Szolnok Megyei Néplap, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-28 / 99. szám

1968. április 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Megszervezik a személyzeti munkát a termelő- szövetkezetekben Figyelemre méltó intézke­dés jelent meg a Magyar Közlöny 35. számában: a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter rendeletben szabályozta a termelőszövet­kezeti személyzeti munkát. A mezőgazdasági üzemek belső életét jól ismerő em­berek körében köztudomású, hogy mostanáig nem volt ál­talános érvényű jogszabály, a szövetkezeti vezetők és irányító szakemberek sze­mélyzeti nyilvántartásáról. A mostani rendelkezés cél­ja, hogy intézményesítse a személyzeti munkát a szö­vetkezetekben, védje mind a ' közös gazdaságok, mind az azok tevékenységét irányító választott és kinevezett ve­zetők érdekeit. Sok ügy kapcsán emlékez­hetünk rá: hányszor előfor­dult, hogy rovott múltú, de úgynevezett „jó fellépésű” és ügyesen lavírozó emberek egyik-másik szakember­hiánnyal küzdő termelőszö­vetkezet nyakába varrták magukat és a közös gazda­ság jószándékú vezetői csak akkor kaptak észbe, amikor néhány hét, vagy pár hónap múltán új „káderük” számottevő kárt okozott. És sokan ismernek olyan esetet is, amikor a közösség ügyeit hűségesen intéző, jól dolgozó és fedhetetlen életű vezetőket igyekeztek bajba keverni a tényeket elferdítő intrikusok. A most megjelent rende­let jó lehetőséget teremtar­ra, hogy a szövetkezeti gaz­daságok személyzeti Ügyei­ben biztonságos rend ala­kuljon ki. A rendelet kimondja, hogy a termelőszövetkeze­tek, a szövetkezeti csopor­tok, a társulások és a tsz-ek területi szövetségének veze­tő testületéi felelősek a személyzeti munka elvének érvényesítéséért, az üzemi vezetők kiválasztásáért, munkájuk és magatartásuk alapján történő minősítésü­kért, érdem szerinti anyagi és erkölcsi megbecsülésükért, politikai és szakmai kép­zettségük fokozásáért. — A személyzeti munka gyakor­lati végrehajtása az elnök, vagy az igazgató, illetve — a területi szövetségek ese­tében — a titkár feladata, A vezetőt a személyzeti fel­adatok ellátásában válasz­tott vezetőség által megbí­zott személyzeti ügyintéző segíti. A termelőszövetkezetek­ben a személyzeti mun­kával megbízott személy csak szövetkezeti tag le­het. Részletesen felsorolja a rendelet a személyzeti mun­ka során elvégzendő felada­tokat is: a Vezetésre megfe­lelő személyek kiválasztása, a szakemberek oktatási, ne­velési terveinek előkészítése és megvalósítása; a kezdő fiatal szakemberekkel való tervszerű foglalkozás; a minősítések elkészítése, a kitüntetóFiak, jutalmazások előkészítése; a személyzeti nyilvántartások vezetése és végül az erkölcsi bizonyít­vány beszerzéséhez kötött munkakörök betöltésével' összefüggő feladatok ellátá­sa. Ugyancsak intézkedik a rendelet arról, hogy mely tisztségek betöltéséhez szük­séges a büntetlen előéletet igazoló erkölcsi bizonyít­vány. Ezek a következők: az elnök, az elnökhelyettes, az igazgató, igazgató he­lyettes, az ellenőrző bizott­ság elnöke, a főmezőgaz­dász és a főkönyvelő, a sze­mélyzeti ügyintéző, az ál­latorvos és a jogtanácsos, jogügyi előadó, az üzem­gazdász, a különféle gazdál­kodási egységek vezetői, az állandó árusító helyek ve­zetői, az áruforgalmi ügyin­téző, valamint a raktáros, magtáros, pénztáros és mr&gbeszerzőj. A felsoroltakon kívül a termelőszövetkezet vezető­sége más munkakörök be­töltését is kötheti erkölcsi bizonyítványhoz. A többi között kimondja, hogy például a termelőszö­vetkezet elnökét — az illeté­kes társadalmi és tanácsi szervek előzetes véleményé­nek figyelembe vételével — a vezetőség minősíti. A mi­nősítés elkészítéséről a já­rási tanács végrehajtó bi­zottsága gondoskodik. — E minősítések röviden fogal­mazott szövegben időről-idő­re írásban rögzítik egy-egy vezető fejlődését, munkájá­nak értékeit, fogyatékossá­gait, emberi erényeit és gyengéit. Természetesen a minősítés csak akkor érvényes, ha az érintett személy azt el­olvassa, aláírásával igazol­ja, hogy azzal egyetért, Illetve észrevételeit a minő­sítésre rávezeti. A rendelet azt is kimondja: az érde­kelteknek — akiről a minő­sítés szól — lehetővé kell tenni, hogy személyzeti anyagába betekintsen. A személyzeti munkát szabályozó mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszteri rendelet április 24-én lépett hatályba és úgy intézkedik, hogy a termelőszövetkezeti gazdaságokban, illetve a tsz-ek területi szövetségei­ben a személyzeti nyilván­tartást ez év december 31- ig, az újonnan alakuló szer­vezeteknél pedig a megala­kulástól számított 3 hóna­pon belül kell összeállítani. Uborka, paprika Tarkövéről ötszáz négyzetméteren díszük a hegyes és a cecei fehér paprika. Négyzetméterenként a hegyesből 120-at, a cecei fehérből 80-at várnak. Eddig 2500 darab került a szolno­ki és a budapesti piacra. — (Kép és szöveg: Malmos Károly) A képen Nagy László, a túrkevei Bűzakalász Tsz főker- tésze a szállításra érett uborkát válogatja. A tsz 1750 négyzetméteres hajtatóházában 250 négyzetméteren ter­mel primőr uborkát Az első oklevél A megyei húsipari vállalat feldolgozó üzemében egy évvel ezelőtt harmincnégyen elhatároz­ták, hogy a szocialista címért küzdő brigádot alakítanak. A szándékot tett követte és szom­baton délután ünnepélyes ter­melési tanácskozáson számot adtak arról, hogy siker is. Akkor vállalták, hogy 321 ezer forinttal túlteljesítik termelési előirányzatukat. Az év eltelte után ez az összeg másfélmillió forint lett. Hozzájárult ehhez páldául, hogy az előző évihez mérten mintegy háromszázzal csökkentették a túlórát. Társa­dalmi munkában 150 órát töl­töttek, segítették a kapun belüli építkezést, stb. Bepillantás a megye egyetlen idei vörös vándorsásslós üsemébe Nem dicsekedni való do­log, inkább a Héki Á’lami Gazdaság munkásainak, vezetőinek külön érdeme: 1968-ban egyedül ők nyer­ték el a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzász­laját Szolnok megyében. Be­leértve valamennyi nemzet- gazdasági ágazatot. A ma­W Nőrablás44 a — Itt vénülnek már meg ezek a lányok, de te nem vennéd őket észre, pedig idevalók az alapszervezetbe. — Ilyen keresetlen stílusban javasolta nekem Balogh Já­nosné az ősszel, hogy ve­gyünk fel asszonyokat. Az­tán egyikükkel ő, másikuk­kal a főmérnök beszélt, hár­mukkal meg én, a titkárhe­lyettes. De milyen jól tettük. Kinyílt a szemük ■— Csak legalább halkította volna a hangját Békési elv­társ, amikor a korunkat ol­vasta a taggyűlésen. — Még mit nem! — tilta­kozik Békési István —. Negyvennyolc egész hét ti­zed év volt itt most a hat­vanhárom párttag átlag élet­kora. Ilyen is van, ahol sok a régi dolgozó. Három év múlva az alapszervezet tag­jainak 50 százaléka nyug­díjba megy. Ideje volt ki- . nyitni a szemünket. Most, hogy magukat felvesszük, egyből 43 évre csökken az átlagkor. Ráadásul négy he­lyet kilenc lesz a nő is. Úton az eszük is — Magam sem tudom, hogy felejthette el magukat a pártvezetőség. Tíz-ti zenöt éve itt dolgoznak. Nagyon is megszoktuk, hogy itt van­nak, hogy mindig a lsgszor- gal