Szolnok Megyei Néplap, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-10 / 59. szám

1968. március 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II Az érvek és nem a funkciók tekintélyével A CSKP központi lapja az irodalomról Többször ismételt régi igazság, hogy a közönség ízlése, felkészültsége, mű­veltsége szerint differen­ciálódik és a művészet, a kultúra termékei ennek megfelelően mindig bizo­nyos, kisebb vagy nagyobb körhöz szólnak. A gyakor­latban mégis előfordul, hogy egyesek a gazdagon rétege- ződő kulturális alkotó mun­ka helyett illuzórikus mó­don olyan műveket köve­telnek, amelyek közérthe- tőek mindenki számára. Pedig kultúránk és művé­szetünk fejlesztésében az egyedül helyes koncepció „életteret” biztosítani az al­kotó munkának. Természe­tesen két véglet ellen to­vábbra is küzdeni kell. — Egyrészt az álkultúra, a fércmúvek, a művészeti se­lejt, a giccs, másrészt az olyan művek ellen, ame­lyek eszmei vonatkozásban kétségbevonhatatlanul ide­gen ideológiát pártolnak. Fontos, hogy a néző, az olvasó, a hallgató, vagyis a közönség is toleránsab- ban kezelje a kultúrát, a művészetet. Vannak ugya­nis egyének, akik arra a radikális álláspontra he­lyezkednek, hogy csak az ő ízlésük a mérvadó s ami azon túl esik, azt könyör­telenül irtani kell, vagy legalábbis nem szabad szó­hoz engedni. Persze egy pillanatra sem feledkezhetünk meg róla, hogy mi a szocialista mű­vészet felvirágzására törek­szünk. Ez pedig nem je­lentheti azt, hogy minden művet nézetet és szempon­tot egyenrangúnak tartunk. Viszont ezen a szakaszon is biztosítanunk kell az el­térő művészi felfogások, nézetek szabad, demokrati­kus versengését. Veszélyes jelenség volt a közelmúlt­ban a művészettel szem­beni bizalmatlanság éleszt­getése. Ez a törekvés tu­lajdonképpen egyet jelen­tett a közönség tömegeinek a lebecsülésével is, mintha az embereket védeni kel­lene valamilyen probléma- tikus alkotásokkal szemben és mintha egy-egy ilyen vitatható mű megrendíthet­né a szocializmus alapjait. A CSKP legutóbbi központi bizottsági ülései után a kultúra és a művészet vi­szonylatában is tudatosíta­nunk kell, hogy egyes em­berek helytelenül értelmez­ve az osztálymagatartást, gyakran nem jártak el a lenini normákkal összhang­ban. Azért mondom ezt, mert egyes megnyilvánulá­sok alapján az embernek olyan benyomása támadha­tott, mintha nem azok vol­nának a szocializmus meg­rögzött ellenségei, akik ezt a rendszert a szó szoros értelmében el akarnák se­perni a föld színéről, s mintha problémáink okait elsősorban nem saját gven- ge pontjainkban kellene keresnünk, hanem valame­lyik kulturális folyóiratban, valamilyen művészi alko­tásban. Természetesen a körülte­kintő magatartás követel­ménye nem jelenti azt, bo<ry most már helytelen lenne akár szenvedélyesen is kritizálni ezt vagy azt az alkotást. A szocialista demokráciának alapja tu­lajdonképpen a nézetek szabad harca. Csakhogy itt már az érvek döntenek és nem az adminisztratív be­avatkozás. Célunk ugyanis a művészi értékek szabad versengése, s ennek során semmi sem lehet tabu, ami társadalmunk humánus Cél­kitűzéseinek megfelel. A vitákban pedig nem a funkcióból adódó tekintély a döntő mérce, hanem a meggyőző érvelés. (Rudé Pravo) Leonyid, a moszkvai boy „Jó napot, Larisza Pet- rovna! Jaroszlávból írunk önnek. Az 53-as számú is­kola tanulói vagyunk. Ta­nárnőnk ebben az évben átköltözött Moszkvába. — Küldjenek neki egy csokor tűzpiros rózsát. De csak tűzpirosát, vöröset! Leg­rosszabb esetben valami­lyen más virágot (csak őszirózsát ne), de legjobb lenne a tűzpiros rózsa. Hi­szen most . van Anzselika Andrejevna születésnapja! És, ha lehet, írják meg, milyenek voltak a virágok és hogyan mosolygott”. Larisza Hohlova az ügye­letesek beosztási táblájára pillantott. Kit bízzon meg a virágvásárlással? Végül is Leonyid Moszkvityin mellett döntött, aki nem vásárol meg bármilyen vi­rágot