Szolnok Megyei Néplap, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-19 / 91. szám

1968. április 19.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Tisztelt Kongresszus! Elvtársak! Barátaim!

A népfront mozgalom hazánkban egyesíti a szocializmus és a béke alapvető céljaiban egyetértő különböző világnézetű embereket. Ezért joggal mondhatjuk, hogy a Hazafias Népfront IV- országos kongresszusa belpolitikai életünk jelentős eseménye és munkájának eredményessége népünk, egész társadalmunk érdeke. Az elhangzott elnöki megnyitó, az Országos Tanács átfogó beszámolója és javaslatai, a szocialista demokrácia, a gazdaságirányítás reformja, a szocialista hazafiság és az ifjúság nagy kérdéseivel foglalkozó értékes bizottsági anyagok jó alapot nyújtanak az érdemi tárgyaláshoz. Erre gondolva, mindenekelőtt tisztelettel köszöntőm a kongresszus elnökségét, küldötteit, külföldi vendégeit, minden résztvevőjét és sikeres munkát kívánok mindnyájuknak a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében.

Mi, kommunisták, tudjuk, hogy a párt és a népfront munkája kezdettől fogva egymásba kapcsolódott, így van ez jelenleg is és úgy véljük, elválaszthatatlan lesz a jövőben is egymástól. A párt a szocializmus, a kommunizmus megvalósításáért küzd, annak tudatában, hogy a dolgozók osztálynélküli, szabad társadalmának megteremtése az egész nép érdeke és csak az egész nép közös műveként jöhet létre.

Történelmi feladatunk eredményes megoldása a dolgozó osztályok, a munkásság, a parasztság, az értelmiség, a kispolgárság összefogását, a kommunisták és pártonkívüliek, a materialisták és hívők együttműködését igényli az alapvetően közös érdekek és célok alapján. Mindebből következik

a párt belpolitikájának lényege, a szocialista demokrácia állandó fejlesztésére törekvés, a szocializmus megvalósítását célzó szövetségi politika, a nemzet minden alkotó erejének összefogása és egységének megteremtése.

A párt belpolitikájának ezt a leglényegesebb és legállandóbb elemét a köznyelv, más szóval és igen helyesen, népfront politikának nevezi.

Hazánkban a párt ma vitathatatlanul a társadalom vezető ereje és befolyása döntő módon érvényesül az ideológia, a politika, az állami élet, a gazdasági és kulturális tevékenység minden fő területén. A történelmi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a marxista—leninista párt vezető szerepe nélkülözhetetlen, szükséges a szocializmus építésének egész időszakában, a kommunizmus megvalósulásáig. Ennek hangsúlyozásakor utalnom kell arra is, hogy pártunk kongresszusain és mindennapi munkájában egyaránt kifejezésre juttatja, hogy a vezető szerepet nem uralkodásként hanem történelmi küldetésből adódó feladatként, a munkásosztály. a nép érdekeinek szolgálataként fogja fel.

A párt vezető szerepét úgy értelmezi és valósítja meg, hogv az feltételezi és igényli az állami és társadalmi szervezetek önálló, felelős és rendeltetésszerű működését A párt igényli a szocialista célt elfogadó és támogató összes társadalmi erő és tényező cselekvő részvételét a közügvekben. Gondolom, az elmúlt évtized tapasztalatai mindenki számára meggyőzően megmutatták, hogy mi, kommunisták, a szocializmus építésében velünk együtt haladókat nem ideigóráig szükségesnek tekinthető, megtűrt társutasoknak, hanem egyenrangú szövetségeseinknek tekintjük. Szövetségeseinket tiszteljük, segítségüket a mindennapi munkában nagyra értékeljük, a jövőt illetően pedig azt tartjuk, hogy mi együtt építjük art a közös hazát, amelyben a szocializmus minden építőjének egy tornán, minden megkülönbözs

A párt és a népfront munkája egymásba kapcsolódik

Kádár János beszéde a Hazafias Népfront kongresszusának csütörtök délutáni ülésén

tetős nélkül és egyenlő joggal lesz helye.

Elvtársak! Barátaim!

