Szolnok Megyei Néplap, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-04 / 80. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Szabadságunk ünnepén T avasz idején, amióta világ a világ, a megúj­hodás, az úiiá- születés, a re­ménység, új négy tettek beköszöntésé­nek örvend az ember. A magyar nép történetének legszebb lapjait is tavasz- szal írtók, aranybetúkkel írták dicső elődeink 1848- ban és 1918-ben. s így irta a mi generációnk 1945-ben is. Április 4. legszebb nem­zeti ünnepünk a tavasz szülötte. Ezen a napon. 28 esztendővel ezelőtt űzte ki a felszabadító szov­jet hadsereg hazánk területéről a hitleris­ta fasiszták utolsó. fej­vesztetten menekülő ma­radványait, s ezzel meg­nyílt Magyarország szá­mára az oly régen áhíto­zott igazi szabadság úttá. a társadalmi felszabadulás útja, a szocialista fejlődés lehetősége. Gyorsan repülnek a moz­galmas évek, de a modern kor rohanó eseményeinek sodrában sem fakul az ele­ven emlék, nem lazul a há­la és szeretet ezer szála, amely a felszabadítókkal összefűz minket Kis isko­lások. akiknek talán még a szüleik is gyermekek vol­tak ama történelmi na­pokban, ismerik a legendás hősök tetteit, tisztelettel szólnak áldozatos életük­ről. Űttörőrajok büszkék rá. hogy nevüket viselhetik, s hűségesen ápolják az el­esettek magyar földön domboruló sírjait. Hát még milyen frissek az átélők, a mi emlékeink. Boldogok vagyunk, hogy megérhet­tük azt az időt, amikor be­érnek a felszabadulást kö­vető munka gyümölcsei, megérhettük a szocializmus építésének feltartóztatha­tatlan, diadalmas menetét. Távolodunk, mindjobban előrehaladunk 1945 apoka­liptikus napjaitól, s egyre kevesebben is vagyunk már, akik tanúi, részesei voltunk ezeknek, de nem vész ködbe a régi kép. Sőt, ahogyan látjuk, milyen lép­tekkel iut előre az évezre­des béklyóktól megszaba­dult magyar nép, úgy erő­södik bennünk a tudat, milyen rémségektől sza- dabult meg Magyarország. Nemcsak azért mondjuk, hogy úi korszak köszöntött be a Duna—Tisza táján, mert április 4 végetvetett a háború mérhetetlen szen­vedésének. esztelen rom­bolásának. a náci megszál­lásnak. a nyilas rémura­lomnak. Ettől a naptól számítjuk azt is. hogy a magyar nép felszabadult a tőkés-feudális elnyomás alól. a vihar elsöpörte a nemzeti függetlenség el- árulóit. a társadalmi hala­dás sírásóit. Történelmi vizsga volt ez, s ebben a volt uralkodó osztályok el­buktak Másként nem is le­hetett, mert nem tudtak mást, mint kizsákmányol­ni, elárulni a népet, álnok szövetségekkel áruba bo­csátani a hazát, a magvar ember számára mindig szent szabadságot, függet­lenséget A szörnyű háborús alélt- ságból ébredező lakosság gyorsan megértette, hogy a kommunista párt forradal­mi változást akar. Végleg meg kell szabadulni attól a társadalmi rendtől, amely már annyi bajt, szenvedést zúdított az országra, ebben a hazában többé nem le­hetséges a kapitalizmus restaurációja. Az emberek szívéből szólt ez az elhatá­rozás, mellé álltak, tettek­kel támogatták. S ha a 23 esztendő hozott is még harcokat, bonyolult helyzete­ket, a nép győzött, úrrá lett mindazon, ami régi. korhadt, s ha kellett, ke­ményen kiábrándította azo­kat. akik még vágyálmokat tápláltak magukban, hogy meg tudják fordítani a tör­ténelem kerekét. Népünk meggyőződött róla, hogy a szocialista rendszer folyta­tója minden jogos, helyes nemzeti ügynek, kész rá, hogy megoldja az évszáza­dok során elbukott sza­badságmozgalmak be nem teljesült programját. Ami 1945 óta történt, az azoknak adott igazat, akik sohasem kételkedtek ab­ban, hogy úi élet sariad majd a véráztatta földön. Ma nincs az országnak olyan zuga, ahol ne lehetne látni a szocia­lista építőmunka ered­ményeit. Nincs az életnek olyan vonatkozása, amely­ben a fejlődés ne lenne szembeszökő, a régi állapo­tokkal szinte össze sem ha­sonlíthatván értékesebb, nagyobb, sokatígérőbb. Április 4 hagyományai­hoz tartozik, hogy ezen a napon nem elégszünk meg azzal, hogy visszatekintünk a megtett útra. hanem ma­gunk elé varázsol iuk a holnapot is. a iövő ígérete­it, s az ezzel összefüggő követelményeket. 