Szolnok Megyei Néplap, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-28 / 99. szám
1968. április 28. SZOLNOK MEGYEI NfflPLAP 5 A törökszentmiklósi Gépjavító Állomás épülő új irodaháza Tanul a törzsgárda — Fejlődő klubmozgalom — Eredményes agitációs és propaganda munka szakszervezeteinkben Az utóbbi években számottevő eredmények születtek szakszervezeti szerveink agitációs és propaganda munkájában. Évente mintegy 3000—3500 szakszervezeti tag vett részt a politikai iskolák előadásain. Az alapfokú politikai képzés továbbfejlődését biztosították s „Társadalmunk időszerű kérdései” tanfolyamok, ösz- szesen 514 szakszervezeti politikai tanfolyam indult 12 ezer hallgatóval. A reszort- felelősök részére indított tanfolyamokon hatezren tanulnak. A megyei „ pártiskolán szervezett mechanizmus tanfolyamokon, a SZOT hajdü- szoboszlói táj iskolájában és az egyes szakmai központok tanfolyamain négyezer szakszervezeti aktivista Ismerkedett meg a gazdasági mechanizmus alapvető elveivel. Az utóbbi években a dolgozók széles körére kiterjedő kulturális tömegmozgalom alakult ki. Elsősorban a körzsgárdához tartozó munkásokat, a szocialista és a szocialista címért küzdő brigádok tagjait és a munkásszálláson lakók nagyobb részét sikerült bevonni a kulturális nevelő munkába. Az égjük fő törekvés volt a felnőttoktatás segítése. A korábbi évekhez képest itt nemj visszaesés mutatkozott, bár még így is évente többezren szerzik meg hiányzó iskolai végzettségüket, s szereznek közép vagy felsőfokú képzettséget. A szakszervezeti könyvtárak jelenleg körülbelül 150 ezer kötettel rendelkeznek, s 14 ezer rendszeres olvasójuk van. Az ötvenkilenc szakszervezeti műkedvelő csoportnak mintegy ezer résztvevője van. Néhány együttes, mint például a szolnoki fmsz kórus vagy a Tisza Táncegyüttes országos hírnevet szerzett. Jó eredményeket ért el a szakszervezeti klubmozgalom. A klubtagok száma növekedett, sok sikeres előadást, tanfolyamot, szakkört szerveztek. Kilenc nagyobb művelődési intézményben folyik sokrétű munka, 25 kisebb klub pedig kötetlen szórakozást biztosít tagjainak. Jelentős kulturális centrummá vált a szakszervezetek megyei művelődési háza. A közvetlen, kulturális munkán kívül hálózati és módszertani központ is. Az eredmények mellett azonban nem sikerült biztosítani minden esetben a kulturális munka tervszerűségét, folyamatosságát, az elmaradt a dolgozók érdeklődésétől Néhol háttérbe szorult a mindennapos agitáció és propaganda. A kulturális igények ' kielégítése ném tudott lépést tartani az egy. re fokozódó igényekkel, ennek oka a szervezettség hiánya egyes intézmények között. Gyakran cserélődik az ak- tfvahálözat. egyes bizottságoknál nem a legmegfelelőbb személyt választották kultűrfelelősnek. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa a tapasztalatok alápján a közelmúltban több feladatot jelölt meg a kulturális munkában. Célul tűzte például, hogy tovább kell fejleszteni az ideológiai munkát, javítani a káderhelyzetet, jobban biztosítani a kulturális munka anyagi; tárgyi feltételeit. — Gyümölcsöző kapcsolatokra kell törekedni a tanácsok népművelési szerveivel, a társadalmi és tömegszerve- zetekkeL Megyei postás értekezlet volt Szolnokon Tegnap délelőtt Szolnokon a Barátság klubban értekezletet tartottak a megye postahivatal vezetői, a lapterjesztéssel foglalkozó postások. A megjelenteket dr. Kiss Zoltán, a debreceni postaigazgatóság üzemviteli helyettese köszöntötte. Dr. Deák Ignác, a Debreceni Postaigazgatóság vezetője értékelte az elmúlt három hónapban végzett hírlapterjesztői munkát. Elmondta, hogy az újságok árváltozásaival kapcsolatos feladatokat a postahivatalok, a lapkézbesítők, a lapterjesztéssel foglalkozók sikeresen oldották meg. Nemcsak a régi előfizetőket tartották meg, hanem a különböző lapokra mintegy 1500 új előfizetőt szerveztek. A Debreceni Postaigazgatósághoz három megye, Sza- - betfcs-Szatmár. Szolnok és Ha.idú-Bihar tartozik. — Az olvasók megtartásáért, új előfizetők szerzéséért versenyben áll egymással a három megye Közülük Szolnok az elmúlt negyedévben elért eredményei alapján a második helyet foglalja el. Ezen belül a megyei postahivatalok közül legkiemelkedőbb munkát a jászberényi járási és a Kisújszállás városi hivatalok értek el. Bejelentette, hogy a megyében négyszáz postásnak a lapterjesztésben elért eredményeik elismeréseképpen 74 ezer forint pénzjutalmat adtak. Az értekezlet második részében módszertani problémákat vitattak meg a résztvevők. Felszólalt a Szolnok megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója. Virágú Iván is, aki köszönetét mondott a postásoknak azért a lelkiismeretes ínunkéért, ahogyan a lapók terjesztésével. s ezen belül a Szolnok megyei Néplappal foglalkoznak. Filozófiáról értelmiségieknek A mezőtúri felsőfokú téchnikum marxizmus—len in izmus tanszéke figyelemreméltó kezdeményezésként elhatározta, hogy a város értelmisége — főleg a pedagógusok — számára filozófiai előadássorozatot indít. Az első foglalkozásra a közeli napokban kerül sor. A kezdeményezés méltán számíthat érdeklődésre, hiszen a filozófia napjainkban leginkább Adtatott kérdéseivel foglalkozik. ' .n Egy fogyasztói „ankét margójára „Mindent a fogyasztóért, a fogyasztó érdekeljen'’ jelszóval lehetett volna illetni a karcagi vendégiá tóiperi kirendeltség kezdeményezését. Fogyasztói ankétot rendeztek, de csak boltvezetői értekezlet lett belőle. Mór régen elmúlt öt óra, a meghirdetett időpont, amikor a városi tanács dísztermében nyolcadmagammal vártam az érdeklődőket. Valameny- nyiünket meglepett, hogy kétszáz meghívó szétküldése és a boltvezetők személyes agitációja utón mindössze csak két fogyasztó jelent meg, hogy a vendéglátóipari vállalat cukrászdáinak, éttermeinek és italboltjainak a munkájáról elsimerő vagy bíráló észrevételt tegyen. A kezdeményezés újszerű, jó volt, az előkészítés, a Szervezés sem hagyott kívánni valót maga utón. Talán csak a vizuális szemléltető propagandát hiányolhatjuk. ami bizonyára a fogyasztói ankétra jobban felhívta volna a figyelmet. Belső, étteremben elhelyezett kiírásokra gondolok, nem pedig utcai „hadjáratra”. A vendéglátó tevékenység bírálatakor ugyanis nem a járókelők, hanem elsősorban a törzsvendégek, a rendszeres fogyasztók véleménye a mérvadó. S hogy mégsem voltak érdeklődők, az véleményem szerint két dolgot bizonyít: a fogyasztói ankét nem a legmegfelelőbb forma a vendégek aktivizálására, másrészt, az ankéttől való távolmaradás inkább pozitív, mint negatív véleményre enged következtetni. Ha valakiben egy-egy vendéglátóipari egység munkájáról elítélő álláspont alakult ki, bizonyára alkalmat keresett volna arra. hogy ezt nyilvánosan is elmondja. A részt vett két fogyasztó észrevételei jogosak voltak. Valóban meglévő problémákat vetettek fel, amiből arra lehét következtetni, hogy nemcsak konkrét sérelem esetén hallatják a szavukat, hanem akkor is, ha a vendéglátó cég véleményt kér tőlük. A jelen volt vállalati árufelelős elmondta: már dolgoznak egy olyan kérdőíven, amit az egységek rendszeres látogatóinak adnának át; hogy étkezés után töltsék ki, mondják el véleményüket a feltett kérdésekre. Ez a forma bizonyára hatékonyabb lesz, s a vállalat vezetősége valóban segítséget kaphat a munka színvonalának az emeléséhez. A fogyasztói ankétot megelőzően valamennyi érdekelt egységet megtekintettem, figyeltem a kiszolgálást, megszemléltem a konyha és a vendégtér tissztaságát, s betekintettem az étrendekbe több napra visszamenően. Az ételválasztékkal kapcsolatos az észrevételem: ahhoz képest, hogy III. osztályú egységekről van szó, viszonylag nagy arányban találhatók a 10 forinton felüli ételek. Mivel Karcag mező- gazdasági jellegű város, s nem idegenforgalmi centrum. ezért arra kellene törekedni, hogy az ínyencebb, „primőr” falatok helyett az alcsóbb ételek nagyobb választékban legyenek. Ugyanis naponként rendszeresen étkező . munkásokról van szó. A „pénztárcái gényt” támasztja alá az is, hogy a Rózsabokor étteremben a nemrég bevezetett kisadag ételek közkedveltté váltak. Egész adag köréthez féladag hús és két-hórom szelet ke- njrér már „telítő hatással” van, s mindez hat-nyolc forintból kifutja. A fogyasztói ankétről, de inkább az előkészítő munkáról összefoglalóan elmondhatjuk, hogy ha nem is többet, de annyit mindenképpen sikerült elérnie a Szolnok és Vidéke Vendéglátóipari Vállalat karcagi kirendeltségének, hogy a szétküldött .meghívók eredményeként bizonyéra tudatosult a címzettekben: melyik egység tartozik az ő irányításuk alá. Mert Karcagon^ ahol egymás mellett szövetkezeti és állami szektor is működik, nem mellékes azj hogy a konkurrensekről kü- lön-külön mi a fogyasztók véleménye. Petres Sándor Műemlék helyreállítása Jászberényben A jászberényi főtéren lévő műemlék templom csonka tornyának helyreállítása az év elején ■megkezdődött. A terveket a VÁTI készítette, s az Országos Műemlék Felügyelőség hagyta jóvá. A helyreállítás során — mint arról már korábban hirt adtunk először a toronysisak készül el. A következő években az egész épületet felújítják. — A templom tornya 17tí0-ban épült az akkor még gótikus középkori templomhoz. 1772- ben földrengés rombolta le a templomot- A megmaradt új toronyhoz 1782-ben épült a mai templom. Az eredeti formában való helyreállítás tehát régi, szép színfolttal gazdagítja a város főterét. Képünkön Sáros András rajza látható a helyreállítás kezdetéről. Olvasók a kirakatban 9 . — Uj könyvtár épül Jászberényben — A. n?p«*k1w.n megkezdik Jászberényben a régi zsinagóga járási könyvtárnak való átalakítását Szükség is v»n, erre, hiszen a város főterén. üzletnek való helyiségbe ván bezsúfolva most az intézmény. A Művelődésügyi Minisztérium szerint ezer kötetenként húsz négyzetméterre van szükség. Nos, a jászberényi járási könyvtárnak 57 ezer kötete van, s ugyanakkor a felnőtték számára való kölcsönző és olvasóterem mindössze 55 négyzetméter. Raktári célokra mindössze 23 negyzetmeter alap- terület áll ,rendelkezésre. Az olvasóterem tulajdonképpen utcáról nyíló előszoba, azon keresztül közlekednek a kölcsönzők. Elképzelhető, hogy ilyen körülmények között elmélyült munkát végezni szinte lehetetlen ott. A zsinagóga udvarára már hordják az építőanyagot. Födémpanelek sorakoznak a fal mellett A helyi szövetkezet építőbrigádja végzi a kivitelezést. — Napokon belül kezdjük a munkát — mondotta ott- jártun.kkor az építésvezető. — Csak az a baj, hogy az elkészült terv egyes részleteivel nem értünk egyet. Tervegyeztető tárgyalásra kellett volna már leülni a tervezővel és a beruházó megbízottjával. Két alkalom. mai is kezdeményeztük, már ezt, de még mindig nem kerítettek rá módot. Addig pedig, inig a tervegyeztető tárgyalás nem lesz meg. csak a felvonulási munkákat végezhetjük. A ktsz elnöke a következőképpen vélekedik; — Pénzügyi vonatkozásban sincs minden rendben. Erre, az évre van ugyan most már kb egymillió forint fedezet. Van azonban egy olyan rendelkezés, miszerint a kivitelezőnek csak végszámlázási lehetősége van. A szövetkezet három évig nem, tud várni a pénzre, s közbén fizetni az építőanyagok vásárlására felvett S százalékos hitelt. Ha nem sikerül a bankkal megegyezni, hogy az év végén zárószámlát nyújthassunk be, jövőre nem folytathatjuk az építést. Különben a kivitelezés is csak pénzügyi fedezet hiányában húzódik úgy el. Bennünket gátol, honv csak részmunkákat véaezhetünk eay- egy évben. Jobb lenne, ha rövid idő alatt áténithetnénk a zsinagógát. Egyszóval számunkra nem nagyon kedvező ez a megbízatás, de csináljuk, mert mi is herényiek vagyunk, s ezért szívügyünk a. város ilyen fontos intézményének sorsa. Jó lenne, ha a városban és ha a járásban is minél többen gondolkoznának így. minél több embernek lenne szívügye az új városi-járási könyvtár. Annál inkább szükséges volna ez, mert meg az sem oldja meg teljes egészében az elhelyezési gondokat, — csak úgy „háromne- gyedrészben”. Ki miben segíthetne? A különböző szervek, vállalatok, gazdaságok például abhan, hogy helyiségeket biztosítanának a kerületi fiókkönyvtárak részére. A várfis országos hírű nagyüzemei abban, hogy lehetőségeik szerint bizonyos összeggel hozzájárulnának a könyvtár építéséhez. Máshol is csinálják ezt. Az olajbányászok például körülbelül kétmillióit adtak iskolaépítésre Szolnokon. A Dunántúlon arra is volt példa, hogy egy- egy járás községei is hozzájárultak úí járási könyvtár építéséhez. Belátták, hogy például a könyvtári kölcsönzéssel az ő kulturális fejlődésüket is segíti ez. Mindezzel nemcsak az áralakítás kezdete, hanem a befejezése is közelivé válhatna, — előfeltételeként a gyümölcsöző tartalmi munkának. Simon Bél*
