Szolnok Megyei Néplap, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-23 / 70. szám

1968. március 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Gorkij autógyár elkészítette az új Volga személygépkocsi első szériáját. A hatszemélyes, modern karosszériáid autónak 100 lóerős a motorja, óránként 145 kilométeres a maximális sebessége. Fogyasztása i00 km-en 10—13 liter benzin. A motor 250 000 kilométert fut generáljavítás nélkül Gazdaság? jegyzet Négy évből száz munkanap 1965 elején Kisújszállá­son megkezdték a tejfel- dolgozó üzem átépítését. Ez a munka a következő év tavaszáig tartott. Akkor nyáron körülbelül hatvan napot üzemelt és mintegy három vagonnyi sajthoz dolgozott fel alapanyagot. Ezzel az évi munkát be is fejezte. A tavalyi statisztika sem jobb Egész évben mind­össze negyven napot üze­melt- s két vagonnyi saj­tot termelt az 5 millió fo­rintot érő gépi felszerelésű üzem. Az őszi mezőgazda- sági' kiállításon a tejipari tröszt megvett egy adago­lógépet is, ami fél millió fórint értékű lehet. Akkor oda szállították, azóta is ott pihen, kihasználatla­nul. A változatosság ked­véért a héten ismét meg­kezdték — az átépítést. A tervek szerint juhtej feldolgozó üzemmé ala­kítják át, noha statisztikai adatok szerint a környező városokban és községekben lévő, tejelő juhállomány 60 százaléka lehet annak, amennyivel egy ilyen fel­szerelésű üzemet ki lehet használni. A debreceni tejipari vál­lalat illetékesei figyelmen kívül hagyják a kisújszál­lási tanács vezetőinek azt a kérését, hogy az üzemet próbálják állandóan mű­ködtetni. Ä juhtej feldolgozás ugyanis az évnek csak né­hány hónapjában köti le az üzemet. Ugyanakkor a Kisújszálláson fejt tehén­tejet mindennap Karcagra szállítják. Ott kezelik és aztán ismét Kisújszálláson át viszik Budapestre. Ez azt jelenti, hogy naponta 5—5,5 ezer liter tej feles­legesen kocsikázik mint­egy 40 kilométert, mire a fővárosba ér. Ez a szállítá­si költség hosszabb távon minden bizonnyal fedezné azt a kiadást, amivel a Kisújszálláson történő tar­tósítását meg lehetne ol­dani. A kisújszállásiak joggal szorgalmazzák- hogy a szép tejüzemet a lehető­ségekhez mérten maximá­lisan használják ki. Ez nemcsak az ő érdekük. — Tejben-vajban még nem fürdünk. Értelmes javasla­tukat tanácsos lenne tehát meghallgatni; <— borsi — A leqréqibb Magyar gyiintölcsöskerl Maradványai Ősi gvümöl esőseinknek évszázadok óta csak írott emlékeit őrizték a levéltá­rak. Megjelennek a régi gyümölcsösök, virágok ro­mánkori kőfaragványain- kon, gótikus táblaképein­ken is. A kertművelésnek azonban — néhány szer­számfajta kivételével — legfeljebb pár gyümölcs­mag maradt régészeti hír­mondójául. Nemrégiben Szobtól nyu­gatra, a felső-dunai He- lembairszigeten Méri Ist­ván é« Trogmayer Ottó ré­gészeink ráakadtak a leg­régibb magyar gyümöl­csös régészeti maradvá­nyaira is. Munkájuk so­rán a Helembai-szigeten — amely a határon fekszik. s afajta Senki-földje — fel­színre hozták annak az 1220—1230 körül épült ér­seki nyaralónak maradvá- nyait, amelynek építője még a tatárjárás előtt a lüttichi eredetű Robert ér­sek volt. Feltárták itt — egy őskori halásztelep ma­radványain kívül — egy románkori kápolna alapía- lait is, körülötte száznál is több jeltelen Árpád-kori sírral. (Valószínűleg azok a helembai halászok nyugod­nak itt, akik közül har­minchármat 1138-ban Vak Béla király dömösi alapító- levele sorol fel, s rendel a hajdani dömösi monostor szolgálatára!) Az ásatás legnagyobb ér­dekessége azonban az volt, hogy a régészek ráakadtak annak a 750 év előtti al­máskertnek maradványai­ra is. amelyről eddig csak oklevelekből tudtak. A szi­geten — egymástól két és fél méteres távolságban — a hajdani almáskert fái­nak földalatti rönkjei és elszenesedett gyökerei ta­núskodnak arról, hogy itt már tervszerűen, köztesek­kel ültetett Szabályos gyü­mölcsöskert volt. 1234-ben II. Endre király oklevele említi ezt az almáskertet; a dunai hajósok ugyanis az érsek almáit leszüretel­ték. A Helembai-sziget al­máskert maradványa mind a hazai, mind az európai gyümölcskertészetnek egyik jelentős művelődéstörténeti emléke. z. 1. Vagy mindent vagy semm... A monopolhelyzettel nem szabad visszaélni A mezőgazdasági termé­kek termelését és értékesí­tését a legtöbbször szerző­dések szabáyozzák, mely két egyenjogú partner önkéntes megállapodása alapján jön létre. A ter­melő maga dönti el, kü­lönböző cikkekből mennyit termeljen, s azt kinek ad­ja el. A termetető üzem, vagy a felvásárló vállalat, szövetkezet is önállóan vá­laszthatja meg partnereit. A termelési értékesítési szerződés mindkét fél szá­mára biztonságot nyújt. A megállapodás pontjait köl­csönösen be kell tartani. Er­re nemcsak a jogi szank­ciók, hanem a szocialista együttműködés Íratlan sza­bályai is ösztönöznek. A termék forgalmazás szabadsága tehát a felek — eladó, ve­vő — egyenjogúsága alap­ján érvényesülhet. Senki­nek nincs joga diktálni, egyoldalú feltételeket szab­ni. Pedig az utóbbi hetek­ben, hónapokban többször hallottunk ilyen esetekről. Ismert, hogy a jászfény- szarui termelőszövetkezetek sok száz holdon termel­nek zöldségféléket. Termé­keiket évek óta a Hatvani Konzervgyárnál értékesítik. Eddig nem is volt baj az egyezséggel. Az idei szer­ződés megkötésekor azon­ban a gyár illetékes veze­tő munkatársai egyoldalú feltételeket diktáltak. Nyíl­tan megmondták: ha a tsz nem fogadja el azokat, megtagadják a termelési szerződés megkötését. A tsz-eknek meg kellett ha- jolniok a gyáriak monopol helyzete előtt. Vajon kikötheti-e magá­nak valamely kereskedel­mi, felvásárló vállalat, hogy csak vele legyen üz­leti kapcsolata a másik fél­nek? Nyilvánvalóan nem. Ez ellentmond a kölcsönös­ség, az egyenjogúság elvé­nek. A Szolnok megyei MÉK vállalat esetenként mégis ezt csinálja. Adott cikkekből bizonyos mennyi­ségre szerződik. Ha a fél annál többet akar szállí­tani — mert több termett — nem vállal garanciát az átvételre. Ugyanakkor azt is kiköti, hogy másnak sem adhatják el a fölösleget. A tiszafüredi fmsz, a Hun- garofruct-nak adja el a gazdaságok export minősé­gű zöldség- és gyümölcs- termékeit. A többi cikkre a MÉK-kel akart leszer­ződni az fmsz. Ám a vál­lalat vezetői elutasították, mondván: „vagy mindenre, vagy semmire sem.” A Baromfiipari Országos Vállalat törökszentmiklósi gyáregységével számos ál­lami és közös gazdaság, to­vábbá fmsz van szerződé­ses viszonyban. Az eddigi gyakorlat szerint a gyár­egység szakemberei a helyszínen _ vették át a termelő, felvásárló szervtől a tojást, baromfit. A gyáregység illetékesei Ha kopogtat a patkány... Negyvenezer lakás magánerőből Pénteken a Belkereske­delmi Minisztériumban Szilvási Sándor osztályve­zető sajtótájékoztatón is­mertette a kislakásépítke­zésekhez szükséges anyag- ellátás helyzetét, s az épí­tőanyag-kereskedelem új szolgáltatásait. Elmondotta egyebek kö­zött, hogy tavaly 37 ezer elkészült és mintegy 15 ezer épülő családi házhoz adott anyagot a kereskede­lem. Az idén a számítások szerint 40 000—41 000 ma­gánerőből építendő házhoz gondoskodnak építőanyag­ról. s mintegy 4,6—4,7 mil­liárd forintos forgalomra készültek fel. Figyelem! A pin­cében patkánymérget helyeztünk el. Fel­hívjuk a szülők fi­gyelmét, hogy gyer­mekeiket ne enged­jék le a pincébe!” Ez a felirat a Jászbe­rény. Lehel vezér tér 1. szám alatti impozáns lakó­épület pinceajtaján fogad­ja a lépcsőházba lépőket. Jó az elővigyázatosság de azt hiszem, ez a figyelmez­tetés teljesen felesleges. Romhányi Rudolf szerint is. — Nem a gyerekek, de a felnőttek sem nagyon me­részkednek már le a pin­cébe. A múltkorában gya­nútlanul mentem a szenes­kannával. egyszercsak zsupsz... Még most is meg­borzongok, ha rágondolok. Hatalmas állat volt. majd­nem fellökött. Ugyancsak ő mesélte el, hogy egyik lakótársát ho­gyan tartotta szemmel az egyik utálatos jószág. Szin­tén tüzelőért ment le, a patkány azonban a pince­rekeszének az ajtaja felett ült. Nem volt hajlandó on­nan elmozdulni. Nyugod­tan végignézte, amíg az ember megrakta a vödrö­ket. bezárta az ajtót és eltávozott. A Tündébe bújt Szalai Szabolcsnak érde­kesebb kalandja volt a patkánnyal. Égő gyertyával megriasztotta, mire az a jól burkolt Tünde robogó­ban keresett menedéket. De pechjére beszorult a váz és a lemezburkolat kö­zé. Szét kellett szerelni a járművet, hogy kiűzhesse a dögöt önként vállalt börtö­néből. Ez az eset már nem a Lehel vezér tér 1. számú ház, hanem a mellette le­vő Nádor út 1. alatti épü­let pincéjében történj Sajnos a két — mond­hatni új — épületben nem ú.ikelejű dolog a patkány, amely rettegésben tart gyemeket, felnőttet egy­aránt. Lakógyűléseknek már körülbelül egy éve iz­galmas témája ez. Az egvik összejövetelen részt vett a városgazdálkodási vállalat­tól Sass elvtárs. akinek s Nádor út 1. alatti lakók el­mondották, hogy még a patkányoknál is van veszé­lyesebb dolog: a beomlott szennyvízcsatorna. Áz elsőszámú veszély: süllyedés Az említett lakóház köz­vetlen közelében húzódik a szennyvízcsatorna, mely a Csinosába torkollik. Az építkezéskor megrongálták a csatorna boltozatát és a patkányok onnan jutnak a pincékbe. De mint a lakók is mondták a gusztustalan és betegségeket terjesztő állatok csak másodrendűek. Az elsőszámú veszélyt a? okozza, hogy esőzések al­kalmával a víz a beomlott szennyvízcsatornába mossa az épület alól a földet. A Nádor út 1. szám alatt az épületet körbefogó be­ton gvalogjáró végig meg­süllyedt, beomlott. Ezt a figyelmeztető jelet még­sem szabadna azzal elin­tézni. — mint Sass elvtárs a lakógyűlésen tette —. hogy nagy pénz a csatornát kiásni és megjavítani. A patkányinvázió sem kellemes az említett két, többemeletes épület lakói­nak. Különösen akkor nem. amikor az elszaporodott és elszemtelenedett férgek már az első emeleti ajtók előtt kopogtatnak. (Állítólag a patkányirtó szerektől re­mek húsban vannak az állatok, mindig feljebb me­részkednek.) De az egyre mélyebbre süllyedő gyalog­járó komolyabb veszélyt rejteget. Talán nem vol­na hiábavaló dolog, feles­legesen kidobott pénz. amit a szennyvízcsatorna megjavítására fordítana Jászberény városa. — bognár — most akciót indítottak, hogy a saját telepükön ve­szik át és minőségileg az árut. Kijelentették, hogy a gyár kifizeti a termelő, felvásárló szerv átadójának költségeit is. Álláspontjuk mégis furcsa, mert kény­szerhelyzetbe hozhatják partnereiket. Ha nem tud­nak megegyezni a minő­ségben, vajon hova vigye az eladó a tojását, barom­fiját? A felesleges szállítás­sal romlik az áru minő­sége és növekszik a ter­melés költsége. Igen, de a vállalat monopol helyzetet élvez... Keresett exportcikkünk a libamáj. Szolnok megyében évente mintegy 200 ezer hízott libát szállítanak az fmsz-ek ,a BOB törökszent­miklósi gyártelepére. En­nek egynegyede az úgyne­vezett májliba. A termelők hivatalosan libánként tíz kiló kukoricával többet kapnak. Ha a máj súlya eléri vagy meghaladja a 25 dekát, kilogrammjáért 50—200 forint prémium is megilleti a termelőt. Az érdekek azonban üt­köznek. A máj nagyságát csak a felbontás után lehet megállapítani. De hogyan lehet eldönteni: vajon kié volt a nagy májú liba, ha azt Törökszentmiklóson koppasztották és Kecske­méten bontották. Ilyen is előfordult a gyáregységnél. A termelők ellenőrzése te­hát nehézkessé válik, ami bizalmatlanságot szül. Az' utóbbi időben sok vita volt a tojások minő­sítésével is. A szabvány­rendelet szerint át kell venni a tojást, ha annak esak egyharmada szeny- nyezett. Ügy látszik sok a tojás, mert a vállalat át­vevői akkor is visszauta­sították, ha azon csak pettyek voltak. Kétségtelen, a fogyasztók igénye nö­vekszik, tiszta héjú tojást akarnak vásárolni. De azt is látni kell, hogy a tojás 70—75 százalékát még a háztáji — rosszabb körül­mények között tartott tyú­koktól — gazdaságok ad­ják. Több példát lehetne meg­említeni egyéb vállalatok­nál is. Monopol helyzetet élveznek a nyersbőr fel­vásárlók (MÉH) és a mé­zet exportálók is. A termelési, értékesítési szerződés kétoldalú jogot és kötelezettséget jelent a2 eladókra, átvevőkre. A mo­nopol helyzet tehát sentrit sem jogosít fel arra, hogy feltételeket diktáljon vagy jogtalan előnyöket szerez­zen. Ez ellentmond az egyenlőség elvének és a szocialista kereskedelmi szokásoknak. Máthé László Szombaton próbaüzem a lemezöntőn Mint már arról tájékoz­tattuk is olvasóinkat, a szolnoki nyomdában — ahol a Néplapot is előállít­ják — tavaly decemberben egy, az eddiginél nagyobb kapacitású rotációs gép be­szerelését kezdték meg. A szerelés most már a befe­jezéshez közeledik. Mészá­ros Sándortól, a nyomda igazgatójától kértünk tá­jékoztatást arról; mikor készülhet itthon a Szolnok megyei Néplap, amelyet a szerelési időszakiján Buda­pesten nyomtak? Az igazgató tájékoztatá­sa szerint a szerelések a tervezettnek megfelelően haladnak. A 32 oldalt nyo­mó körforgógép egyik nyo­móműve — amely 16 olda­las lap előállítására alkal­mas — készen van. Egye­lőre arra vár. hogy segéd­gépe. az automata lemez­öntő átessen a próbaüze­melésen; A szerelése most már ennek is befejeződött, s e héten csütörtökön meg­kezdték a próbaüzemelésre való előkészítést. Amint a felfűtést befejezik, és a samottozás kiszárad, meg­kezdik a próbaöntést. Er­re előreláthatólag ma ke- -rül sor. Amennyiben tehát a próbaöntés sikerül- április 1-én — sőt ha lehet né­hány nappal előbb is — megindulhat a rendes gyártás és a mintegy négy hónapos szünet után újból Szolnokon nyomtatják a Szolnok megyei Néplapot.

Next

/
Thumbnails
Contents