Szolnok Megyei Néplap, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-23 / 70. szám
1968. március 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Gorkij autógyár elkészítette az új Volga személygépkocsi első szériáját. A hatszemélyes, modern karosszériáid autónak 100 lóerős a motorja, óránként 145 kilométeres a maximális sebessége. Fogyasztása i00 km-en 10—13 liter benzin. A motor 250 000 kilométert fut generáljavítás nélkül Gazdaság? jegyzet Négy évből száz munkanap 1965 elején Kisújszálláson megkezdték a tejfel- dolgozó üzem átépítését. Ez a munka a következő év tavaszáig tartott. Akkor nyáron körülbelül hatvan napot üzemelt és mintegy három vagonnyi sajthoz dolgozott fel alapanyagot. Ezzel az évi munkát be is fejezte. A tavalyi statisztika sem jobb Egész évben mindössze negyven napot üzemelt- s két vagonnyi sajtot termelt az 5 millió forintot érő gépi felszerelésű üzem. Az őszi mezőgazda- sági' kiállításon a tejipari tröszt megvett egy adagológépet is, ami fél millió fórint értékű lehet. Akkor oda szállították, azóta is ott pihen, kihasználatlanul. A változatosság kedvéért a héten ismét megkezdték — az átépítést. A tervek szerint juhtej feldolgozó üzemmé alakítják át, noha statisztikai adatok szerint a környező városokban és községekben lévő, tejelő juhállomány 60 százaléka lehet annak, amennyivel egy ilyen felszerelésű üzemet ki lehet használni. A debreceni tejipari vállalat illetékesei figyelmen kívül hagyják a kisújszállási tanács vezetőinek azt a kérését, hogy az üzemet próbálják állandóan működtetni. Ä juhtej feldolgozás ugyanis az évnek csak néhány hónapjában köti le az üzemet. Ugyanakkor a Kisújszálláson fejt tehéntejet mindennap Karcagra szállítják. Ott kezelik és aztán ismét Kisújszálláson át viszik Budapestre. Ez azt jelenti, hogy naponta 5—5,5 ezer liter tej feleslegesen kocsikázik mintegy 40 kilométert, mire a fővárosba ér. Ez a szállítási költség hosszabb távon minden bizonnyal fedezné azt a kiadást, amivel a Kisújszálláson történő tartósítását meg lehetne oldani. A kisújszállásiak joggal szorgalmazzák- hogy a szép tejüzemet a lehetőségekhez mérten maximálisan használják ki. Ez nemcsak az ő érdekük. — Tejben-vajban még nem fürdünk. Értelmes javaslatukat tanácsos lenne tehát meghallgatni; <— borsi — A leqréqibb Magyar gyiintölcsöskerl Maradványai Ősi gvümöl esőseinknek évszázadok óta csak írott emlékeit őrizték a levéltárak. Megjelennek a régi gyümölcsösök, virágok románkori kőfaragványain- kon, gótikus táblaképeinken is. A kertművelésnek azonban — néhány szerszámfajta kivételével — legfeljebb pár gyümölcsmag maradt régészeti hírmondójául. Nemrégiben Szobtól nyugatra, a felső-dunai He- lembairszigeten Méri István é« Trogmayer Ottó régészeink ráakadtak a legrégibb magyar gyümölcsös régészeti maradványaira is. Munkájuk során a Helembai-szigeten — amely a határon fekszik. s afajta Senki-földje — felszínre hozták annak az 1220—1230 körül épült érseki nyaralónak maradvá- nyait, amelynek építője még a tatárjárás előtt a lüttichi eredetű Robert érsek volt. Feltárták itt — egy őskori halásztelep maradványain kívül — egy románkori kápolna alapía- lait is, körülötte száznál is több jeltelen Árpád-kori sírral. (Valószínűleg azok a helembai halászok nyugodnak itt, akik közül harminchármat 