Szolnok Megyei Néplap, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-29 / 75. szám

1968. március 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szabálysértésekről szóló törvény avaslat az országgyűlés előtt (Folytatás az 1. oldalról.) As új törvény terve%ete Nem elég az apáról fiúra szálló „szakismeret11 Miért kevés a szakember a kisújszállási A törvényjavaslatot jel­lemezve a miniszter rámu­tatott, hogy a szabálysérté­sek mostani rendezése két, egyidejűleg hatálvba- lébő jogszabállyal törté­nik. Egyfelől törvénybe fog­lalják az általános szabá­lyokat. ideértve az anyagi jogi és eljárási rendelkezé­seket. Az előbbiek töltik meg tartalommal a tör­vényjavaslat első két feje­zetét- Az eljárási rendelke­zések hat feiezetre tago­lódnak. Végül a törvényja­vaslatban helyet kapott az a viszonylag kis számú konkrét szabálysértés, amely tartósabb érvényű, és fgy törvényesen szabá­lyozható. Ezeknek a sza­bálysértéseknek a veszé­lyessége többnyire nagyobb az átlagosnál, egy részük esetenként elzárással 's büntethető. Fontos elvi kér­dés egyébként, hogy sza­bálysértés miatt elzárás büntetés lehetőségét csak az országgyűlés, illetve a későbbiekben a törvény mellett törvényerejű ren­delet áliaofthasson meg. Másfelől kormányrende­let határozza meg a többi szabálysértést (kivéve ter­mészetesen azokat. amelyek tanácsrendeleten alapulnak, s ezért csupán helvi jel­legűek). A kormányrende­letbe felvett szabálysérté­— A törvénviavaslat nagy figyelmet fordít az állam­polgárokat védő garanciák­ra is. Ilyen például az el­évülés szabályozása, amelv a cselekmény elkövetésétől számított hat hónap eltelte után kizárja felelősségrevo- nás lehetőségét. Ez a ren­delkezés elejét veszi az ál­lampolgárok esetleges zak­latásának. Ugyancsak nem lehet végrehajtani azt a jogerős határozattal kisza­bott büntetést. amelynek meghozatala után egy év eltelt — ha csak közbeeső hatósági intézkedés nem szakította félbe az elévü­lést. Két esztendő eltelté­vel azonban végrehajtásnak egyáltalán nem lesz helye. — További garanciákat ad az állampolgároknak a fellebbezési lehetőség biz­tosítása. az ügyész törvé­nyességi felügyelete, vala­mint a felettes államigaz­gatási szervnek adott fel­ügyeleti intézkedési jog is. — Végezetül a törvény úgy rendelkezik, hogy a jogerős határozattól számí­tott két év elteltével az el­elkövető mentesül a hátrá­nyos jogkövetkezmények alól. Ezután a miniszter rész­letesen ismertette a tör­vényjavaslat néhány fon­tos részét. Megemlítette, hogy a tör­vényjavaslat — a helyszíni bírságolás kivételével — felemeli a pénzbírság alsó és felső határát. A felső határ felemelése — 3000 Ft-ról 5000 Ft-ra — azokat a szabálysértéseket érinti, amelyeknek elkövetői anya­gi hasznot szereztek a sza­bálysértésből (pl. lopás, ár­drágítás. jogosulatlan ke­reskedés stb.), vagy ame­lyek nagyobb kár vagy ve­szély bekövetkezésével fe­nyegetnek (pl. sugárzé anyagokkal visszaélés, fer­tőző betegség elleni védeke­zés elmulasztása, vízszeny- nyezés stb.). A törvényjavaslat lehe­tővé teszi a szabálysértési eljárás mellőzését, illetve megszüntetését, ha a fe­gyelmi felelősségre vonás egymagában is megfelelően szolgália a társadalom vé­delmét és a nevelés fel­adatát. seket az jellemzi, hogy tényállásuk gyakrabban módosul. A törvényjavaslat általá­nos jellemzéseként elmond­ta még a miniszter, hogy a törvényjavaslat a pénzbír­ságot tekinti a szabálysér­tés tipikus büntetésének Ezzel összhangban a sza­bálysértési ügyökben első­sorban és általában az ál­lamigazgatási szervek jár­nak el. A törvényjavaslat lénye­gileg azonos anyagi jogi é- eljárási elveket érvényesít mind az általános, mind az eddig elkülönítetten tartott pénzügyi (vám-, deviza) szabálysértések tekinteté­ben. Ezen túlmenően a tör­vényjavaslat ebbe a jogin­tézménybe olvasztja a fe­lügyeleti bírságolás alapjá­ul szolgáló magatartást, az ú. n. szabálytalanságot, egy­idejűleg pedig feljogosítja az érintett felügyeleti szer­veket, hogy a szabálvsér+és miatt eljárjanak és sza­bálysértési büntetést alkal­mazzanak. Az egyesítési rendelkezések elfogadása lényeges egyszerűsítést eredményez. A jelenlegi szabályozás jobb áttekinthetőségét el­sősorban az biztosítja, hogy a két jogszabály paragra­fusainak száma együttvéve sem éri el a 300-at. — A törvényjavaslat je­lentős lépést tesz előre a decentralizáció fokozáséra, a demokratizmus fejleszté­se irányában, amikor a szabálvsórtési ii gvek szá­mottevő hányadának inté­zését a községi tanácsok hatáskörébe utalja, s lehe­tővé teszi, hogy ezekben az ügyekben bizottság jár­jon el. — A jelenleginél hatéko­nyabb végrehajtási szabá­lyokat állapít meg a tör­vényjavaslat. Feljogosítja ugyanis a szabálysértési ha­tóságot. hogy közvetlen le­tiltást bocsásson ki. Ha pe­dig erre nincs lehetőség a A város párt-, állami és társadalmi szerveinek ve­zetői. hozzátartozók, úttö­rők és KTSZ-esek me'eg szretettel fogadták tegnap Szolnokon a gyakorlatról visszaérkező katonákat. A napbarnított tartalékos és sorállományú honvédé);, tiszthelyettesek és tisztek fegyelmezetten sorakoztak fel az őket üdvözlő több mint ezer ember gyűrűjé­ben, a Kossuth téren emelt dísztribün előtt. Nagy ignácznak, az egy­ség parancsnokának jelen­tése után Sípos Károly, a városi pártbizottság első tit­pénzbírságot — bizonyos kivételektől eltekintve — elzárásra kell átváltoztatni, — Végül a törvényjavas­lat — de a kormányren­delet tervezete is — mesz- szemenően figyelembe veszi politikai-társadalmi életünk adottságait, fejlődési szint­iét, s nem utolsósorban a2 új gazdaságirányítási rend­szerrel való összefüggése­ket. így pl. az új szabályo­zás szigorítja az árdrágí­tás, az üzérkedés bünteté­sét. kiterjeszti a különféle szolgáltatásokra is a vásár­lók megkárosításának tény­állását, s bünteti az élel­miszeripari termék minő­ségének megrontását. Befejezésül a miniszter hangsúlyozta, hogy a kó­dex tervezetében foglaltak szervesen illeszkednek szo­cialista jogrendszerünk ed­digi fejlődésének folyama­tába. s a forradalmi mun­kás-paraszt kormány nmé­ben kérte, hogy az or­szággyűlés a beterjesztett törvényjavaslatot tárgyalja meg, fogadja el és iktassa az ország törvényei közé. Az igazságügyminiszter expozéja után az elnök dr. Gonda Györgynek, a jcgi. igazgatási és igaz­ságügyi bizottság elnöké­nek. a szabálysértésekről szóló törvényjavaslat elő­adójának adta meg a szót. Dr. Gonda György be­széde után az elnöklő Kál­lai Gyula bejelentette, hogy a törvényjavaslat vitájában eddig tizennégy képviselő jelentkezett felszólalásra, majd szünetet rendelt el. Szünet után az ország- gyűlés dr. Beresztóczy Mik­lós elnökletével megkezdte a törvényjavaslat vitáját, melyben az ebédszünetig Pongrácz Imréné győri Bartha János Hajdú-Bihar megyei, dr. Fekszi István Szabolcs-Szatmár megyei, dr. szokola Károlyné So­mogy megyei, dr. Nezi'ál Ferenc Zala megyei és Új­helyi Sándomé Békés me­gyei képviselő vett részt. Ebéd után a tervek sze­rint szót kap megyénk or­szággyűlési képviselője Krasznai Károlyné is, aki­nek hozzászólását holnapi lapszámunkban ismertetjük. (Az országgyűlés lapzár­takor még tart.) kára köszöntötte a hazaté­rőket. akik példamutató fe­gyelmezettséggel tettek ele­get kötelezettségüknek. A bevonulás után sikeresen újították fel a régebben ta­nultakat. s a gyakorlat so­rán becsülettel helytálltak. Befejezésül erőt, egészséget kívánt a hamarosan a civil életbe kerülő tartaléko­soknak. Ezután Nagy Ignác pa­rancsnok szólt a katonák­hoz. A Himnusz elhangzá­sa után a katonák jármü­veikkel elvonultak a dísz­tribün előtt, az ünneplő la­kosság sorfala között. Az öcsödi Kossuth Tsz- ben öt agrármérnököt és tizenöt technikust foglal­koztatnak. A gazdaságnak jónéhány ösztöndíjasa van. Képzésükre szívesen áldoz­nak, mert tudják, hogy többszörösen visszatérül az. Ugyanitt több mint száz tanulót nevelnek a külön­böző szakmákban. A török­szentmiklósi Aranykalász Tsz-ben még az öcsödinel is több a mérnök és a technikus. Megyénk közös gazdasá­gaiban átlagosan három­ezer holdra jut egy agrár­mérnök, és 900 holdra egy technikus. Kisújszálláson azonban alig van szakem­ber a négy termelőszövet­kezetben. A 18 207 holdon csak két mérnök dolgozik. Átlagosan 9100 holdra jut tehát egy mérnök és 2000 holdra egy technikus, öt­ezer holdat öntözhetnek a város határában, mégsincs egyetlen öntözőtechnikusuk sem. Hiányoznak a növény­védő, állattenyésztő tech­nikusok is. A kisújszállási szövetke­zetek gazdálkodásának szín­vonala az utóbbi években emelkedett. Növekedtek a termésátlagok, úgyszintén gyarapodott a tagok jöve­delme is, A fejlődés üte­me azonban nagyobb is le­hetett volna, a kisújszál­lásiaknál jóval fiatalabb szövetkezetek gyorsabban haladtak előre a megyében. Főként azok, amelyekben nagyobb a szakemberek becsülete A pár holdas, egyéni gazdaságokban elegendő volt az apáról-fiúra szálló „szakismeret”. Az ezer hol­dak irányításához ez nem elegendő. Kisújszálláson a kilenc üzemegységvezető közül háromnak semmilyen szakképzettsége nincs. A harminc brigádvezető kö­zül tizenhét még szakmun­kás bizonyítványt sem szerzett. Pedig a növény- termesztésben 800, sőt 1000 holdat bíznak egy-egy bri­gádvezetőre. Helyes, hogy az idén már tanfolyamra — a karcagi technikumba — küldték el a brigádve­zetőket. Évente több száz felső­fokú technikumot, egyete­met és főiskolát végzett fiatal szakember kez­di meg gyakorlati mun­káját megyénk gazda­ságaiban. Ezek túlnyomó többsége a gyakorlati idő elteltével a gazdaságokban marad, felelős beosztást kap. Kisújszállásra is érkez­nek minden évben fiatalok, főként felsőfokú techniku­sok. De jórészük a gyakor­lati idő elteltével távozik a szövetkezetből. Talán na­gyok az igényeik? Bizonyá­ra ilyen is akad közöttük, de mégsem ez a jellemző. A bánásmód miatt távoznak a fiatalok. Jórészük — fő­ként a Búzakalász. Tsz-ben — a gyakorlati idő eltelté­vel sem kap felelős be­osztást. Ducza Lajos agrár­mérnök ugyanebből a gaz­daságból ment el a kar­cagi felsőfokú technikum­ba tanárnak. Kevesebb fi­zetésért. A szövetkezet egyes vezetői úgy véleked­tek:,,Ha menni akar, hadd menjen”. Meg sem kísérel­ték, hogy visszatartsák. Ta­lán félnek is a fiatal szak­emberektől. A különböző posztokon lévő szakkép­zetlen emberek a pozíció­jukat óvják tőlük. A tarthatatlan állapotra a városi pártbizottság és a tanács is felfigyelt. Végre­hajtó bizottsági ülésen tár­gyalták meg a szövetkeze­tek káderhelyzetét és meg­felelő határozatot hoztak a szakemberellátásra, képzés­re. Igen helyesen, azt ja­vasolták, hogy a szövetke­zetek taníttassák a tagok gyermekeit, alapítsanak ösztöndíjakat. A szövetkezetek megfe­lelő távlati káderfejlesztési tervekkel rendelkeznek. Tíz év alatt tíz agrármér­nököt, 20 felsőfokú, 26 kö­zépfokú technikust akar­nak munkába állítani (nem sok). Rajtuk kívül 259 szak­munkást akarnak kiképez­ni. Ám a két évvel ezelőtt készült terv végrehajtásá­ért nem sokat tettek eddig. Erwin Mueller, a Penn­sylvania State Universily professzora alkotta meg a világ legerősebb mikrosz­kópját. A műszer első íz­ben teszi lehetővé, hogy egyetlen atomra irányítsuk, azt leválasszuk a környe­zet ezernyi atomjáról és azonosítani tudjuk. Az úgynevezett atom­szonda, amely egy korábbi szövetkezete <ben ? A város gimnáziumában növényvédő gépészképző tagozat működik. 