Szolnok Megyei Néplap, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-28 / 74. szám
kijelölt terület Tiszafüred és Kunazentmárton községekkel. 3. A vizsgálat után el kell kezdeni távlati fejlesztési elgondolások és a negyedik ötéves terv irányelveinek kidolgozását. A területfejlesztés tervszerűsége Szolnok megye * harmadik ötéves terv első két évében a megfogalmazott célkitűzések szerint fejlődött. Az Ipar és a mezőgazdaság termelőerőinek az oiszágosnál nagyobb ütemű növekedésével együtt iár a lakosság élet- és munkakörülményeinek javulása. Másrészt az egészségügyi és szociális vonatkozásban az országos átlaghoz viszonyítva az aránytalanságok nem mélyültek tovább. A harmadik ötéves terv első két évében a fejlesztési' feladatok kimunkálásának és megoldásának új vonásai is vannak. Figyelemre méltók a szemléletben bekövetkezett változások Is. Elterjedt az a felfogás, hogy a megyében az ipar és n mezőgazdaság együttes, arányos fejlődését kell biztosítani. Előtérbe került a megye közlekedése, az áru- és személyszállítás fejlesztése. Ez korábban nem szerepelt megfelelő helyen a megye gazdaságának fejlesztésében. Figyelmet érdemel a helyi szervek önálló kezdeményezése, s ez eltér a korábbi ..mindent felülről várás’! gyakorlatától. Kedvező jelenség, hogy a párt ég tanácsszervek. a gazdaság területén dolgozó kommunisták nagyobb figyelmet fordítanak a belső tartalékok feltárására, a termelés, a gazdálkodás minőségi mutatóinak — export, termelékenység, termékfejlesztés, gazdaságosság. jövedelmezőség —alakulására. Nagy szerepe van a gazdasági mechanizmus reformjában bevezetett változások előkészítésének, amely már 1966—67-ben éreztette hatását. Felélénkült a gazdasági tevékenység, aktívabbak az állami és gazdasági vezetők. A szemléletben bekövetkezett változások közölt legértékesebb, hogy a megye közvéleménye tárgvi- lagosabban ítéli meg az Ipar. mezőgazdaság, az áruellátás helyzetét. A közvélemény támogatását a megye fejlesztésében azonban nem megfelelően használjuk fel. A társadalmi, gazdasági életben őszintén és komolyan Igényeljük a lakosság javaslatait, kezdeményezését és segítségét. A pozitív változások még nem éreztetik hatásukat a gazdaságfejlesztés minden területénAz Indokoltnál, a közgazdaságilag elfogadhatónál, s az eredeti programokban meghatározottnál bizonyos területeken lassúbb a fejlesztési célkitűzések megvalósítása. A gazdálkodó egységek bővítésére, az új létesítmények telepítésére vonatkozó döntések nem realizálódnak a határidőre. Még nem tudunk megfelelően élni a kedvező megyei feltételekkel. (Például az ipari vertikumok kialakításának lehetőségei, a mezőgazdasági üzemek gazdasági megszilárdulása és árutermelő képességének fejlődése alapján az élelmiszeripar fejlesztése, a feltárt gázkészletek tüzelés- technikai. valamint teeti- nológiai célokra való fel- használása. munkaerő tartalékok stb.) A terület fejlődését átfogóan jellemző kérdéseket vizsgálva a harmadik ötéves terv időszakában az alábbi változások, tendenciák figyelhetők meg; A megye népességének évtizedek óta tartó csökkenése mérséklődött. majd 1967-ben — az előzetes számok alapján — megállt. Végső fokon 1967-ben — ha minimális nagyságrenddel is — a természetes szaporodás meghaladta a vándorlási különbözeiét. A megye lakosságának alakulása Népesség Elve születések 6í)3<> Halálozások 5002 Egy éven aluli meghaltak 163 Természetes szaparod. 1031 Vándorlási különb. —3553 A fenti tendencia érvényesül a járások, városok népességének alakulásában Is. Figyelemre méltó viszont, hogy mindezek ellenére a kunszentmártoni járás lakossága 410. a tiszafüredi járásé 650, a törökszentmiklósié 600 fővel csökkent. A jászberényi járás népességének csökkenése — 900 — a legnagyobb. A városok közül erőteljesen növekszik Szolnok lakossága, és az utóbbi évben meghaladta a kétezret. A megyeszékhelyen a megye lakosságának 1880- ban 5.4 százaléka, 1900-ban 6,7 százaléka. 1941-ben 8,7 százaléka, 1949-ben 7,8 százaléka. 1960-ban 9.8 százaléka. napjainkban pedig 18,4 százaléka él. Az elkövetkező években a népesség alakulásánál fokozott mértékben kell számolnunk a „demográfiai hullámmal”, mely az 50-eg években született nagylétszámú korosztályok munkaképes korba lépésével fog Jelentkezni. Ennek jelei már megmutatkoznak az általános iskolából kikerülők számában, ami 1967-ben 600 fővel volt több. mint egy évvel korábban. A következő két évben ez a szám várhatóan 1400—1400-zal fog növekedni és 1970-ben fogta elérni a csúcsot, amikor Is további 900-zul lesz magasabb az általános iskolát végzők száma. A megyében foglalkoztatottak száma — a mezőgazdaság kivételével — a terv1S65 1966 445 500 442 563 6398 4543 161 1856-2602 1987 441 758 6.371 4719 172 1963 —1501 1968 442 220 Időszak két évében jelentősen növekedett, és elérte a* 58 900-at. Ez 5700-zal magasabb, mint 1965-ben volt. a 10,7 százalékos növekedéssel elértük, hogy a tízezer lakosra jutó ipaii foglalkoztatottak száma 849-ről 925-re emelkedett. (A harmadik ötéves tervidőszak célkitűzése ezer fő.) A foglalkoztatottak száma a megye szocialista Iparában 11.8 százalékkal, ez építőiparban 10,8 százalékkal, a tanácsi és szövetkezeti kereskedelemben 6—7 százalékkal, mig a közlekedésben 2,5 százalékkal növekedett. A foglalkoztatottság növekedésének feltételei bizonyos mértékig adottak, ugyanis a vállalatok által bejelentett munkahelyek száma 21 százalékkal növekedett és elérte a 26 ezer munkahelyet. Ezzel szemben a kiközvetítésre jelentkezettek száma 12 százalékkal csökkent. A jelentkezettek számán belül a női munkaerőnél — 20 százalék. míg a férfiaknál 12.2 százalék a csökkenés mértéke. A kiközvetítésre jelentkezett 19 792 főből csupán 60 százalék vállalt munkát. Örvendetes, hogy női munkavállalók, illetve a munkába helvezettek száma 20 százalékkal növekedett. A 19 792 fő kiközvetítésre jelentkezett közül 15 989 személy vállalt munkát. Ez megmutatta, hogy a fog- la’koztatottság növelésének feltételei „csak bizonvos mértékig biztosítottak”. Ugvnnis. kiközvetítésre jelentkezeti — a 26 ezer munkahelyből — nem találta meg mindenki a számára megfelelőt. A munkát keresők számának csökkenése nem hosszantartó tendencia, sőt újabb növekedésre számíthatunk a következő forrásokból; 1. Az 1967—70-es években mintegy 52 000 fiatal lép ki az alap- és középfokú iskolákból, ami közel tízezerrel több mint a megelőző négy évben. E létAtadás előtt a Tiszamenti Vegyiművek szolnoki porfestékgyára fejlődött a fogászati ellátás. Az elmúlt két év alatt 25 új fogorvos kezdte meg tevékenységét. A terv szerint a harmadik ötéves terv végére a fogászati ellátás kiépítése befejeződik, minden két általános orvosi körzetre egy fogorvosi körzet fog jutni. A tbc gondozóintézeti hálózat kiépítése befejeződött. A szakmai munka minőségi javítása és a lakosság évenkénti teljes szűrése képezte itt a központi feladatot. 1965-höz viszonyítva az ú! megbetegedések száma 117-tel. míg a nyilvántartott betegek száma 1034- gyel csökkent. Befejezés előtt áll a tiszafüredi szakrendelő építése. Előkészületi stádiumban van a mezőtúri, jászberényi rendelőintézet építése. A kórházi fekvőbeteg ellátás az utóbbi két év alatt — ágylétszámot tekintve — jelentősen nőtt, (1965-ben 1939. 