Szolnok Megyei Néplap, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-21 / 93. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEGYEI 1 A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. évfolyam, 93. szám. Ara: 1 forint 1968. április 21., vasárnap. Meditáció kongresszus után Jövőre szolgálatba lép a mini-házgyár Próbaüzem a harmadik negyedévben Mozdonykazán adja a gőzt Egyetlen kérdőjel# de az íontos A Hazafias Népfront Szolnok megyei Bizottsága szíves meghívására abba a szerencsés helyzetbe kerül­tem, hogy a Néplap képvise­letében részt vehettem a Ha­zafias Népfront IV. kong­resszusán. Ott ültem a kar­zatról vakító jupiterlámpák mögött, ahonnan jól megfi- gyelhetően, emberi közelség­ben tárulkozott ki a felszó­lalók gondolatvilága, s sza­vaik nyomán bepillantást nyerhettünk egy-egy táj dol­gos hétköznapjaiba. Engem leginkább a küldöt­teknek az a sallangmentes tiszta szava, megkapó őszin­tesége, érzelemtől fűtött ok­fejtése kapott meg, amely szülőföldünk boldogulása ér­dekében elhangzott. Az egyik nyírségi parasztasszony azt mondta: „nincs annál szebb, ha az életet adó földön dol­gozhat az ember”, ö szó sze­rint értette, ki is fejtette, hogy semmi pénzért nem hagyná el a szövetkezetei, az általuk telepített almafák­tól díszlő homokot. Közben talán maga sem gondolt arra, hogy milyen mély értelmű igazságot mondott, hiszen a nyírségi föld elválaszthatat­lan része mindannyiunk szülőföldjének. S nincs, nem lehet szebb annál, ha az éle­tet adó földön, az életet add földért dolgozik az ember. Tulajdonképpen e gondolat jegyében ült össze a népfront kongresszusa, ez volt a köz­ponti téma akkor is, ha a gazdasági mechanizmusról, akkor is, ha a proletár inter­nacionalizmus erősítéséről, ha az ifjúságról, vagy az élet bármely más területéről folyt a sző. A haza tevékeny szeretete ugyanis elválaszt­hatatlan a korszerűségre, a haladásra való törekvéstől — akár a gazdasági, akár a tár­sadalmi életet tekintjük. Ezért kísérték érdeklődő fi­gyelemmel a küldöttek a gaz­daságirányítás új rendjével foglalkozó felszólalásokat ugyanúgy, mint a belpolitikai élet egyéb eseményeivel vagy a külpolitikával összefüggés­ben elhangzottakat. A párt politikájában kife­jezésre jutó, országunk bol­dogulására irányuló törekvé­sek egyöntetű helyeslésre ta­láltak a felszólalók között. Erről beszélt a keresztyén egyházak megbízásából fel­szólaló püspök, erről a Ma­gyarországon élő nemzetisé­gek szövetségeinek megbí­zottja mellett több küldött. Egyértelmű megnyil­vánulása ez a nemzeti egy­ségnek, a nemzeti értékeink gyarapítására irányuló erő­feszítésének. De mást is kife­jez. Arról az örvendetes tény­ről vall, hogy hazánkban olyan politikai légkör honol, amilyen kedvező az alkotó munkához, a jövő terveinek kimunkálásához. A küldöttek által elmondottakból kicsen­dült: városokban és falvak­ban — jórészt a népfront bizottságok kezdeményezésé­re — ezrek és ezrek foglal­koznak a holnap építésével. A jövővel törődő sokirányú, önzetlen munkáról azért volt jó hallani, mert országunk felvirágoztatását szolgáló eredményeket csak a jövő­ben bízó emberekkel lehet elérni. Azokkal, akik tudato­san munkálkodnak, akiknek határozott céljaik, realizál­ható elképzeléseik