1965 óta évenként 25—30 fiatalt ké­peznek ki. Az idén először közgazdasági tagozaton is végeztek. De nem kellenek a szövetkezeteknek Idegenkednek tőlük s nem alkalmazzák őket. Pedig értenek a traktorok, jár­művek vezetéséhez is. A méregkamrákat is szakkép­zetlen emberek kezelik. A Kisújszálláson végzett egyik fiatal igen jól megállja a helyét a kenderesi növény­védő állomáson is. Érthe­tetlen, hogy a város és a környék tsz-ei nem alkal­mazzák őket. Ugyanakkor Hajdú, Szabolcs és Békés megyéből tanulnak itt fia­talok és egyre nagyobb az érdeklődés is. Az idén 51. nyolc álta­lános iskolát végzett fia­talt akarnak a szövetkeze­tek szerződtetni szakmun­kás tanulónak. De csak húszán jelentkeztek. A pá­lyaválasztásról tárgyaló szülői értekezletekre csak a tanács szakemberei men­tek el. A szövetkezetek ve­zetői közül senki sem. Pe­dig elsősorban nekik lenne érdekük, hogy népszerűsít­sék, megkedveltessék a me­zőgazdasági munkát a szü­lőkkel és a fiatalokkal. Az idén ismét végeznek fiatal technikusok és agrár­mérnökök. A szövetkezetek ne sajnálják az időt, fá­radtságot, keressék fel az intézményeket, tárgyalja­nak a leendő szakemberek­kel. A gyakorlat során he­lyes. ha nagyobb gondot fordítanak nevelésükre, to­vábbképzésükre. készülék tökéletesített vál­tozata, úgy működik, hogv hélium molekulákat ionizál. Ezeket a megfigyelendő anyagrészecske magához vonzza, s egy fluoreszkáló ernyőre vetítve — az ioni­zált molekulák képet raj­zolnak. Különleges szerke­zettel el lehet különíteni a kiválasztott atomot, amely a továbbiakban spektrométerrel elemezhető. A szolnoki cukorgyár alábbi gépeket rakodási és földmunkákra bérbeadja megegyezés szerinti időtartamra: TÁTRA O 31 autóbagger földkotró 2 db T 157'2 rakodógép 4 db CINSZ lánctalpas fejfeletti rakodógép 3 db A gépek bérbeadását a cukorgyár répaosztálya végzi. Telefon: Szolnok 30—81. Ügyintéző: Tóth Lajos mérnök. Világpiaci citrom — Citromot kap­hatnék? — Hogyne. — Melyik pult­nál? — Itt, ebből a ládából. — Ez az? — Igen, kedves vevő. — Lehetetlen. Én azt hittem, ez dísz­tök. — A mi boltunk­ban kérem semmi sem lehetetlen. Biztosíthatom a kedves vevőt, ez itt citrom. — Tehát nem disztök. — Kizárt dolog, a dísztök nincs a ^profilunkban. — 7 gaz, ha meg­gondolom, ez itten sárga, és a végén csücske is van. — És akkor mi nem tetszik rajta? — Nem rajta, benne. Ez nem cit­rom. hanem cit­romhéj Egyetlen, öklömnyi, tömör citromhéj, ettől a sárga rétegtől egé­szen a közepéig. Ebből egy Toldi Miklós sem tudna két cseppnél töb­bet kifacsarni. — Tessék, itt a szállítólevél. Lát­hatja, kedves ve­vő. hogy nem ön­kényesen árusítjuk citrom gyanánt. — Mit gondol, üzletvezető kartács, honnét van ez az izé beszerezve? — Természetesen a világpiacról! — Aha. Ott ilyesmit is árul­nak? — Hogyne. — Mondja. az nem lehet. hogy ezt a... ezt a cit­romot valami lel­kiismeretlen őster­melő csempészte be a világpiacra ? — Hogyan kép­zeli ezt a kedves vevő? — Hát úgy, hogy ez a bizonyos va­sas. ez az ősterme­lő beosont a stan­dok közé, karján egy letakart ko­sár. abban ez a dísz..., illetve ez a citrom., és ö ott a naay -forgalom­ban búikéivá ezt suttonta: citromot tessék. citromot féláron... A mi vi­lágpiaci anyagbe­szerzőnk pedig be­dől neki. — Hát... nem tudom biztosan, már rég iártam a világpiacon. — Sőt, mit gon­dol üzletvezető kartárs. hátha ez nem is őstermelő volt. hanem csak valami kofa? — Kérem. az ilyesmit nem tün­teti fel a szállító- levél. — Várion csak... Lehet, hogy nem is a rendes piaci időben történt az adás-vétel, hanem a világpiaci zár­óra után. amikor a standok között már söpröoettek. — Ezt nem hi­szem, kedves ve­vő a világpiacon rend van. záróm után lehetetlen árusítani. De mi­ért nem tételezi föl. hogy az az ős­termelő. vagy az a kofa szabályoson, a standon árusította ezt a citromot? — Mert ez nem éri meg a hely- pénzt. H. J.-Állampolgárokat védő garanciák •• Ünnepélyesen fogadták a gyakorlatról hazatérő katonákat Máthé László A világ legerősebb mikroszkópj a

Next

/
Thumbnails
Contents