1138-ban Vak Béla király dömösi alapító- levele sorol fel, s rendel a hajdani dömösi monostor szolgálatára!) Az ásatás legnagyobb érdekessége azonban az volt, hogy a régészek ráakadtak annak a 750 év előtti almáskertnek maradványaira is. amelyről eddig csak oklevelekből tudtak. A szigeten — egymástól két és fél méteres távolságban — a hajdani almáskert fáinak földalatti rönkjei és elszenesedett gyökerei tanúskodnak arról, hogy itt már tervszerűen, köztesekkel ültetett Szabályos gyümölcsöskert volt. 1234-ben II. Endre király oklevele említi ezt az almáskertet; a dunai hajósok ugyanis az érsek almáit leszüretelték. A Helembai-sziget almáskert maradványa mind a hazai, mind az európai gyümölcskertészetnek egyik jelentős művelődéstörténeti emléke. z. 1. Vagy mindent vagy semm... A monopolhelyzettel nem szabad visszaélni A mezőgazdasági termékek termelését és értékesítését a legtöbbször szerződések szabáyozzák, mely két egyenjogú partner önkéntes megállapodása alapján jön létre. A termelő maga dönti el, különböző cikkekből mennyit termeljen, s azt kinek adja el. A termetető üzem, vagy a felvásárló vállalat, szövetkezet is önállóan választhatja meg partnereit. A termelési értékesítési szerződés mindkét fél számára biztonságot nyújt. A megállapodás pontjait kölcsönösen be kell tartani. Erre nemcsak a jogi szankciók, hanem a szocialista együttműködés Íratlan szabályai is ösztönöznek. A termék forgalmazás szabadsága tehát a felek — eladó, vevő — egyenjogúsága alapján érvényesülhet. Senkinek nincs joga diktálni, egyoldalú feltételeket szabni. Pedig az utóbbi hetekben, hónapokban többször hallottunk ilyen esetekről. Ismert, hogy a jászfény- szarui termelőszövetkezetek sok száz holdon termelnek zöldségféléket. Termékeiket évek óta a Hatvani Konzervgyárnál értékesítik. Eddig nem is volt baj az egyezséggel. Az idei szerződés megkötésekor azonban a gyár illetékes vezető munkatársai egyoldalú feltételeket diktáltak. Nyíltan megmondták: ha a tsz nem fogadja el azokat, megtagadják a termelési szerződés megkötését. A tsz-eknek meg kellett ha- jolniok a gyáriak monopol helyzete előtt. Vajon kikötheti-e magának valamely kereskedelmi, felvásárló vállalat, hogy csak vele legyen üzleti kapcsolata a másik félnek? Nyilvánvalóan nem. Ez ellentmond a kölcsönösség, az egyenjogúság elvének. A Szolnok megyei MÉK vállalat esetenként mégis ezt csinálja. Adott cikkekből bizonyos mennyiségre szerződik. Ha a fél annál többet akar szállítani — mert több termett — nem vállal garanciát az átvételre. Ugyanakkor azt is kiköti, hogy másnak sem adhatják el a fölösleget. A tiszafüredi fmsz, a Hun- garofruct-nak adja el a gazdaságok export minőségű zöldség- és gyümölcs- termékeit. A többi cikkre a MÉK-kel akart leszerződni az fmsz. Ám a vállalat vezetői elutasították, mondván: „vagy mindenre, vagy semmire sem.” A Baromfiipari Országos Vállalat törökszentmiklósi gyáregységével számos állami és közös gazdaság, továbbá fmsz van szerződéses viszonyban. Az eddigi gyakorlat szerint a gyáregység szakemberei a helyszínen _ vették át a termelő, felvásárló szervtől a tojást, baromfit. A gyáregység illetékesei Ha kopogtat a patkány... Negyvenezer lakás magánerőből Pénteken a Belkereskedelmi Minisztériumban Szilvási Sándor osztályvezető sajtótájékoztatón ismertette