Szolnok Megyei Néplap, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-25 / 96. szám

1968. április1 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 NAPIRENDEN: Á bérezés, a rövidített munkahét, a fogyasztói érdekvédelem . .. « • — tlíést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Szolnoki székházában tegnap Tabák Lajos elnökle­tével ülésezett a Szakszervezetek Megyei Tanácsa. A vendégek között ott láttuk Vad Andrást, a megyei párt- bizottság osztályvezetőjét és Turzó Lászlót, a SZOT el­nökségének tagját is. A jóváhagyott ügyrendnek megfelelően elsőként Dósa János, az SZMT titkára ter­jesztette elő „Az új gazda­sági mechanizmus bevezeté­sének megyei tapasztalatai” című elnökségi beszámolót. Bevezetőként felvázolta azokat az eredményeket, — amelyeket a megye gazda­sága 1967-ben elért. Megál­lapította, hogy ezek jó ala­pul szolgáltak az új irányí­tási rendszer bevezetéséhez. A felkészülés új vonása­ként említette meg, hogy az 1968. évi vállalati tervek ki­dolgozásában a szakszerve­zeti szervek is aktívan részt vettek. Most az a feladatuk, hogy a közös munkával ki­alakított gazdasági célkitű­zések megvalósításához is messzemenő segítséget nyújt­sanak. Az első negyedév tapasz­talatait elemezve foglalko­zott a szocialista munkaver­seny szervezési problémái­val, a Minisztertanács és a SZOT közös határozatából adódó közvetlen feladatok­kal. Ezután tért rá a bér­ügyekre; Az elnökség megállapítása szerint noha a vállalatok anyagi érdekeltsége nagyobb az új gazdasági mechaniz­musban, és korszerű elvi ala­pokon nyugszik: a dolgozók anyagi ösztönzésének mód­szerein, a bérezési formákon számottevően nem változ­tattak. A kollektív szerződé­sekben általában a már ré­gebben kialakult bérrend­szert erősítették meg. Az idei leihasználásra tervezett 1—3 - százalékos ■ bériejlesz- téssfet'1' mindenekelőtt a mi­nőség‘javulását, a termelés hatékonyságának növelését szeretnék elérni. A vállalatok vezetőinek és a szakszervezeti szerveknek a legfőbb gondot az okozza* hogy a várható 1968. évi ré­szesedési alap előzetes ki­számítására nem volt lehe­tőségük. Jóformán becslé­sekre szorítkoztak. E bi­zonytalansági tényező elle­nére a kollektív szerződése­ket mindenütt megkötötték, és azokban a jóléti kiadáso­kat 1967. évi színvonalon hagyták meg. A dolgozók nem értenek egyet a hármas felosztású százalékos kategória rend­szerrel. Aránytalanul ma­gasnak tartják az I—II. cso­ződések megkötésének elő­készítéséről, az áruellátás­ról, a fogyasztói árak ala­kulásáról összegyűjtött ta- paszalatait is. A társadalmi ellenőrzés új feladatairól! szólva kifej­tette: az elnökség a komp­lex árellenőrzést tartja he­lyesnek, amelynek a terme­léstől az értékesítésig kell kiterjednie. Csak így lehet társadalmi kontrollal is védeni a fo­gyasztói érdekeket. Ezért a közeljövőben a vállalati szakszervezeti vezető testü­letek mellett ártanácsadó és árellenőrző bizottságokat hívnak életre. Az ismertetett beszámoló előterjesztése után élénk vi­ta bontakozott ki. Nagy Já­nos, a Hűtőgépgyár szb-tit- kára megerősítette, a dolgo­zók helytelenítik a kialakí­tott kategória arányokat. El­mondotta, a vállalat az első negyedévi tervét nem telje­sítette. Magyarázatot adott arra, hogy a gyár eredeti szándékától eltérően miért nem júliusban, hanem csak 1969-ben vezeti be a rövidí­tett munkahetet. Óvári Géza, a Tisza Cipő­gyár szb-titkára többek kö­zött a munkaerőhiányról, a bérezés problémáiról, — a martfűi lakáshelyzetről be­szélt, Somogyi Imre, a bá­nyász szakszervezet területi titkára elmondta, a kollek­tív szerződést nagy tiszte­letben tartják a gazdasági vezetők. Szabó Károly, a szolnoki járműjavító szak- szervezeti bizottságának tit­kára egyebek mellett meg­említette: az üzem munká­sai kérik, javítsanak a város hús, baromfi és zöldségellá­tásán. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa a vita lezárása után jóváhagyta az elnökség beszámolóját. Délután ke­rült sor a második napiren­di téma megtárgyalására. „A szakszervezetek nevelőmun­kájáról, az agitációs, propa­ganda és kulturális nevelés feladatairól” című anyag elő­adója Árvái István, az SZMT vezető titkára volt. A vitát követően az SZMT ki­alakította állásfoglalását. Végül az elnökség jelen­tést tett a tanácsnak a két ülés között végzett munká­járól. —f—P Ahová dolgozni megyünk Végző szaktechnikusok és tsz-elnökök találkozója Karcagon Kedden a Karcagi Felső­fokú Mezőgazdasági Techni­kumban Szolnok, Békés, Nográd, Borsod megyei ter­melőszövetkezetek vezetői találkoztak az idén végző ötvenhét felsőfokú és hat­vankét középfokú technikus­sal. Azokból a termelőszö­vetkezetekből érkeztek ven­dégek, ahol már dolgoznak, s ahol most kezdenek dol­gozni kárcagi végzettségű mezőgazdászok. Miután Erdős András a felsőfokú technikum igazga­tója köszöntötte a vendége­ket, megindult az eszmecsere arra!, mit várnak a termelő üzemek az iskolától, s mi­lyen elképzeléseik vannak a termelőszövetkezetekről a hallgatóknak. A délelőtt fo­lyamán egyébként nyilvános tantárgyi bemutatókat is rendezett az iskola. A trak­torüzemeltetés bemutatója Szabó Imre középfokú tech­nikusnak sikerült a legjob­ban. Az állattenyésztési, a laboratóriumi és az üzem­gazdasági tantárgyi verseny­ben Sánta Péter, Galaczi An­tal és Kenyeres Eszter lett első. A barátságos találkozón kiderült az is, a végző hall­gatók jórésze — mintegy húszán — Szolnok megyei termelőszövetkezetekben vál­lalt munkát. Székely Károly TI. osztályos felsőfokú technikumi hall­gató ZK—1,2 kultiváior beállítását végzi Otyen év@s a magyar polgári légiközlekedés A Magyar Polgári Légi­közlekedés az idén ünnepli fennállásának 30- évforduló­ját. Az első menetrendszerű légijárat kereken ötven év­vel ezelőtt indult meg, 1918 július 4-én. amikor az első légipostát vitték a Buda­pest—Becs—Krakkó—Lem­berg útvonalon. A MALÉV gépei ma már 25 ország 30 nagyvárosába repülnek. A jubileumot azzal is köszönti a MALÉV, hogy május 17- én megindítja új járatát a Budapest—Prága—Luxem­burg útvonalon. A FOGYASZTÓ FÓRUMA Tisztelt Szerkesztőség ! Súlyon gondot okozott rajtam kívül talán sok más dolgozó asszonynak is a Patyolat Vállalat azzal az in­tézkedésével, hogy megszüntette a hálós mosást, ami eddig gyors és olcsó szolgáltatást jelentett. Véleményem szerint a vállalatoknak szolgáltatásai!c- nál az igényekhez kell igazodni. Ha vedig a hálós mosás gazdaságtalan a Patyolatnak, akkor jelöljenek ki hetenként egy-két hálós mosási napot, és azt az igény­lőkkel közöljék, ne kényszerítsenek minket, háziasszonyo­kat olyan helyzetbe, hogy a szekrénykész. pipere mos'sí vehessük csak igénybe — dupla áron! Tisztelettel: T. F.-né Szolnok A hálós vagy zsákos mo­sást április elsejével szün­tette meg a Patyolat Válla­lat, A vállalat igazgatójától részletes felvilágosítást kér­tünk, melyet az alábbiakban foglalunk össze. A hálós mosást évről évre mind kevesebben vették igénybe. Míg például 1966- ban hetente 65—70, addig 1967-ben már csak 45—50 hálót mostunk. Ugyanakkor kedveltebb szolgáltatásnak bizonyult a pipere, szekrény­kész tisztítás. A háziasszony nem nedves, hanem kivasalt kelmét kap vissza, kevesebb a félreértés, a reklamációs ok is. Olyan szolgáltatásról volt szó, amely iránt a lakosság Érdeklődése állandóan csök­kent. A vállalatnak nem kö­telessége megvárni, míg az utolsó háziasszony is lemond a hálós mosatásról, mert gazdaságossági szempontokat is, — mint önállóan gazdálko­dó vállalatnak — figyelembe kell venni. Az alkalmazott drága há­lók gyakran kiszakadtak, emiatt utólagos követelések voltak. Mivel a zsákban a mosató helyezte el a fehér­es ágyneműket, átvételnél csak a súlyt tudták igazol­ni. Gyakran olyan anyagok is kerültek a hálókba, ame­lyek összefogták, megfestet­ték az egész gép tartalmát A legkisebb mosógép 30 ki­logrammos kapacitásának a kihasználásához is hét-nyolc hálót kellett együtt adagolni. Ebből aztán kártalanítási igé­nyek keletkeztek. A Patyolat gazdasági meg­fontolásból emelhette volna a hálós mosatás árát, ehelyett inkább megszüntette. Egyéb­ként .a háromhetes tapaszta­lat azt mulatja, hogy egy-két kivétellel a háziasszonyok áttértek a pipere mosatásra és azt örömmel veszik igény­be... Ennyi a felelet. A mi véleményünk szerint: bár­mennyire is kultúráltabb és kellemesebb szolgáltatás a piperemosás mint a hálós, mégis, az új gazdasági me­chanizmus keretei között egyetlen vállalatnak sincs joga ahhoz, hogy többlet­szolgáltatását ráerőltesse a fogyasztóra, hogy az olcsóbb, kevesebb hasznot hozó tevé­kenységét megszüntesse. A Patyolat Vállalatnál az adatokkal számszerűen alá­támasztott, s így valóban be­bizonyított gazdaságtalanság, a rengeteg reklamáció két­oldalú érdeket érint, a vállalatot és a fogyasztót is. A hálós mosatás országosan is az igények növekedésével együttjáróan kihaló szolgál­tatási forma. De Szolnokon még hetente negyven-ötven háziasszony problémáján enyhít. Egy mosógép kapa­citása 7—8 haló. A panaszt- tevő T. F.-né javaslatét meg­valósíthatónak látjuk. A jobb munkaszervezés, a jobb gép- kihasználás elérése érdekű­ben jelöljék ki a bét vala­melyik napját hálós mosa­tásra, s, az akkor összegyűlt mosnivalót egyszerre tisztít­sák ki. S hogy a reklamációk is csökkenjenek: az üzleti át­vevők maguk helyezzék el a hálóba a szennyest, hogy idegen vagy színező anyag ne kerülhessen közé. — petres — Magyar hét Belgiumban A belgiumi Vilvoorde és Hasselt városok a magyar kulturális élet eredményei­vel ismerkednek. A vilvoor- dei magyar hét rendezvé­nyei április 23-án este kez­dődtek a Vilvoorde-i város­házán megrendezett népmű­vészeti. foto- és