1968 rend­kívül fontos változást ho­zott, amely országunk egész fejlődésére kihat. El kellett érkeznie ennek, mert immár halaszthatat­lan volt a mérce felemelé­se. a fejlődés érdekében többet, jobbat kell tenni, gyorsabb léptekkel kell elő­rehaladni. Nem lehet az eddigi sikerekkel megelé­gedve megállni azon a he­lyen. amelyet jelenleg ha­zánk elfoglal a gazdasági­lag közepesen fejlett or­szágok sorában. A dolgozók odaadása, nyugalma, biza­kodó hangulata, amely az úi mechanizmus indulását jellemzi, valóságos népsza­vazás. Nagv erőfeszítést kö­vetelő feladat miúdez, s nyilván évekbe telhet, amíg a reform teljes gazdasági és társadalmi hatása, jóté­konysága kibontakozik. De a kezdet derűlátásra jogo­sít fel. Minden remény megvan rá, hogy a folyta­tás is íó lesz. még ha ter­mészetesen számolni kell azzal, hogy esetleg nehéz­ségek támadhatnak. Magyarország belső ügyei­nek előmenetele összhang­ban áll külpolitikájával. A nemzetközi fórumokon kép­viselt magyar álláspont, amely mindig a béke, a haladás érdekeit tartja szem előtt, nagy elismerésre ta­lál, növeli hazánk tekinté­lyét, egyszersmind nyoma­tékosabbá teszi a szocia­lista országok törekvései­nek súlyát Örömmel tölt­het el mindannyiunkat, hogy április 4-én, nagy ün­nepünk huszonharmad-ik évfordulóján népünk sza­badon, biztonságban él és dolgozik. A párt vezetésével, a szo­cializmus legyőzhetetlen erőivel, a Szovjetunióval és a többi baráti országgal vállvetve, a békeszerető em­berek rokonszenvétől kí­sérve 'halad előre a még szebb jövő felé. * * nnepeljük hát a mai évfordu­lót együtt elv- 4 I társainkkal, ba- rátáinkkal, szer­te a világon, akik osztoznak sikereink­ben, s a nagy évfordulón is bizonyára szeretettel gon­dolnak ránk. Április 4-én mi is tisztelettel, hálával és megbecsüléssel adózunk mindazoknak a szovjet ka­tonáknak, a többi ország katonáinak, akik részt vet­tek a felszabadítás! har­cokban, vérüket ontották a magyar népért. Az együttérzés ösztönzést ad a további munkához, lendületet kölcsönöz új erő­feszítésekhez, de egyben fi­gyelmeztet megtisztelő fe­lelősségünkre Is. amelynek el kell töltenie minden magyar embert a haza fel­virágoztatására, a béke megvédésére. SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A KgGVEl ’táMÁCS LÁS3A XIX. évfolyam, 80. szám. Ara: 1 forint 1908- április 4., csütörtök. r ÁPRILIS 4 (Würtz Ádám rajza)------------------------------------------------------------------------------------------------------------­v • ____.... Soha nem látott fejlődés az energiaszolgáltatásban Megemlékezések a háss érvel ezelőtti államosításról A cukor- és a téglagyá­riak után a TITÁSZ szol­noki üzletigazgatóságának dolgozói is ünnepségre gyűltek össze, hogy meg- emélkezzenek a húsz évvel ezelőtti államosításról. A résztvevők nagy érdeklő­déssel hallgatták az álla­mosítás történetét ismer­tető Kiss Antal párttitkárt. 1951 óta TITÁSZ-ként ismerik megyénk lakói ezt a nagy apparátussal dol­gozó üzletigazgatóságot, — amely arra hivatott, hogy a kultúrát és a termelés lehetőségét jelentő elekt­romos energiát minden­kinek és mindenhová el­juttassa. Az ünnepségre meghívott nyugdíjasok közül sokan egyetértőén bólogattak, — amikor a párttitkár arról beszélt, hogy az államosí­tás előtt a naponkénti fel­mondás volt divatban. Még ma is őrzik a vállalati irat­tárban egy volt dolgozó ügyiratait, aki 10—15 éve állt a Hungária Részvény- társaság szolgálatában, de az OTI-ba évente csak egy. két napra volt bejelentve és hetenként felmondtak neki, hogy ne kelljen vég­legesíteni. Mindennél jobban bizo­nyítja az üzletigazgatóság fejlődését az a tény, hogy amíg az államosítás után két kocsival járták a megyét, ma a géppark több mint' 70 gépkocsi, il­letve 90 motorkerékpár, ami lehetővé teszi, hogy az üzemzavart a lehető legrövidebb időn belül el­háríthassák. Ezt a rendkí­vüli . fejlődést erősítette meg közvetlen, baráti sza­vakkal KiS Zsigmond. a TITÁSZ szolnoki üzletigaz­gatóságának első munkás­igazgatója, akit nagy taps­sal köszöntöttek egykori és mai kollegái; Az ünnepség után — amelyen az üzletigazgató­ságnál dolgozó 20—25 éves beosztásukat ünneplő dol­gozókat is köszöntöttek — az Igazgatóság vezetősége vendégül látta azokat a nyugdíjas dolgozókat, akik tanúi voltak az államosí­tást követő nehéz évek hétköznapi munkájának Az 1948. március 25-én kihirdetett államosítás, — amely a száznál több mun­kást foglalkoztató üzemek­re vonatkozott, nemcsak a szolnoki cukorgyárat, a téglagyárat, illetve az egy­kori részvénytársaság üze­meit érintette, hanem a nagymúltú papírgyárat, és a Budapesti Fűrészek szolnoki telepét is. Az itt dolgozók hasonló házi ün­nepségeken emlékeztek meg a jubileumról. — tóth — Koszorúzás! ünnepség Budapesten A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa hazánk fel- szabadulásának 23. évfordulója alkalmá­ból szerdán délelőtt koszorúzási ünnep­séget rendezett a szabadságtéri szovjet Hősi Emlékműnél. A zászlókkal díszí­tett téren sok száz fővárosi dolgozó gyűlt össze. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa ne­vében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács El­nöke és Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke; az MSZMP Központi Bizottsága nevében Kádár János, a Köz­ponti Bizottság első titkára és Biszku, Béla, a Központi Bizottság titkára; a for­radalmi munkás-paraszt kormány nevé­ben Fock Jenő, a kormány elnöke és Apró Antal, a kormány elnökhelyettese helyezett koszorút az emlékmű talap­zatára. Elhelyezték a Szovjetunió budapesti nagykövetségének, a budapesti diplomá­ciai testületnek, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának, a SZOT-nak, a fegy­veres erőknek, a szovjet hadseregnek, a Magyar Partizán Szövetségnek, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetségnek, a Magyar—Szovjet Baráti Társaságnak és a Budapest Főváros Tanácsának koszo­rúját is. A koszorúzás! ünnepség az Internacio- nálé hangjaival ért véget, majd a dísz­őrség díszmenetben vonult el a szovjet hősök emlékműve előtt. TÁVIRAT Szolnok megyei Néplap Szerkesztősége Kedves Elvlársak! Szerkesztőségünk vala­mennyi dolgozója szívből üdvözli Önöket és további eredményekben gazdag munkát kíván a Magyar Népköztársaság felszabadu­lásának évfordulója alkal­mából. OHTULEHT Szerkesztősége II. Dengó főszerkesztő Tallinn Ma: DZSIP FÉKEZ A CSENDGRSÉG ELŐTT... Menekülnek az ame­rikai katonák a viet­nami háború elől Eredeti képes riport a 2. oldalon. Ml AZ OLCSÓBB? Hogyan építkezzenek a mezőgazdaságban? in­terjú a 3. oldalon. A „KIS” HALÁSZ A népszerű színész portréja kitüntetése al­kalmából az 5. old.-on. ÉP AKIT MEGSZELÍDÍTETT AZ ASSZONY Képes riport a legjobb alföldi fúróbrigádról a 7. oldalon. ÉP A KULTURÁLIS ÉLET FŐ GAZDASÁGI KÉRDÉSEI Garamvölgyi Károly pénzügymi n iszter- hélyettes cikke a 9. oldalon. GÖRING ÉS AZ ÁRPÁDHÁZ Egy fasiszta hamisít­vány leleplezése a 10. oldalon. A REPÜLŐ­TÁNYÉROK ÉS AZ AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁS a 10. oldalon. SZÍNES ÜNNEPI IRODALMI MELLÉKLET

Next

/
Thumbnails
Contents