Szolnok Megyei Néplap, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-03 / 53. szám
1968. március 3i SZOLNOK HEGYEI NÉPLAP 5 Elmondjuk magunkról A kengyelieké a szó Ot évvel ezelőtt építtettük központi orvosi rendelőnket, mely 700 ezer forintba került. Kengyel határán a feudális nagybirtok rendszer idején hat nagybirtokos osztozkodott. 400 hold pedig belőle az egyház tulajdona volt. A gazdaságokban összesen 448 család dolgozott állandó cselédként. Abban az időben kis- és középparsztok itt egyáltalán nem gazdálkodtak. A birtokterület 16 800 hold volt. amely kevés eltéréssel megegyezik a község mai közigazgatási területével. A falu első lakóházait 1924-ben kezdték építeni. Ez annak következménye volt, hogy az első világháborúból hazatért katonák egyrésze földet kapott, és azok már nem szegődtek el cselédnek. Megkezdődött tehát a község kialakítása. Falunk ma már a törökszentmiklósi járás nagyobb községei közé tartozik. Az 1960-as népszámlálás adatai szjerint lakossága 5161 fő volt. Részben a község két mezőgazdasági nagyüzemében, részben az iparban dolgoznak. A községből mintegy 1200-an vállaltak munkát a Tisza Cipőgyárban, valamint Szolnok különböző üzemeiben és vállalatainál. Ez bizonyos értelemben hátrányos, mivel az eljárókkal alig tudunk kapcsolatot teremteni. A községi tanács eredményesen tevékenykedik a község építése, szépítése, a lakosság egyre növekvő szükségleteinek lehető legjobb kielégítése érdekében. Igaz, van is mit tenni, hiszen sok évtizedes kommunális elmaradottságot kell itt pótolni. A község belterületi utcáinak hossza / összesen 19.5 kilométer. Az elmúlt időben együtt a lakossággal, komoly erőfeszítéseket tettünk, hogy a lehetőségekhez mérten az utcákban legalább az egyik oldalon járdát építsünk. Sajnos még így is van olyan utcánk, ahol járda egyáltalán nincs. A község- fejlesztési feladat ma már annyira szerves résiévé vált munkánknak, hogy szinte minden nap szóba kerül nejt a község építésének, szépítésének problémái. A lakosság szívesen segíti társadalmi munkával fejlesztési terveink megvalósítását, minden esetben mielőtt a tanács jóváhagyná, megtárgyaljuk elképzeléseinket a lakossággal és az összegyűjtött javaslatok, valamint a felajánlott társadalmi munka alapján vesszük számba lehetőségeinket és alakítjuk ki tervünket. így történt ez 1965-ben is, amikor elhatároztuk, hogy törpe- vizművet építünk. Az utóbbi évek egyik legnagyobb eredménye volt en- nek megvalósulása és erről nagyon szívesen és büszkén beszélünk. A község ötezer lakosa részére két gyenge vízhozamú artézi Kút állt korábban rendelkezésre és nem volt rit- - ka eset, amikor 120—130 vízhordó edény sorakozott a kútnál. Kengyel volt talán az egyetlen olyan község a megyében, ahol a kútnál éjjel sem szűnt meg a sorbanállás. Évtizedes Drobléma volt ez és így érthető, hogy a terv megvalósítása a község minden lakójánál támogatásra talált A vezeték építéséhez az árkokat géppel ástuk ki, de már a betemetésnél ott dolgozott a község apraja-nagyja. Leírhatatlan volt az öröm, amikor az 1967-es ország- gyűlési és tanácstagi választások napjára, március 19-re a hidroglóbuszt felállítottuk, amikor december 20-án a vízmüvet 4300 folyóméter vezetékkel és 12 közkifolyóval üzembehelyeztük. A vízmű építésével sokat javult a község vízellátása, azonban meg mindig csak fél megoldás, mivel a falunak csak egy részére tudunk így jó ivóvizet adni. Tervünk az, hogy a vízellátást 1970 után tovább bővítjük. Korábban azért nem tudjuk, mert a feladat megvalósulása érdekében 800 ezer forint hitelt vettünk igénybe és annak visszafizetése 1970-ig a fejlesztési bevételeinket teljes egészében leköti. Nagyot léptünk előre egy másik évtizedes probléma megoldásában: a belvíz elvezetésében. Nagyobb tavaszi olvadásoknál a mélyebben fekvő területeket elöntötte a hóié, ezért sokszor kellett a helyi önkéntes tűzoltóknak kivonulni a veszélyeztetett lakosok megsegítésére. A belvíz elvezetés megoldására tervet készíttettünk társadalmi tervezővel. A költségvetés szerint 2,3 millió forintba kerülnek a munkálatok. Részben saját erőből, részben állami támogatással 400 ezer forint értékben elkészült 1966—67 években a befogadó főcsatorna. Ugyancsak elkészült a legjobban veszélyeztetett területen a szükséges fedett és nyílt csatorna. Még szükség volna körülbelül 300—Í00 ezer forintra. Korábban ígéretet kaptunk, hogy a megyei keretből nekünk is juttatnak. Ügy gondoljuk, megyei vezetőink nem veszik rossz néven, ha ezúton is kérjük segítségüket e sok gondot okozó feladat megoldásához. A sürgős intézkedést várjuk azért is, hogy a kivitelei» kapacitást biztosíthassuk. A község lakosai szívesen vállalják a kisebb volumenű feladatok elvégzését — árokásást, tisztítást —. ha a befogadó főcsatornák elkészülnek. Villamosítottuk is községünket. A belterületen 14 kilométer vezetékünk var.. Sajnos a korábbi megkötöttségekből eredően nem mindig az valósulhatott meg. amit a község dolgozói szükségesnek és fontosabbnak tartottak. Így történt, hogy a községben 117 higanygőzlámpát szereltek fel, mert akkor felújításra, korszerűsítésre volt keretünk, de beruházásra nem. Mennyivel jobb lett volna az elmúlt évben is a 60 ezer forintos felújítási, illetve korszerűsítési keretből 600 folyóméter vezetéket megépíteni és akkor újabb családokhoz tudtuk volna eljuttatni a fényt. Reméljük, hogy az új gazdaságirányítási rendszerben ezek a rngvkötött- ségek lassan feladódnak és a vitatott kérdéseket ptt és azok dönthetik el, ahol és akik legilletékesebbeK arra, vagy akik leajahhan ismerik a problémákat. — Azért .bátorkoduiik így leírni, mert szinte' érthetetlen, hogy egyes vállalatok mennyire mereven ragaszkodnak a résihez. Azt nehéz volna eldönteni, hogy megszokásból e vagv kényelemszeretetből. Szóvá- tesszük ezt, hiszen az új gazdaságirányítási rendszerben oly sokat emlegetett önállóság szenved csorbát azon esetekben, amit a TITÄSZ Vállalatnál tapasztalunk. Az történik ugyanis. hogy a közvilágítási áramdíiat a községi tanács számlájáról fizetjük és így egvértelmű volna, hogy aki fizet az állapítsa meg a közvilágítás be- és kikapcsolásának időpontját. A valósáéban ám egészen más történik. Kengyelen, de tudjuk, a megye egész területén így március elején este 5 órakor még fenn van a Nao, de nálunk a közviláeítás már bekapcsol és egészen reggel 7 óráig égnek a lámpák. amikor azokra már szintén nincs szükség. Figyelembe véve a községben ]evő 204 közvilágítási lámpát, elég tekintélves összeget kifizetünk feleslegesen. Kértük a nTÁSZ Üzletigazgatóságát, tegyék félre azt a régi. központilag kiadott táblázatot, és bátrabban alkalmazzák az úíat, hiszen az hasznos a községnek is, a népgazdaságnak is. A községünkben effv igazgatósághoz tartozik a több épületben elheivezett általános iskola. Külterületen ielenleg három, de ősztől kezdve két helyen lesz tanítás. Járásunk a megyében elsőnek felezte be a körzetesítést, de Kengyel itt is megszerezte az előkelő „elsők közötti” helyet. A körzetesítést 1962 őszén kezdtük és két évvel ezelőtt feieztük be. Jelenleg kilencvenhárom tanuló jár be a külterületről autóbusszal. Sajnos nem megoldott a mai napig sem utazásuk. A hét egyetlen napján som érnek be a tanulók az első órára. Fokozza az elégedetlenséget, hogy nincs olyan helyiség. ahol a gyerekek várni tudják az autóbuszt, bár erre az évre ígéretet tett a helyi tsz, hogy épít két várót caiát területén. Évről évre nő a továbbtanuló nyolcadikosok járnia nálunk is. Jelenleg százhárom nyolcadik osztályos tanulónk van (kétosz- táivbanü, akik' közül az edd'gi felmérések szerint mintegy hetven tanul tovább. A lehetőség elég nagy. mivel a közlekedés lehetővé teszi a bejárást Törökszentmiklósra, Szolnokra. Martfűre. Egyre több fiatal marad helvbcn a termelőszövetkezetben, m'nt ipari, illetve mező- gazdasági tanuló. Termelő- szövetkezeteink a lehetőségeket figyelembe véve ösztöndíjat is biztosítanak egves tanulóknak. Községünkben 419 televízió és 924 rádió van. Nem megfelelő a típusterv szerint 1951-ben épült művelődési házunk, amelyet már többször életveszélyessé nyilvánítottak. Fai nos a legutolsó átépítésnél is több mint 600 ezer forint költséggel csak az életveszély szűnt meg, de egyetlen helyiséggel sem bővült, örültünk. hogy felsőbb szerveink megcsináltatták a művelődési házat, de még jobban örültünk volna, ha az illetékesek azt is megkérdezik. hogy nekünk mi a véleményünk erről. Mivel bekötőút nincs a művelődési otthonig, sem a Szigligeti Színház, sem más rendező qzerv nem szívesen jön tájeiőadásra. Annál is inkább szükség lenne ez útszakasz kikövezésére, mert itt van egy helyen két emeletes iskola, a központi orvosi rendelő é« a művelődési ház. Népművelési munkát általában nemcsak a község belterületén, hanem a termelőszövetkezetek központjában is végzünk. A két tsz-ben három népművelési ügyvezető tevékenykedik. Eev-egy ismeretteriesztő lelőadós jobban sikerül a tanyaközpontokban, 'rfrtftt amit a községben rendem zünk. Jelentős eredményeket értünk el az elmúlt tíz év alatt a felnőttoktatás terén. Pár pv alatt több. mint háromszáz felnőtt tett vizsgát az álta'ános iskola valgmelv-'k osztályából. Fffvre több a községben az érettségizettek száma, de a munkás-paraszt hatálom n'atí többen szereztek főiskolai, egyetemi végzettséget is. A község egészségügyi ellátását megoldottuk. Két „orvosi körzetünk van. Egyik orvosunk 1956 óta, a másik — akire sokáig várt a község — egy éve dolgozik nálunk. Munkájukat két ápolónő, két orvosímok segíti. Ezenkívül dolgozik két védőnő a községben. A községfejlesztési alapból 700 ezer forintos beruházással központi orvosi rendelőt építtetett Ebben külön rendelőt kapott mindkét körzet orvosa. Szükséges is. mivel a község összlakosságának mindössze egy százaléka nem SZTK biztosított Külön helyiséget kaptak a védőnők. Itt zajlik le a terhestanácsadás, valamint a kisgyermekek védőoltása, * vizsgálata. Fejlődő gazdaságainkról, eredményeinkről is néhány szót. Kengyel nagykiterjedésű határában két termelőszövetkezet a Dózsa és a Mező Imre Tsz gazdálkodik. A Dózsa Tsz 6551 hold területen 540 taggal. a Mező Imre Tsz 3166 hold területein 201 taggal. Habár mindkét gazdaság a közepesek közé tartozik, a Dózsa Tsz az, amelyik jobb eredményt tud felmutatni. Tiszta vagyona 32 millió forint a Mező Imre Tsz-é 12 millió. Mindkét tsz-ben elsősorban növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. Tavaly a Dózsa Tsz a községben zöldségboltot építtetett. Az üzletben a tsz saját termékeit értékesíti és azt mondhatjuk. zavartalan és teljes az ellátás a háziasszonyok legnagyobb örömére. Ugyancsak sökat segít a Dózsa Tsz építőbrigádja a kislakásópííkezéseknél, elsősorban a termelőszövetkezet tagjainak. A Mező Imre Tsz melléküzemági tevékenysége során a lakosság szolgáltató jellegű igényelnek kielégítésére törekszik, főleg háztartási gépek, motorok javításával és szerviz szolgálattal. A helyi általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet 10 kiskereskedelmi és 5 vendéglátóipari egységgel áll a lakosság rendelkezésére. Az elmúlt évben létesített korszerű önkiszolgáló élelmiszerbolt nagyban hoí- zájárul a jobb áruellátáshoz. A szövetkezet vezetősége minden esetben figyelembe veszi a lakosság igényét, kívánságát és a lehetőségekhez mérten törekszik azokat kielégíteni. Míg 1957-ben az akkori fmsz évi forgalma 5,5 millió volt, 1967-ben már ez 25 millió forintra növekedett. Ugyancsak az elmúlt évben létrehoztak egy kultúrcikkbol- tot, az idén egy új vegyesbolt építése és megnyitása szerepel tervükben. Gondunk: az egyetlen kenyérboltunk olyan kicsi, hogy amikor a kenyeret kiszállítják, a polc, a pult mind tele van. sőt esetenként még a padlóra is kerül a kenyérből és a kiszolgálás ilyenkor szinte megbénul. Reméljük a forgalom növekedése folytán a szövetkezet vezetősége megtalálja a megoldást nemcsak a kenyérbolt átépítésére, hanem a melegkonyhás kisvendéglő létesítésére is. A kengyeli emberek takarékosak. A postai takarékállományt alapulvéve az 5 millión felüli átlagba tartozunk. Magunk között a „mi kis bankunknak” nevezett takarékszövetkezetünk 1963-ban alakult 300 taggal. A kezdeti nehézségeken túlnőve ma már szépen fejlődik. Jelenleg a tagok száma 900, a betétállomány 1 818 000 forint. A kölcsönállomány 860 000 forint. Kengyel arról híres a járásban, hogy a legsárosabb község. A nevünket is onnét kaptuk hogy amikor még csak ló volt a közlekedési eszköz, itt mindig kengyelig ért a sár. Ami azt illeti, napjainkban ha kengyelig nem is, de tengelyig igen. Ugyanis a községnek nincs köves útja. Itt vezet ugyan a Törökszentmiklósi Martfűvel összekötő műút a község keleti részén, de a község közepén a Kossuth úton, ahol úgymond a központi épületek helyezkednek el — üzletek, gyógyszertár, kenyérbolt, iskola, orvosi rendelő, művelődési otthon, vízmű — sajnos nincs köves út. Napjainkban ez községünk legégetőbb problémája. Tárgyaltunk a két tsz vezetőjével, akik ígérték, hógy Wágiakkal, s fuvareszközzel is hajlandók volnának támogatni a községet, ha az útépítésre sor kerül. Ismerjük az ország gazdasági helyzetét, mégis szó- vátesszük: felsőbb szerveink, ha lehetőség nyílik rá, segítsenek abban hogy utat építhessünk. Sokat lehetne még írni községünk életéről, munkánkról, eredményeinkről, a fellelhető hiányosságokról. Olyan eredménytelen kísérletekről, mint az, hogy évek óta hiába kérjük, a 7707-es Szentesről közlekedő gyorsvonat fél percnél rövidebb időre álljon meg állomásunkon. Most pedig átadjuk a szót Tiszasüly községnek. Az elmúlt évben sokat hallottunk, olvastunk munkájukról, fáradozásaikról, a vízmű építéséről. Kérjük, beszéljenek magukról. Írták: Zsíros József a községi tanács vb elnöke Muzamel Ferenc, vb-elnökhelyettes Kovács Ferencné vb-titkár Kengyel arról híres a járásban, hogy a legsárosabb község. íme erre ez a kép is bizonyíték. Ez a felvétel az fmsz új önkiszolgáló boltjában készült.