masabbak. — Nem csoda, maguk uta­zók. Folyton az úton az eszük is. — No, azért kereshetnek még egy olyan alapszerveze­tet, ahol az éjszakai utazó műszakból mindenki a tag­gyűlésre tart. ötvenen vol­tak ott. Csak aki gépen ma­radt, az hiányzott. A kinézett asszonyok — Miért ez az alapszerve­zet és miért pont ők öten? — kérdezem. — Nagy győzelme ez a tl-es alapszervezetnek. Ami­kor a százhét fűtőházi nő közül kinéztük őket, jött a másik alapszervezet tit­kára: mit gondolunk, hisz nem is az utazókhoz tartoz­nak, inkább a javítókhoz. Azt már nem, tiltakoztunk, miért nem ébredtetek fel ti előbb. Ezért mondják aztán most, hegy a Il-es alap:ter­vezetben nőrablás történt... Miért ezt. az öt nőt? Ho­gyan lehetne ezt megma­gyarázni? A bemutatkozás segít Fordított ABC-ben Kezdjük, mondjuk az ABC fordított sorrendjében. — Jó, kezdem én, a V-be- tűs, ■ Válé Istvánná. A korom már elhangzott a taggyűlé­sen. Vontatási számadó va­gyok, 1953 óta, a közgazda- sági érettségim óta vagyok itt. Tizenöt év kellett, hogy a pártszervezetbe is hívja­nak. Most egyébként újra elsőosztályba „járok”. A kis­fiámmal tanulok esténként. Az ősszel kezdte az általá­nost A tessék két „s" Sorrendben akkor az enyém a szó. Takács Gáborné va­gyok, szintén vontatási szám. adó. Jövőre lesz tiz éve, hogy koptatom a fűtőház portáját — a férjemmel együtt. Én most járok a gimnázium első osztályába. .Tibi, a fiam, kétéves. Ha mosok, ha tanulok, neki mindegy. A lábam elé teszi a labdáját: anyuka, fociz­zunk. Égy-egy beszámoló idején, azt sem tudom, hol áll a fejem. De brigádban vagyok, ott vállaltam. Csi­nálom. — Kálmán Balázsné. — Anyaggazdálkodó a beosztá­som. Most az otthoni időm­mel is nagyon jól kell gaz­dálkodnom. A közgazdasági technikum negyedéves hall­gatója vagyok. Esti tagozat­ra járok, hetente háromszor. A férjem mozdonyfelvigyá­zó. Sokat van oda. Balázska, a fiam, sokszor odabúj ík hozzám és azt mondja: ne menjen ma iskolába, ketten leszünk itthon. A múltkor mikor kilenc után hazamen­tem, ott várt a kis cédula. :„tesék majd felitőlteni, va­csorázzunk együtt”... Reg­gel megmagyaráztam neki, hogy a lessékbe két „s” be­tű kell. Veterán fiatal — Kóródi Mihályné va­gyok, a beosztásom önálló irodakezelő. Én jártam a legjobban. A kiszeseknél mór veteránnak, nyugalma­zott KISZ-tagnak tituláltak, így búcsúztattak a taggyűlé­sen is. A párttitkár meg egyenesen örül a fiatalsá­gomnak. Mit, honnan vesz szemügyre az ember. Most már a pártmunkát én1 is úgy nézem majd, belülről. Nem úgy, hogy vajon ők mit csináltak, hanem úgy: rám ezt bízták, tőlem ezt várják, így készültem. — Hegioann Györgyné, számviteli vezető vagyok. — Most már elég nyugodt is a beszédhez. A taggyűlésen úgy izgultam, hogy az nem is igaz. De megérte. 1958-ban kerültem ide, közvetlenül a gimnáziumi érettségi után. Aztán hogy megvessem itt a lábam, különbözetivel megszereztem a közgazdasági érettségit is. Szeretnek, be­csülnek minket az itteni em­berek. Ezt most éreztem iga­zán. Ezzel a beszélgetést be is fejeztük. Legfeljebb még az hiányzik, hogy aki mindezt feljegyezi;-., szintén bemutat­kozzál 4 Borsi Eszter gas kitüntetésben részesülő Héki Állami Gazdaság a martfűi gyártelep közelében székel. Véletlenül, de jel- képszerűen is. A gazdaság szervezettsége, technikai fel­szereltsége, termelése nagy­ban iparszerű itt már. Pedig a megye legfiatalabb állami gazdaságai közé tartozik ez a nyolcezer, holdas mező- gazdasági üzem. S az utóbbi években mindig a legjobbak között szerepelnek. Bizonylt­ja: az idén tizenkettedszer érik el az élüzem szintet, s immár negyedszer a vörös vándorzászló birtokosai. Ezúttal is nagyon várják a zászló érkezését. program szerint április 30-án dél­után dr. Dimény Imre me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter személyesen adja át a kitüntetést ünnepélyes munkásgyűlésen. Héken várják a minisztert. Csino­sítják az udvart, a környeze­tet, szeretnék, ha jó benyo­mással távozna a magas vendég innen. Szeretnék meg is mutatni neki a gazdasá­got. s elmondani, hogy az övék nem csak termelő üzem, hanem emberi közösség is. Ennek számszeríj bizonyí­tékai is vannak. Hatszázöt­ven embert foglalkoztat a gazdaság. Jó hallani: közü­lük százharminckettőn. 15 évnél régebben dolgoznak már a gazdaságban. S hogy a dolgozók létszáma majd nem azonos a törzsgárdáé­val. Tudniillik az öt évnél hosszabb idő óta itt dolgo­zókkal. Itt fogja a hely a munkást. Természetesen nem közömbös, hogy a gazdaság­nak 120 szolgálati lakása van. A múlt hónapban fi­zették a nyereségrészesedést ami átlagosan 26 napi fize­tést jelentett. Érthető, hogy szívesen kötődnek ide az emberek. Saját maguk teremtették elő a nagy összegű nyeresé­get. A gazdaságnak ta­valy kötelezően 12 millió fo­rintot kellett volna az. ál­lam kasszájába befizetni. Már előre 14,5 millió fo­rint nyereségbefizetést vál­laltak. A végeredmény pedig 22,5 millió forint volt. Erre nagyon büszkék a hékiek. A kukoricát gépek vétik, a gyomot vegyszerek irtják, s ősszel csőtörő kombájnok járják a sorokat. A cukorré­pát a legkézigényesebb nö­vénynek emlegetik a mező­gazdaságban. Ez a megálla­pítás a hékiekre már nem helytálló. A múlt ősszel elő­ször fejelőgépek járták a cu­korrépa sorokat. Nyomuk­ban a kombájnok, a rakodó­gépek, a szállító járművek, s emberi kéz érintése nélkül került a héki cukorrépa fölö- - rój a szolnoki cukorgyárba a termés. Két adat áz üzem műsza­ki fejlettségére: A héki hiz­laldában 1200 hízót gondoz egyszerre egy ember, miután önetetős, önitatós hizlaldák működnek. AlcSiszigeten >. német gyártmányú Halszál- kás fejőház berendezése 16 tehenet fej egyszerre. Egy tehén fejese átlagosan 5- 7 percig tart. Ilyen színvonalú gazdálkodásban természetes, hogy az itt dolgozók kép­zettsége is ehhez igazodik. Magyarországon még megle­pő. a Héki Állami Gazda­ságban nyolc agrármérnök, nyolc felsőfokú, húsz szak- technikus irányítja a - ter­melést. A munkások képzett­ségére vonatkozóan csak annyit: százhúszan vannak közöttük géphez értő, s ar­ról szakmai bizonyítványt felmutatni tudó emberek. Másik százhúszan pedig nö­vényvédő. kertészeti, öntö­ző szakmunkások. Szép a héki határ, szénák a gazdaság majorjai. Pedig még csak most kezdődik igazán az átalakulás. Már a jövő évtől ipari gáz szolgáltatja az energiát az Alqsiszigeten működő gépeknek. A Tisza II. három és fél ezer hold öntözését teszi lehetővé. Korszerű, gépesített, is'áüók épülnek hamarosan Martfűn. Az őszi rriezéo-azdasági Ki­állításról hét díjat — első és második — s három ok­levelet hoztak haza. A gaz­daság vezetői azt tartják, a sikerekből á legnagyobb rész a szocialista brigádokat illeti. Tizenöt szocialista brigád dolgozik náluk. A vezetők szívügve a munkás­ember gondja-baia. Azt tart­ják. ha a termelést Végző ember jól érzi. feltalálja magát környezetében, akkor szívesen, becsületesen dol­gozik. Szép, nagyon emberi, kor­szerű szocialista vezetői fel­fogás ez. Alighanem első­sorban ez a negyedik — s majdan a többi — vörös vándorzászló elnyerésének titka. B. Bu

Next

/
Thumbnails
Contents