a kislakásépítkezésekhez szükséges anyag- ellátás helyzetét, s az építőanyag-kereskedelem új szolgáltatásait. Elmondotta egyebek között, hogy tavaly 37 ezer elkészült és mintegy 15 ezer épülő családi házhoz adott anyagot a kereskedelem. Az idén a számítások szerint 40 000—41 000 magánerőből építendő házhoz gondoskodnak építőanyagról. s mintegy 4,6—4,7 milliárd forintos forgalomra készültek fel. Figyelem! A pincében patkánymérget helyeztünk el. Felhívjuk a szülők figyelmét, hogy gyermekeiket ne engedjék le a pincébe!” Ez a felirat a Jászberény. Lehel vezér tér 1. szám alatti impozáns lakóépület pinceajtaján fogadja a lépcsőházba lépőket. Jó az elővigyázatosság de azt hiszem, ez a figyelmeztetés teljesen felesleges. Romhányi Rudolf szerint is. — Nem a gyerekek, de a felnőttek sem nagyon merészkednek már le a pincébe. A múltkorában gyanútlanul mentem a szeneskannával. egyszercsak zsupsz... Még most is megborzongok, ha rágondolok. Hatalmas állat volt. majdnem fellökött. Ugyancsak ő mesélte el, hogy egyik lakótársát hogyan tartotta szemmel az egyik utálatos jószág. Szintén tüzelőért ment le, a patkány azonban a pincerekeszének az ajtaja felett ült. Nem volt hajlandó onnan elmozdulni. Nyugodtan végignézte, amíg az ember megrakta a vödröket. bezárta az ajtót és eltávozott. A Tündébe bújt Szalai Szabolcsnak érdekesebb kalandja volt a patkánnyal. Égő gyertyával megriasztotta, mire az a jól burkolt Tünde robogóban keresett menedéket. De pechjére beszorult a váz és a lemezburkolat közé. Szét kellett szerelni a járművet, hogy kiűzhesse a dögöt önként vállalt börtönéből. Ez az eset már nem a Lehel vezér tér 1. számú ház, hanem a mellette levő Nádor út 1. alatti épület pincéjében történj Sajnos a két — mondhatni új — épületben nem ú.ikelejű dolog a patkány, amely rettegésben tart gyemeket, felnőttet egyaránt. Lakógyűléseknek már körülbelül egy éve izgalmas témája ez. Az egvik összejövetelen részt vett a városgazdálkodási vállalattól Sass elvtárs. akinek s Nádor út 1. alatti lakók elmondották, hogy még a patkányoknál is van veszélyesebb dolog: a beomlott szennyvízcsatorna. Áz elsőszámú veszély: süllyedés Az említett lakóház közvetlen közelében húzódik a szennyvízcsatorna, mely a Csinosába torkollik. Az építkezéskor megrongálták a csatorna boltozatát és a patkányok onnan jutnak a pincékbe. De mint a lakók is mondták a gusztustalan és betegségeket terjesztő állatok csak másodrendűek. Az elsőszámú veszélyt a? okozza, hogy esőzések alkalmával a víz a beomlott szennyvízcsatornába mossa az épület alól a földet. A Nádor út 1. szám alatt az épületet körbefogó beton gvalogjáró végig megsüllyedt, beomlott. Ezt a figyelmeztető jelet mégsem szabadna azzal elintézni. — mint Sass elvtárs a lakógyűlésen tette —. hogy nagy pénz a csatornát kiásni és megjavítani. A patkányinvázió sem kellemes az említett két, többemeletes épület lakóinak. Különösen akkor nem. amikor az elszaporodott és elszemtelenedett férgek már az első emeleti ajtók előtt kopogtatnak. (Állítólag a patkányirtó szerektől remek húsban vannak az állatok, mindig feljebb merészkednek.) De az egyre mélyebbre süllyedő gyalogjáró komolyabb veszélyt rejteget. Talán nem volna hiábavaló dolog, feleslegesen kidobott pénz. amit a szennyvízcsatorna megjavítására fordítana Jászberény