Szolnok Megyei Néplap, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-27 / 98. szám
Kádár János látogatása a Láng gyárban A Láng Gépgyár dolgozói péntek délután a Fémmunkás Művelődési Házban dísz- ünnepséget tartottak az üzem alapításának 100- évfordulója alkalmából. Kedves vendégként, régi személyes ismerősként köszöntötték körükben Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát, akit a legutóbbi választások idején a Láng-gyáriak jelöltek országgyűlési képviselőnek. Kállai Gyula Csongrád megyében Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés, valamint a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke csütörtökön és pénteken kétnapos látogatást tett Csongrád megyében. Ilku Pál Vas megyében Ilku pál művelődésügyi miniszter pénteken délelőtt Vas megyébe látogatott Szombathelyen városnézésen vett részt majd felkereste a tanítóképző intézetet Harmadszor is kiváló Jászárokszállásról és Jászapátiból külön autóbuszok indultak tegnap Jászberénybe, ahol a Lehel Klubban tartották meg a Jászsági Egyesült Építőipari Ktsz ünnepi közgyűlését. Ezen a több mint félezer tagú szövetkezet elnöke, Papp Lajos vette át a tavalyi munkáért járó kitüntetéseket, az országosan kiváló kisipari szövetkezet címet 7- ez esetben harmadszor —, valamint a megyei szervek által adományozott versenyzászlót és oklevelet. Ez a szövetkezet tavaly a tervezett 150 helyett 183 kislakást készített el, ezt az eredményt elsősorban a jó szervezéssel és az építő munka jelentős gépesítésével érték el. A szövetkezet tagjai kez- deményezőek, szorgalmasak. Tavaly például csak a kisze- sek közül százhúszan vettek részt innen a szakma ifjú mestere mozgalomban. A díszünnepség alkalmával ■kitüntetések átadására is sor került. Hárman, a szövetkezeti ipar kiváló dolgozója címet kapták. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I 5Z0LN0K NESZEI AMEBYEI PÄRTBIZ0TT5A8 ESAME6YEI TAN AC5 LAPJA XIX. évfolyam, 98. szám. Ára: 70 fillér 1968. április TJ* szombat. Száznegyven méter hosszú felüljáró lesz a rékasi sorompó helyén Uj építkezések, felüljárók, cserek 100 millió forintért A harmadik ötéves terv hátralévő idejében több mint 100 millió forintot költ a kormányzat új közúti hidak építésére, illetve a régiek javítására — közölték a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumban. A feladat továbbra is adott: a háború után épített ideiglenes hidak már nem felelnek meg a gyorsan növekvő forgalmi igényeknek, a nagyobb teherbírás és pálya- szélesség követelményeinek, ezért az építkezések zöme megkívánja ezek cseréjét. A háború előtt épült és sértetlenül maradt fahidakat is mielőbb korszerű létesítményekkel kell felváltani; hogy ez utóbbi törekvés mennyire sikeres, azt bizonyítja: 10 esztendővel ezelőtt még csaknem ezer, nehézkesen, költségesen karbantartható fahidat tartottal-: számon az országban, ma — mindössze száznegyvenet. Űj kívánalmakat ró a hídépítésre a korszerű autópályák kialakítása, a vasúti kereszteződések szintbeli elválasztása, a sok új csatorna építkezés is. Ezekből a munkákból adódik, hogy az országban az évente épülő hidak átlagos hossza mindinkább nő: 1960 óta például négy méterrel „nyúltak meg'’ a hidak. Az idén tovább gyarapodik az ország közúti hídállo- mánya. Küszöbön áll a többi között a hetven méter hosszúságú, négy nyomsávos miskolci Sajó-híd avatása. Az 1-es számú győri főútvonal átkelési szakaszainak újjáépítése keretében júniusban készül el az első híd a győri iparcsatomán, a város bejáratánál. Azáltal, hogy a legnagyobb közúti jármű is áthaladhat rnajd rajta, a környék ipartelepeinek szállítási gondjai is megoldódnak. Folyamatban van a nagybaracskai Ferenc-csatorna híd építése is, amely Mohács-sziget első jelentős kapcsolatát teremti Sajnálja, nem lehetett ott Véradók, vérkapók napja a szolnoki járműjavítóban hogy Immár évek óta hagyomány, hogy Szolnok legnagyobb üzemében a járműjavító valamelyik termében találkoznak azok a nők és férfiak, akik felszólításra vagy felszólítás nélkül is vérüket adták embertársaik megmentéséért. A legutóbbi véradónapot a múlt év szeptember 16-án tartották, amikor az üzem több mint négyszáz dolgozója 135 liter vért adott embertársainak. Az üzemi Vöröskereszt alapszervezet titkára örömmel mondta el, hogy míg 1966- ban 273, addig 1967-ben már 413 tagja volt a Vöröskereszt alapszervezetnek. Még