Szolnok Megyei Néplap, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-30 / 100. szám

1968. április 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Csak tiszta forrásból Egy pedagógus pártszervezet munkájáról ’ Ä pedagógus számára min. ’dig kulcskérdés: ha felnő­nek a tanítványai milyen emberek lesznek? Minden kis emberke hoz magával vala­mit a nevelőitől. Jót vagy rosszat Hatástalan pedagó­gus nincs. A mai tizenévesek meny­nyire válnak szocialista fel­nőttekké? Amennyire azzá formáljuk őket. Húsz év múlva, talán annyi sem kell hozzá, értékítéletet monda­nak majd a munkánkról. — Annyira lesznek igazságo­sak, amennyire azzá nevel­jük őket, humanizmusuk a mi emberségünkre épül, —1 tengernyi tanításra, példa- mutatásra van szükség, hogy szocialista embertípust for­máljunk a mai kisiskolás generációból. Ezek a főbb gondolatok vezették azt a beszélgetést, amelyet Majoros Károlyné- val, a szolnoki III-as peda­gógus pártszervezet titkárá­val folytattunk. A pártszervezet munka­tervében prózai mondatok. De törvénye ez a dokumen­tum a város hat iskolájában tanító harminchat kommu­nista pedagógusnak. Száraz, prózai mondatok? Igen, de mi van mögöttük: a szocia­lista iskola egész tartalma* a szocialista nevelőmunka lényege. — Munkánkat úgy irányít­juk, hogy folytonosan szol­gálják legfontosabb célkitű­zéseinket, mindenekfelett a szocialista embertípus kiala­kításának nagy ügyét. A párt- szervezet fontos feladata, hogy a pártonkívüli kollé­gáinkat is meggyőzze neve­lési elveink helyességéről és segítse őket szocialista - sze­mélyiségük kialakításában, munkájukban. — Munkatervükben na­gyon sok a követelmény. Ha, megengedi, hogy véleményt mondjak: ez az egyik leg­nagyobb értéke... — A gyerek számára nap mint nap követelmé­nyeket állítunk. A kommu­nista nevelő kollektíva — sőt az egész pedagógus kar — számára miért is ne állí­tanánk? Ez példamutatás kérdése is. Meggyőződésünk, hogy jó munkánk egyik alap­ja az önképzés. Marxista is­kolázottság és személyes meggyőződés nélkül nem le­het eredményes nevelő mun­kát végezni. Kollegáim több­sége a hároméves esti egye­temen, a szakosítón és más oktatási intézményben tanul. A pártszervezet munkater­ve pedagógiai tanulmánynak is beillenék: „Kommunista nevelők a szocialista iskolá­ban”. Mentes ez az okmány minden fellengzős frázistól, lényeglátó, meghatároz. S nem általában. Kerüli a kampányszerűséget, ugyan­akkor kiemel egyes kérdé­seket, de tükrözi a pedagógus munka folytonosságát. — Ügy gondoltuk, hogy a nagy elvi meggondolásokat minden nap „aprópénzre” kell váltanunk. Itt élünk a gyerekek, a pártonkívüli kol­légák és a szülők között, a szó és a tett egységét tart­juk a legfontosabbnak. — Őszinte emberi kapcsolat alapján igyekszünk minél tartalmasabbá tenni a tanári közösség és a tanulóközösség, valmint a tanári kollektíva és a szülők kapcsolatát. Le­nin nagyon lényegesnek tar­totta: a tanító folyamatot össze kell kapcsolni a szo­cialista társadalom megszer­vezésének feladataival. Az iskolának mindig volt kisu­gárzása, szükséges, hogy a szocialista iskolának minél nagyobb kisugárzása legyen. A pártszervezet állandóan tudatosítja a nevelők között, hogy a pedagógus tevékeny­sége társadalmi, közéleti funkció. A kommunista ta­nárnak persze sokszorosan meg kell felelnie ennek a feladatnak. Így véljük tel­jesnek munkánkat, törek­szünk erre a teljességre. — Említette ezt a fogal­mat: szocialista iskola. A szónak jórészt magyarázatát adják az ön által már em­lített nevelői célkitűzések. Nos, ennek a tudományosan végzett nevelő munkának hatását nem rontják-e a