1967-ben 2256 ágy volt). 1968 első felében a karcagi új kórház működésbe lépésével az ágyak száma 218-cal emelkedett. Az emelkedés ellenére a tízezer lakosra jutó kórházi ágyak száma mindösz- sze héttel növekedett. A bölcsődei hálózat öt létesítménnyel bővült, a helyek száma pedig ösz- szesen kétszázzal. A növekedés ellenére súlyos a helyzet Szolnok, Karcag és Jászberény városokban. Kisújszállás szülőotthona 1967-ben hat ággyal fejlődött. A szapárfalui csecsemőotthon nővérszállása tizenkét férőhellyel 1967-ben megkezdte működését. 1966-ban Mezőtúr. Júsz- iladány, Tiszaföldvár, Öcsöd községekben, 19 i7. évben Abádszalókon, Kuu- szentmártonban, Kunhegyesen és Törökszentmikló- son nyílt öregek napközi otthona. A tervezett egészségügyi beruházásoknak csak egy része valósult meg. Áthúzódott 1968-ra a tiszafüredi 10 munkahelyes orvosi rendelő átadása. Módosították a jászberényi orvosi rendelő, gyógyszertár, a mezőtúri orvosi rendelő beruházását. A megoldandó feladatokból továbbra is nagy figyelmet kell fordítani: Az elkövetkezendő években az ipar, a mezőgazdaság és az egyéb ágazatokban a fő figyelmet a termelési lehetőségek kihasználására, a munkatermelékenység növelésére, a megrendelések kielégítésére, a jövedelmező gazdálkodásra kell fordítani. Továbbra is, mint eddig a termelés növekedése. a munka hatékonysága biztosítja az élet- színvonal rendszeres emelését, beruházási, fejlesztési célkitűzéseink megvalósítását. A termelés színvonalának növelése, a munka hatékonyságának fokozása nélkül elképzelhetetlen minden további előrehaladás. A lakosság foglalkoztatásának javítása A fejlődés ellenére a megyében továbbra is gondot jelent a lakosság egy részének foglalkoztatottsága. Ez a gond az elkövetkező években sem csökken. Az 1967—70-es években csaknem tízezerrel több fiatal hagyja el az alsó- és középfokú iskolákat, mint a megelőző négy évben. A munkaképes korú nők 49 százaléka még ma is eltartott. A foglalkoztatottság javítása érdekében továbbra is nagy figyelmet kell fordítani: — A meglévő vállalatok és kisipari szövetkezetek _ fejlesztésére. Erre a vállalatoknak, a kisipari szövetkezeteknek a fejlesztési alapok birtokában az új hitelfeltételek között megvan minden lehetőségük. — Cjabb foglalkoztatottságot lehetne elérni úgy is, ha a megyében lévő vállalatok, kisipari szövetkezetek a kialakultnál nagyobb figyelmet fordítanának az egymás közötti kooperációra, ha bizonyos alkatrészek és termékek gyártását — melyet eddig a megyén kívül készítettek, amennyiben a feltétele megvan — a megyében végeztetnék el. Benépesült a karcagi kórház — A foglalkoztatottság javítása szempontjából jelentős tartalékot jelent az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek segéd- és melléküzemágainak fejlesztése is. 1967-ben a naegye termelőszövetkezetei közül 41-ben végeztek a lakosság számára valamilyen formájú vasipari szolgáltatást. Húsz termelőszövetkezet foglalkozott homokkitermeléssel, 9 termelőszövetkezet pedig vályog és tégla előállításával, égetésével, 7 seprűkötéssel, 3 termelőszövetkezet száraztészta-készítéssel. paradicsom é3 paprika előfeldol- gozással, 9 termelőszövetkezetben savanyítottak, 101 végzett vámdarálást, 70 termelőszövetkezetben dolgoztak fel tejet, 32 termelőszövetkezetben van bognár, 35-ben kovács, 9-ben asztalosműhely, 11 termelő- szövetkezet foglalkozik építőipari tevékenységgel. A megye termelőszövetkezeteiben még mindig elmaradott az ipari tevékenység. Az elmaradottságot mutatja, hogy az ország termelőszövetkezetei közül az ipari tevékenységből származó árbevételi A jászapáti gimnázium kollégiumának étkezdéje