könyvkiállí­tással. A kiállítás megnyi­tását követően dr. Nagy Pé­ter egyetemi tanár tartott nagy tetszéssel fogadott előadást a magyar iroda­lomról. A Hasselt városában a magyar hét április 25-én kezdődik. Ezt követően má­jus első napjaiban a hollan­diai Maastrichtban és Ven- lc-ban is magyar rendez­vényekre kerül sor. W Átalakulás Szenttamáson portba soroltak lehetséges részesedését a közös alap- -i i»iiiniiiti!iinii»ii»iiiiiiniiiiM«iiiHiiiiii»inim»ii«iiiiiiiniit!i«inHiiiiitiii»itiiiiii»»itiiiiimiiiit*iiiim)i; bői. Több oka van annak, “ hogy a munkás közvélemény | így foglalt állást. Elsősor- 1 bán az, hogy a dolgozók g pontosan nem ismerik, jó 1 munkájuk után mennyi nye- g reségrészesedésí várhatnak. - A szakszervezeti vezetők H sem tudnak világos és egy- | értelmű választ adni a kér- 1 déseikre. Ezért is nehéz be­bizonyítani, hogy a kategó­riák között kialakított ará­nyok igazságosak, helyesek. A dolgozókat csak konkrét, vállalati számításokkal lehet majd erről meggyőzni. Bizalom romboló volt az is, hogy egyes üzemekben nem munkaköröket, hanem személyeket soroltak be a két felső kategóriába. Na­gyon megnehezítették ezzel a szakszervezeti és pártszer­vek agitációs, felvilágosító munkáját. Az elnökség beszámolójá­ban helyet kapott a munka­időcsökkentés is. Január el­sejével három vállalatnál vezették be a rövidített munkahetet. (Vízügyi igaz­gatóság, betonútépítő válla­lat, törökszentmiklósi gép­gyár.) Egyértelműen kimu­tatható, hogy ez a változás nem okozott fennakadást a termelésben, nem vezetett a dől gőzök keresetének csök­kenéséhez. Dósa János ismertette az elnökségnek a kollektív szer­• l ilitll i:ili.'lilfllllll!ll:!li:ililiil!ililllillil Ilii :r ■ ■ • l >t,li Z A Szűcs Imrét csendes 5 szavú kisembernek is­ii " merik. Gyorsabban jár | a keze, mint a szája. S ha ü már megharagszik valamiért, T- annak nagy oka van. Azon a ■ reggelen nagyon mérges Z colt. Tett-vett a kovácsmű- •j helyben, de látszott rajta, Z valami kikívánkozik belőle, é Mikor kettesben maradták, ü elő is hozakodott. | — Ide figyelj, komáin. Én | is szeretem azt amit te. De jf vállaltál is valamit, komám. ? A hintókovács hallgatott. Z Legényember. Egész hó- i napban semmi baj vele — | Csak a fizetési napon. Mi- | kor tavaly áprilisban szer­■ vezkedett a brigád a Szent­- tamási Állami Gazdaság­ii bán. szóltak neki is. A mű- I hely harminckét munkásá- ! ból huszonötén léptek be a H szocialista brigádba. A leg- 1 jobbak. Fehér János, Hagy- ? mási László, Szűcs Imre I alapító munkások húsz esz- i tendeje. Csípés István, Pe- Z thő Ferenc is az. Poós ’to­- renc. ifjú Matuz József itt ■ nevelkedett. Még az urada- 3 lomban születtek, már az állami gazdaságban tanul­tak szakmát. Régi műhelybeli ember a hintókovács is. Csak iszik. Fizetésnapokon nagyon iszik. — Tegyél fogadalmat a brigád előtt — mondta ne­ki Lörinczi Antal, a bri­gádvezető. Megígérte. Jött a fizetés­nap, a hintókovácsot nem látták másnap. Akkor állt neki Szűcs Imre: — Egy ember ne rontson le mindnyájunkat, komám. A többiek is mind szóltak, bognárok, lakatosok, szere­lők. A hintókovács nem vá­laszolt. Azóta a fizetésnap olyan neki, mint a többi. — Mikor a Fradi ki­kap, veszekedünk. — mondja