gyerekeket érő, más, ha a szocialista iskola célkitűzé­seivel nem is ellentétes, de mindenképpen zavaró társa­dalmi hatások? Napjainkban annyiféle-fajta impulzus éri az embert. A gyerek érzé­kenyen reagál... — Nevelési elvünk egyik fő célkitűzése, hogy a gyere­ket immunissá tegyük a ká­ros ráhatásokkal szemben. Legfontosabb feladatunk egyike: kifejleszteni a gyerek „szelekciós” képességét. Tud- jón különbséget tenni, meg tudja különböztetni a rossz és a nemes emberi szándé­kot. Ezért is résztvevője alapszervünk minden tagja az ifjúsági mozgalomnak. Az úttörőszervezetben folytatott nevelő munkát a pártszer­vezet kulcskérdésként kezeli, és itt vissza is tértünk be­szélgetésünk kezdő monda­taihoz. A felelősségvállalás tudatában fogadta el alap­szervünk a jelenlegi munka- tervünket is, amely alapján dolgozunk. Nem „nagy” dol­gokra vállalkoztunk, tenni akarunk valamicske keve­set... Ebben az egyben vitat­kozom Majoros Károlynéval. Az alapszerv kommunistái a legnagyobb dologra vállal­koztak: a jövő formálására... — ti — Tükröm9 tükröm a kocsiban . . . — Ahogy a taxisok látják ax utasokat — önkéntelenül Is a Hófe­hérke mese jutott az eszem­be, amikor nézésünk talál­kozott a visszapillantó tü­körben. Kíváncsi lettem; hogyan látják a taxisofőrök a visszapillantó tükörből uta­saikat. Közülük azután e té­máról többel beszélgettem. Ax absxolut sxomjúság — Záróra után jött ide a taxiállomásra a restiből. — Ide-oda irányított a város­ban, italt keresett Miután magyarázkodásomra felfogta, hogy Szolnokon már ilyen­kor sehol sem kap italt, azt mondta, menjünk Tó­szegre. Mivel ott sem volt szerencséje, tovább indul­tunk Vezsenyre. Egy szónak is száz a vége, mire meg­virradt Cegléden voltunk és a taxaméter több mint ezer forintot mutatott. Kedves utasom már teljesen kibo­rult de én is ki voltam, mi­vel már 36 órát ültem a volán mellett. És ez csak egy a sok él­mény közül. Ahány ember, ahány utas, annyi eset. — Nem egyszer voltam már éjszakás a szolnoki Kossuth téren. Amikor a zár­óra után az illuminált szó- rakozók elözönlik a teret, ember legyen a talpán, aki el tudja dönteni, hogy az ordító és vitatkozó emberek közül valójában is melyik az első. Ilyenkor azután kez­dődik a veszekedés, és saj­nos néha a verekedés is. A múltkor egy részeg férfi dü­hében úgy belerúgott a ko­csim oldalába — mert nem 6 következett, de be akart szállni —, hogy egyből le­pergett a zománc. Az éjszakai taxizóknak is van egy jellegzetes típusa. Óriási koncentrálás után tudja csak kinyitni a kocsi ajtaját, és nagynehezen ká- wMódik be a ülésre. Miután a vezető udvariasan meg­kérdezi, hová óhajt menni, egy szót sem szól, hanem rendkívüli buzgalommal ide- oda hajtogatja az ablaknyitó fogantyúját, jóllehet, hogy az nem működik. (Valóban, miért nem működnek az ab­laknyitok?!) Amikor a sofőr figyelmez­teti, hogy az nem jó, sértő­dötten oda dob egy tízest és méltatlankodva mondja kiszáll a kocsiból. A vice-krimi Nem mindennapi élmé­nyeknek volt részese az egyik taxis. Utasa Kisújszállásról vitette magát tovább. Izga­tott ^viselkedése feltűnt a vezetőnek, de nem is .gon­dolta, hogy egy szerencsés kimenetelű merényletnek lesz előbb-utóbb részese. Az idegen férfi először az iránt érdeklődött, hogy van-e csa­ládja, majd a legkülönbö­zőbb kérdések feltevése után se szó, se beszéd előrántotta bicskáját megragadta a sofőr pulóverét és beleszúrt. Bo­lond volt-e ? Vagy rosszul sikerült a szúrás? Ezt most már nehéz lenne megállapí­tani. Mindenesetre a sofőr szerint felejthetetlen éjszaka volt. Természetesen nemcsak a részegek, bolondok vagy más