vannak. Csak az ilyen emberek tö­megével érhető el nagy nem­zeti célunk: a szocializmus, nel/ben Kádár elvtárs sza­vaival élve „a szocializmus minden építőjének egyfor­mán, minden megkülönböz­tetés nélkül és egyenlő jog­gal lesz helye”. Ezért szívügye — és kell is, hogy az legyen — a szo­cializmus teljes felépítése ha­zánk minden állampolgárá­nak. S nemcsak helyeselhető álomként. Ezernyi mód van arra, hogy hivatali munkája, napi elfoglaltsága mellett mindenki hozzájáruljon a szocializmus teljes felépítésé­re irányuló erőfeszítés üte­mének gyorsításához. A nép­front bizottságok megyénk­ben is ezernyi alkalmat nyújtanak az alkotó kedv realizálásához. Sok lehetőség között válo­gathat az, aki önzetlen mun­kása szülőföldünknek. Isme­retes, hogy a népfront helyi bizottságai a tanácsokkal együttműködve szervezik az egy-egy helység kommunális adottságait javító, a környe­zetet szebbé tevő társadalmi munkát. Aktivistáik — a ter­vek elkészítésével is — je­lentősen hozzájárultak és hozzájárulnak ahhoz, hogy valamelyik termelő egység gazdasági feladatait is köny- nyebben oldhassa meg. Elég itt a bekötőutak tervezésére gondolni. Vagy olyan tények­re, mint az, hogy a népfront helyi szerveinek megbízásá­ból egy bizottság munkálko­dik azon: miként lehetne a csépai termelőszövetkezet adottságait jobban kihasznál­ni, fokozni termelési ered­ményeit. A társadalmi munka értékének illusztrálására le­hetne számokat említeni, de azok rideg tényszerűségük­kel úgy sem fejeznék ki mél­tóan e dicséretreméltó tevé­kenység értékét. Meg aztán van ennek a munkának olyan oldala, ami forint értékben egyáltalán nem mérhető, pe­dig mérhetetlen erőfeszítés­sel. áldozatvállalással jár. Példaként említhetném a népfront új kezdeményezése­ként megyénkben tizenöt he­lyen megalakult tanyai bi­zottságokban végzett munkát. Ki vitatja, hogy a sokszor csak járhatatlan utakon meg­közelíthető, szétszórt tanya­világban nehéz hírt vinni a tanácsok munkájáról, a bél­és külpolitikai élet esemé­nyeiről. A falvakban — még a kisebbekben is — összeha­sonlíthatatlanul könnyebb az ilyen jellegű munka. A ta­nyavilágban nemegyszer a tanácsülés, pártnap, egyéb fórum híradását, magyarázó helyzetismertetését is helyet­tesíteni kell annak, aki a népfront aktivistájaként vál­lalja ezt a feladatot. S az ilyen irányú megbí­zatást is egyre többen vál­lalják. Belátják azt, hogy a helyi ügyek nem lehetnek függetlenek az országosaktól, az országosak a nemzetközi politikai élet alakulásától. Ezért nem önmagáért való, ha Vietnamról, vagy a gö­rögországi eseményekről esik szó a tanyavilágban, vagy bárhol máshol. Nemcsak az együttérző rokonszenvről van szó akkor sem, ha az emberiség jobbik felével megálljt kiáltunk a háború megszállottjainak, hanem ha­zánk jövőjéről is. Hazánkról, amely szá­munkra az élet értelme, örö­münk tiszta forrása. Simon Béla Szolnok arculatán az utób­bi években alighanem a la­kásépítkezés változtatott a legtöbbet. Modern negyedek épültek ki. Újszülött a Tal- linn-kerület, a Zagyva jobb partját övező bérházrengeteg és részben a belváros is. A Bálvány utcai szövetkezeti lakótelep szintén ennek a nagy átalakulásnak immár felnőtt gyermeke. Az építkezés irama egyre nő, hiszen , 1970-ig 12 ezer új lakással lehet számolni, amelynek 41 százalékát a múlt év végéig át is adták. E nagyszabású megyei prog­ram megvalósításával Szolnokon Ss javul a lakás- helyzet, ami jelenleg az országos átlagnál rosszabb. A tervidőszak hátralevő ré­szében még 7000 lakást kell felépíteni. Ezt a feladatot a hagyományos módszerekkel nagyon nehéz lenne teljesí­teni. A terv elkészítése so­rán az ÉVM Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat 18 millió forintos beruházását, a polygonpanel üzemet is fi­gyelembe vették. A mini-gyár termékeit el­sősorban a Zagyva-part men­ti (Ságvári körút északi cso­mópont) negyedben épülő több mint 2000 lakáshoz használják majd fel. Fontos kérdés tehát, ho­gyan áll ez a beruházás, amelynek eredetileg tavaly el kellett volna készülnie. A vállalat tervgazdasági osztályán informálódtunk. — Elmondották, az üzemben a harmadik negyedévben kezdik meg a kísérleti termelést. Eddig körülbelül 10 millió forintot használtak fel a költ­A jászberényi járási tanács vb székházában tanácskoz­tak tegnap délelőtt az egy éves gyakornoki idejüket le­töltött fiatal mezőgazdászok. Az egyetemet, felső és közép­fokú technikumot végzett agrár- és kertészmérnököket, szaktechnikusokat a járási tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya hívta meg beszélgetésre. , A gyakornokok élet- és munkakörülményeiről Lippai László osztályvezető tartott vitaindító előadást. Sok szó ségvetésből, tehát az építő­ipari munka és a gépbeszer­zési hátralék együttesen nyolc millió forint. • A három gyártósáv alapo­zásával, betonozásával elké­szültek. az útépítés befejező­dött, a gőzt szolgáltató moz­donykazánt szerelik. A tech­nológiai berendezések egy részét már leszállították a gyártó cégek, néhányat még viszont most terveznek az Építéstudományi Intézetben. A beruházás főleg azért húzódott el, mert az építendő házak új típús- tervcn változtattak, így technológiát is módosíta­ni kellett. Például kiderült, hogy az 5 tonnás daruk he­A Haladás Tsz-nek — a háztájival együtt — 535 hold szőlője és 75 hold gyümöl­csöse van. A háztájiban is sok — 5—6 ezer — a gyü­mölcsfa. Mondani sem kell. a fő jövedelmet itt kerté­szet adja. A tagok elkeseredtek. Ért­hetően, mert rajtuk kívül ál­ló erők pusztították a jónak esett megbecsülésükről, étke­zési lehetőségükről, szál­lásukról, arról: kapnak-e ön­álló feladatokat. A tapaszta­lat szerint igen. A tizennégy fiatal szakember kevés kivé­tellel a helyén marad, a tsz- ek is ragaszkodnak hozzájuk, s ők is megtalálták számítá­sukat. Pénteken délelőtt hasonló megbeszélés volt Jászberény­ben a városi tanács vb szék­házában. Ide a város szövet­kezeteiben dolgozó tizenkét fiatal szakembert hívták meg. lyett 10 tonnásak felelnek meg, tehát újat terveznek. Komplett tervdokumentá­ció még nincs, ami hátrál­tatja az építkezést, és nagy erőfeszítéseket köve­tel a vállalattól, ha az üzem­behelyezés határidejét tarta­ni akarja. Márpedig akarja. Egyetlen kérdőjel csupán: a hiányzó sablonok és bille­nőpadok idejében megérkez­nek-e vagy sem? Ha nem, az megtorpedózhatja a mini­házgyár harmadik negyed­évre tervezett teljes üzem­behelyezését. Remélhetőleg a szállító cég nem késlekedik. A munka jó ütemben ha­lad. A jövő évtől a panel üzem a lakásépítkezés szol­gálatába lép. ígérkező termést. A korai meleg, napos idő, a plusz 23—26 fokos hőmérséklet ki­csalta a korai gyümölcs vi­rágait és a szőlő bimbóit. Hűvösebb években ilyenkor még szunnyadtak a fák. így kár sem lehetett. Pedig a szövetkezet veze­tői. tagjai felkészültek és őrt álltak, éjszaka is védekez­tek a hideg ellen- Brigádo­kat szerveztek, hőmérőkkel látták el őket és venyigével, vizes szalmával, fűrészporral füstöltek. Lengyel József fő­kertész mondja: — Az első két napon mi. nusz két fok alá süllyedi éjfél után a hőmérséklet, ek­kor méi7 sikerrel védekez­tünk. A következő két éjsza­ka mínusz 4, a mélyebb fek­vésű területeken mínusz 5 fok alá szállt a hőmérő hi­ganya. Ekkor már hasztalan volt minden erőfeszítésünk. — A 110 holdnyi ezerjót érte a legnagyobb csapás — o kár 60—80 százalékos. A piros szlankAból 320 hol­dunk van, ennek fele lefa­gyott. Harminc mázsás ter­mést terveztünk (a zöme új telepítés), az előzetesen be­csült kár 3.4 millió forint a háztájival együtt. A tízhol­das kajszi-barackosunk 100 Ünnepség a Lenin- szobornál Hétfőn délután — áprilj' 22-én — fél négy órai kez­dettel Szolnokon, a Lenin szobornál a KISZ Szolnok városi bizottsága koszorúzás! ünnepséget rendez Lenin születésének 98. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen Széplaki Katalin, a KISZ megyei bizottságának titkára tart beszédet, utána a párt, állami és tömegszervezetek képviselői koszorút helyez­nek el a szobornál. Ma: A Néplap jutalomtárgyak nyeremény­listája az 5. oldalon százalékig lefagyott, itt 190— 200 ezer forint a vesztesé­günk. Jószszen tn ndráson sok pán- dj meggy terem. A háztáji gazdaságok — az fmsz. MEK útján — szokták ex­portálni. Az idén nem sok mesfpvet visznek el a köz­ségből • A szövetkezet 11 hol. das meggyesének is a fele lefagyott. Elpusztultak a korai cse­resznyék is. a germesdor- fi nem. Megmenekült a ka­dar és a kövidinka, ezek ké­sőbbi érésű fajták, nem rü­gyeztek még. — Lehet, hogy később az alsó rügyek hoznak fürtöt, de félő, ezek már nem ér­nek be­Kisebb kár érte a tsz sző- lő-oltvánvtelepét. de ezt pó­tolni tudják. Ám a lucernát, .megperzselte” a fagy, így az első kaszálás csak 56 százalékos termést ad. A szövetkezet 640 holdon kertészkedik. A melegásvi ablakokat letakarták, de így is „megperzselte" a para­dicsompalánták leveleit a hideg. Egyébként tegnap kezdték meg a kiültetésüket a szövetkezet asszonyai. A jászszentandrási kár nem egyedi eset. Sajnos, a megye többi kertészkedő, szőlős gazdaságát is sújtot­ta a csapás. Több helven „megperzselódött” a cukor­répa és a mák. Szerencsére a kalászosokat nem érte veszteségi fca m. L *« A gyakornoki idő után is ott maradnak A fiatal mezőgazdászok élet• és munkakörülményeiről tanácskoztak Jászberényben Súlyos fagykár iVem less kajszi-barack — Elpusztult az ezerjó és a piros szí an ka nagyobbik hányada a jászszentandrási határban VIRÄGBA borultak az almafák, megkímélte őket a FAGY, MERT AKKOR MÉG BIMBÖS ÁLLAPOTBAN VOLTAK. DE A TlZHOLDAS KAJSZI-BARACKOS­RÓL AZ IDÉN ALIG SZEDNEK TERMÉST, „LEPER­ZSELTE'’ AZ IDŐJÁRÁS. AZ ÁPRILIS 9—12 KÖZÖTTI. NÉGYNAPOS FAGY SÜLYOS CSAPÁST MÉRT A KERTÉSZKEDŐ GAZDASÁGRA.

Next

/
Thumbnails
Contents