Szolnok Megyei Néplap, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-20 / 92. szám

1W9. április 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Ötven évvel ezelőtt Miről írtak a Szolnok megyei újságok? Tanárok együttműködése Ne legyen négyesből kettes Wekerle kormánya ápri­lis 17-én benyújtotta le­mondását. A Karczagi Nap­ié természetesnek tartja, hogy az „Andrássy—Vázso- nyi-féle alkalmi szövetke­zés”, a koalíciós uralom csődbe jutott. „Az önálló magyar hadsereg és általá­nos választójog megalkotá­sának az ígéretével állottak sorompóba a koalíciósok, s ehelyett falánk éhséggel kapkodtak az egyes méltó­ságok után, — tönkretették a gazdasági függetlenséget, teljesen elrontva azt a kon­szolidált helyzetet, amelyet a munkapárt nekik át­adott.” A munkapárti lap cikkírója felcsillanni látja a reményt a hatalom meg­szerzésére és „erős kéz” po­litikát követelve, a sorok között Tiszát kommendálja a miniszterelnöki posztra. Talán épp ezzel kapcsolatos kői tesfogásból egy másik cikkében erőteljesen kikel az osztrák gyermekek szo­kásos magyarországi nva- raltatása ellen, hűen tük­rözve az igazi közhangula- tgt. „Százötvenezer kis osztrák gyerek _ úgy lát­szik — egész komolyan Ma­gyarországra akar jönni a nyáron és ha ez megtörté­nik, egészen biztos, hogy városunkat sem kerüli el a vendéglátás kényszerűsége. ...azt se tudjuk, nevessünk vggy bosszakodjunk ezen a csapáson.” Felteszi a kér­dést, hogy „gondol-e Win- disgrätz úr” arra, hogy a rekvirálás után. mikor ki­lóra kiszámítva hagyták vissza a fejkvótát, nincs miből a vendégeket etetni, ba csak a kormány nem küldi el a gyerekekkel együtt az élelmiszeradagju­kat is. De „nem hinnők, hogy faj valahol, valakinek a mi fejünk.” Csak magunk se­gíthetünk magunkon, na­gyon egyszerűen, hogy „Ez­úttal nem engedünk a szi­vünk ösztönének, mely a gyermeket — legyen az el­lenségé. vagy baráté — sze­retettel karolja fel.” Ha már adni kell, a saját gyere­keinknek, erdélyi magyar gyermekeknek adunk. „De csakis nekik, a mieinknek, o. magyar gyermekeknek, akiket megcsúfoltak Bécsben és kiéheztettek Salzburgban, pedig nem is százötvenezren, csak százötvenen voltak sze­génykék é.s nem vétettek sen­kinek egyebet, mint hogy ennek az árva magyar nép­nek a gyermekei.” Az osztrák gyermekek nya- raltátásával kapcsolatos élel­mezési gondok nagyon is Indokoltak. A Mezőtúr és Vidéke arról ad hírt, hogy szigorú zsírrekvirálást ren­delt el a közélelmezési mi­niszter, aminek során „a rek- virálással megbízottak házról házra járva a magánháztar­tások készleteiből szedik össze a követelt mennyisé­get”; a fejadagot pedig ha­vi 40 dekára akarják leszál­lítani. A Haladás már arról ad hírt, hogy Törökszent- miklóson befejeződött a rék- virálás, amelynek során főleg a nagygazdaságokban találtak lefoglalható feleslegeket, a kisgazdáknál már lefoglal­ható élelmiszer alig akadt. Ez a cikk és a sovány ser­tések rekvirálásáról szóló írás, amely a rekvirálást ki­használó kupecek nagy nye­reségeit pellengérezi ki, jele­nik meg először a cenzúra fehér foltjaival. Szolnokon az elmúlt hé­ten a színházban „eddig még nem tapasztalt magas helyarak mellett” művészi hangverseny volt a Bajtárs című katonaújság javára. Az esten Nagy Endre, „az ország legelső és legkedveltebb con- ferensőrje” szerzett sok vi­dámságot. Másnap a Nem­zeti Szálloda nagytermében lépett fel önálló előadóest keretében, amelyet a Nőegy­let csecsemővédelmi célokra rendezett. ,,A Nőegylet veze­tősége ...a közkedvelt írónak önzetlen közreműködéséért, a Fodor Testvéreknek pedig a terem és világítás díjtalan átengedéséért hálás köszöne­tét fejezi ki” a Haladás ha­sábjain. A Függetlenség újabb ipa­rosítási tervről, illetve an­nak előrelátható meghiúsu­lásáról ad hírt. A „magyar— német érdekeltek szövetke­zete” kötszövőgyárat akar létesíteni két-két és fél mil­liós befektetéssel, ahol kez­detben ezer munkást fog­lalkoztatnának. A vállalat azonban kedvezményt kér a várostól és Szolnok nem tud mit adni. Megfelelő nagysá­gú telke. amelyet a gyár építkezéséhez átadhatna a városnak nincs, készpénzzel betársulni nem tud, mert ía néhány héttel korábban fel- - vett ötmilliós kölcsön ellené­re) nincs miből, adómérsék­lést felajánlani pedig túl szegényesnek tűnik egy ilyen nagytőkéjű vállalattal szem­ben. Az országos mozgalmak Szolnokon is éreztetik hatá­sukat. A köztisztviselők nagy­gyűlésen csatlakoznak a sze­gediek petíciójához, amely­ben helyzetük javításai ké­rik, sőt meg is toldották az eredeti petíciót két ponttal: 1. A mozgalom terjedjen ki a nyugdíjasokra is. 2. A lakásépítési program kialakításánál a kormány ve­gye figyelembe a tisztvise­lők tarthatatlan lakáskörül­ményeit. Még két hír a Haladásból — kommentár nélkül: Az Első Magyar Általános Biz­tosító Rt. gr. Csekonics End­re elnökletével évzáró köz­gyűlést tartott. Az 1917. évi nyereség 7 342 000 K, amely­ből 3 200 000 K-t osztalékként fizetnek ki, részvényenként 800 K-t. — „Királyi aján­dék” Pámer József török­szentmiklósi lakos, 8 hadba- vonult fiú apja, a király magánpénztárából 500 K pénzadományt és egy, a ki­rály nevének kezdőbetűivel díszített órát kapott. •Jásza pátin a Mészáros Lő­rinc Gimnáziumban is ta­pasztalták, hogy a legtöbb tanuló esetében kisebb-na- gyobb törés következik be. amikor az általános iskolá­ból bekerül a középiskolába Nem volt ritka eset, hogy négyes bizonyítvánnyal ér­kezők bukással küszködtek, a kettes megszerzése is nagy erőfeszítést kívánt tőlük. A helyesírással voll a legtöbb baj Az irodalom tanároknak igen nagy gondot okozott hogy néhány iskolából kö­vetkezetesen igen rossz he­lyesírási készséggel érkeztek tanulók. Ök keresték fel először az általános iskolai kollégákat. Megbeszélték ve­lük a követelményeket, köl­csönösen tájékoztatták egy­mást a tantervről, a tan­könyvekről. Az irodalom tanárok pél­dáját. követték a többiek. Körülbelül egy éve váltak rendszeressé a kapcsolatok. Kölcsönös óralátogatások, ta­pasztalatcsere, szaktárgyi munkaközösségi megbeszélé­sek következtek. Így bővült a program s ma már az iro­dalomra, történelemre, föld­rajzra, matematikára, orosz­ra is kiterjed. Működik a „Kis matemati­kusok köre” Bolváry Ödön vezetésével. Itt megfelelő tu­dású tanulókat nevelnek a matematika, tagozatú osztá­lyok számára. Ezt egyelőre nem lehet megtenni minden tantárgy­ban. de a jó kapcsolatok ki­építése a tanulók korábbi ta­náraival, jó eredményeket hozhat. Felmérés Az első osztályokban az elsó félévben felmérik az eredményeket. Eddig levél­ben tájékoztatták erről az általános iskolákat, most személyesen beszélik meg, mi volt jó, mit és hogyan kellene változtatni. Egyes tanulók érthetetle­nül gyenge kezdeti sze­replése nem minden esetben az általános iskolák hibája. Sokszor a gimnáziumi taná­rok nem voltak tisztában az­zal, hogy általános iskolák­ban milyen anyagot tanítot­tak és olyat is követeltek, ami a tanulóknak ismeretlen volt. A kölcsönös tájékozó­dás az ilyen'félreértéseknek elejét veheti. A kapcsolat egyelőre még inkább csak a községben le­vő általános iskolákra szorít­kozik, pedig sok környező községből is jönnek tanulni Jászapátira. Jó volna, ha az ottani általános iskolákkal is sikerülne felvenni a kap­csolatot. Erre már volt is példa földrajz tanárok ese­tében. Gurzó László igazgató úgy tervezi, hogy a következő tanévben egy nap szünetet fog elrendelni, s a tanárok ezen a napon kimennek a környékbeli iskolákba. A tapasztalatokról beszámol­nak. s arról Is, hogy milyen változtatásokat javasolnak. Az intenzív kapcsolat az általános iskolák gyakorlati munkájában is jó eredmé­nyekre vezethet. A tanárok itt jobban lemérhetik mun­kájuk hatásfokát, mivel rendszeresebben kapnak tá­jékoztatást volt tanítványaik szerepléséről. Ha pedig nem állják meg a helyüket, ak­kor megtudja, hogy munká­jában valamit változtatni kell. Ebből néha súrlódások is voltak, a tanuló rossz eredményei miatt a két isko­la tanárai kölcsönösen egy­mást hibáztatták, de még ez sem jelenthet akadályt a kapcsolatok további bővítése előtt- A vitákban sok min­den tisztázódhat és végül a tanulók látják hasznát még a súrlódásoknak iá. Eredmények Ennek a kapcsolatfelvétel­nek nincsenek gyors, látvá­nyos eredményei. Ilyeneket nem is szabad vámunk tőle, de még így is, alig egy év után, be tudtak számolni a gimnáziumban néhány vál­tozásról. Régebben igen gyakori volt, hogy az általános isko­lai tanárok, hogy meg­könnyítsék tanítványaik pá­lyaválasztását, az utolsó év­ben túlságosan liberálisan osztályoztak. Ez azonban a későbbiekben megbosszulta magát és a jószándékú segít­ség éppen a tanulóra volt rossz hatással. A gimnázi­umban visszaesés követke­zett be és feleslegesen nehe­zítette az amúgy sem köny- nyű átállást a magasabb Js- kotatípus követeimén veiíe. Többek között erről is szót ejtettek az általános isko­lákban s azóta tapasztalták, hogy kisebb a visszaesés az első osztályokban a korábbi jegyekhez képest. Arra is volt már példa, hogy valaki éppen az első osztályban ja­vított az általános iskolában elért eredményén. B. A. Egymillió esztendő» szarvasagancs Gyár- és Gépszerelő Vállalat keres vidéki szerelési területeire csőszerelő, hegesztő, lakatos, ko­vács, villanyszerelő szak­munkásokat, vasipari is­merettel rendelkező — gyakorlott raktári ki­adókat. A külszolgálatra vonatkozó összes jutta­tásokat biztosítjuk. — Másodhetenként szabad­szombatot tartunk. Jelentkezés személyesen vagy írásban Bp. VI., Paulay Ede utca 52. — személyzeti főosztály. A budai várpalota udva­rán, Süttőről szállított mész­kő-tömbök drótfűrészelése során értékes paleontológiái leletre akadtak. A fűrész­drót az egyik hatalmas mészkőtömb átvágásakor ugyanis pontosan ketté met­szett, hossztengelyében vá­gott át egy megkövült szarvas-agancsot. A szaktudósok megállapí­tották, hogy az ősi, úgyne­vezett ruza-szarvas (Cervus aff. philisi Schaub) vetett agancsa ez, amely a Süttő melletti édesvízi mészkőbe zárult bele. A tudósok föl­tételezik, hogy a Gerecse- hegységnek — egymillió esz­tendő előtti — ős ruza- szarvasai rendszeresen jár­tak a mészkövet lerakó for­rásokhoz, s valamely — millió év előtti télvégén — így, ivás közben kerülhetett a források vizébe ez a ve­tett agancs is. A származástan a mai gímszarvast, s a ruza- szarvast is a pliocén korban az egész Eurázsiában elter­jedt ős-szarvastól származ­tatja. Ezeknek agancskép­zése már elérte a hatágú agancs fejlődési fokát. A ma is élő ruza-szarvasok ősei az úgynevezett alsó jégkor­szakban, a mintegy egymillió év előtti Európa területén is honosak voltak. Ivadékaik ma már csak Ázsia keleti részén élnek. A süttői ős ruza-szarvas agancskövületét — vadásza­ti kiállításon való bemuta­tás végett — a Mezőgazda- sági Múzeum vette át. Üj fürdőruha-kreáció. Képünkön: Egy az 1968-as fürdő­ruhák közül A BÉBI Vasárnap délelőtt 10 óra­kor Simon hadnagy lépett be a körlet ajtaján. Nyomá­ban egy nyakigláb katona. Mosoly nélkül lehetetlen volt kibírni a látottakat, — Nagy volt a szintkülönbség, A hadnagy 163 centiméteré­vel törpének bizonyult a 194 centiméter magas kato­na mellett. Amikor pedig Simon hadnagy kézmozdu­lat kíséretében bemutatta a jövevényt, kitört a nevetés A mozdulat ugyanis túl alacsonynak sikerült, — A „vendég” azonban nem za­vartatta magát összekop- pintotta 46-os csizmájának sarkát, beledörögte a leve­gőbe: Bogdanov Pál hon­véd. aki rövid egy órai is­merkedés után a „Bébi” be­cenevet kapta. A szokásos vasárnapi program után az ügyelete­sen kívül csak az új kato­na volt talpon. Amikor min­den holmijának helyet ta­lált, ő is készült lefeküdni. A többiek már aludtak. Csendben vetkőzött, nehogy valakit felébresszen. Alig tette le fejét, már aludt is. De még hogyan. Több „lég- köméteres tüdejét” tele- ezívta, s aztán egyre gyor­suló ütemben különböző gé­péket, hangszereket utánoz- vi kifújta a levegőt. A kis Zöldi Zoli ébredt fel elsőnek, aki egy nyírsé­gi faluból vőnult be. Ijed­ten ült fel az emeletes ágyon. — Mi az, már itt a kon­dás? Kiss Tóni a járműjavító volt légkalapácsosa üteme­sen kiáltott: — For-díts, visz-sza . i. 1 Olcsák Károly, a kun­szentmártoni fodrász fia. in­gázó munkás volt civilben, s azt hitte az apja költöge- ti, öltözködni kezdett. — Maradj veszteg. Nincs még reggel — szólt rá Rocsa Matyi. Ö is felült az ágyban. A rendbontó felé fordult és csettintgetett a nyelvével. — Mi az, ml van itt — riadt fel álmából Tóth tize­des, a rajparancsnok. — Mit csinál Rocsa? — Fel akarom ébreszteni a Bébit. — Várjon — szólt a tize­des, — majd én. Teleszívta tüdejét és teli­torokból kiáltotta: riaadóóó! Csend lett. Diadalmasan, mint a győztes hadvezér kö- rüljártatta az álmosságtól szűkült szemét. Korai volt az öröm. A rövid szünet csak erőgyűjtés volt Bébi­nél. Ágya felől újra hallat­szott a motor zúgás. Nem Is eggyé, kettőé. Mert mi egy motor Bogdanov tüdejéhez képest, smelvböl hangtompí­tó nélkül tódult ki a leve­gő. A szemekből kiszökött az álom. s a rajparancsnok fel­sülésén kuncogott a terem; — Csend — tombolt a tizedes. — Ki adott enge­délyt a hangoskodásra? — A Bébi talán kapott? — kérdezte vissza egyikük a takaró alól. Vitatkoztak, s közben to­vább tartott az egyenletes horkolás. Szívás, szünet, mintha összpontosítana, — majd előbb mint az induló mozdony sistergése, aztán a nagybőgő hangja, végül a dömperé, amikor túráztatják. Tóth megrázta a katonát. — Tessék? Törtért vala­mi.;. ? ... hogy én horkol­tam? — kérdezte ártatlan­arccal. — A, dehogy, pihegtél — szólt le az emeletről Zöldi. Üjabb kuncogás. — Elég. Szombaton napos lesz Bogdanov — vetett vé­get a beszélgetésnek a raj­parancsnok. Ebben maradtak. Minden­ki nyugovóra tért. Bébi aludt, a többiek virrasztot- tak mint a sirató vénasszo­nyok. Azzal vigasztalták ma­gukat, hogy ők majd szom­baton pihennek. Addig is több kísérletet tettek, hogy aludhassanak. Sikertelenül. Ha korábban feküdtek le, mint Bogdanov. felébredtek a horkolásra. Ha később, akkor nem tudtak aludni. Nem használt a sör, a sza­bad levegő sem. Sőt, a sör­től. a friss levegőtől még ércesebb lett a hangja. így telt el a hét. Lassan megszokták a „zenés” tava­szi éjszakát, de azért szom­baton este a tv előadás után azzal a boldogító érzéssel feküdtek le, hogy a csend­ben milyen jót is alszanak. Egy óra múltával Zöldi felült az ágyban. — Alszol? — szólt le Ro- csának. — Nem — súgta az visz- sza. Megmozdult Olcsák is. — Kiss Tóni cipőbe dugta a lá­bát, s kiment. — Mi van magukkal ? Az egyik suttog, a másik forgo­lódik; WC-re jár — sziszeg­te bosszúsan Tóth tizedes, s a baloldaláról a jobbra for­dult. Senki sem válaszolt. —• Csendesen bámultak a sö­tétségbe. Álmatlanul forog­tak az ágyban. Mintha va­lami hiányzott volna Egy­szer csak a távolból fel­hangzott a jellegzetes, egyenletes zúgás. Bébi el­aludt szolgálatban. Ügy mondják, az ügyeletes tiszt költötte fel. aki jó kétszáz méterrel odébb is hallotta a horkolást. Eenézett a háló­körletbe is, de ott minden­ki nyugodtan aludt. — mj —

Next

/
Thumbnails
Contents