hasonszőrűek az éjszakai utasok. A szolnoki taxisok szívesen emlékeznek vissza olyan esetekre, amikor kis­mamákat vittek be a kór­házba. Egyikük még most is elismeréssel beszél egy kis- katona becsületéről, aki le­késte a vonatot. Hat órára kellett a kaszárnyában je­lentkeznie, csakis taxival érhetett oda időben, ösán-r tén megmondta a sofőrnek, hogy nics pénze, de szavát adja, hogy ha elviszi, posta- fordultával visszafizeti. Tel­jesítette is ígéretét. ISiem kell félni Sorolhatnánk még tovább élményeiket, hiszen az élet ezrével szüli azokat. Azok a sofőrkezek, amelyek egy­hetes csecsemőt anyai gyön­gédséggel emeltek ki a ko­csiból, acélkeményen ütni is tudnak, ha valaki becsü­letes munkájukkal szerzett pénzükre pályázik. Akikkel beszélgettem, azonban mind azt vallották; szerencsére er­re a legritkább esetben van szükség. — tóth — Polgári védelmi aktíva volt Szolnokon A polgári védelem jelenle­gi helyzetéről és további fel­adatairól tárgyaltak tegnap Szolnokon a Ságvári művelő­dési házban a megyei, járási városi tanács vb elnökei, a pártbizottságok titkárai, a nagyobb üzemek igazgatói, a Fodor Mihály, a megyei ta­nács vb elnöke referátumát tartja Fodor Mihály előadása első részében ismertette az eddigi eredményeket, valamint a polgári védelem továbbfej­lesztését meghatározó kor­mányhatározatot és annak végrehajtási utasítását. E ha­tározat rögzíti a miniszté­rium, az országos hatáskörű szervek vezetőinek és a ta­nács vb elnökeinek felelőssé­gét, a polgári védelmi felada­tok végrehajtásában; szabá­lyozza az állami, társadalmi, szövetkezeti szervek konkrét tennivalóit; rendszerezi a pol­gári védelem helyét és szere­pét az ország védelmi rend­szerében. Elmondotta többek között; nagy gondot kell fordítani ar­ra, hogy a lakosságot is fel­készítsék a védelmi felada­tokra, mert a korszerű hadvi­seléskor eltűnik a front és a hátország közötti éles határ­vonal. Ezért van nagy jelen­tősége a béke időszakában a lakosság tájékoztatásának, honvédelmi ismeretei bővíté­sének. Ezután részletesen ismer­tette a polgári védelem me­gyei feladatait. Elmondotta, hogy a megye polgári védel­mi erőit többségében a váro­sokba koncentrálták. A köz­ségekben csak kisebb egysé­geket készítettek fel a véde­kezésre. Mindez azt jelenti, hogy a megyében eddig nem a járási &>. községi államigaz­gatási szerve*.re> valamint az üzemi szervezetkikre. Elmondotta azt is, hogy a nagyobb üzemekben h^unka- profiljuknak megfelelő sivjk- alakulatokat kell kiképezni* amelyek az államigazgatási szakszolgálatokkal együttmű­ködve biztosítják egy esetle­ges háborúban a folyamatos termelést, s annak feltételeit. Előfordulhat, hogy szüksé­gessé válik bizonyos területek kiürítése. E feladat zökkenő- mentes, gyors ellátására is lel kell készülni. Ezért befo­gadóhelyeket kell teremteni és a kiürítési módszereket ki­próbálni, begyakorolni. Utób­biakat nemcsak háborúban, hanem elemi katasztrófa ese­tén is hasznosíthatjuk. Megyénk polgári védelmi helyzetéről szólva a továb­biakban Fodor Mihály elmon­dotta: — Az élet és vagyonmentés érdekében már az idén ki kell egészíteni a városi, a já­rási és a községi, valamint az üzemi szakszolgálati alakula­tokat. Majd hangsúlyozta, emelni kell a lakosság tájé­koztató oktatásának színvo­nalát. MegéTr^itette, hogy 1970-ig mindenkíflb^ részt kell vennie a 15 órás tájékoz­tató oktatáson, hogy tisztá­ban legyen a minimális alap­Az aktívaülés elnöksége (balról jobbra): M. Szabó István ezredes, megyei rendőr­kapitány, dr. Sajnovics János vezérőrnagy, a polgári védelem országos törzsparancs­noka, Csáki István, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Za­gyi János, a megyei pártbizottság titkára, Bárdi Imre, a megyei tanács vb elnök­helyettese. társadalmi és tömegszerveze­tek, valamint a polgári vé­delmi szakszolgálatok vezetői. Az ülést Csáki István nyi­totta meg. Értékelte a nem­zetközi helyzetet, szólt több fontos katonapolitikai kér­désről. Ezt követően Fodor Mihály beszélt a polgári vé­delem további feladatairól. használtuk ki teljes mérték­ben az adott lehetőségeket. A mentő és mentesítő feladatok biztosítása érdekében szük­séges a felszerelés és az ok­tatás korszerűsítése, a szak- területi igényeknek megfele­lően a jelenlegi létszám meg- háromszorozása. Ebben a munkában nagy feladat hárul Rendkívüli jogosítvány gimnazistáknak — Megyei KRESZ vetélkedő — Szolnokon már öt éve fo­lyik a középiskolák és az iparitanulóintézet KRESZ vetélkedője. Az idén először a megye valamennyi közép- és ipari tanuló iskolája is bekapcsolódott e versenybe. A huszonkilenc meghívott közül huszonnégy iskola be­nevezte a vetélkedőre öt— öt fős csapatát, melyet 28- án, vasárnap Szolnokon a Ságvári Endre művelődési ház színháztermében ren­deztek meg. A középdöntőn tehát, — az elődöntőket az iskolák­ban tartották •— százhúszan álltak rajthoz. A megyei középdöntő győz­teseivel egyidőben Szolnok város győztes csapatai is a »győzelmi dobogóra’) kerül­tek. Megyei első helyezést ért el a szolnoki Varga Katalin gimnázium, második lett a Szamuely Tibor gépipari technikum, harmadik helyen végzett a karcagi mezőgazd. technikum. Az első helye­zett a megyei KISZ bizott­ság által alapított vándor­serleget nyerte el. Szolnok város három első helyezett iskolája: 1. a Var­ga Katalin gimnázium, 2. a Szamuely Tibor gépipari technikum és 3. a Tisza- parti gimnázium. A megyei és városi KRESZ vetélkedő középdöntőjén te­hát mindkét serleget a szol­noki Varga Katalin gimná­zium csapata vitte el. Ezen­kívül a megyei első három és a városi első helyezett könyvjutalomban részesült. A Varga Katalin gimnázium csapatát szép szereplésük jutalmaként — ha a tagjai is kérik — rendkívüli kor­engedményben részesíti a megyei közlekedésrendészet parancsnoka. A KRESZ vetélkedő sike­réhez áldozatos munkáiuk- kal nagyban hozzájárultak az iskolák igazgatói és KTSZ nevelő tanárai. Felfigyeljünk azonban arra, hogy azok az iskolák, amelyekben eéojár- művezetői képzés is folvik — mint például a kenderesi növényvédő szakiskolában és a kisújszállási gimná­ziumban — nem szerepeltek az előkelő helyet elért isko­lák között. ismeretekkel, jártasságot sze­rezzen a szükséges védelmi felszerelések elkészítésében. Megemlítette: e feladatok végrehajtásában nagy mun­ka vár az MHSZ-re, hiszen két és fél év alatt mintegy ötvenezer embert kell bevön- niok a tájékoztató oktatásba. Az előadást felszólalások követték, amelyekben a részt­vevők helyi problémák meg­oldására kértek konkrét ja­vaslatokat, segítségeket. Ezekre dr. Sajnovics János adott választ. Elmondotta, hogy a polgári védelemmel mindig annyit kell foglalkozni, amennyit a nemzetközi politikai helyzet diktál. E követelményektől eltérni nem lehet. A nemzet­közi színvonaltól mi sem ma­radhatunk le, hiszen a nyu­gati országokban aktív védel­mi felkészülés folyik. Nálunk sem olcsóbb az emberélet, mint ott. Ezért teszünk meg mindent, hogy az emberek ne felkészületlenül, hanem valamennyi védelmi eszköz ismeretében cselekedhessenek életük, anyagi javaik megvé­dése érdekében. Az aktívaülés a polgári vé­delemmel kapcsolatos témájú film vetítésével ért véget. ««• mj —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents