Szolnok Megyei Néplap, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-05 / 54. szám

1968. március 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 8 Beprogramozott igazságszolgáltatás Tárgyal az ÉVM Szol­nok megyei Állami Építő­ipari Vállalat munkaügyi döntőbizottsága. Egy dél­előttre hat ügyet tűztek napirendre. Arra gondol­tak, félóránként elintéznek egy-egy panaszt. Elszámí­tották magukat. Már az első ügy tárgyalása más­fél óráig tartott. Sípos Sándor, az egyik bitumenező brigád tagja a túlórapénzt kéri. Munká­ja miatt sokat éjszakázik, olykor még vasárnap is dolgoznia kell. Volt olyan hónap, amikor 309 órát töltött munkahelyén. Túl­órapótlékot azonban nem kapott. Ez már második tárgyalása. Az elsőn nem tudta bizonyítani igazát. — Tavaly szeptemberben például 23 és fél napot dolgoztam. összesen 283 órát — mondja. Tanú a főnök Pontosan sorolja a na­pokat, óráról órára meg­határozza. mikor, hol és mit csinált. A munkalap azonban nem egyezik az elmondottakkal. Nincs be­leírva a vasárnapi munka, s a csúsztatásként adott nap sem azonos a pana­szos által előadottakkal. — Mit mond erre a tanú. aki nem más, mint a panaszos főnöke? — A jelzett vasárnap nem dolgozott Sándor bácsi. — Dehogynem. hiszen főztem az anyagot. A tanú tagadólag rázza fejét. — A gépnaplóból kü­lönben ellenőrizhető — mondja. Tévedett. A gépnapló­nak nincs meg minden lapja. S a véletlen játéka, hogy éppen a szóbanforgó vasárnap, az annak előtti, és utáni egy-egy napi üze­melési lapja hiányzik.—A tanú erre nem tud mit mondani. Nincs egyetértés. Üjabb bizonyíték kellene, de nincs. A döntőbizottság en­nek ellenére határoz: a kérést jogtalannak íféli. Szeretnénk megkérdezni, hogy minek alapján dön­töttek így, de erre nincs idő. Dr. Szolnoki Pál, a munkaügyi döntőbizottság elnöke újabb panaszost szólít. Kártérítés és figyelmez­tetés jogosságát vitatja Gáspár József. Egy víztá­roló rossz betonozásáért, mint művezetőt, pénzbün­tetéssel sújtották. Védeke­zik. Műszaki hibákra hi­vatkozik. Szakértőként Fe­hérvári Imre építésveze­tőt hallgatják meg. Főnöke Gáspár Józsefnek. — Nem fogadható el a felhozott indok — mondja. Csak az lehet igaz, amit én mondok A panaszos megmarad állítása mellett. Nem is­meri el az építésvezető ál­tal mondottakat. Mire az olyan hangnemben vála­szol, melynek az az értel­me: én vagyok a főnök, s az az igaz. amit én mon­dok. A bizottság ezzel be­fejezi az ügyet, s elutasító határozatot hoz. A panasz másik része a figyelmeztetés. Gáspár Jó­zsefet figyelmeztették, mert egy árok ásatásakor nem dúcoltatott, az v árok beszakadt és csaknem bal­esetet okozott. — Október 17-én már nem dolgoztam az árok ásatás­nál. Nem is kezdtük el a dúcolást. Különben is. ak­kor még csak 120—140 cen­timéter mély volt az árok. A dúcolást egy másik mű­vezető iránytásával kezd­ték meg. A döntőbizottság ismét Fehérvári Imrét hallgatia ki tanúként, egvben szak­értőként, aki ..azt mond­ták”, ,,azt hallottam” in­dokokkal bizonyítja Gás­pár felelősségét. S az épí- , tésvezető szava ezúttal is ' szent a döntőbizottság előtt. A panaszos mindkét kérését elutasítják. Tovább bonyolódnak az ügyek A fentieken kívül még három panaszt tárgyalt a bizottság. Egyikben sem hozott érdemi döntést, Sí­pos Sándor és Gáspár Jó­zsef beadványára azonban már nem tér vissza. Be­fejezte, határozatot hozott. Valószínű, hogy mindket­ten