Szolnok Megyei Néplap, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-06 / 55. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYEI I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS Lftpia XIX. évfolyam, 55. szám. Ára: 70 fillér 1968. március 6., szerda. Elutazott a magyar küldöttség a varsói szerződés politikai tanácskozó testületének Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével kedden magyar küldöttség utazott Szófiába, hogy részt vegyen a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének ülésszakán. A küldöttség tagjai: Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Czi- nege Lajos, a Politikai Bizottság póttagja, vezérezredes, honvédelmi miniszter, Péter János külügyminiszter. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Biszku Béülésszakára la, a Központi Bizottság titkára, Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, dr. Gál Tivadar, a Miniszter- tanács titkárságának vezetője, Szarka Károly külügyminiszterhelyettes, Kovács Pál vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes. Jelen volt a búcsúztatásnál Ászén Evlogiev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Á REFORM ÉS AZ ÓVATOSAK Sok mindent előre alaposan végiggondoltunk a reformra készülve. A fő társadalmi mozgások és gazdasági folyamatok terveinknek és elképzeléseinknek megfelelően kedvezően alakulnak napjainkban. A részleteket, az új gazdasági mechanizmus első napjainak bonyolult valóságát, öröméit ésgondr- jait azonban aligha tudtuk néhány hónappal ezelőtt még mostani megjelenési formáikban magunk elé idézni. Nemcsak azért, mert a leggazdagabb fantázia is többnyire csak a sokszínű valóság szegényes mása» hanem elsősorban azért, mert az ilyen nagy horderejű társadalmi-gazdasági változásoknál nehéz részletekbe menően előrevetíteni az emberi reagálásokat. Ki gondolta volna például, hogy a reform előkészítése során eltúlzott bizonyos veszélyek ma egészen más előjelű gondot és problémát okoznak. Sokan tömeges elbocsá. tásoktól, munkanélküliségtől tartottak, s eddig még olyan minimális létszám átcsoportosításra sem került sor, amely a reform által ösztönzött ágazatok, üzemek fejlesztéséhez múlhatatlanul szükséges lenne. Még többen féltek attól, hogy a vállalatok a nyereségnövelés legegyszerűbb formájával, az áremelés lehetőségeivel vis?- szaélnek, felidézve az infláció veszélyét. — Ezzel szemben most azt tapasztaljuk, hogy sok gazdasági vezető még akkor sem mer élni a rugalmas árrendszer új lehetőségeivel, — amikor azok nem csupán vállalati, hanem társadalmi, népgazdasági érdekeket is szolgálnának. Utólag elmondhatjuk: a reális veszélyekkel nyíltan szembenézve jól sikerült a minisztériumi és a vállalati vezetők, a társadalmi szervek és a közvélemény felkészülése a reformra. Helyes volt a szándék, amikor a gazdasági vezetést a szocialista erkölcsi normákra, a növekvő vállalati önállósággal járó társadalmi felelősségre — az irányító szerveket mindezek tiszteletben tartására — figyelmeztették.- Indokolt volt a közvélemény és a társadalmi szervek felkészülése az önvédelemre az esetleges kilengésekkel, visszaélésekkel szemben. A jelek szerint mindez csaknem annyira sikerült, hogy a helyi vezetők a közvélemény nyomására, a társadalmi szervek határozott fellépésére hivatkozva a reform nyomán óhatatlanul szükségessé váló intézkedések meghozatalától is tartózkodnak. Az indokolás körülbelül így hangzik: „Senki ne mondja ránk, hogy antiszociálisak vagyunk és a reform lejáratására törekszünk. Abból esetleg kevesebb baj származik, ha nem lépünk és lehetőleg hagyunk mindent a régiben.” Az érvelésből nem any- nyira közvéleményünk idegenkedése, mint inkább a gazdasági vezetők bátortalansága, bizonytalansága, konzervativizmusa tükröződik. Kétségtelen — sokszor elmondtuk már —. szocialista viszonyaink közepette tömegméreteket öltött az aktivitás» a kezdeményező készség. Am ez most mindenekelőtt a vezetés* kell. hogy jellemezze. Különösen napjainkban, amikor az úi mechanizmus a vállalati szervezet, a módszerek, a külső kaocsolatok gvökeres megreformálását is igényli. Hlinden messzire mutató döntés és kezdeményezés persze nemcsak nyilvánvalóan nagy anyagi előnyöket kínál a vállalatoknak, hanem bizonyos kockázatokkal is jár. Az új utak és megoldások választása, az eltérés a megszokottól, a biztonságostól óhatatlanul hibalehetőségek forrása is. Am vállalni kell az úttörő munkával járó kockázatot akkor is, ha az adott pillanatban még sokan nem értik, sőt ellenzik azt vélt érdekeikre, megszokott biztonságukra hivatkoznak. Kovács József A tiszazugi szőlők felújításra várnak — A terv elkészült, sok az akadály A tiszazugi termelőszövetkezetekben a jövedelem nagyobbik hányadát a szőlő- és gyümölcsös adja. Cserkeszöllő, Tiszaug, Ti- szakürt, Csépa és Tiszasas határában mintegy ötezer hold a szőlő és a köztes gyümölcsös. Csak az a baj, hogy az itteni ültetvények 67 százaléka elöregedett. A homoki szőlők jó részét még az 1800-as években telepítették. Emiatt tőkehiányosak, hozamuk alacsony, művelésük gazdaságtalan. Évenként 400 hold szőlőt kell kiszántani a Tiszazugban. Nyilvánvaló, hogy újat kell telepíteni helyébe. fezt a kedvezőtlen fajtamegoszlás is szükségessé teszi. Az itteni szőlők 33 százaléka kadarka, 26 százaléka kövidinka. Kevés a jó minőségű bort adó rizling, leányka, ezerjó. Alig van csemege szőlő. Alacsonyak a hozamok A sűrű sorokban telepített szőlőkben a — köztes gyümölcsfák miatt ia ~> a művelést nem lehet gépe- í siteni. Ez is hozzájárul, ' hogy az elöregedett ültetvényekben alacsonyak a hozamok, s magas az önköltség. Emiatt az utóbbi években a szőlős tsz-ek- ben több ezer forinttal csökkent az egy dolgozó tagra jutó évi átlagos jövedelem. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a Tiszazug községeiben magasabb a tsz-tagok és az eltartottak száma. Az emberek fő jövedelmi forrása a szőlő és a gyümölcs. Ez kényszerítő körülmény is, mert a homokon nem lehet gazdaságosan növénytermelést folytatni. A tiszazugi szőlők felújításra várnak. — Régi gondja, baja ez az itteni termelőszövetkezeteknek. — Az utóbbi években többszáz holdnyi új ültetvényt telepítettek. De ez csak fél megoldás. Átfogó tanulmánytervet. rekonstrukciós programot kellett készíteni. mely távlatokban is rendezi az itteni szövetkezetek gazdálkodását. Az üzemek tervei alapján járási program készült, melynek kidolgozásában a járási és megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály szakemberei is részt vettek. Ügyszintén az Ültetvénytervező és Kivitelező Vállalat megbízottai is. Telepítés 1980-ig A program 900 hold csemegeszőlő, 1200 hold borszőlő és 1400 hold gyümölcsös telepítését irányozza elő 1980-ig. Természetesen nem értéktelen kövidinkát, hanem kiváló minőségű borszőlő fajtákat akarnak telepíteni. Többek között ezerjót, olasz rízlinget, leánykát, pozsonyi fehéret, rizling szilványit és mus- catot. Az ültetvény telepítés költsége — a termőre fordulásig — 140 millió forint. A rekonstrukció tehát óriási összeget emészt fel. Nem beszélve a kapcsolódó beruházásokról 1980 után, melyek további 50 millió Ft-ot igényelnének (úthálózat építése, tárolóhely, feldolgozó gépek). A termelőszövetkezeteknek azonban csak 50 millió forintjuk lesz a rekonstrukciós célokra. Többre nem futja az amortizációból, a saját erőből. Mintegy 80—90 millió forint hosszúlejáratú hitel kellene, ám erre egyelőre nincs lehetőség. A homoki szőlőtelepítésre az állam nem ad támogatást. A rendelet nem tesz különbséget az új telepítések és a rekonstrukció között sem. Ez is hátrányos a tiszazugi szövetkezetekre. A borok besoro'ása A borszőlők átvételénél is módosításra vár a jelenlegi kategorizálás is. A szomszédos Lakitelken és Csongrádon azonos minőségű (esetleg rosszabb) homoki borokért a termelők magasabb árat kapnak. A tiszazugi rekonstrukciós terv kivitelezésre vár. Addig azonban még igen sok akadályt kell elhárítani. Hitelt kell nyújtani a telepítésre és módosítani az elavult rendeleteket. Ezzel bizonyára a megyei tanács végrehajtó bizottsága is egyetért majd, — amikor megtárgyalja a tiszazugi rekonstrukció ügyét. — m. I. — — Ma A TV képernyője előtt szerkesztőség postájából Jogi tanácsadó Hátra arc a fakanálnak A hiba az Ön készüléké• ben! (2) — Utazás a bűvös piac körül Dr, Bognár József professzor előadása Szolnokon A Néplap szerkesztő bizottsága és Lapkiadó Vállalatunk közös meghívásának eleget téve gazdasági ankéten vettek részt a megye iparának, kereskedelmének, és mezőgazdaságának vezetői, szakemberei Szolnokon az irodaházban. A vitaindító előadást a