városa. — bognár — most akciót indítottak, hogy a saját telepükön veszik át és minőségileg az árut. Kijelentették, hogy a gyár kifizeti a termelő, felvásárló szerv átadójának költségeit is. Álláspontjuk mégis furcsa, mert kényszerhelyzetbe hozhatják partnereiket. Ha nem tudnak megegyezni a minőségben, vajon hova vigye az eladó a tojását, baromfiját? A felesleges szállítással romlik az áru minősége és növekszik a termelés költsége. Igen, de a vállalat monopol helyzetet élvez... Keresett exportcikkünk a libamáj. Szolnok megyében évente mintegy 200 ezer hízott libát szállítanak az fmsz-ek ,a BOB törökszentmiklósi gyártelepére. Ennek egynegyede az úgynevezett májliba. A termelők hivatalosan libánként tíz kiló kukoricával többet kapnak. Ha a máj súlya eléri vagy meghaladja a 25 dekát, kilogrammjáért 50—200 forint prémium is megilleti a termelőt. Az érdekek azonban ütköznek. A máj nagyságát csak a felbontás után lehet megállapítani. De hogyan lehet eldönteni: vajon kié volt a nagy májú liba, ha azt Törökszentmiklóson koppasztották és Kecskeméten bontották. Ilyen is előfordult a gyáregységnél. A termelők ellenőrzése tehát nehézkessé válik, ami bizalmatlanságot szül. Az' utóbbi időben sok vita volt a tojások minősítésével is. A szabványrendelet szerint át kell venni a tojást, ha annak esak egyharmada szeny- nyezett. Ügy látszik sok a tojás, mert a vállalat átvevői akkor is visszautasították, ha azon csak pettyek voltak. Kétségtelen, a fogyasztók igénye növekszik, tiszta héjú tojást akarnak vásárolni. De azt is látni kell, hogy a tojás 70—75 százalékát még a háztáji — rosszabb körülmények között tartott tyúkoktól — gazdaságok adják. Több példát lehetne megemlíteni egyéb vállalatoknál is. Monopol helyzetet élveznek a nyersbőr felvásárlók (MÉH) és a mézet exportálók is. A termelési, értékesítési szerződés kétoldalú jogot és kötelezettséget jelent a2 eladókra, átvevőkre. A monopol helyzet tehát sentrit sem jogosít fel arra, hogy feltételeket diktáljon vagy jogtalan előnyöket szerezzen. Ez ellentmond az egyenlőség elvének és a szocialista kereskedelmi szokásoknak. Máthé László Szombaton próbaüzem a lemezöntőn Mint már arról tájékoztattuk is olvasóinkat, a szolnoki nyomdában — ahol a Néplapot is előállítják — tavaly decemberben egy, az eddiginél nagyobb kapacitású rotációs gép beszerelését kezdték meg. A szerelés most már a befejezéshez közeledik. Mészáros Sándortól, a nyomda igazgatójától kértünk tájékoztatást arról; mikor készülhet itthon a Szolnok megyei Néplap, amelyet a szerelési időszakiján Budapesten nyomtak? Az igazgató tájékoztatása szerint a szerelések a tervezettnek megfelelően haladnak. A 32 oldalt nyomó körforgógép egyik nyomóműve — amely 16 oldalas lap előállítására alkalmas — készen van. Egyelőre arra vár. hogy segédgépe. az automata lemezöntő átessen a próbaüzemelésen; A szerelése most már ennek is befejeződött, s e héten csütörtökön megkezdték a próbaüzemelésre való előkészítést. Amint a felfűtést befejezik, és a samottozás kiszárad, megkezdik a próbaöntést. Erre előreláthatólag ma ke- -rül sor. Amennyiben tehát a próbaöntés sikerül- április 1-én — sőt ha lehet néhány nappal előbb is — megindulhat a rendes gyártás és a mintegy négy hónapos szünet után újból Szolnokon nyomtatják a Szolnok megyei Néplapot.
