Szolnok Megyei Néplap, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-24 / 95. szám
1968. április 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s KÉPERNYŐJE ELŐTT „Megjelent“ a televízió első irodalmi folyóirata A szocializmusért végzett munka a haza tevén eny szó gálatát ie.enii üzemlátogatás az épülő szolnoki épülctclcmgyárnál. amely végre a mai élő magyar irodalom kérd csőinek ad. helyet. Ideje volt már, hogy az évek óta jelentkező Zenei Figyelő, illetve a már múlttal rendelkező Képről- képre utána szóhoz jusson az irodalom is. A Fáklya — ezt a használattól kissé megfakult nevet viseli — tehát régi adósságot törleszt. — Lemdvai György igyekezett színes „folyóiratot” összehozni. Láthattunk beszélgetést Váczi Mihállyal a stúdióban; riportot Veres Péterrel otthoni környezetben; „műhelyszagú” prózai bevezetőt Hubay Miklóstól, s kerekasztal beszélgetést kitüntetett írókkal, a formai amellyel hatalmak ijesztgetik egymást, s mikor lesz már az egyes emberek szemében ma még a rombolás, a pus’ztítás szimbólumából, a félelem okából az öröm forrása. Hogy mielőbb az legyen, azért kért szót az illusztris partnerekből álló Tudósklubi Azt kívánta bizonyítani, konkrét tényekkel, meggyőző okfejtéssel, hogy nincs messze az idői amikor szórványos próbálkozások múltán a jövő első számú energiájává — alkotó erejévé lép elő a ma még rossz emlékű „atom* (lásd Hirosimák Az adás nagy erénye, hogy a széles közvéleményben általában csak szólam formájában i,élő* az atomenergia békés célokra való felhasználásának gondolata, most a gyakorlati megvalósítás konkrét kérdésébe ágyazva a laikus értelem számára is hozzáférhetővé vált Előkelő módon, de cseppet sem arisztokratikusan. f yea nemcsak a közremű- odő tudósokat jellemzi; méginkább a klub „lelkét”, a tudósnak és embernek egyaránt kiváló Marx Györgyöt A jól megválasztott művészi illusztráció — főképpen Henri Moor szobrának a műsor végére áhított képe is őt dicsért És még valami: tudomány és társadalom elválaszthatatlan egységben vannak jelen Marx György kerékasztalánál. Ezúttal a „ folyamatos aggodalom* költőjének, Juhász Ferencnek a jelenléte személyesen is dokumentálta. És természetesen a közvetlenül befutó kérdések, amelyek ugyancsak a társadalom tartózkodását, az atommal szembeni fenntartásait közvetítették. Jó ötlet, már fel siker 9 a Zenélő órák „alkotó- triásza* nem megy a szomszédba ötletért; maguk is rátalálnak. Ezúttal stílusosan egy borbélyüzletben ütöttek tanyát, s ott érdeklődtek Figaro mester, a leghíresebb sevillai borbély viselt ügyeiről — és természetesen a róla szóló opera részleteiről. A zenetudomány közismert művelői és népszerűsítői nem átallották beülni sorjában egy névtelen figaró székébe, csakhogy Kossini muzsikáját közelebb vigyék a nézők tömegéhez. Mert erről van szó, a komoly zene tömeges méretű színvonalas, megismertetéséről; s ebben a For- rai vezette együttes felülmúlhatatlan. A jó ötlethez kitűnő muzsika is párosult; azaz forma és tartalom, — mármint a tálalás formája és. tartalma egymásra talált. így az élmény is hiánytalan volt. Röviden A Josephine Baker hangjára emlékeztető Mireille Mathien-ről készült riportfilm némi csalódást okozott. A 13 gyermekes sírkőfaragó leányának karrierjéről jelentéktelen közhelyeket hallhattunk, őt magát alig. Pedig szívesen hallgattuk volttá! Talán a legkellemesebb változatosságra való törekvés azonban csorbát szenvedett; az azx>nos hullámhosz- szon érkező költői, írói vallomások ha nem is zavarták egymást de némiképp egyhangúvá tették az igényesen szerkesztett folyóiratot. Szerencsére a hagyomány ápolása jegyében „elővett”, tündén realizmussal megírt és most szolid eszközökkel képernyőre vitt Temettünk, Gelléri Andor Endre remeke, valamint Hubay Miklós abszolút drámája, — mindkettő eredeti bemutató — gazdagon „színezték” át a helyét és karakterét kereső televíziós irodalmi orgánumot. I-f2-őt láthattuk szombaton este. Azzá emelte Koncz Zsuzsa kedves, baráti hangvételű bemutatása, továbbá az Illés-zenekar igen muzikális programja, amely a beat-zenén belül is keresi a finomabb zenei megoidáso- keit Ki tudná elfeledni? — címmel Kígyós Sándor rendezésében érdekes összeállítás bemutatására került sor. A vietnami nép lelkivilágának gazdagságát bemutató műsor, csak növelhette a nézőben az életéért harcoló nép iránti rokon- szenvet. Sorozatnak indult az „Üdülni szép, de hol lehet?”. S főként kevés pénzzel, kis kiadással. Erről tájékoztatott az első beszélgetés kicsit szokványos módon — kevés izgalommal. V. M. Színes, mélynyonaású prospektust adott ki a budapesti Április 4 Gépgyár egyik új termékéről, az osztrák li- censz alapján készülő ter- mogenerátorróL Az érdeklődő látogatónak is ezt adják először kezébe nem kis büszkeséggel a vállalat legfiatalabb üzemében örményesen. Ugyanis a nagyteljesítményű olaj és gáztüzelésű hőfejlesztő berendezés január I-től csakis itt készül. Ügyhogy a márka a „Hungarotherm* elválaszthatatlanul összekapcsolódik — legalábbis földrajzilag — a néhány házsorból álló kis településsel. A volt Bíró-féle kúriában és a régi gépállomás épületében az év eleje óta működik és termel a megye legfiatalabb üzeme a budapesti Április 4 Gépgyár részlege. Egyelőre százharminc dolgozót foglalkoztat: fegyvernemeket, őrményesieket, török- szentmiklósiakat. A gyártmányt is ők „hozták” le Pestről, környékbeli emberek, vasmunkások. S Kocsi (Folytatás az 1. oldalról) megértéssel fogadta az árak alakulását. Az egész országra a bizalom növekedése jellemző. Bizonyítja ezt az is, hogy az első negyedévben 2,4 milliárd forinttal növekedett a lakosság takarékbetét állománya. A gazdasági reform — hangsúlyozta a továbbiakban Cseterki elvtárs — az egész gazdálkodás lényegét érinti. Az a fontos, hogy megtanuljunk értelmesen, hatékonyan dolgozni az élet minden területén. Népünk alkotó erejének és kezdeményező készségének kibontakoztatásáért sokat kell tennünk. Nem várhatjuk el, hogy egyszeri kifejtésre mindenki megértse a reform lényegét. Türelmesen magyaráznunk kell a különböző fórumokon, hogy milyen változás van most a gazdasági életben. Meg kell értetni az emberekkel, hogy a reform bevezetésének napja egy fejlődési folyamat minőségi változása volt. Csak az előzmények tehették lehetővé, hogy egy fejlettebb szakaszba lépjünk. Cseterki elvtárs megemlítette, hogy az ország vezetői a reform előkészítése során elvtársi, alkotó vitában alakították ki állásfoglalásukat, s a továbbiak során is híveik az alkotó, a szocializmus ügyét szolgáló vitáknak. Az egyéni érdek és a köz java közötti összeütközési lehetőségről szólva hangsúlyozta; a reform nem arra irányul, hogy az emberek anyagi érdekeltsége és erkölcsi kötelessége ellentrstván, Czakó Ferenc* Pólyák László. Patkó Zoltán. Göbel István és Tóth László közel félévet töltöttele el a Budafoki úti gyártelepen. Azután, mikor