tekintélyes tudós, dr. Bognár József egyetemi tanár, akadémikus tartotta meg: „A piackutatás nemzetközi tapasztalatai, hazai problémák és megyei sajátosságok a piaci kapcsolatok- ban” címmel. A professzor előadását azzal vezette be, hogy az új gazdasági mechanizmus egyik alapkövetelménye a szocialista gazdaság terv- szerűsége és a piac közötti összhang megteremtése. — Ennélfogva az új gazdaságirányítási rendszerben Jobban kiterjesztjük a piac fogalmának körét. Megkülönböztetjük a fogyasztási és beruházási javak piacát és bizonyos mértékben munkaerő piaccal is számolunk. Ebből az igényből kiindulva könnyen belátható, milyen rendkívül fontossá vált a piaci jelenségek taForradalml ifjúsági napok A 2. forradalmi ifjúsági napok politikai, kulturális és sportrendezvényeiről, eseményeiről tájékoztatta az újságírókat kedden a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának székházában Verbai Lajos, a KISZ KB agit-prop. osztályénak vezetője. Orosz László, a KISZ KB kulturális osztályának vezetője és Herczeg László, a KISZ KB sportosztályának munkatársa. Elmondták, hogy az Ifjúsági napok programja egységbe foglalja a tavaszi történelmi évfordulók — március 15., március 21. és április 4. megünneplését. A forradalmi ifjúsági napok megnyitó ünnepségét március 15-én tartják Pécsett. Szerte az országban koszorúzást ünnepségek lesznek az 1848-as szabadságharc emlékművéné', emléktábláinál. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 49. évfordulóját méltóképp ünnepük a fiatalok. Országszerte ünnepélyes KISZ- taggyűléseken méltatiák az évforduló jelentőségét, s -1- h^lyez»'k koszorúikat 19)9 dicső fiainak emlékművei ■ nél. A fiatalok központi emlékműsora — „Fegyverbe” címmel — március 20 án lesz Miskolcon. nulmányozása. és az. hogy a feltárt összefüggéseket a gazdasági döntésekbe beépítsék. A továbbiakban részletesen fejtegette, mit ért a piac megismerésének folyamata alatt. Elsőként az áruanalízist tárgyalta, majd a vásárló erő elemzését rendszerezte és végül a piaci analízis ismérveiről szólt. E témakör összegezéseként megállapította, hogy az olyan piackutatás, amely nem öleli fel az egész gazdasági vertikumot, lényegében nem sokat ér. E felismerésből fakadt, hogy új fogalom terjedt el a gazdasági életben: a marketing. I Ennek elméleti alapja az. hogy a valóságban egymásba kapcsolódó gazdasági folyamatok mennek végbe, amelyeknek végeredménye az áru realizálása, értékesítése. A marketing annyival több a piackutatásnál, hogy teljes gazdasági vertikumot átfogó kutatási rendszer. Vagyis a szervezéstől az áru realizálásáig terjedő elemzést kíván meg. Dr. Bognár József előadásának második részét a piackutatás nemzetközi összefüggéseinek szentelte. Elmondotta, figyelembe kell venni, hogy összes értékben mért külkereskedelmi forgalmunk 68—69 százalékát szocialista piacon bonyolítjuk le. Valamennyi szocialista állam gazdaságának irányítását korszerűsítették. Nálunk is természetes törekvés, hogy a vállalatok a jövőben aktívabban vegyenek részt a külkereskedelemben. Eddig általában kormányközi színien szervezték a szocialista országok közötti áruforgalmat. Az így született egyezmények a gyakorlatban nem egészen fedték az adott országok belső szükségleteit, hiszen a kormányok általában arra törekedtek, hogy az export és import kiegyensúlyozott legyen. — Üj feladat lesz tehát a szocialista országok vállalatai közötti kooperáció, kereskedelmi együttműködés kiépítése. Az új gazdasági mechanizmusban a tőkés országokban változatlanul folytatjuk a szabályos piackutatást, de nem nélkülözhetjük a gazdasági konjunktúra kutatást sem- — amelynek egyfelől a tőkés világ egészére, egy-egy országára, sőt különböző gazdasági ágazatokra is ki kell terjednie. A professzor mélyrehatóan vizsgálta, hogy a tudományos és ipari forradalom milyen hatásokat gyakorol a konjunktúra alakulására. Felhívta arra a figyelmet, hogy a piac elsősorban a rövidlejáratú gazdasági jelenségekről ad hű képet. Ezért olyan kutatómunka megszervezését is elő kell segíteni, amelynek célja a közép- és hosszúlejáratú gazdasági jelenségek analízise. — Ezeknek eredményeiből ugyanis vissza lehet következtetni a jelenben szükséges és ésszerű gazdasági döntésekre. Dr. Bognár József akadémikus előadását élénk vita követte. —f — p