el sem kezdődött a bensőséges délutáni ünnepség, amikor egy táviratot mutattak. „Értesítem Önöket, hogy április 26-ra szervezett találkozójukon nem tudok részt- venni. Kérem közöljék nevemben hálámat Karkecz hajós véradónak, aki kiskorú gyermekeimet vérének átadásával a gyógyuláshoz segítette.” Aláírás: Káposztás Istvánná. . Ehhez hasonló keresetlen szavakkal mondták el a találkozó résztvevői véleményüket a véradómozgalomról, hallgatták meg a megyei véradó állomás főorvosának beszámolóját az eddig elért eredményekről. A jelenlévők lelkes tapssal köszöntötték azt a bejelentést, hogy a járműjavító mérleg osztályának minden dolgozója Vöröskereszt aktíva. A Magyar Vöröskereszt Szolnok megyei Elnöksége a térítésmentes véradómozgalom segítése érdekében pénteken délután tizenhét szervet magában foglaló társadalmi bizottságot hozott létre. A bizottság elnöke Bárdi Imre. a megyei tanács vb-elnökhelyettese, titkára pedig Magyar Gyula, a Magyar Vöröskereszt megyei titkára lett, majd meg a „külvilággal”, azaz Baja felé a Duna— Tisza közével. A jelenlegi komphíd helyett épülő 53 méter hosszú létesítmény hatékonyan szolgálja majd a zavartalanabb terményszállítást és az esetleges árvízvédelmi, mentési munkálatokat. Tolna megye sem maradt ki a programból: a 61-es főút hagyományos átkelési szakaszát építik át Simontor- nyánál, a Sió fölött. A 105 méter hosszú, ferdén húzódó híd esztétikailag is vonzó látványt nyújt majd. A korábban megkezdett és az idén folytatandó építkezések közül arányaival és jelentőségével is kiemelkedik a barcsi Dráva híd, az első a folyó felett, amely a magyar és a jugoszláv partot összeköti. Az acélszerkezetet a Ganz-MÁVAG készíti, a helyszíni szerelési munkákat pedig a jugoszláv hídépítők végzik. 1969-ben a híd révén új határátkelő hely nyílik. A tervezett vasúti felüljárók megvalósítása sok időt, bosszúságot, költséget takarít meg a ma még sorompók előtt várakozó járművezetőknek. — Egy-egy ilyen létesítmény épül a ceglédi vasútállomáson, Hatvan peremén, három pedig Székesfehérvár körzetében, az M—7-es autóúton. Alighanem hamarosan végétéinek az apavári Hortobágy híd megpróbáltatásai is: a Karcag és Püspökladány összeköttetésére szolgáló hídra gyakran hajtottak rá méret- és súlyhatárt meghaladó járművek, any- nyira megrongálva a négy és fél méter magasságban húzódó felső keresztszerkezetet, hogy tartani kellett a főtartók elgörbülésétől is. A hidat az idén „félrehúzzák” és eredeti helyén új vasbeton híd emeléséhez látnak hozzá. A harmadik ötéves terv utolsó két esztendejében is gazdag lesz a „hidasítási” program. Győr megyében, Árpásnál, a Rába felett, — Szentgotthárd belterületén pedig a jelenlegi keskeny, korszerűtlen létesítmény helyett építenek széles vasbeton hidat. Tokaj és Itaka- maz között, a Tisza árterületén négy hidat építenek át — összesen négyszáz méter hosszúságban. Az 1969-ben induló hídépítkezések közül kétségtelenül az algyői Tisza híd lesz a legjelentősebb. A Szeged közelében lévő, jelenlegi vasúti-közúti „társbérlet” s ezzel együtt a 30— 40 percig tartó várakozás megszűnik, néhány százméterrel odább.430 méter hosz- szú közúti híd épül majd. A munkálatok több évig tartanak. Folytatják a vasúti kereszteződések felszámolását is, a többi között Szolnok belterületén, a 32-es főútvonalat mentesítik majd a sorompótól egy • 140 méter hosszú felüljáró építésével. F. G. A karcagi Általános Szerelő Ktsz magas műszaki kultúrájával emelkedik ki a megyei szövetkezeti üzemek közül. Jelenleg — a többek között — egy elektromos főkapcsoló tábla elkészítésével foglalkoznak. A bonyolult berendezéssel egy kétezer lóerős tolóhajó mechanizmusát vezérlik majd Á kisiparosokat érintő új kormányrendelkezésekrői tanácskozik a KIOSZ választmánya Pénteken a KIOSZ székházában megkezdte kétnapos tanácskozását a Kisiparosok Országos Szabad Szervezetének vezető testületé, a választmány. — A tanácskozáson részt vett Földi" László könnyűipari miniszterhelyettes. A szervezet országos vezetőségének beszámolóját dr. Gervai Béla, a KIOSZ elnöke ismertette. Ä központ kirendeltségek iVeiR a létszámcsökkentés a lényeg — Az áru és a nyilvántartása — Előtérben a lissa 11, Az úttörők között — az új gazdaságirányítási rend első lépcsőjében — vonták össze a megyében működő malmokat, nzshán tolót, tárházakat és felvásárló szerveket. Az így kialakult vállalat abban az időben afféle iskolapéldája volt a nagyvonalú vertikális szervezésnek. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó ma is a megye legnagyobb olyan vállalata amely egy termékcsoportot gazdasági műveleteivel végigkísér. A termőföldön veszi át az „életet” s zacskókba csomagolva adja át értékesítésre a lisztet, rizst stb. Az összevonás természetesen nem egyszerű folvamal- Különösen ott nem. ahol a vertikalitás, azaz az egymást követő árutermelési folyamatok kialakítása érdekében termelő üzemeket, raktározó és kereskedelmi szerveket, hivatali apparátusokat kell közös iránvitás alá összevonni. A megyei vállalatnál ez a művelet még most is tart. illetve most fejeződik be. Május 1-re hat egységes megyei körzetet alakítanak ki; Karcagon, Tiszafüreden, Szolnok városában és a járásban, Jászberényben és valamivel később Kunszentmártonban. Eddig ugyanis a közös irányítás főleg csak a felső vállalati szinten érvényesült: a törökszentmiklósi központban. A többi helyeken szinte változatlanul maradtak a régi cégek legalábbis a gazdasági ügyvitelt illetően. Szolnokon pl. a tárház, illetve kiszerelő üzem és a felvásárlási kirendeltség önállóan működött... Annyira, hogy a kirendeltség a felvásárolt terményt könyvelte, raktárra vett», majd a raktárról kivételezte eladta a tárháznak: az újra leltárba vette stb- Közben az áru tényleges útja mindösz- sze az volt, hogv a környékbeli tsz-ek vontatója a gabonával telt zsákokat beszállította a Tisza-parti tárház automata mérlegéhez, innen az automatikus berendezés vitte tovább — megfelelő kezelés után a silókba. Hasonló volt a helyzet a különböző területeken működő malmok, tárházak, felvásárló kirendeltségek kapcsolatában. Cselleng János a megvei vállalat új igazgatója elmondotta: — A területi egységek kialakítása. a felelős vezetők személyének kiválasztása megtörtént. A cél elsősorban nem a létszámcsökkentés, hanem a munka szervezési színvonalának javítása, a párhuzamos gazdasági műveletek megszüntetése. A vállalat, az igazi egységes vállalat megteremtésének folyamata ezzel az intézkedéssel a befejezéshez közeledik- Erre szükség is van a közelgő nagy feladatok megoldásához. Ezek oroszlánrésze. a Tisza II. üzembeállításával kapcsolatos. A várható magasabb termésátlagokon kívül legfontosabb az úgynevezett rizs program. Ennek keretében 1975—RO-ra — a tervek szerint megszűnik a jelenleg még évi 2000—2500 vagonra tehető rizs import, az egész szükségletet hazai termésből elégítjük ki. Tekintve, hogy az egész termés hatvan százaléka megyénkből, főleg Karcag környékéről kerül ki, megfelelő arányban kell részt vennünk a behozatal pótlásából is. 1969. január elsejétől megszűnik a rizstermeltető szervezete s ezt a fontos szerepet is minden problémájával, gondjával együtt a Gabonafelvásárló és Feldolgozó veszi át . Elmondotta: az új gazdasági mechanizmus bevezetését a kisiparosság bizalommal várta és nem is csalódott. A reform sarkalatos pontja: arccal a fogyasztók felé fordulni, gz olyan követelmény, . amelyben . a magánkisipar jelentős szerepet tölthet be. Már is észrevehetően, növekedett a kisiparosság munkakedve. Vannak azonban olyanok is, akik az egyes területeken, szakmákban tapasztalható mcnopólhelyzetet kihasználva. úgyszólván zsarolják a megrendelőt. Ezekkel szemben nemcsak a bűnüldöző szervek lépnek fel, hanem a KIOSZ és a becsületes kisiparosok döntő többsége is. Az e hónap elején hozott kormányhatározat felhatalmazta az illetékes minisztereket, hogy az iparjogosítványok bátrabb kiadásával, hitelnyújtással, a szociális biztonság fokozásával segítsék a magán,kisiparosokat és a közöttük; valamint más szektorok közötti verseny kialakulását. Egy ugyancsak április elején megjelent kormányrendelet alapján felemelték a kisiparosok által végezhető építőipari karbantartási és felújítási munkák értélrét, megszüntették a szabók és fehérneim'ífcészítők vásározó tevékenységének korlátozását, engedélyezték, hogy tsz-ta- gok a vezetőség hozzájárulásával — az építőipar kivételével — más szakmában iparjogosítványt válthassanak. Az elmúlt évben a kisiparosok 5,3 milliárd forint értékű munkát végeztek A kisiparosok összes tevékenységének 81,5 százaléka volt szolgáltatás, árutermelésük az összmunka arányában 14, a keti forgalom 4,5 százalék volt. A KIOSZ országos választmánya ma folytatja ta-; nácskozását. •/