elsajátították a technológiát, neki fogtak itthon. Most már ütem- szerűen készülnek az impozáns méretű berendezések. Ötven százalékban exportra kerül — a Nehézipari Külkereskedelmi Vállalat hozza forgalomba. A másik ötven százalékot, azonban itthon értékesíti a gyár. Sőt a megyei vállalatoknak, intézményeknek is kínálja a sok célra alkalmas berendezést, mely termek fűtésétől kezdve egészen a csibekeltető üzemeléséig sok mindenre használható. S ha „befut” ez a gyártmány, nem lesz gond az értékesítése. — Az első negyedévben negyvenegy darabot adtunk ki —, mondja Göblyös János üzemvezető. Természetesen az ütem növekszik az év folyamán, az első bárom hónap egyben tanulóidő is volt. mondjon egymásnak. Ha ez valahol bekövetkezne, ki kell küszöbölni, mert ellentétes a reform szellemével. A gazdasági reform kulturális jellegű kihatásaival foglalkozva elmondotta Cseterki elvtárs, hogy amilyen mértékben nő a nemzeti jövedelem, olyan mértékben lehet fokozni a kulturális és oktatási intézmények támoŰi szakma, új gyártmány honosodott meg. A volt gépállomási szerelők, a motorok orvosai most a lemezmunkában, szerelésben, hegesztésben jeleskednek. Elektroműszerészek, villamos szakemberek állítják össze az automatikus, nyo- másporlasztásos olajégőket olasz, dán, angol alkatrészekből. az egykori vidéki kastély szobáiban technológusok, rajzolók, gazdasági szakemberek telepedtek meg. A kerítésen belül új utak épülnek, rendezik a traktorok által össze=zabdalt terepet s már magasodnak az új csarnoképület falai. A kis bekötőútoo megélénkült az autóforgalom. ...A vidéki iparfejlesztési program keretében ez az apró kunsági falucska Örményes i,Tazi ipari üzemet kapott. Ősszel már ipari tanúinkat szerződtetnek, úiabb dolgozókat vesznek fel, építkeznek s rövidesen megváltoztatják a község képét, mindennapi életét. gatását. Hangoztatta, hogy az oktatás ingyenességét, a szociális és a tanulmányi ösztöndíjak rendszerét a továbbiakban is fenntartjuk, de a juttatásoknál jobban figyelembe veszik majd a tanulmányi eredményeket. Cseterki elvtárs részletesen foglalkozott a szocialista ha- zafi Sággal. Azt fejtegette, hogy a nemes érielemben vett hazaszeretet és a szocializmus kezd eggyékovácso- lódni az emberek tudatában. Általában vett hazaszeretet soha nem volt. Most a szocializmusért végzett minden munka a haza tevékeny szolgálatát jelenti. Nálunk a nemzeti önbecsülés szoros kapcsolatban van a szocializmussal és nem választható el az internacionalizmustól. Cseterki elvtárs ezután külpolitikai kérdésekkel foglalkozott Mi érdekli az olvasót? f f Ősszel már terme nelc a kunszentmártoni üzemrészben Levelet kapott szerkesztőségünk, amelyben egyik olvasónk arról érdeklődik, hogy miért állt le a martfűi Tisza Cipőgyár kunszentmártoni részlegének építése. Pados Jánost, a cipőgyár igazgató-főmérnökét kértük meg, válaszoljon levélírónk kérdésére. Amint az igazgató-főmérnök válaszából kitűnik, az építkezés megszakításáról nincs szó, anyagellátási gondok viszont az utóbbi időben valóban lassították a munkát. Az üzem vezetői azonban sürgetik az építkezés mielőbbi befejezését. — Minden segítséget megadunk az építkezéshez — mondotta az igazgató-főmérnök —, mert szeretnénk, ha nyár végén megkezdhetnénk ott a termelést. A kunszentmártoni részlegre számítva ugyanis a gyár szakemberei már újabb üzleteket is kötöttek. exportmegrendelést is vállaltak, amelyet a harmadik és főleg a negyedik negyedévben teljesíteniük kell. Az építkezés üteme egyébként midezideig gyors volt, amit a gyár szakvezetői elsősorban az új gazdasági mechanizmus adta lehetőségnek tulajdonítanak. Tavaly tavasszal merült fel az építkezés gondolata, a tervek gyorsan el is készültek ás augusztusban kezdték a kivitelezést. A mostani lelassulás tehát csak átmeneti, s amint minden anyagot sikerül beszerezni tovább építkeznek. Ezzel kapcsolatban még egy örömhírt is közölhetünk a tájékoztató alapján: Miután a Tisza Cipőgyár termékei iránt országszerte növekszik az érleklödés, a vásárlók egyre jobban kedvelik az aránylag olcsó, divatos és tartós cipőket, előreláthatólag nemcsak felsőrészt gyártanak majd a kunszentmártoni gyárrészlegben, hanem kész cipőket is. .Munkáltai) a hegesztők. Nők — hamis papírra! A sarga irigység kerülgetett, mikor értesültem a hazai divatszenzációról: a textilipar új. tét. szetős, olcsó, sokszínű nyomással mintázott ruhaanyaggal lepi meg a nőket. Ebből készül a magyar papírruha. Azért maceráit az epe, me't rögtön siettek közölni, hogy férfi ruhacikkeket, például inget nem lehet készíteni a ruha-papírból. Hát igen, megint csak a nőkre gondoltak a textil- és divattervezők! Az~ tán sanda képzelődésekkel vigasztaltam magam. Va- pírruha — hh! — ilyet is csak nőknek lehet beadni. Elképzeltem, hogy tüzes szerelmi légyottokra nem vehetnek papírruhái a nőit. hiszen a könnyű holmi lángrakaphatna. S milyen kellemetlen lenne pucérra pör- kölődve végigmenni a kertek alatt... Mi lesz a papír- ruhával. ha kánikulában beleizzadnak, ha zápor éri?... Egy szó. mint száz — csak úgy dőltek a kajánabbnál kajánabb kérdésele — önmagamhoz. Nem szoktam, de eine vettem magam, mikor eszembe jutott egy régi szokásom, amit udvarló koromban oly nagyra becsűit bennem mai feleségem. Ha lépcsőn megyünk felfelé, szívesen kapaszkodók a szoknyájába. Mi lesz, ha a papírruhából egyszer a markomban marad egy lökni?’ Mindig nincs kéznél ragasztó, hogy ilyen esetben helyrehozná as ember a folytonossági hi- ánvt... Ekkor azonban saját, szakmám, a sajtó leplezte le a papírruhát. Megír, ta. hogy ez a textília nem valódi papírból készül, hanem a papírhoz megszólalásig hasonlatos szál nélküli keverékből Mindazonáltal sok- sok jó tulajdonsága van. Viszonylag tartós, 4—5 mosást kibír, vasalni lehet, „ ha könnyebben is szakad, mint mondjuk a karton, minden fittyre nem tépödik. A vizet beissza, mint az itatóspapír, tehát ha hamis papír is nem csak megázni, hanem izzadni is lehet benne. Mindazonáltal — a papírruha — álmatlanul várják mór nőink a.z elsők megjelenését az üzletekben. S mondja már — akárki! számít az n szemrevaló nőknél. ha hamis papírokból öltözködnek? Milyen jókét esettintünk majd mi férfiak, mikor megjegyezzük egy csinos papírruhás nőre: Papírosamagban van az inaz, de exportminőség!” . Most. már csak az árára vagyunk kíváncsiak. Bízunk benne, hogy a Pá- pirruhávai nem járnak úgy nőink, mint annak idején a moher-sapkával. Ott álltak készen raktárszámra az üzemben, de. mire az árkalkuláció ciki szült., eljött a nyár. az ősz. r, mohersapkákat vedig le kellelt gombolyítani. mert kimentek a divatból. Ezt persze nem lehet megcsinálni a papírruhával, mert a MÉH — mint papír-makulatúrát — átveheti. hogy papírruhából papírt gyártsanak, amelyen az árkalkulációt elvégezhetik. Tóth Istvr» Meddig lesz még csak mumus as „alom“? w w Márka Örményesen
