Szolnok Megyei Néplap, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-14 / 62. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MiGYB í a mígví pártbizottság és a megyei tanács lapja XXX évfolyam, 62. szánt. Ára: 70 fillér 1968. március 14., csütörtök Felkészülten fogadjuk a 11. Tiszai \ízlépcső Tizét Mintaüzemmé fejlesztik a törökszentmiklósi Aranykalász, a kisújszállási Búzakalász TszA — Tizenöt Szolnok megyei gazdaságot kizártak az öntözésből A dokumentumfilm indítóképei Szolnokot, a Kossuth teret, majd a vízügyi igazgatóság székházát mutatják. Itt működik ugyanis harmadik esztendeje a Tiszavidéki Mezőgazdaság- fejlesztési Iroda. A film, társával — mindkettőt Budapesten a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vetítőtermében forgatták le — hazánk történetének eddigi legnagyobb mezőgazdasági beruházásáról, a kiskörei vízlépcső építkezéséről szól. Erről nagyon sok szó esik mostanában. Az olvasót joggal érdekelheti is, • hogyan készül fel az Alföld a több mint 520 ezer hold öntözővizének fogadására. Szabó Lajos, a Tiszavidéki Mezőgazdaságfejlesztési Iroda igazgatója erről tájékoztatott bennünket. — Mint ismeretes, a monumentális kiskörei építkezés évente 116 millió kilowattóra energiát ad majd, 120 kilométer hosszban hajózhatóvá teszi a Tiszát, 127 négyzetkilométer mesterséges tavat létesít. Ez a hihetetlen nagy munka másfél évvel ezelőtt kezdődött. A Szolnokról irányított felkészülési program legalább ekkora jelentőségű, Itt. történik meg ugyanis a hat megye — Békés. Borsod, Hajdú, Heves, Szabolcs, Szolnok — másfél millió holdas területének öntözési előkészítése. Az első ütemben 1975-ig 120 ezer hold kap vizet, s utána évenként újabb 40 ezer holdat kapcsolnak be 1985-ig. A mostani időszakban arról kell dönteni, melyek legyenek azok az üzemek, ahol a leggyorsabban megtérül a népgazdaság teherbíró képességét igénybe vevő kiskörei beruházás. Az üzemek kiválasztása aszerint történik, hol felelnek meg a legide- álisabban a természeti, — közgazdasági adottságok. Hol tudnak a legrövidebb idő alatt előkészülni az öntözésre. A megyei tanácsok és a vízügyi igazgatóságok 315 termelőszövetkezet, állami gazdaság fejlesztésére tettek javaslatot. Szolnok megye 51 üzemet jelölt. A kiválasztás már megtörtént A jelentkező üze- j mekből 43-at — Szolnok mégyébő! 15-öt — véglegesen kizártak az öntözésből. Tudományos felmérés alapján — a Tudományos Akadémia Agrokémiai Kutató Intézetének közreműködésével — ugyanis három csoportba sorolták az üzemeket Az elsőbe azok tartoznak, ahol talajjavítás nélkül lehet öntözni, a másodikba azok. ahol talajjavítást kell végezni, s a harmadikba tartozók talajain csak kárt okozna a víz. Ä magyar öntözési szakemberek tanultak Irán és Üzbegisztán példáján, ahol az előzetes tudománvos elemzés elhagyása a föld szikesedését vonta maga után. i A felkészülési időszakban a hat megyében hét öntöző mintaüzemet úgynevezett modellt létesítenek. Szolnok megyére — miután a mi megyénk érdekelt legjobban az öntözésben — kettő jut A törökszentmiklósi Aranykalász és a kisújszállási Búzakalász Tsz-t fejlesztik modellé. Ezekben az üzemekben nyernek tapasztalatokat arról, milyen terszó, amelyekre fejlesztési program készül, s belőlük 45 ezer holdat öntözésre rendeznek be. A tíz éves fejlesztési program még hátralévő hét-nyolc esztendejében kidolgozzák gadaságonként a teendőket s felkészítik az ipart is. Például arra, mekkora műtrágyaigénnyel jelentkeznek majd az öntöző gazdaságok. A mintaüzemek összhasonlító eredmémelésszerkezeti változást igényel az öntözéses gazdálkodás, milyen új vízigényes növények termesztésének a bevezetése szükséges. A fejlesztési tervek első része azt tartalmazza, az öntözővíz megérkezése előtt mit kell tennie a gazdaságnak, hogy száraz gazdálkodással a maximumot adja. E terv magában foglalja azt is, milyen beruházásokat kell megvalósítani a gazdaságoknak a víz fogadásáig. Szolnok megyében az első ütemben 16 termelőszövetkezet 100 ezer holdjáról, — a második ütemben 20 gazdaság 110 ezer holdjáról van nyei alapján választ adnak arra, hogy milyen körülmények között leggazdaságosabb az öntözés. A még hátralévő időben kerül sor a kisajátított földek kártalanítására is. Az öntöző- rendszer 21 ezer hold kisajátítását követeli meg. Köztük Abádszalók határából három és félezer holdat igényel a mesterséges tó. Az irodának választ kell adni arra, e megcsonkított üzemek — hat-hét tsz-ről van szó — milyen módon tudnak továbbra is életképesek maradni. Hatalmas munka a felkészülés. De lehetővé teszi, mire a Jászsági és Nagykunsági Főcsatornán megindul a víz, minden készen várja. B. L. Ma: Háborgó nyugdíjasok Egy bölcselő és a többiek Száműzik Ámort a Tiszazugban Lassan csökken az influenzajárvány Jó hír: kevesebb a szövődmény A március 3-a és 10-e közötti időszakban megyénkben a legfrissebb jelentés szerint 9349 ember betegedett meg influenzában. Az előző heti 10 425-ös szám tehát több mint ezerrel csökkent. Ez is mutálja, hogy ha lassan is, de hétről-hétre gyengébb a járvány ereje. Az influenzában szenvedők közül a 10. héten 273 egy éven aluli, 1093 kettőöt év közötti gyermek és 1916 általános iskolai tanuló volt. Még mindig elég magas a megbetegedések száma a szolnoki járásban» ahol az értékelt. időszakban 1807 új beteget gyógyítottak. A jászberényi járásból 1330, Jászberény városból 1407, Szolnokról 1298 új influenzásról érkezett jelentés. Az elmúlt héten az üzemek közül a jászberényi Hűtőgépgyárat érintette legsúlyosabban a járvány, itt háromszázan betegedlek meg. Az influenzajárvány negyedik hetében kevesebb volt a szövődmény, mint előzőleg. A megyénkben megbetegedettek közül számszerint 273-nál lépett fel szövődmény. Orvosi műszerjavító Szolnokon Az ét második felében már termel Szolnok megyében több mint 50 mjllió forint értékű orvosi műszer javítása is karbantartésc ninor megnyugtatóan megoldva. Az egészségügyi ellátásban már többször okozott gondot a megfelelően kijavított orvosi műszer hiánya, különösen ha egyedi műszerről volt szó, amelynek rendbetétele hosszabb időt vesz igénybe. A Röntgen és Kórház- technikai Vállalat most Szombathely. Kaposvár» Pécs, Szekszárd, Debrecen, Eger, Gyula és Orosháza után Szolnokon is létesít orvosi műszerjavító részleget, A Szolnok városi tanács vb a talajerőgazdálkodási vállalat régi telephelyét jelölte kj az orvosi műszerjavító üzem épületéül, mivel a vállalat új telephelyre költözik^ Az orvosi műszerjavító üzem már ez év második felében megkezdi a termelést. Kezdetben hatvan nőt tudnak foglalkoztatni. A későbbiekben azonban, amikor birtokba veszik a teljes telephelyet, s a műszerjavítás mellett bedolgozhatnak a Medicor műveknek az export szállításokhoz, mintegy kétszázöt. ven-hárorhszáz munkást foglalkoztathatnak. Mivel az orvosi műszerjavítás nem nagy fizikai erőt, hanem inkább kézügyességet és szellemi felkészültséget igényel, az üzemben többségében érettségizett lányokat foglalkoztatnak. Természetbeni juttatás a könnyűiparban A könnyűipar különböző ágaiban hosszú évek óta a szokásjog alapján természetbeni juttatásban részesülnek a dolgozók. A természetbeni juttatást ezentúl nem központilag szabályozzák. A könnyűipari miniszteriek n Könnyűipari Értesítő 8. számában megjelent. az érdekelt szak- szervezetekkel egyetértésben kiadott utasítása arról rendelkezik, hogy a köny- nyűipar ágazathoz tartozó textil-. ruházati-. bőr-, szőrme-, bórkon fékei ó-, cipő-, bútor- és vegyes faipari vállalatok természetbeni juttatást adhatnak a dolgozóiknak. A természetbeni juttatás feltételeit és kiadásának módját a vállalatok kollektív szerződéseikben szabályozzák. A juttatás összege, mértéke tehát a vállalatok saját anyagi erőforrásaitól függ. A természetbeni juttatások készpénzben is megváltha- tókv Gergely csak ijesztgetett — Kár felidézni a múltat — Nem kell szakembernek lenni ahhoz, hogy bárki megállapítsa; rendkívül szeszélyes ez a március. Igaz. hogy hivatalosan még csak ezután kezdődik a tavasz, de az évtizedes tapasztalatok szerint a márciusnak „illene” jobbnak lenni. Ezt bizonyítják a szolnoki és a mezőtúri meteorológiai állomás mérési adatai is. Gergely nap reggelén, március 12-én mínusz 5,4 Celsius fokot mértek, de még a nap legmelegebb órájában is alig kúszott a hőmérő higanyszála a plusz 3 fok fölé. A sokévi átlaghoz képest a hideg idő különösen azért kellemetlen, mert erős széllel párosul. Az említett napon például 20—25 kilométeres óraátlagú északnyugati szél volt, ami azt az érzést keltette az emberekben, mintha mínusz 10 foknál is hidegebb lenne. Sőt időnként heves széllökések söpörték végig a megyén és ilyenkor a szélsebesség a 40—60 kilométert is elérte, óránként. A mostoha időjárás ellenére is Gergely szerencsére csak Ijesztgetett, mivel hó nem esett. Ettől függetlenül kár fellapozni a mérési naplót, mert csak elkeseredik az ember, ha a „régi szép időket” látja, illetve a számokból visszagondol rá. Múlt év márciusában a hőmérő alig mutatott 0 foknál kevesebb értéket. Márciug 12-én például több mint 13 fok meleget mértek, egy nappal korábban pedig 17 fokig emelkedett a hőmérséklet. Ezen a napon — bár most sem panaszkodhatunk a napfényre — két órával többet sütött a Nap, mint most Ebben a zord» időjárásban szinte hihetetlennek tűnik, hogy 1967. március 19-én a napi hőmérsékleti maximum 19 Celsius fok volt. Ez volt március legmelegebb napja. Hát mi tagadás, ettől még messze vagyunk. Kilátásaink pedig a követke- zőek: Várható időjárás: felhős, párás idő, néhány helyen havas eső eső, esetleg ónos szitálás. Időnként még élénk nyugati, északnyugati szél. Nyugat felől enyhülés. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 3— plusz 8 fok között. Helyben adnak engedélyt Húsz községi fanács rendelkezik elsőfokú építési hatósági jogkörrel A megyei tanács vb tavaly tíz községet ruházott fel a megyében első fokú építési hatósági jogkörrel. Az eltelt év tapasztalata bebizonyította, hogy ez az intézkedés helyes volt. mivel az eljárás egyszerűbb, gyorsabb lett. Az építtetőnek nem kell állandóan utazgatni a járási székhelyre. Most a végrehajtó bizottság újabb határozata értelmében ismét további tíz községet ruházott fel az első fokú építési hatósági jogkörrel. Ezek: Abádszalók, Cserkeszöllő, Fegyvernek, Kenderes, Kunmadaras, Martfű, Rákóczi- falva. Kengyel, Szajol és Űjszász. Számadás a választóknak Január 5-e és február 16-a között tartották meg Jászberény városban a tanácstagok beszámolóikat. Ezeken a számadásokon mintegy hétezer választó- polgár vett részt, s közülük mintegy ötszázan hozzászóltak. A hozzászólók többsége — mintegy négyszázötvenen — közérdekű gondokat tettek szóvá. Elismeréssel adóztak a választók a város fejlődésének, de ugyanakkor sürgették a vízellátás javítását, a csatornahálózat gyorsabb ütemű fejlesztését, a járdaépítést. A hozzászólásokból az is kitűnt, hogy a lakosság hajlandó nagyarányú társadalmi munkával segíteni a városfejlesztési feladatok végrehajtását