Csípés István bácsi. Nem komoly ez. froc- li inkább. „Szerezze be tű­zifáját, bontják már a Fra­di pályát” — húzzák egy­mást. Komoly vita akkor szokott lenni, mikor szorít a munka a határban, s a gazdaság elrendeli: oda menjen minden ember. Ilyen­kor zúg a műhely: nem ka­pálásra szerződtünk. — A nyáron összehívta őket Lö­rinczi Antal brigádvezető. — Azt akarják, üljünk gépre. Nincs ember. Vagyis volt. Jelentkeztek traktorra idénymunkások. Némelyiknek már két mun­kakönyvé betelt. Ismerősök: kihajtják, összetörik a gé­pet, aztán továbbállnak. A műhelyesek egymás után mondták: — Szóba se álljanak ve­lük. Ne bízzuk rájuk a gé­pet. Nyolcán ülték kombájn-, gépkocsi, vontató nyergébe a műhelyből. Arattak, szál­lítottak. A többi készenlét­ben volt. Vigyáztak a gépek­re. Aratás után sokkal ke­vesebbet kellett javításra költeni a Szenttamási Álla­mi Gazdaságban. A gépész ember szakember, mást nem szívesen csinál, ősszel a szocialista brigád kiment répát szedni. Sokat felszed­tek. Sokat segítettek és a karikagyűrű az ujjúkon ma­radt. Még attól is. hogy udvart sepertek, szemetet hordtak. Egy szombaton délután tör­tént ez. A szocialista brigád szervezte, de ott volt leg­alább ötven ember. Rendet csináltak a majorban. Olyan nagytakarítást, hogy utána alig lehetett ráismerni. De azért azt szerették igazán, mikor a hibridüzemet bő­vítették. ötvenezer foritnos szerelés, lakatos munka ter­ven felül. Szakmunka, sze­rették. 3 A major munkahe- lyük, sokuknak lakó- " hely is. Ha már egy­szer rendet tettek, lehetne mást is csinálni. Kutat fú- ratott a gazdaság, de 75 fo­kos hévíz tört fel. Fürdő­nek kitűnő. A gazdaság ad cementet, ad anyagot, csak olyan legyen, aki a szere­lést, a medencét, az öltözőt megcsinálja. Ez már a bri­gád idei terve. Az idei vál­lalást megbeszélik minden­kivel, aztán fogadják el. — 3ok mindent akarnak. Azt is, hogy ne csak huszon­ötén, hanem többen legye­nek a brigád tagjai. — Azt szeretnénk. ha mind a harmincketten szo­cialista emberek lennénk — mondja Lörinczi Antal. Szocialista emberek. Mi­től azok9 Szavakkal nehéz megmondani. Elsők a mun­kában. A munkával nincs semmi baj. Huszonkét nap nyereségrészesedést fizetett az idén az üzem. De csak ettől még nem szocialisták. Ügy vallják, aki a brigád­ba tartozik az a műhely­ben. a környezetében, ott­hon a családjában is ren­des ember legyen. Politi­záljon, segítsen a másik­nak. Szeresse a gazdaságot Hagymási László szerelő mondja, gépjavításnál min­den rozsdás szöget megnéz­nek, feltudnák-e még hasz­nálni? Ilyen emberek. A termelési tanácskozáson nagyon örültek. — Ridegb György igazgató kihirdette, a műhely elnyerte a szocia­lista •címet. Többen okleve­let kaptak, jutalmakat. Az­tán az igazgató is gondban volt. mit is mondjon még róluk. Nincs bennük semmi rendkívüli. Munkaszerető, fegyelmezett becsületes em­berek. Csak ennyi. Régi, elavult műhely az övék. Még az ura­dalomtól örökölték. Nehéz ott dolgozni. Már épül az új. Naponta ott jár­nak el a munkások, az út műhely mellett. Nézik, hosv magasodnak a falak, örül­nek. hogy így’ megváltozik a major. Szép átalakulás van Szent­tamáson. Börzék Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents