Szolnok Megyei Néplap, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-21 / 93. szám
1968. április 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II Cipőgyártás — ÉRDEKESSÉGEK A valódi bőr iparilag felhasználható viszonylagos mennyisége világszerte csökken. Ezt elsősorban az általános életszínvonal-emelkedés, a gyarmati és félgyarmati népek felszabadulása és a nyersanyagbázis csökkenése idézte elő. — A legutóbbi tíz év alatt a szarvasmarhaállomány 27 százalékkal nőtt, a bőrlábbeli termelés növekedése viszont 75 százalék volt, már ezért Is igénybe kellett venni a műanyagokat. A világ műbőrtermelésének legnagyobb hányadából. több mint 65 százalékból lábbelit készítenek, ezért elsősorban a cipőiparban felhasználható műbőrök termelése a legjelentősebb. A talpműbőrők felhasználása több évtizedes múltra tekint vissza. Az iparilag fejlett országokban a műanyagtalp- pal készült cipők részaránya a teljes cipőmennyiség 80— 85 százalékát is eléri. Alapanyaguk műgumi, PVC és legújabban poliuretán. A cellás szerkezetű műtalpaknak számos előnyük van a tömör műtalpakkal szemben: kisebb fajsúly, jó hőszigetelési tulajdonságok és kényelmes járást biztosító rugalmasság. Különböző típusaik ismertek, nálunk legelterjedtebb az un. mikroporózus talp. A talplemezgyártás mellett mindinkább tért hódít a formatalpgyártás. E technológiával a tömör műtalp- anyagok valamennyi típusát formában állítják elő. Több helyen próbálkoznak a mik- rocellás formaműtalpak előállításával is. A műbőrtalp térhódítása hazánkban is nagyarányú. — Amíg 1960-ban a cipők majdnem fele valódi talpbőrből készült, ez 1970-re előreláthatóan 20 százalék alá csökken. A talpműbőrök felhasználásának ilyen nagy arányú fokozását az tette lehetővé, hogy a vásárlók már nem idegenkednek tőle. Közismertté vált, hogy a műanyagtalpak minősége sok tekintetben felülmúlja a bőrből készültekét. Kopási szilárdságuk, vizet át nem eresztő képességük, olyan előnyok, amelyek következtében sok esetben jobban megfelelnek rendeltetésüknek, mint a hagyományos bőrtalp. A műtalpak tartósság szempontjából is sikerrel felveszik a versenyt a hagyományos bőrtalppal. A cipőipar a talpbőr helyettesítésén kívül más területen is felhasználja a műbőröket, elsősorban a sarok-anyagok előállítására. — Mind a női, mind a férficijobb minőség, valamint a nagy termelékenység. A cipő legfontosabb belső alkatrészei, a talpbélés, es a ke- reg-orrmerevitő készítésénél is számos új anyagot használnak fel. Elsősorban rost- műbőrt, valamint textilalapú műbőröket A cipő kéreganyagaként ugyancsak rostműbőrt alkalmaznak. Az elkövetkezendő évekELEKTRONIKUS TREZOR-ZÁR Az eddigi záraknál és záróberendezéseknél biztonságosabb trezor zárat fejlesztettek ki. A tulajdonképpeni „ajtózár” olyan kombinált adó-vevő berendezésből áU, amelyet bizonyos azonossági frekvenciára hangoltak. — A „kulcsot” az azonosság: frekvenciára hangolt rezgéskor képezi. Ha ezt a „passzív” azaz önmaga nem rezgő kört az adóhoz közelítik, rövid időre energiát vonnak el tőle és ennek egy részét a zár vevőjére adják vissza, amely a zárat kioldja. A kapcsolás méretezése lehetővé teszi, hogy a berendezés zavarás ellen biztos (például a gépjárművek gyújtás-szikrája). A nyitómechanizmus csak akkor lép működésbe, ha a zár berendezése három ilyen impulzust felfogott Ez biztosítja, hogy akár egyes impulzusok, akár tetszőleges impulzussorok ne nyithassanak. Több azonossági frekvencia kombinációja tetszőleges számú - „kulcs-variációt” tesz lehetővé. DDT AZ ANYATEJBEN A műbőr minőségének vizsgálata a Győri Pamutszövő