A párt megjelölheti a követendő irányt, eszmeileg és politikailag vezetheti és irányíthatja a társadalmi folyamatokat, de

a politika általános megvalósítása a nép, a nemzet egyetemes érdekeinek hatásos szolgálata, a nagy országos feladatok sikeres megoldása, a társadalom összes erőinek cselekvő fellépését kívánja.

Ennek mozgósításában viszont a népfront mozgalomnak van sajátos és nélkülözhetetlen szerepe.

A szocialista országok gyakorlata iól mutatja, hogy forradalmunknak vannak nemzetközileg azonos, lényeges vonásai, mint a termelési eszközök köztulajdona, a volt kizsákmányoló osztályok felszámolása, a munkásosztály forradalmi pártjának vezető szerepe és vannak más kérdések, amelyek megoldása az egyes országok, népek adottságainak és .sajátosságainak megfelelően különböző. Így nem elvi, hanem gyakorlati kérdés az adott társadalom politikai mechanizmusának kérdése, így, s ennek megfelelően a szocialista országok egy részében egy politikai párt működik, más szocialista országokban többpártrendszer van.

Nálunk történelmileg úgy alakult, hogy egy politikai párt, a munkásosztály forradalmi pártja működik. Ugyanakkor társadalmunkban a kizsákmányolás felszámolásával megszűntek ugyan a kibékíthetetlen osztályellentétek, de nem szűnt meg minden ellentmondás, mert Időleges és feloldható ér- dekö&szetűzés még dolgozó osztályok között is adódik. Az egyes dolgozó osztályoknak a termelésben, a társadalmon belüli helyzete ne£2 pontosan azonos és ez az osztály szemléletében tömegméretekben tükröződik. Még az egyes dolgozó osztályok is egyénileg különböző politikai fejlettségű és világnézetű emberekből állnak társadalmunk jelenlegi, átmeneti állapotában, a jelenlegi viszonyok között a forradalom fejlődési ütemének meghatározása. az egyes dolgozó osztályok érdkeinek egyeztetése, az állampolgárok összességét képviselő országgyűlés, tanácsok, az állami végrehajtó szervek megfelelő személyi összetételének és működésének biztosítása állandó és ismétlődő politikai feladat.

A párt különböző szervei természetesen foglalkoznak ezekkel az egész társadalmunkat érintő kérdésekkel, de éopen általános vonatkozásaik miatt a párt ezek eldöntését és megoldását egyedül nem veheti és nem is veszi magára. A céljainkhoz vezető utak. az egyes kérdések megoldásához alkalmas módszerek megkeresését és kidolgozását a párt egyedül ugyancsak nem vállalhatja. Ahhoz, hogy az egyes kérdésekben különböző véleményen levő emberek közös felléoését az alaove- tően közös érdekű kérdésekben elérjük, a pártnak saját álláspontiát felvilágosítással, érveléssel és meggyőzéssel, azaz oolitikai eszközökkel kell biztosítania Mindezekből általában és külön abból következően, hogv nálunk ninrs többpártrendszer. társadalmunk politikai rendszerének különösen fontos és nélkülözhetetlen része a Hazafias Népfront, amelyre pártunk teljes mértékben számít az állami. társadalmi. politikai kérdések megoldásánál.

Időnként egyeseknél felmerül a kérdés: milyenek a

kilátások a Hazafias Népfront munkájának jövőjét illetően. Már szóltam arról, véleményünk szerint a párt vezető szerepe a szocializmus építésének egész időszakában szükséges lesz. Ezt szeretném kiegészíteni azzal, hogy ugyanezen időszakon át, tehát az osztálynélküli társadalom, a kommunizmus felépítéséig szükség lesz a dolgozó osztályok szövetségét biztosító politikára, a kommunisták és pártonki- vüiiek közös társadalmi mozgósítására, ezért nyilvánvalóan szükség lesz a Hazafias Népfrontra, annak munkájára is.