fellebbeznek. Jogosan. Jogosan, mert az első ügy esetében a bizottság eluta­sította a panaszt anélkül, hogy annak jogosságáról vagy jogtalanságáról meg­győződött volna. Abból- hogy a gépnaplóból hiá­nyoznak a lapok, hogy a ledolgozott órák, napok be­jegyzése nem egyezik a pa­naszos által elmondottak­kal, arra következtethetett volna: az ügyben valami nem tiszta. De arról sem győződött meg hitelt ér­demlő módón, hogy jár-e túlórapótlék vagy sem. Ami pedig Gáspár Jó­zsef panaszának első részét illeti, talán elfogadható a döntés. Bár furcsa, hogy az az ember mond szakvé­leményt, az bírálja el a Csaknem megfogható tá­volságra hozza a látóhatárt a szürke köd. Gomolyogva, váltakozó tömörséggel him­bálódzik a nedves homok felett. Tőlünk alig száz méter távolságban mozgó alakok. Mintha a levegőbe járnának. Délibábot idéz a látnivaló. Topogunk, moz­gatjuk gémberedett tagja­inkat. Egy szovjet katonai egység bemutatójára vá­runk. A feltételezett ellen­ség alig ötszáz méterre megközelítette tartózkodási helyünket. Harckocsizok és gépkocsizó lövészek néznek farkasszemet egymással. Ott túl az ellenség, s itt a szovjet alakulat harcosai. Egyszer csak vörös ra­kéta húz maga után csí­kot az ég felé. Az előbbi csendet hatalmas robbanás töri meg. A hang irányá­ban füstgomba pattan fel a földről. Atomtámadás — állapítjuk meg. A hatal­mas detonáció mintha jel­ként szolgált volna, sűrű robbanások oszlatják a ködöt. A szovjet tüzérek lövik az ellenség állásait... * Mellettem egy alacsony szovjet tiszt, p. M. Dol- garjev áll. Meghívott ven­dég itt. Cigaretta után kutat, s közben kigombolja köpenyét. A zubbonyon tíz vagy húsz, de lehet, hogy ennél is több érdemrend, érdemiéi csillog. A nagy honvédő háborúban való helytállás bizonyítékai. Köztük a ..Szovietunió Hő­se’’ kitüntetés is. A tolmács segítségével beszélgetünk. Az elhang­zott mondatok nyomán az előbb még alacsonynak tűnt szovjet tiszt egyre magasabb lesz. S ahogyan peregnek az emlékezés filmkockái, úgy válik egy­re nagyobbá. — A háború első napjá­tól az utolsóid harcoltam. Több mint harminc német repülőgépet lőttem le. Töb­bek között Magyarország felszabadításában is részt vettem, mint vadászrepülő. — Emlékek? Nagyon sok van. Olyan körülmények között, mint akkor volt. védekezés jogosságát, aki a büntetést kiszabta, illet­ve javasolta. A döntőbi­zottság nem vette figye­lembe a 9/1967. (X. 8.) Mü.M. számú rendelet 38. §-ának (1) bekezdését, — amely kimondja; ha az elfogultság gyanúja áll fenn, más szakértőt kell meghallgatni. Márpedig itt a gyanú fennáll. Hiszen nehezen képzelhető el, hogy az építésvezető, aki a büntetést indítványozta mást mondjon ugyanabban az ügyben, mint szakértő. Az sem világos, hogy minek alapján utasította el a bizottság a figyelmez­tetés elleni panaszt, ami­kor a dúcolást nem Gás­pár József művezető irá­nyításával végezték, s az árok 270 centiméteres mélységnél omlott be. En­nek számbavétgle helyett elfogadta a',-főnök” dön­tését és aszerint határozott. Nem nagy ügyekről van szó. Véleményem szerint azonban itt vitatható a döntőbizottság határozata. A panaszokat egyoldalúan vizsgálták, csak a vállalat érdekeit tartották szem­eiéit. Azt is megkérdez­hetjük: hol volt itt a dol­gozók érdekvédelme? minden kis dolgok jelen­tékenyek. Magyarországi harcokról a legemlékezete­sebb egy balatoni eset. Nagy ellentámadásba kezd­tek a németek. A mi fel­adatunk a szárazföldi csa­patok támogatása, az ellen­ség harcállásainak bombázá. sa, harci rendiének meg­bontása volt. Krasznov őr­naggyal egy egységnél tel­jesítettünk szolgálatot. A felrepülés után nem sokkal lelőtték. Génét égve, de sikerült földre vinnie Ma- docsa község közelében. Ki­jönni a gépből viszont nem tudott, mert az ajtó be­égett. Magyarok, civilek segítettek neki. Ásóval, fej­szével vágtak nyílást, mi­közben a fedélzeti fegyve­rek lövedékei állandóan robbantak. Sőt a gép fel­robbanása is bármelyik pillanatban bekövetkezhe­tett. Ennek ellenére dolgoz, tak és Krasznovot kimen­tették. Két magyar ember halt ott meg, a robbanás megölte őket. Életüket ál­dozták egy szovjet embe­rért, két barát egy har­madikért... ☆ ...Harckocsik dübörgésé­be vesznek el az utolsó szavak. A nehéz terepen frissen mozgó járművek mögött páncélozott gépko­csikról katonák ugrálnak le. Csatárláncba fejlődve a harckocsik fedezete alatt egyre iohban megközelítik az ellenséges állásokat Gépfegyverek kerepelnek, világító lövedék viszi a ..halált’’ a eránátvetőből S ott a ..túlsó oldalon” egymás után buknak le a céltáblák. Egyszerre húsz vagy harnvne kézigránát robbanása jelzi; már nem kell tartanunk az ellenség, tői... $ — Milyen repülőgéppel harcolt? — A „Fekete halállal”, illetve a „levegő tigrisé­vel”, ahogyan a németek neveztek bennünket. Ili u sin—3-vel küzdöttem végig a háborút. Új mozi épül A Mozi üzemi Vállalat, a rákóczifalvai Rákóczi Tsz és az ottani községi tanács szerződést írt alá, amely­nek értelmében április 5- én a szövetkezet építő- brigádja megkezdi az új mozi építését. A beruházó a Moziüzemi Vállalat, 1 millió 600 ezer forintot fordít az épület felépítésé­re. Előreláthatólag decem­ber 31-én adják át a két­száz személyes, szélesvász­nú mozit, amely a túrke- vei után a legmodernebb lesz a megyében. Tiszántúli Áramszolgál­tató Vállalat Szolnoki tlz- letigazgatósága és a Ma­gyar Elektrotechnikai Egye­sület szolnoki csoportja március 20-i kezdéssel vil­lamosgépkezelő és műke­zelő tanfolyamot indít be. A MIN 58 64 sz. rendelet­ben foglaltak szerint. A tanfolyam iránt érdeklő­dők felvilágosításért, vala­mint jelentkezések céljá­ból az üzletigazgatóság ok­tatás felelőséhez fordul­hatnak. Jelentkezési határidő: 1968. március 15. Értesítjük kedves vevő­inket, hogy 1968. III. 10- től az ÁFOR Szajoli Bá- zistelepen csak a tűzren­dészet! előírásoknak meg­felelően gépi vontatásé gu­mikerekes járműveket tu­dunk kiszolgálni. ÁFOR Szajol Bázistelep — Hányszor lőtték le“? — Kétszer lelőttek, két­szer pedig kényszerleszál­lást kellett végrehajtanom. Egyszer Budapest és Tököl között. — Mi volt a legtragiku­sabb élménye? — 1943-ban Zaporozsnél ki kellett ugranom. Tud­tam, hogy a németek által megszállt terület fölött va. gyök, ezért a végsőkig kés­leltettem az ugrást, hogy ne vegyenek észre. Föld­közelben ugrottam ki. Oly­annyira, hogy az ernyő csak a földre érés pillanatában nyílt ki, valamit enyhítve a zuhanáson. Szerencsére a Dnyeper árterületére es­tem, s a vizenyős, lágy ta­laj miatt nem történt külö­nösebb bajom. Szörnyű ér­zés volt viszont, hogy eset­leg nem juthatok vissza az enyéimhez. Két napin kúsztam nádasok, cserjék között s végül egy szovjet tábori kórházban eszmél­tem fel. — Miért kapta a Szov­jetunió Hőse kitüntetést? — Magyarország felsza­badításáért vívott légicsatá. kért. Tizenöt német gépet lőttem le itt. — Mikor kezdte a kato­náskodást? — Tizennyolc éves ko­romban... * ...A színlelt támadásból visszaérkeznek a katonák Egyet közülük macához hív Dolgarjev. A „kiskato- na” tiszteleg, s a magas­rangú tiszt kezet fog vele Öcsin haraso — veregeti vállon a katonát. Beszél­getnek, mosolyognak. A katona V. I. Alekszejevics huszonegy éves. Pelyhedző szakállát. a rohamtól pi­rult arcát látva fiatalabb- nak tűnik. Vele szemben egy háborút megjárt, harc­edzett férfi. Arcvonásai ke­mények, mélyen barázdál­tak. Valamikor ő is volt huszonegy éves. De akkor már három éve igazi el­lenséggel nézett farkassze­met, egv repülőgén ura volt, s vívott élethalál har­cot. Majnár József Jön a A múlt év munkájá­nak eredményeire méltán lehet büszke megyénk szö­vetkezeti parasztsága, hi­szen célkitűzéseik megvaló­sultak, a kötelezettségek teljesítése mellett a terve­zettnél magasabb jövede­lemre tettek szert, s a felhalmozás aránya is jobb az előző évinél. Közismert a mezőgazda­ságban az idényszerűség. A termelésben az meg is van, nem beszélhetünk azonban arról a szövetke­zeti vezetők munkájában, amely -folyamatos, min­den időszakban van fel­adatuk, egész évben van mit tenniük. A zárszámadás és terv­készítés munkájával egy­idejűleg a szövetkezetek vezetőinek a tervek meg­valósítását biztosító ter­melési feladatok megoldá­sára is kell már most gon­dolni. Itt a tavasz. Ősszel megyénk szövetkezetei tel­jesítették kenyérgabona és őszi árpa vetési feladatai­kat. A kedvező időjárás­ban az őszi kalászosok megerősödtek s jól is te­leljek. Nem elegendő azonban csak a természet kedvező hatása, a szántóterület 40 százalékát elfoglaló őszi kalászosok szempontjából. Az emberi beavatkozás, a verések ápolása is nélkü­lözhetetlen a hozamok nö­velése érdekében. A télen kevés ( nap volt alkalmas a gabonafé­lék fejtrágyázására. A ta­laj állapota pedig a földi gépek alkalmazását nerh tette lehetővé. Ezért me­zőgazdasági üezmeink az elmúlt év hasonló idősza­kához viszonyítva a fej­trágyázással elmaradtak. A fejtrágyázás elvégzésére ezért a tavaszi időszakot kell jobban kihasználni. Célszerű erre igénybe ven­ni a földi gépek mellett a növényvédő repülőgépe­ket is. Ez évben már 7 bri­gád (11 repülőgép) dolgo­zik a megyében. A tavaszi mezőgazdasági munkákban nélkülözhetet­lenek a gépek. Szövetkeze­teink többsége idén már saját gépműhelyében vé­gezte a javításokat. — Ez azzal is járt, hogy nem rendelkeztek mindenütt megfelelő tapasztalattal. — Ennek is tulajdonítható, hogy a , javítás bizonyos késedelmet szenvedett és nem mindenütt fordítottak kellő gondot különösen^ a növényvédő és öntözőgé­pek kijavítására. Tapasztalataink szerint a szükséges tavaszi vető­magvak rendelkezésre áll­nak. A központi készletből kiadott magvak közül a tavaszi árpa és zab le­szállítása befejeződött. A kukorica vetőmagot a vál­lalat március 15-ig szál­lítja. Lucerna- és __ vörös- heremagból a vetőmagel­látó vállait biztosítja az igényeket. Igv idén lehető­ség van arra is. hogy a termelőszövetkezetek a pil­langós vetésterületüket nö­veljék. Ahol a saját vető­magvak tisztítása még nem fejeződött be ott ajánlatos sürgős intézke­dést tenni. A műtrágyának a vállalat csak 30 száza­lékát tudja az első ne­gyedévben szá'lítani. 20 százalékát pedig a máso­dik negyedévben. Ezért indokolt, hogv a készle­tet a termelőszövetkezetek azokra a területekre hasz­nálják fel, ahol a hatása legjobban érvényesül: a gabonafélék, az ipari nö­vények és hibridkukoricák alá. Az őszi és téli bónanok időiárásából és a lehullott csapadék mennyiségéből, valamint, az utóbbi naook időjárásából arra lehet következtetni, hogy az idén a mezőgazdasági munká­kat a szokottnál korábbah lehet kezdeni. Szövetkeze­teink ki is használták — mj — Érdem jelek a zubbonyon tavasz már a kedvező napokat és a koratavaszi vetőmagvak jórésze földbe került. A talajelőkészítés most kedvezőbb feltételekkel történhet, mint tavaly, — mivel az ősszel a mente­sített területek kivételével a mélyszántást mindenütt elvégezték. Különösen fon­tos most a mélyszántások elmunkálása. simítása. Az ősz és a tél csapadékban nagyon szegény volt. Ezért különösen fontos, hogy megakadályozzuk a talaj kiszáradását A vegyszeres gyomirtás végrehajtására a növények gyors fejlődése miatt csak rövid idő áll rendelkezés­re. Ezért időben ki kell javítani a növényvédő gé­peket, beszerezni a gyom­irtószert, megfelelően elő­készíteni a repülőgépek ki­szolgálását. Ez már mind időszerű teendő. Az őszi gabonafélék ápolásában — amennyiben szükséges —el kell végezni a felfagyás elleni hengerezést és a fer­tőzött területeken a gabo­nafutrinka elleni védeke­zést. Lény egres feladat a kukorica vetésterület nö­velése, elsősorban a ve- tetlen területek rovására. Az utóbbi három évben a hasznosítatlan terület meg­közelítette a 30 000 ka- tasztrális holdat. Ebből biztosítható a kukorica te­rület mintegy 10 százalé­kos növelése. A kukorica mellett szük­séges a silókukorica vetés- terület növelése Is, főleg a korán lekerülő ke- veréktakarmányok után és a belvizes helyeken. Ezt úgy célszerű megoldani, hogy az egy számosállatra jutó silómennyiség elérje a 10 köbmétert. Az elmúlt években — a csapadékos időjárás követ­keztében — csökkent az öntözőberendezések kihasz­nálása. Most nagyobb kö­vetkezetességet kíván a ké­sői kapásnövények öntö­zése, mire már most lehet készülni. Zöldségtermesztő üzemeinkben folyik a pa­lántanevelés. Minden gaz­daságban gondot fordíta­nak a szántóföldi zöldség­termesztésre. Ismerik a tűzdelt palántanevelés fon­tosságát és a lehető leg­korábbi kipalántálásra, ki­ültetésre törekszenek. Gyümölcstermesztésünk eredményességét az elmúlt években a tavaszi, helye­sebben a télvégi növény- védelem, faápolás elmara­dása veszélyeztette. Ezért fontos feladat a télvési le­mosó permetezések elvég­zése mellett a mechanikai faápolás, a metszés szak­szerű elvégzése is. A per­metezéshez szükséges nö­vényvédőszerek a kereske­delemben mind kaphatók. A tavaszi telepítések el­végzésére az egyéni és ház­táji kerttulajdonosok ren­delkezésére megfelelő mennyiségű és minőségű szaporítóanyag van a fais­kolai lerakatokban. Nagv jelentőséget tulaj­donítunk a rétek és lege­lők hozamnövelésének is. Minden üzem, amely lege­lővel rendelkez-k, legjo’-b, ha fejlesztési tervet ké­szít, s abban szabja meg tennivalóit. Sok gazdasági feladatot kell, tehát megoldaniuk szövetkezeteinknek a ta­vaszi időszakban. Ezeknél is fontosabb azonban a szövetkezeti tagok felké­szítése az egész évi munka végrehajtására. Ehhez pe­dig elengedhetetlen, hogy a gazdasági tervet minden­ki ismerje és a végrehaj­tás előfeltételeit a vezető­ség biztosítsa. Dr. Kasza Béla a megyei tanács vb osztályvezetője

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents