Szolnok Megyei Néplap, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-16 / 64. szám

1968. március 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Magyar vetőmagvak Európa töldjein Mind a magyarországi takarmánynövények, mind pedig a konyhakerti és vi­rágmagvak keresett áru­cikkek a világpiacon. Sok ezer vagon vetőmagot ren­delnek külföldi cégek és számos világcég hozza Ma­gyarországra anyamagvait elszaporításra. A többi között az angol Gunson cég évtizedek óta itt szaporíttatja az általa forgalmazott borsó, saláta, bab, sárgarépa, hagyma vetőmagvakat. Képviselői személyesen kísérik figye­lemmel a cég kívánságai­nak megfelelő, bő termést adó, egészséges növényze­tet biztosító vetőmagvak termesztését. Európa csaknem vala­mennyi országában árusí­tanak tavasszal magyar vetőmagvakat, amelyek évtizedek óta történő kivi­tel után ismertté és kere­setté váltak. A gazdasági, konyhakerti zöldség-mag­vak után a virágmagvak kivitelének külön érdekes­sége, hogy a legnagyobb export a virágkultuszáról ismert Hollandiába irányul, majd Dániába. Svédország­ba- Angliába. Svájcba, Franciaországba bonyolí­tottak le jelentős szállítá­sokat. Az egészséges export­import arány kialakítására törekedve a szükséglet­nek megfelelően külföldi vetőmagvakból is rendsze­resen feltöltik a készleteket. Az évtizedekre visszanyú­ló angol—magyar üzleti kapcsolatok eredményeként hazánkban keresettek a szigetországból importált vetőmagvak, elsősorban zöld- és sárgahűvelyű szál­kamentes babfaiták Hol­landiából, Dániából ká­poszta, borsó és egyéb zöldféleségek magvai ér­keztek és a virágmagvak választékát Chabaud szeg­fűvel gyarapították. Kétezer asszony mellékkeresete Megyénk általános fo­gyasztási és értékesítő szö­vetkezetei évek óta ter­meltetik és forgalmazzák a különböző fajtájú leves­tésztát. Kétezer — erre egészségügyileg is alkal­mas asszony — készít a szövetkezeteknek 4, 6. 8 tojásos csigatésztát, eper­levelet, tarhonyát, kockát és finommetéltet. Hasznos ez a szövetkezet, nek és jó mellékkere­setet jelent az asszonyok­nak. Tavaly 2500 mázsa levestésztáért csaknem 9 millió forintot fizettek ki részükre. A finom házitészta irán­ti kereset igen nagy. A szövetkezetek Budapestre, sőt Dunántúlra is szállíta­nak Az igényeket nem tudják kielégíteni. Tavaly még 11. az idén már 23 fmsz foglalkozik tészta el­adással. A karcagi, jános- hidi, a csépai- tiszafüredi és jászladányi szövetkeze­tek különösen jó ered­ményt értek el. A tervek szerint a felvásárolt tészta mennyisége az idén 3600— 4000 mázsára növekszik. Hazánk gyorsan fejlődő idegenforgalmát szolgálja majd a balatonfüredi Annabella-szálló, — amelynek műszaki átadása most fejeződött be. A májusban nyí­ló hotel, mind a 369 szobájához fürdőszoba is tar­tozik Egy kis vitamin-mérleg A híradások szerint az ,A 2”-es lassan takaródét fúj. múlóban az influenza- járvány, amely ellen vé­dekezett ki, ahogyan tu­dott. A patikaszereken kí­vül legtöbben a külföldi és a hazai eredetű vitaminok­kal próbálták elejét ven­ni az „A 2”-es támadásá­nak. Legalább is ezt bizo­nyítja' a „Vitamin-tárak”- nak, a zöldség-gyümölcs boltoknak, a Herbária szaküzleteinek a forgalma. Januárban például 2000 tonna citrom fogyott, a rö­Döntsünk együtt Tavaly ősszel a Szolnok városi tanács végrehajtó bizottsága pályázati felhí­vást tett közzé a város cí­merének tervezésére. Két tehetséges grafikus, Kons­tantin László és Donátli Gyula vett a pályázaton részt. Munkáik januárban kerültek az állami zsűri elé. amikoris a képző- és iparművészeti lektorátus Konstantin László három címertervezetét fogadta eL El kell ismerni, szépen sze­repelt munkáival Donáth Gyula is. Konstantin három címer­tervezetéből választ így Szolnok város tanácsa. Mi­vel a város címeréről van szó, a tanács vb vezetői felkérték lapunkat, tegyük közzé mindhárom terveze­tet. hogy a szolnokiak — közülük minél többen és a megye lakói közül is sokan — megírhassák véleményü­ket, nekik melyik tetszik, melyiket választanák ők a város jelvényéül, hogy az így kapott vélemények b'r- tokában szülessen döntés. Ezért kérjük olvasóinkat, rpínríAnici a tetszésének megfelelő tervezetet vágja ki lapunkból, ragasszá rá egv levelezőlapra, és leg­később március 25-ig jut­tassa el szerkesztőségünk­be. illetve a városi tanács­hoz. Vagv néhánv sorban közölje véleményét. Szol­nok város tanácsa április elseiei ülésén dönt a címe­rekről. Címek: Nénlap szerkesztősig Szolnok, Kos­suth tér irodaház, Szolnok v; -ősi tanárs, Kossuth tér. Ha jobban szemügvre veszik a három kénét, bi­zonyára felötlik önökben Is a kérdés: hogvan kerül egy pelikán Szolnok város címertervezetébe? A XVTII. század elején ekevas és bú­zakalász volt a város cí- merpajzsában. Ám már a század közepén úi címere lett Szolnoknak. A barokk stílusú címe’-na!zson — a kornak megfelelően — kö­zépen egy pelikán volt. a tetején egy korona, melyből egy kard markolata ál­lott ki. Egy címer mindig jelkép. A pelikán szimbolizáHa, hogy ez a város évszázado­kon át harcolt fennmara­dásáért Lakói állhatatosan küzdöttek a jobb életért Az, áldozatosságot is hirde­ti a pelikán, hisz ez a ma­dár az. amelyik saját vé­rével táplálja fiókáit. Ál­dozatokat hozott és hoz napjainkban is városunk, küzd a jövőért a jövő nemzedékek jobb életéért. Visszatérő motívum a ter­vezeteken a híd ábrája is. Ki ne tudná, hogy Szol­noknál a folyón 400 éve áll híd. hogy itt volt és van az egvik legfontosabb tiszai átkelőhely. A csil­laghoz nem kell sok ma­gyarázat. Szocialista ren­dünk soha nem halvá­nyuló jelképe ez! A választás megkönnyí­tése végett leírjuk, melyik címer milyen színekkel ké­szült; 1- es rajz: Ezüst színű a híd rajza, fölötte a vörös csillag. Alatta a fekete me­zőben arany pelikán. 2- es rajz: A címer felső részén arany mezőben fe­hér pelikán. Lejjebb kék szín jelzi a folyó hulláma­it, fekete a híd rajza, s alatta vörös csillag. 3- as raiz; Ezen a rajzon a címer felső részén arany mezőben vörös csillag alatta feketével a híd. A címer alsó részén sötétkék mezőben arany-pikkelyes hal. videbb februárban még en­nél is több. A narancs nem volt ilyen kelendő. Febru­árban a tavalyihoz képest — amikor lehetett kapni —, naponta átlag 30 száza­lékkal több citromot hoz­tak forgalomba, mégis ke­vés volt. Akadtak olyan napok, amikor a tavalyi 65 mázsával szemben 8 vagon citromot szállítottak csak a budapesti üzletekbe, s a nagy mennyiség is elfo­gyott az utolsó szemig. A járvány idején a vita­minok arzenáljában ismét felfedezték a kevésbé ..elő­kelő”. de a külföldiekkel vetekedő hazai vitamin­forrásokat. A Herbária adatai szerint az elmúlt egy hónapban kétszeresére nőtt például a csipkeszörp- forgalom. „Egyszerű” téli hónapokban 70 000 kilónyit szoktak szállítani az üzle­tekbe, most 140 000 kiló fogyott belőle. A gyógyító­teának való csipkebogyóból is tízszer többet, 11 300 ki­lónyit adtak el, mint más­kor, s a mag nélküli csip­kehúsból is a szokásos mennyiség háromszorosát, több mint kétezer kilónyit vásároltak. A hársfatea is kelendőbb volt mint egyéb­ként, hársvirágból például 1200 kilónyi fogyott a ta­valyi 530 kilóval szemben. Az orvosok szerint a nyers savanyúkáposzta, — méginkább a leve. ugyan­csak bőséges vitaminok­ban. Ügy látszik azonban, hogy szívesebben használ- ' ták töltöttkáposztának, mint ,-orvosság”-nak. mert a káposztaforgalom hóna­pok óta változatlan; A T1SZADERZS1 BERCSÉNYI A nevét első hallásra is könnyű megjegyezni; Ber­csényi Mikló, történelmi név. Hallatán a szabadság- harc, Rákóczi, Bercsényi villan az ember emlékeze­tébe. A tiszaderzsi Bercsényi Miklós életében is a sza­badság. pontosabban a fel- szabadulás hozott döntő változást Hogy addig mi­lyen volt a sorsa? Mint a többi szegényember gyere­kéé. A hét hold föld ott a tiszaszentimrei határban csak úgy adott megélhe­tést. hogy a család nv'n- den tagja keményen dolgo­zott. Azután, hogy a világ so­ra nagyot fordult és Tisza- szentimrén is megalakult a termelőszövetkezet, a Ber­csényi-család is közösbe ad­ta a hét holdját. A fiatal legény kocsis lett Két éve hajtotta már a tsz fogatát, amikor volt tanítója meg­szólította: Miklós, miért nem jelentkezel iskolára? Tanító is lehet belőled. Hi­hetetlennek tűnt ez. Ugyan, mit kezdhet hat elemivel? A gondolat azonban csak a fejében motoszkált: meg kellene próbálni. Jelentke­zett. A szakérettségi jól sikerült, s onnan már egye­nesen az egri főiskolára vezetett az útja. Tiszaderzs volt a követ­kező állomás. S a matematika, fizika szakos fiatal tanár két év múlva derzsi lányt válasz­tott élettársul. — Én is ott ültem két évben. Esti iskolába jár­tam. Bercsényi Miklós is tanított. így. pedagógus­ként, emberként is jobban megismertem. Tudtam, hogy nemcsak minket biztat a tanulásra, hanem s maga is diák. A hároméves mar­xista egyetemen tanult, el is végezte — mondta róla Oláh Benjámin. — Hogy miért a fiatal pedagógust választottuk községi párttitkámak. Meg­van a tudása, a rátermett­sége. És népszerű is, mert közvetlen, barátságos ter­mészetű, s mindenki sorsa iránt érdeklődő — véleke­dett Dobi Lajos. — Sok ötlettel, javaslat­tal segít nekem az úttörő­csapat vezetésében. Nyolc évig ő volt az elődöm — így Oláh Vince. — Termelőszövetkezetünk életét is iól ismeri a köz­ség párttitkára. Amikor csak teheti, köztünk van. És tőlem is számonkéri. mit hogyan végeztünk. így van ez rendjén — össze­gezte véleményét Fazekas Gyula, a Kossuth Tsz párt­titkára. — Párttitkár és igazga­tóhelyettes. Egyik is elég lenne a tanítás mellé. És Miklós már négy éve mindkettőt jól ellátja. Az órákra most is a tőle meg­szokott gondossággal ké­szül — mondta Gregor Jó­zsef iskolaigazgató. — Miklóssal egyszerre kerültünk Tiszaderzsre pe­dagógusnak. Párttitkárnak is egvidőben választottak meg bennünket. Engem a területi alapszervezetben. Az övé a nehezebb fel­adat, mert nemcsak egy huszonöttagú alapszerveze­tért tartozik felelősséggel, számadással, hanem az egész faluért — sorolta Tóth Imre. — Eleinte valamennvi pártvezetőségi ülésen elfo­gott a szorongó érzés: én, a fiatal párttag mondjam, az apámkorabeli embereknek, hogy ezt így, vagy úgy csi­náljuk. Mondanom kellett. Még akkor is, ha az volt a válasz: öcsém, meg kell azt gondolni — mondta Bercsényi Miklós. — Milyen a jelen? Vitatkozni, érvelni ma is kell. És van Is mi­ért. Szükség lenne kultúr- házra, vízműre, de ha el­aprózzuk a pénzünket, egyikben sem igen jutunk előbbre. Azt ajánlgatom a falu lakóinak, előbb a kul- túrházat építsük meg, mert a jelenlegi helyiség kicsi és életveszélyes is. Aztán következzen a vízmű. A községért, az emberek javára. Ez az. amiért Ber­csényi Miklós, a pedagó- gus-párttitkár fáradozik. A gondokról, tennivalókról csupán azokban a röpke percekben feledkezik meg. amikor iskolás kislánya csacsogását hallgatja, vagy a kis Mikivel bir­kózik. Nagy Katalin ■ : : \ v . . .. tSBiliillil WpiMl­■ íjir’&i::

Next

/
Thumbnails
Contents