és Műbőrgyárban (MTI foto — Hadas János felvétele) péknél, tm. sarkas form atal - pákát használnak, amelynél a talp és a sarok egy egész darabot alkot. A magassarkú női cipők régebben fából, illetve alumíniummal kombinált fából készültek, amelyeket valódi bőrrel vontak be. Az utóbbi időben ezeket mind nagyobb mértékben szorítják ki a műanyagból fröccsöntéssel készült sarkok. Előnyük ® ben a cipőgyártásban a legnagyobb jelentőségű újdonság a műfelsőbőrök alkalmazása lesz. A magyar ipar által is használt CORFAM- ból az Egyesült Államokban az elmúlt évben már 25 millió pár cipőt készítettek. A tökéletes szintetikus műfelsőbörök kidolgozása azonban még sok nehéz műszaki feladattal jár. A növényvédőszerek maradványainak problematikája, — különösen az élelmiszerekben való felhalmozódása — egészségvédelmi szempontból rendkívül jelentős. Különleges szerepet játszik a DDT, mely a test zsírjában is képes akkumulálódni és átmenni a tejbe. Olyan csecsemők, akiket kizárólag anyatejjel táplálnak, viszonylag több DDT-t vesznek fel szervezetükbe táplálékukkal, mint a felnőttek. Hasonlóan történik ez nagyobb gyermekeknél, ha tehéntejet isznak. Viszonylag keveset tudunk még a DDT krónikus mérgező hatásáról. Feltételezhető azonban, hogy a csecsemők és gyermekek érzékenyebbek, mint a felnőttéit. Az ENSZ Egészségügyi Világ- szervezete idevonatkozó normái alapot adnak a megfelelő védelemhez. A kísérleteket magyar és amerikai tudósok végezték el elsőnek. Ennek eredményeként határozták el nálunk a DDT-mentesítési proGazdaságosabb tojástermelés A ketreces tojóstartás Á tojástermelés gazdaságosabbá tetele érdekeben fáradozó kutatók és tervezők érdekes ötlettel léptek színre. amikor a tavalyi Országos Mezőgazdasági Kiállításon bemutattak egy új megoldást: a ketreces tojóházat. Hazánkban eddig csak a 10—15 cm vastag almon való tojótartás dívott, aminek számos hátránya ismeretes. Mindenekelőtt az, hogy jelentős épületberuházást Igényel, mivel az alapterület minden négyzetméterén csak 5 toió elhelyezésével lehet számolni, tehát gazdaságtalan a helykihasználás. A mélyalmos rendszernél egy dolgozó legfeljebb 5 ezer tyűkot tud ellátni, nehezen gépesíthető ug^ranis az etetés, az itatás és a tojásgyűjtés. A trágya egy évig gyűlik a tojóteremben, párával és ammóniával szennyezve a levegőt. Mind egészségi, mind toláshozam szempontjából nehezen ellenőrizhetők a tyúkok, előfordulhat például, hogy több tojó egész életén át haszon nélkül fogyasztja a takarmányt. Az AGROTERV által kialakított újrendszerű ketreces tolőházban a tyűkokat drótból készült ketrecekben tartják, és ezeket egymás fölött két vagy három szinten helyezik el- Ezzel máris jobb a helykihasználás. A drót- szálakból hegesztéssel készített, horganyzott ketrecelemeket a gyár készen szállítja. Egyszerű munkával, gyorsan össze lehet állítani belőlük a 2,1 méter hosszú, 45 cm magas és ugyanilyen széles ketreceket, amelyeknek fenéklapja 15 cm szélességben túlnyúlik, ide gurulnak ki a tojások. Egy-egV ilyen ketrecben 16—18—20 tyúk helyezhető el. Az ösz- szeállított ketrecegységeket lépcsős kialakítású állványzatra akasztják, így iön létre a ketrecsor. amely akár 60—80 méteir hosszú is lehet az épület méretei szerint. Az etetés és az itatás a ketrecsor hosszában végigvonuló vályúkból történik. A nagyüzemi tolóházban a takarmány elterítését gépesíteni lehet olyan etetőgép segítségével, melynek garatjában 24 órai takarmányszükséglet helvezhető el. A garathoz csatlakozó etetőláncot kapcsolóóra helyezi üzembe napjában háromszor, az etetési programnak megfelelő időben. A háztáji tojóketrecekhez nagyobb űrtartalmú vályút ajánlat»« készíteni. mely napjában egyszer-kétszer kézi erővel is feltölthető. Az itatóvályú vízellátását egyszerű módon automatizálni lehet az úgynevezett túlfolyós vagy szín- tartós szabályozó rendszerrel. A mélyalmos tojótartásnál a tojások bepiszkolódnak, mindamellett csak keresgéléssel lehet összegyűjteni azokat A ketreces tojóházban a dolgozónak csak végig kell haladna a ketrecsorok előtt, a gyűjtőtálcákról a kézikocsira rakva a tojásokat A ketreces tojótártás egyik nagy előnye az is, hogy itt nem gyűlik a trágya egész éven át, mert könnyen és naponta eltávolítható (háztáji tóióházba-n két-három naponként). Így jóval megbízhatóbban szabályozható a szellőztetés, ami a tojástermelés egyik fontos feltétele. .........................................f V iszonylag egyszerű bérén- | dezessel a toióterem hőfoka- t nak, páratartalmának és lég- ♦ cseréjenek az automatizalá- ♦ sa is megoldható. Hinnék be- ♦ szerelése azonban inkább ♦ csak a nagyüzemi tojóházak- ♦ bán kifizetődő, rfe természe- | tosen a háztáji ketreces tar- é tásnál is gondoskodni kell | az állatsűrűségnek megfelelő $ szellőztetésről. t A hazai tervezésű újrend- | szerű tojótartással egy gon- * dozó 10—11 ezer tyúkot lát- * hat el — sokkal kevesebb * munkával, mint a mélyalmos * módszerrel feleannyi tojót) « Ahol rendelkezésre állnak a ? beruházáshoz szükséges — • nem túl magas — összegek, ♦ ott érdemes áttérni erre a ♦ valóban nagyüzemi tojás-tér- $ melési rendszere®, melynek ♦ még háztáji körülmények ♦ között is szoba jöhet a meg- 2 valósítása. ♦ ■a Berendezve a ketreces tojóház gram kidolgozását Ma már is csak minimálisan, 1970-re pedig egyáltalán nem használ DDT-típusú vegyszert a mezőgazdaság MILLIÓS ÉRTÉKEK A TENGER MÉLYÉN A földgolyó tengereinek mélyén, elsüllyedt hajók gyomrában évszázadok óta hevernek drágakincsek, arany és ezüst tárgyak és pénzek. Régi térképek és iratok sok hajó pusztulásának helyét pontosan feljegyezték, de természetesen még több azoknak a hajóknak a száma, amelyek zátonyra futottak, kalóztámadás következtében elsüllyedlek, vagy viharba kerültek, s semmit sem tud róluk az utókor. A spanyol ezüst-flottához fűződik a legtöbb legenda s ők jelentik a modern kincskeresők számára a legnagyobb csábítást A XVI.—XVII. században a spanyol hódítók módszeresen rabolták ki a közép- és délamerikai államokat s szállítottak hazájukba az aztékoktól és az inkáktól zsákmányolt felmérhetetlen értékű kincseket. E hajók közül sok elsüllyedt de felkutatásukra csak a legutóbbi évtizedekben, modem tudományos technikai felkészültséggel lehetett vállalkozni. Az első „nagy fogást” 1948- ban tette az amerikai Mc- Kee, aki a spanyol flottának a floridai partok mentén 1733-ban elsüllyedt 19 hajóját találta meg. Ennél is sikeresebb volt egy ameri Icai konzorcium vállalkozása: Kap Kennedy közelében 20 millió dollár értékű aranyat és kincset találtak — sok muzeális értékűt is. Más tengereken is voltak nagysikerű búvárkodások: így az angol partok közelében 2 millió dollár értékű kincset emeltek ki a közel-keleti angol flotta 1707-ben elsüllyedt zászlóshajójának gyomrából. VESZÉLYBEN AZ ÉVEZREDES ÓRIÁSOK Kalifornia legnagyobb kincse a redwood-na — Sequoia- sempervirens és Sequoia gi- gantea-, a világ legöregebb, legmagasabb fái. Az amerikai Redwéöd Liga most nagyobb kampányt indított a fák megmentéséért, miután kiszámították, hogy tizenöt éven belül nem marad — a védett területeken kívül — ebből a fából, amely háromezer év alatt nő meg 100— 110 méter magasra... s néhány óra alatt áldozatul esik a fűrésznek. A rendkívül értékes építőanyagot biztosító fa sokszor eléri a kilenc méteres átmérőt is, kérgének vastagsága hatvan centiméter is lehet; nem csoda, hogy alapja lett a nagy kálifpmiai faiparnak. A redwood-erdő tartósabb kincsnek bizonyult, mint a Sierra Nevada aranya: az „aranyláz” elmúlt, de ott maradt a dollármilliókat hozó erdő. A távoli nyugati vidék gyors benépesítése céljából olcsón árusították az erdőt, s a pionírok nem kímélték a fákat Ma a Liga közadakozásból szerzett pénzzel igyekszik felvásárolni a legszebb fákat, erdőrészeket, hogy így megakadályozza kipusztítá- sukat A GYOMORRAK FÉNYKÉPEZÉSE Amerikai kutatók új módszert dolgoztak ki a gyö- morrák idejében való felismerésére és a daganat helyének pontos megállapítására. PVC alapanyagú, egészen vékony fóliából felfújható ballont készítettek, melynek beiső felületét sugárzásra érzékeny anyaggal vonták be. A beteggel a vizsgálat előtt minimális mennyiségű radioaktív foszfort nyeleinek. Utána az összehajtogatott ballont, mely alig nagyobb égy tablettánál. bejuttatják a gyomorba, majd vékony csövön keresztül felfújják. A ballon így szorosan a gyomorfalhoz tapad. A rákos sejtek a radioaktív sugárzásból többet nyelnek el, mint az egészségesek. így az előzőleg beadott foszfor a rákos sejtekben nagyobb mértékben koncentrálódik, s ennek folytan sugárzása a ballon belső felületére felvitt emulziót az adott helyen fokozottabb mértékben bontja el. ami az előhívott ballon-filmen sötét foltokban jelentkezik. E módszerrel a rákos sejtek helye pontosan behatárolható. Ez elősegíti a pontosabb diagnózist és sikeresebbé teszi a későbbi sebészeti beavatkozást. Az úi eljárás a röntgenfelvételes vizsgálatnál sokkal megbízhatóbb és pontosabb. ELEKTROMOSSÁGTÓL MENTES MŰSZÁL Közismert a műszálak kellemetlen elektrosztatikus tulajdonsága, amelyet a ruhadarab viselője a fel- vágy lehúzásnál való sercegés formájában észlel. A textilipari feldolgozás során ez a jelenség sok esetben kifejezetten káros. Japán kutatók Nylon-L elnevezéssel most olyan újfajta műszál gyártását kezdték meg, amely elektromosan semleges. Ezt a kedvező tulajdonságot a fonás alatti kezeléssel érik el. HALLÁST ~ JAVÍTÓ VATTA Svédországban újfajt® vattát állítottak elő, amely óvja az embert a 20 decibel nagyságrendű zajoktól és ugyanakkor megjavítja az emberi hang hallhatóságát. Mas szóval: lármában ilyen vattával a fülünkben jobban halljuk embertársaink beszédét, mint vatta nélkül. A „csodavatta” titka abban áll, hogy szálai tízszer- te vékonyabbak a közönséges vattáénál. ZAJMÉRÉS A TENGERFENÉKEN A Csendes-óceán felszíne alatt sok a működő tűzhányó. A felettük lévő magas vízoszlop nyomása miatt azonban a nagy mélységekből csak ritkán kerül sor olyan gázkitörésekre, amelyek a tenger felszínéről közvetlenül is megfigyelhetők. A lávaömlés többnyire lassan megy végbe és közben terebélyes lapos kúp épül fel. Míg a szárazföldön a vulkáni kitöréseket általában hosszabb időn át hallható morajlás előzi meg, a tengeralatti vulkáni tevékenység legtöbbször észrevétlenül zajlik le. A közelmúltban megfigyelték. hogy az Ujzéland körüli tengerrészen egy idő ótif megkülönböztethető frekvenciájú zajok hallhatók, de ezek eredetét, periodikus erősödését és gyengülését nem tudták megmagyarázni. Ezért a zajforrást bemérték, s a mérések eredményei alapján. kiegészítve azokat egyéb vizsgálatokkal, egy tenger- alatti vulkán pontos helyét állapították meg Bebizonyosodott, hogy a zaj erősödés® és gyengülése a lávaömlés erősségével függ össze.