és megtalálja a kért rózsákat télen is, mégha fél Moszkvát is be kell jár­nia értük... Igaz. Leonyid tegnap négy órát töltött a repülő­téren. A „Zárja” vállalat­hoz ugyanis Volgográdból reggel telefonáltak a 17 éves, súlyosan beteg Natasa V. ügyében, akinek az esti járattal sürgősen gyógy­szert kellett küldeni. Leonyid Moszkvityin moszkvai főiskolai hallgató a kis Gyima Bisztrov barátja lett — (Foto: D. Csemov — APN) Leonyid Moszkvityin ne­gyedéves egyetemi hallga­tó. Szabad idejében mun­kát vállal a „Zárja” válla­latnál, hiszen a kereset nem mellékes. Megbízatá­sai: csomagot szállít a szállodából a pályaudvarra, jegyet vesz a színházba, vagy moziba. Más, összetett szolgáltatásokat is elvállal: például az élelmiszerek be­vásárlását, ebéd elkészíté­sét, és lakástakarítást. Vannak állandó ügyfelei is: a keddi és a pénteki nap például a Bisztrov családé. Leonyid reggel be­vásárol nekik a tejcsamok- ban. Már jól ismeri ízlé­süket és igényeiket. Biszt- rovéknál várják. A legjob­ban Gyimka örül neki. A kékszemű kisfiú szülei vi­lágtalanok. Nehéz dolguk van az eleven, mindent tudni vágyó Gyimkával. Óvodába is adhatnák, de a fiatal szülők azt szeretnék, hogy állandóan velük le­gyen. Bisztrovék családtagnak tekintik Leonyidot Szám­talanszor lett volna alkal­ma, hogy „előnyösebb” ügyfeleket válasszon, hiszen a diákotthon nagyon mesz- sze van Bisztrovék házá­tól. Ő azonban kitart mel­lettük. „Olyan jó látni há­lás mosolyukat” — magya­rázza. Amikor egy évvel ezelőtt Moszkvában a kijevi „Rasszvet” vállalat mintá­jára létrehozták a „Zárja” szolgál taó vállalatot, töb­ben kételkedtek, elegen je­lentkeznek-e munkára. A szkeptikusok aggályai azon­ban nem igazolódtak be. A vállalatnak az ifjúsági lapban közzétett hirdeté­sére sokan jelentkeztek: jelenleg 202 állandó és 89 időleges munkatársuk van. Mindenekelőtt diákok és nyugdíjasok. Néhány hónap alatt a moszkvaiak 7000 megrendelését teljesítették, ajándékokat, virágokat szál­lítottak házhoz, élelmisze­reket vásároltak be, zene­karuk esküvőkön játszott, lakberendezési tanácsokat adtak, lakást takarítottak. A szolgáltatások árának mintegy' nyolcvan százalé­kát az kapja, aki a mun­kát elvégzL • L. R. A jugoszláv ' íilmművészetről A SZABAD ALKOTÓ CSOPORTOK SIKERE A film világában jug> szlávia hosszú éveken at csupán a rajzfilmek „Zág­rábi Iskola”-jának produk. ciójával tűnt ki. Később. Ju­goszlávia dokumentum- filmjeivel kezdett dicsősé­get aratni (világszerte be­szélnek a „Belgrádi doku- mentaristák csoportjá”-ró\) és végül, 1967-ben került át a hírnév stafétabotja a játékfilmesekhez. A jugo­szláv filmek a játékfilmek négy nagy világifesztiválján nyertek jelentős díjakat: Cannesban, Velencében. Moszkvában és Berlinben. A „Tollszedők’’ c. film, amelynek Cannesban a Milena Drévics, a „Haszana ginica” című jugoszláv film ben második díjat ítélték oda — a hivatalos zsűri külön nagydíját nyerte el; a ,.Szerelmi ügy” C- filmet a cannesi fesztiválon a filmkritikusok nyilvánítot­ták a legjobb filmnek, amelyet „sajnos nem mu­tatnak be a hivatalos fesz­tiválon". A „Védenc Moszkvában hódította el az ezüst érmet, a „Patká­nyok” rendezője Berlinben rendezési díjat kapott; a „Reggel’’ Velencében nyer­te el a legjobb férfi szerep díját. Hozzá kell még eh­hez tenni, hogy a „Tiltako­zás” c. filmet a bergamó' film-fesztiválon díjazták. Ha ehhez még hozzátesszük számos jugoszláv dokumen­tum- és rajzfilm jutalma­zását az oberhauseni, lip­csei. krakkói, mannheiml, velencei, cannesi, toursi fesztiválokon, megállapít­hatjuk. hogy 1967-ben a jugoszláv film világvi­szonylatban is „befutott”. Akadtak sokan, akik a jugoszláv film fellendülé­sét az ország belső fejlő­désének logikájával hozták összefüggésbe s nem alap­talanul: Azelőtt ugyanis minden' terv a nagy és ne­hézkes vállalatok malmába került, amelyek óriási anyagi eszközöket fektettek a filmekbe és növelték előállítási költségeiket. A szabad alkotó csoportok sokkal hasznosabbnak bi?o- nvultak. Az előállítási költ­ségek több mint 40 száza­lékkal csökkentek. Ezzel egyidejűleg megnövekedett az alkotó csonort minden tagjának felelőssége, mert ccmély szerint m'ndegyi- v,"k jé munkájától függ a film sikere. D. Adamovics K ígyó-ssehia TV-házasság Bahia brazíliai állam rendőrségét az vezette az emberáldozatot végrehajtó fanatikusok szektájának nyomára, hogy az egyik út mentén fej nélküli holttes­tet fedeztek fel. A szekta tagjai barlangban laknak, amelynek mélyén állítólag bűvös kígyó él és állandóan áldozatokat követel. ' Utóbb már nem elégedett meg az állatáldozatokkal, s ezért a barlang lakói em­bervérrel áldoztak neki. A bahiai kígyó-szekta tagjai azt állítják, hogy ezt a gyakorlatot már csak egy időn keresztül kellett vol­na folytatniuk, mert ha a kígyónak egyszer sikerül jóllaknia, visszanyeri ere­deti formáját és csodálatos szépségű fiatal leánnyá lesz. Az egyre népszerűbbé váló televízió mindinkább behatol életünkbe. Brazí­liában „komoly” segítséget nyújt a párválasztásban is. Az ötlet egy brazil tv- nézőtől származik, aki meg­unta a sivár agglegényele­tet és arra gondolt, hogy a tv révén keres magának megfelelő élettársat. Nem sokat késlekedett, s a meg­felelő kiegészítő adatok­kal bekülde fényképét a televízió stúdiójába, kérve, hogy közöljék. A brazil tv életrevalónak, s érdekes­nek találta az ötletet, rög­tön megszimatolta benne a kereseti lehetőséget és új adóst vezetett be: „Tv­házasság” címmel. Az érdeklődők száma minden várakozást felül­múlt. Egy hét alatt a stú­dió 560 levelet kapott. Vulkánok a Vénuszon Az amerikai tudósok azt állítják, hogy évente tíz vulkánikus kitörés elegendő a Vénuszt körülvevő, gáz- és részecskefelhők táplálásá­hoz. A Vénusz igen rejtel­mes bolygó és nem szíve­sen árulja el titkait. Bárhogy legyen is, a Vé­nusz körül fellángolnak a szenvedélyek és új elméle­tek, tudományos feltevé­sek látnak napvilágot. íme egy a sok közül. Á Vénusz igen forró bolygó. Felszínén a hőmér­séklet eléri a 280 C fokot. Ilyen hőmérséklet köze­pette a bolygó belseje meg­olvadt tömeg, kérgének sű­rűsége pedig igen jelenték­telen. Vagvis minden szük­séges feltétel adva van a vulkanikus és tektonikus tevékenységhez. Ennek az elméletnek a hívei így vélekednek: ha a Vénusz talaja valóban olyan forró és ha a vulka­nikus kitörések elkerülhe­tetlenek, akkor máris meg­van a magyarázata annak, hogy miért takarják oly sűrű felhők a Vénuszt. Ezt az elgondolást a földi vul­kánon végzett megfigyelé­sek is alátámasztják. A vulkán krátere fölé emel­kedő óriási por- és gázfel­hő magassága eléri a 30— 40 kilométert. Ez a felhő csak néhány hónap vagy néhány év múlva kezd el­oszlani. Meg kell jegyeznünk, hogy a Vénuszon a vulkán- kitörések erősebbek, a gáz- és porrészecskék pedig sok­kal mozgékonyabbak, mint a Földön. A szakértők sze­rint évi tíz kitörés elegen­dő ahhOz. hogy a bolygót felhőrétegek fogják körül. Ez az elmélet helytállónak lát­szik. s a jövő fel a da'a a fePev's igazolása, vagy megcáfolása. A televízió, ha már hoz­záfogott, hát jó munkát akar végezni. A házasulan­dók esélyeinek növelése érdekében nem elégszik meg csupán a fényképek közreadásával. A jelölteket felvonultatja a tv-kamerák előtt, igaz, csupán néhány másodpercre, mert a jelent­kezők áradata elvenné az időt más adásoktól. Számos házasság áldja már a tv-t. Az ifjú pár még külön nászajándékban is részesül: pénzösszegeket, ajándéktárgyakat, vagy üdülőjegyeket kap a hir­detővállalatoktól. No, per­sze, a vállalatok bőkezűsé­gének is megvan a magya­rázata: e nagysikerű tv­adásba itt-ott reklámokat iktatnak. Az „érdeklődő” nézők így kénytelenek a reklámokat is figyelemmel kísérni. sitniinuitr Kül­I politikai | I M 1 ü ü I G I I A I ▼ ^ §2 EB ö I 1 I I I 1 I N I 1 §§ iiiiniiiiiiniiiiiiiiiin i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents