Szolnok Megyei Néplap, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-23 / 70. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEffHH | A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAHÜCS LAPJA WŰBsíÍB&SzBSk XIX. évfolyam, 70. szám. Ara: 70 fillér 1968. március 23., szombat. Szólásmondássá vált a régi gazdasági mechanizmusban: „Könnyű jól dolgozni, ha hagyják”. Elsősorban az önállóságukban, döntési szabadságukban erősen korlátozott vállalati vezetők hangoztatták ezt, s nem alaptalanul. A reform lebontotta a vállalati önállóság, az ésszerű és hatékony munka útját álló korlátokat, s a nyereségérdekeltség révén határozottan ösztönzi is az eredményes gazdálkodást. A megnövekedett önállóság petsze nem eredményezhet a vállalaton belül valamiféle anarchisztikus szabadságot, felelőtlen és öncélú önállóságot. Nem jelentheti, hogy a lovak közé dobják a gyeplőt és a beosztottakat magukra hagyják. Az önállósággal együtt a felelősség is megnövekedett. Megsokszorozódott például azoknak a döntéseknek a száma, amelyek helyi hatáskörbe kerültek. A vállalat egész tevékenységénél, így minden döntésnél szükséges érvényesíteni az egyszemélyi felelősség elvét Végső soron mindenért egy ember, az igazgató felel. Nem elég tehát „hagyni”, „engedélyezni” a jó munkát, gondoskodni kell megfelelő keretekről, feltételekről is. Ezért a vállalatoknál felülvizsgálták a belső szervezetet. újrarendezték a hatásköröket, s a különböző szintű vezetők közt általában ésszerű munka- megosztást alakítottak ki. A döntési jogkörök decentralizálásánál, a hatáskörök növelésénél, a vállalatokon belül is fontos szem előtt tartani a következőket: í. Mindig és mindenütt az a vezető döntsön, áld az adott kérdésben a legmegfelelőbb információkkal rendelkezik, és az intézkedésekért vállalni is tudja a felelősséget. 2. A döntések összehangolt rendszerét a hatáskörök pontos elhatárolása, írásbeli rögzítése biztosítja. 3. Minden vezető úgy határozza meg a beosztott vezetők és munkatársak hatáskörét, hogy valameny- nyi területnek egy felelőse és minden dolgozónak utasítási joggal felruházott felettese legyen. Ezeknek az alapelveknek a körvonalazása viszonylag egyszerű, következetes alkalmazása annál nehezebb. Egy vállalat munkájában szinte minden mindennel összefügg. Különösen problematikus az egyes feladatkörök érintkezési felületeinek elhatárolása. Azt még viszonylag könnyű eldönteni, milyen fő kérdések tartoznak, mondjuk a munkaügyi szervezet hatáskörébe és milyenek a termelési, a kereskedelmi, a fejlesztési, a műszaki ellenőrzési részlegek tevékenységi körébe. Azt is egyszerű kimondani, 'hogy két vállalati szerv vitájában mindig a felügyeletet gyakorló, s a vitatott területen utasítási jogsai felruházott vezető dönt. De hogyan lehet a hatáskörök felosztásánál a különböző szintű vállalati szervek és vezetők között olyan gondossággal eljárni, hogy szinte automatikusan megszűnjön a súrlódások, a taták forrása, a Bokori, menet közbeni beavatkozás-'ükségessege. Ma már nyilvánvaló, hogy a vállalati vezetők csak merőben más módszerekkel képesek az új, a megnövekedett feladatok ellátására. A módszerváltozásnak, a vezetői munka hatékonyság-növelésének alapjául, a korszerű vállalati szervezet, a hatáskörök ésszerű decentralizálása kell, hogy szolgáljon. A konkrét helyi adottságok (a feladat jellege, a rendelkezésre álló erők. eszközök, a vezetők felkészültsége és személyes képessége stb.) mindenkor befolyásolják, sőt esetenként meghatározzák a szervezeti kereteket. Célszerű azonban olyan megoldások kialakítására törekedni, hogy a vállalat vezetőinek minél kevesebb réázlet- és operatív kérdésben kelljen dönteni, s idejük, energiájuk nagy részét átfogó- távlati feladatok megoldására összpontosíthassák. Ha általános érvényű szervezeti sémát nem is vázolhatunk fel, néhány széles körben hasznosítható tapasztalattal szolgálhatunk. A napi operatív jellegű gondok főleg a termelő részlegekben jelentkeznek. A vállalati vezetők beavatkozása, döntése pedig olyan kérdésekben elkerülhetetlen, amelyek megoldása részben, vagy egészében más szervektől (kereskedelmi, gyártáselőkészítő. műszáki fejlesztő részlegektől) függ. Ezért célszerű lehet olyan ösz- szevont, nagyobb szervezeti egységek kialakítása, amelyek minimálisra csökkentik a napi vitákat, súrlódásokat, a felső vezetők operatív döntéseit. Így például több helyen egyetlen széleslátőkörű gazdasági szakember irányítása alá helyezték a kereskedelmi és a termelés irányító munkát. így ha nincs anyag, rajz, vagy szerszám a folyamatos munkához, nem kell az igazgató segítségét kérni, hiszen mindezen ügyekben van hol intézkedni. Ez a szervezet lehetőséget nyújt a egységes üzletpolitikai elgondolások következetes érvényesítésére. Hasonlóképpen célszerű a gyártmány- és gyártásfejlesztés- sel foglalkozó szervek komplex jellegét is erősíteni, úgy hogy lehetőség szerint egyértelművé váljék az érdekeltség és a felelősség. (Például az új gyártmány gondolatának megszületésétől a sorozat- gyártásig, a szükséges szerszámok. technológiai eljárások fejlesztésével, alkalmazásával együtt) Ha a gondosan megválasztott, az új feladatokhoz és a helyi lehetőségekhez alkalmazkodó szervezeti forma párosul a távlatokkal számoló káder- munkával, az anyagi érdekeltség elvének következetes alkalmazásával, olyan feltételek alakulhatnak ki, melyek az örömtelibb munkát, a jobb és eredményesebb gazdálkodást szolgálják, K. J. Minivizort, táska- és világvevő rádiót nyerhet Töltse ki és küldje vissza a Néplap kérdőívét Közvélemény-kutatást tartunk a Néplapról — mint ezt már hírül adtuk — s ezért március 24-i, vasárnapi lapszámunkhoz kérdőívet mellékelünk. Értékes tárgyjutalmakat sorsolunk ki olyan olvasóink között, akik a közvéleménykutatásban részt vettek. A jutalomsorsoláson minden kitöltött kérdőív résztvesz. Minden kérdőíven két azonos számú jutalomsorsolási szelvény van. A* egyik olvasónknál marad, a másik az ívvel visszaérkezik szerkesztőségünkbe. A jutalomsorsolás nyereménytárgyai: Egy minivizor. Egy világvevő rádió. Egy Sokol táskarádió és 33 egyéb értékes tárgy. Például; villanyvasaló, kávéőrlő. borotvakészlet, elektromos fogkefe, kávédarálók, parfüm-készletek, asztali lámpák, szifon stb. Együtt a mezőny Befejeződtek a megyében a „Ki mit tud?” járási és városi döntői, összesen huszonnégyen jutottak a döntőbe, huszonegyen a zsűri, hárman a közönség szavazata alapján. A verseny érdekessége, hogy a zsűri meghívja a 12 éves Suki Jóskát Túrkevé- ről (hegedűszóló), hogy vegyen részt a megyei döntőn. amely április 3-án du. 3-kor lesz Szolnokon a Ságvári művelődési házban. A jutái mm tárgyak a szolnoki Centrum Áruház kirakatában megtekinthetők tnárcius 24-től. A kérdőívek díjmentesen, bélyeg nélkül küldhetők be. Bedobhatok a postaládába, de át lehet adni a lapkáz- besítőknek is. akik az ív*>n feltüntetett címre továbbítják. Reméljük, olvasóink közül nagyon sokan válaszolnak a feltett kérdésekre és eredményes lesz a lap közvélemény-kutatása. ? hogy a szerencse ki mellé szegődik, az majd kitűnik az áprilisi jutalomsorsoláson. A Kisújszállás! Gépjavító Állomás alumínium feldolgozó üzeme szeptember óta dolgozik. Az új üzemben alumínium fedőket és kanalakat készítenek Mindenkit érdekel Birkózás 1 Késnek a bemutatók — A Tisza is besegít Hét katona és Fiúk a térről Mindenkit érdekel Szolnokon, hogy egyes filmeket miért több hetes késéssel mutat be a város két nagyobb mozija. Pedig a kettő közül a Vörös Csillag első kategóriás, bemutató mozi, ez természetesen a helyárakban is megmutatkozik. A mozi üzemi vállalat igazgatójához fordultunk a kérdéssel. — A késés csak egyes filmekre vonatkozik. Az itteni bemutatók időpontját általában a pesti bemutatókhoz szokták hasonlítani, de a budapesti mozik külön kópiát kapnak, így gyorsabban bemutathatják a filmeket és tovább tarthatják műsoron. A megyei jogú városok. Szeged, Debrecen, Miskolc, Pécs szintén előnyben vannak. A MOKÉP a hivatalos megjelenéstől számított egy hónapon belül köteles részünkre biztosítani a filmet, ezt a határidőt mindig be is tartja, sőt egykét hétnél nagyobb késés ritkán fordul elő. Minden Ma: Meteorológiai Világnap Idei téma: A meteorológia és a mezőgazdaság Nemcsak a hivatalos csillagászati tavasz érkeztet köszönthettük e héten: most ünnepük, március 23- án az időjáráskutatók a Meteorológiai Világnapot. Azért választották a világnap megünneplésére ezt az évfordulót, mert ezen a napon, 1950. március 23-án kötötték meg a meteorológiai világegyezményt. Ez a világszervezet azért született, hogy egybehangolja és tökéletesítse a meteorológia eredményeinek felhasználását az emberiség javára. Hosszai út vezetett addig, amíg a száznál is több tagállamból álló világszervezet — mi is tagja vagyunk — együttműködésére sor kerül t. Az első kísérlet a nemzetközi együttműködésre 1853-ban történt, amikor a tengerjáró országok nemzetközi időjárás-megfigyelési szolgálatot szerveztek, hogy az óceánokon a hajózás biztonságát növeljék. A mi századunkban már a légiközlekedés megindulása és fejlődése késztette az országokat. hogy nemzetközt együttműködéssel a repülési útvonalakról időjárás- jelentéseket adjanak egymásnak. Ez nagv lendületet adott az időjárás tanulmányozásának és az új tudományágak fejlődésével — például a rádió és hírközlés — óriási segítséget kaptak a meteorológusok. Minden Meteorológiai Világnapnak van egy központi témája, s ekkor szerte a világon az időjárás kutatói, tudósai ezzel foglalkoznak. A mostani Meteorológiai Világnap témájának a címe: A meteorológia és a mező- gazdaság. A meteorológiai tudománynak ez a speciális ága nálunk már igen régi; a századfordulón már sok kutatást és szép eredményt ért el. A sok eredmény közül csak néhány: a kultúrnövények éghajlati igényeit állapították meg* meghatározták, hogy milyen sortávolsággal ültessenek, milyen égtáj felé, milyen szögben szaladjanak a különféle növények sorai. A Tiszán túli meteorológusoknak például egy érdekes kutatási területe i a borpincék mikroklíma jónak vizsgálata. ■ Tudott dolog volt már régen is, hogy az öreg pincékben ugyanazon a tőkén termelt bor nemesebbé érik, mint az új pincékben tartott szőlőé. Azt is tudták már; a régi pincék falát — Tokaj hegyalja híres erről — úgynevezett nemes penész borítja és ez a „tokaji” egyik varázsszeme. De miért nem telepszik meg az új pincék falán is ez a nemespenész, még akkor sem, ha Tokajból hozzák és a falra telepítik? A meteorológiai kutatások megállapították, hogy a régi pincék hőmérséklete és légnedvessége erősen eltér az új építésűekétől. A mostani pincéknél a beton túlzott felhasználása megakadályozza, hogy 1,megfelelő időjárási viszonyok” keletkezzenek. (A régi pincéket téglából, kövekből építették, ami olyan volt, akár egy tökéletes szervezet: pórusain át lélegzett, élt. Bizonyság: Debrecenben egy megfelelően, meteorológiailag beállított pincében a Tokajról hozott boroshordó dongáiról szépen elterjedt, s a falakat beborította a világhíres, hegyaljai, nemes penészgomba.) A mostani Meteorológiai Világnapon a többi közt az Országos Meteorológiai Intézet egyik legújabb eredményét is ismertetik. Kidolgoztak egy olyan módszert, amely a növények számára a talaj hasznos víztartalmát csupán meteorológiai adatokból — anélkül, hogy a helyszínen ta- lajnedvességi vizsgálatokat végeznének — megmondja. Felállították, bevezették országszerte a talajnedvességmérő hálózatot — kőbányai —■ filmből meghatározott számú kópia készül, s ezt kell elosztani a premier mozik között. Az említett késések ellenére Szolnok filmellá- tása sok megyeszékhelynél jobb, melyek között a mienknél nagyobb városok is vannak. — Csak az a késések oka. hogy kevés kópia készül? — Nem. Sajnos sok esetben akkor sem tudjuk azonnal bemutatni a filmet, ha a MOKÉP a hivatalos megjelenés napjára elküldi a kópiát Havonta körülbelül 16 film jelenik meg, tehát hetenként átlag 4. Szolnokon egyetlen premier mozi van, ez azonban nem mutathat be hetenként négy filmet, kettőt sem mindig, hiszen a közönségnek is az az igénye, hogy egV-egy sikeres film hosz- szabb ideig maradjon műsoron, s ez a vállalat érdeke is. — Hogyan tudják mégis bemutatni az újdonságokat, hogyan tartanak lépést a megjelenő új filmekkel? — Szolnokon a második kategóriába sorolt Tisza mozi is bemutat premierfilmeket. de még így sem láthat mindent a megjelenés idejében a közönség Amit nem tudunk Szolnokon bemutatni, azt a jászberényi, mezőtúri, túrke- vei premiermozikba visz- szük. A megyében tehát valahol majdnem mindig idejében látják az új filmeket. — Mondana néhány példát az utóbbi napok filmjeiből? — A Fiúk a térről című film például 7-én jelent meg és aznap már játszottuk Szolnokon, a Hét katona meg egy lány szintén hetedikén jelent meg de nem tűzhettük aznap műsorra, mert a bemutató moziban a Fiúk a térről ment. A Tisza mozi „besegít” ugyan, de csak körülbelül minden második filmje premierfilm, mivel hivatalosan utánjátszó moziként szerepel, a Csapda 14-én jelent meg, de csak 21-én tudtuk bemutatni. Vagy itt van például a Big Beat című lengyel film, amelyet a bemutató mozik közül csak a mezőtúriban tudunk műsorra tűzni B Á, t „Engedélyezzük“ a jó munkát