Itt most számvetés történik az eltelt négy év alatt végzett munkáról. Véleményem szerint az Országos Tanács beszámolója hűen adott számot a végzett munkáról. az elért eredményekről. Szerintem a népfront végzett munkáját, a munka tényleges hatását külön kimutatni nyilván lehetetlen. Az ország, társadalmunk fejlődését nagyon sok területen számszerűen is ki lehet mutathi, s az adatok jelentős fejlődésről beszélnek. Gondolom, bárki, aki felméri az ország jelenlegi kedvező politikai helyzetét, társadalmunk egészséges légkörét, a gazdasági és kulturális építésben, az életszínvonal emelésében elért eredményeket, az valójában a népfront munka eredményeiről is szólott, amely hatékonyan hozzájárult fejlődésünkhöz. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága elismeri és értékeli a végzett munkát. Köszönetét mondok a Hazafias Népfront tisztségviselőinek, mindazon elvtársaknak, pár- tonkívüli barátainknak, akik a népfront mozgalom keretében pártunk politikáját támogatják, s odaadó, eredményes munkát végeztek az elmúlt négy év alatt a szocializmus, a nép, a haza javára.

Az országos tanács beszámolójában, szerintem helyesen, átfogóan érintették a népfront mozgalom történetét, a megtett út tapasztalatait. Erről szólva, aligha vitathatja bárki, hogy munkásosztályunk, népünk történelmének új korszakába lépett, amikor a Szovjetunió felszabadító harcát követő időben, kivívta hatalmát, majd élvezve a haladás nemzetközi erőinek szolidaritását és támogatását, súlyos harcban megvédte azt.

A közelmúlt években befejeztük a szocializmus

alapjainak lerakását, nagyarányú fejlődést értünk el

a népgazdaság, a közoktatás, a kultúra, az egészségügy fejlesztésében, az

életszínvonal emelésében.

Tisztelt Kongresszus!

Kedves Elvtársak!

A szocialista társadalom felépítése nem kevésbé forradalmi feladat, mint a hatalom kivívása volt, nem is könnyebb annál, sőt, sok tekintetben bonyolultabb. A szocialista társadalom felépítése pártunk, népünk számára új feladat, amelynek megoldása közben sokszor váratlan, addig nem ismert kérdésekkel kerülünk szembe. Ezen az úton járva a párt marxista—leninista vezetése, a társadalom ösz- szes aktív politikai ereje, a tömegek mindennapi támogatása egyaránt nélkülözhetetlen.

A magyar nép a felszabadulás után, a népi hatalom megteremtésével, a szocialista forradalom győzelemre vitelével a világfejlődés élvonalába került. A szocialista építőmunka eredményeivel, a népgazdaság, a

kultúra fejlesztésével évszázados mulasztást hozott be és sok tekintetben utolért, és meg is előzött nagy és gazdag kapitalista országokat. Eredményeinket, ha a múlthoz mérjük, valóban büszkén emlegetjük, mégsem kielégítőek, ha megnövekedett igényeinkhez és szükségletekhez mérj ük őket.

A legkülönbözőbb kérdéseket kell napirendre tűznünk, mert a társadalom életének úgyszólván minden területén egyidejűleg kell előrehaladnunk. A termelékenység növelése, s általában a hatékonyabb gazdasági munka, a tudományos munka, a technika, a szak- képzettség és műveltség, a kultúra területén kell előbbre lépnünk, annak érdekében, hogy az életszínvonalat is magasabb szintre emelhessük. A szocialista társadalmat felépíteni nem lehet, de még az anyagi javak termelése terén sem lehet előbbrejutni, ha nem növeljük társadalmunk politikai és erkölcsi erőit. Fejlesztenünk kell rendszerünk demokratizmusát, a közösségi gondolkodást, növelni kell a szocialista tudat és erkölcs elterjedését, hatóerejét.

Ti sztelt Elvtársak!

Azok közül az időszerű kérdések közül, amelyek ma foglalkoztatják közvéleményünket, s természzetesen itt a népfront kongresszusán is napirenden vannak, szólni kívánok a szocialista hazafiság kérdéséről.

Amióta népünk felszabadult, sorsát saját kezébe vette és hazát lelt otthonában, a hazafiság új értelmet és új erőt nyert, erősödött. Érthető, hogy társadalmunk ideológiai intézményei és politikai fórumai sokat és sokoldalúan foglalkoznak a hazafiság kérdésével. Ügy vélem, a Hazafias Népfront által létrehozott társadalmi bizottság egy alapos és jó okmányt dolgozott ki a további munka számára a szocialista hazafiság kérdéséről.

A hazafiság fogalma és eszmei tartalma koronként természetesen változik, fejlődik. A régi magyar uralkodó osztályok más népek megvetésével és gyűlöletével párosult nacionalizmusát egy egész világ választja el a népünk gondolkodásában napjainkban meggyökerezett és erősödő, más népek megbecsülésével és az internacionalizmussal párosult szocialista hazafiságtól. A leglényegesebb elvi kérdés tisztázásával nemcsak a kommunisták, a szocializmussal rokonszenvező hazafiak foglalkoznak napjainkban, ezt tették már eleink, előttünk járt más. messzetekintő, igaz hazafiak is. Példaként emlékeztetek arra, amit a nagy forradalmár költő, Ady írt a házasságról, egy fél évszázaddal ezelőtt:

„A nacionalizmus nem hazafiság ... Aki ellensége a

haladásnak, a jobbra törésnek, az emberi szellem

feltétlen szabadságának

hazaáruló, ha örökösen

nem tesz is egyebet, mint a

nemzeti himnuszt énekli.”

Abból a nacionalista ,.ha- zafi”-ságból, amely a nemzeti himnuszt énékelve tiporta a haladás erőit, népünk eleget látott a horthysta ellenforradalom alatt, a hatalomért folytatott harc időszakában, 1945—48 között, sőt, rövid néhány napig 1956-ban is. Viszont az Ady tiszta hazafiságához. népünk nemzeti érzelmeihez és életérdekeihez kapcsolódó mai hazafiságot fejezi ki helyesen, s a dolog lényegéről szól a népfront okmánya, amikor azt mondja;

„Hivatását hazánk csak úgy teljesítheti, ha korszerűen fejlett szocialista országgá. népünk pedig fejlett szocialista nemzetté válik. Ez nagy, történelmi feladata nemzetünknek, s hogy a jelen és jövő nemzedékek milyen ütemben és eredménnyel tesznek néki eleget, nem utolsó sorban népünk szocialista öntudatától, szocialista ha- zafiságától függ.”

A szocialista hazafiság kérdése közéletünk legnagyobb kérdéseinek egyike, jó, hogy a Hazafias Népfront is munkája középpontjába állítja. Nincs módomban e felszólalás keretében a szocialista hazafiság kérdését részletesen tárgyalni, mindössze arra kívánnék utalni, hogy ez az eszrhe is, mint minden nagy eszme, vallóitól az eszmének megfelelő helytállást és tetteket kíván.

A haza kötelessége, hogy gondoskodjon fiairól, államunk polgárainak munkát, kenyeret, művelődési lehetőséget, jogot, szabadságot, védelmet biztosítson. — A Magyar Népköztársaság az egész népet, a milliókat illetően, e kötelezettségének erejéhez mérten híven eleget tett eddig is, és eleget fog tenni a jövőben is. A pártnak, kormányunknak, a Hazafias Népfrontnak, minden társadalmi szervezetünknek állandó feladata a nép és az egyes állampolgárok jogai fölötti őrködés, a dolgozóik emberi életéről való gondoskodás. Ugyanakkor, elengedhetetlen, hogy az egyes állampolgárok viszonya a hazához fenntartás és feltétel nélküli, igaz hazafiság legyen.

Itt a mindennapi életben, az egyes embereknek lehetnek és vannak is problémáik keresettel, előmenetellel, lakással, egyetemi felvétellel és sokféle más kérdéssel. De nekünk, bármilyen is egyéni helyzetünk, sorsunk, csak ez az egy hazánk van, a Magyar Népköztársaság, s ha a haza iránti kötelesség teljesítéséről van szó, akkor alku nincs, csak egyetlen erkölcsi parancs van, a kötelesség becsületes teljesítése. Ha így viszonyul a hazához mindenki, kicsi és nagy, öreg és fiatal, _a haza még erősebb lesz, mindinkább olyan —, amilyennek az igaz hazafiak mindig is szerették volna látni.

Barátaim!

Néhány szót az ifjúság kérdéséről, amelynek mindenki, akinek fontos a nép, az ország jövője, mindig is nagy fontosságot tulajdonított. Mi marxisták, a társadalmat nem tagoljuk korosztály szerint, és nem ismerünk el semmiféle kibékíthetetlen ellentétet öregek és fiatalok között. Minden életkornak megvannak a maga sajátosságai, és problémái, amelyek megoldásához a társadalomnak megfelelő intézkedésekkel és intézményekkel segítséget kell nyújtani, mint ahogy ez nálunk történik is. A kérdés helyes egyéni megközelítéséhez a magam részéről mindig és mindenkinek ajánlom annak tudomásul vételét, hogy az életkor változó állapot, nem egyéni elhatározástól függ, az ifjúság és az öregség önmagában nem érdem és nem bűn. Mi az embereket, életkoruktól függetlenül, munkájuk és magatartásuk alapján ítéljük meg.

A népfront mozgalom sokat tehet annak érdekében, hogy az ifjúság kérdéseivel társadalmunk mindenkor megfelelően foglalkozzon, hogy a nevelőmunka javuljon, hogy a lehető legjobban készülhessen fel ifjúságunk a reá váró nagy feladatok megoldására.

A mi nemzedékünk tagjai a kapitalista rendszer embertelen körülményei között, a mai fiatalok már az épülő szocializmus körülményei között serdültek fel. A fiatalok mindent adottnak és természetesnek vesznek, amit az idősebb nemzedék harcban vívott ki, és nehéz körülmények között végzett áldozatos munkával épített fel. Emiatt az idősebb nemzedék szocialista vívmányainkat, a múlthoz hasonlítva és a megtett útra gondolva általában nagyra értékeli, a fiatalok viszont türelmetlenebbek a meglévő hibákkal, és kérdések megoldását gátló akadályokkal szemben. Ez a türelmetlenség önmagában nem hiba, — természetes, amennyiben olyan hajtóerőként jelentkezik, amely szocialista céljainkat szolgáló alkotó tevékenységre serkent.

Társadalmi szervezeteink majd mindegyike foglalkozik az ifjúság kérdésével, de a Kommunista Ifjúsági Szövetség mellett talán a Hazafias Népfront tehet a legtöbbet, a pedagógusok és szülő mellett a fiatalokkal való egyéni foglalkozás, — közéleti munkába való bevonásuk terén.

A haza szerefetérc, a szocialista eszmék és erkölcsi normák tiszteletére, befogadására és ápolására neveljük az ifjúságot.

Ezen túl. ne illúziókra, hanem a realitásra neveljünk. Ne mondjuk azt, hogy már minden kész, az út sima. Magasztos céljaink elérése, eszméink tel iesebb megvalósulása, még nemzedékek harcát és munkáját követeli.

Fiatalságunk nagy többsége tanul, dolgozik, részt vesz munkánkban, harcunkban. Harcra, munkára, helytállásra, igaz emberi életre, hősi helytállásra neveljük ifjúságunkat, mert eszméink teljes hazai, és világméretekben is szükségszerű győzelme sokat kívánt és kíván ma a felnőtt nemzedéktől, de nem kevesebbet a mai magyar ifjúságtól a jövőben.

Kádár János végezetül nemzetközi kérdésekről szólt, majd így fejezte be beszédét:

Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak!

Tisztelt Barátaim!

Mint látnivaló, a nemzetközi helyzet bonyolult. Bár őszintén szólva, ameddig vissza tudok emlékezni, — egyetlen évben sem volt egyszerű. Folytatjuk harcunkat. Népünk dolgozzon nyugodtan és állhatatosan. A történelem, a világ előrehalad és nem visszafelé. A szocializmus, a béke erői növekednek, legyőzhetetle- nek és minden nehézségen át diadalmaskodni fognak.

Még egyszer szívből köszöntőm pártunk KözDonti Bizottsága nevében a kongresszus minden résztvevőjét. Kérem önöket, érezzék és mondják meg a népfront minden aktív tagjának, a mozgalom minden hívének, hogy közéleti tevékenységük hazánk épülésére, a nemzetközi béke és haladás javára, érdemes munka volt, amely gazdag termést hozott eddig is és hoz a jövőben is. A párt, népi államunk, — egész társadalmunk számít önökre, mint ahogy a párt is, népünk is támogatja önöket nagyszerű munkájukban. Sok sikert kivánok mindnyájuknak, az egész Hazafias Népfront-mozga- lomaaK