Ezen a kontinensen élünk, itt szenvedtük el a történelem sorscsapásait, tehát számunkra elsődleges, ami itt történik. Igaz, ma Európa a földkerekség viszonylag nyugodt övezete, de tudjuk, hogy sok itt a gyúlékony anyag. Ezen a földrészen két világrendszer határai húzódnak, s tudjuk, hogy mindenfajta konfliktus a két nagy szövetségi rendszer — a Varsói Szerződés és a NATO országai — között felmérhetetlen következményekkel járó összetűzésekkel fenyeget. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy Európa szívében létezik a Német Szövetségi Köztársaság, amely — vezetőinek minden hivatalos kijelentései ellenére — re- vansigényeivel fenyegetést jelent kontinensünk békéjére. Ezért foglalnak állást a magyar delegátusok minden fórumon olyan európai biztonsági rendszer mellett, amely végérvényesen megfékezhetné ezt a veszélyt. A magyar külpolitika egyik legfontosabb kiindulópontja, — ^amelyet az élet sokszorosan igazolt, — hogy nemzetünk érdekeinek szolgálata a világpolitika porondján feltételezi „ szoros együttműködést a szocialista testvérországokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval. Ebben a tekintetben az elmúlt év kiemelkedő eseménye volt az új magyar-szovjet barátsági-, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírása Budapesten. Ez a szerződés a függetlenség, a szuverenitás, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elveinek tiszte- letbentartása alapján a gazdasági, kulturális és politikai együttműködés gazdag lehetőségeit iktatja törvénybe és biztos bázisa hazánk nemzetközi tekintélyének is. agyarország — igaz,— csupán kis pont a világ térképén. Területünket tekintve Európában a tizennyolcadik, a lakosság lélekszáma alapján a tizenharmadik helyen állunk. Mégis: szavainkat és tetteinket a világ legtávolabbi pontjain is figyelemmel kísérik, érdeklődéssel fogadják. Ez az érdeklődés hazánk aktív külpolitikájának szól, annak, hogy konstruktív szerepet játszunk a nemzetközi életben, s ott vagyunk mindenütt, ahol a szocialista országok egységének erősítéséért. a haladás erőinek tömörítéséért, a békéért kell síkraszállni. Gáti István Emléktábla avatás.-------------------- A Keletinél — így néztünk ki, kisfiam, csak daruk nélkül!
