Szolnok Megyei Néplap, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-22 / 69. szám

1968. március 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Másfél milliárd termelési érték Bővítésre vár a kórház rendelőintézet ? Postás sors Martfűn Épül-e új Jászberényben Az országgyűlési képviselők először Jászbe­rény város gazdasági, kul­turális, szociális helyzeté­ről, a fejlesztési feladatok­ról tárgyaltak, melynek előadója Gorjanc Ignác volt. Az előterjesztett je­lentés sokoldalúan elemez­te a város helyzetét. így például amikor az ipari termelés alakulásáról szólt, kifejtette, hogy tavaly a városban termelt összes ipari termék értéke elérte a másfél- milliárd forintot. E hatalmas termelési ér­téknek 85 százalékát a vá­ros két nagyüzeme adta: a Hűtőgéngyár és az Ap­rítógépgyár, melyek a fel- szabadulás után települ­tek a városba. A jelentés­ből egyébként kitűnt, hogy a két gyár Jászbe­rénybe telepedése nemcsak az ipari munkások számá­nak növekedését idézte elő. egyéb vonatkozásban is sokat segített és segít a város fejlesztésében. A két nagyüzem új be­ruházásokkal saját telep­helyén kíván ia a termelést tovább növelni. A helyi ipari vállfátok és ktsz-ek területbővítése a város bel­területén már nem lehet- séees. ezért a város ren­dezési tervének megfele­lően tavaly kijelölték a vasútállomáson túli terü­letet erre a célra. A mint­egy 70 katasztrális hold közműves'tése, iparvágá­nyok építése 20 millió fo­rintba kerül. Szólt a jelen­tés arról is, hogy a szol­gáltatóipar is jelentős eredményeket ért el. A mezőgazdaság vonatkozásában kiderült a jelentésből, hogy a város öt termelőszövetkezete még mindig aránylag sokféle növény termesztésével fog­lalkozik, közepes termelési eredménnyel. Állattenvész- tésüknél most alakítják ki a főprofilokat. A képviselőcsoport ülé­sen sok szó esett a város kereskedelmi hálózatáról. Javult a kereskedelmi el­látottság a város belterüle­tén az utóbbi években, amikoris több új szakbol­tot alakítottak ki, s meg­üléseztek megyénk képviselői nyitották a nagy élelmi­szer áruházakat. Az ipar­cikk ellátásban jelentős változás csak akkor lesz. ha felépül az új szövetke­zeti áruház, mely — Varga Illésnek, a MÉSZÖV elnö­kének. megyénk ország- gyűlési képviselőjének tá­jékoztatása szerint — 50 millió forintos .forgalmat tud majd lebonyolítani. — Rendkívül rossz a helvzet a városban a vendéglátás vonatkozásában. A VÓrOS közlekedésé­nek, a közoktatás, a nép­művelés helyzetének meg­vitatása mellett legtöbb szó az egészségügyi ellá­tásról esett. Rendelőinté­zetük helyzete most már tarthatatlan. A körzeti or­vosok és a szakorvosok egy lakóépületből átalakított toldaléképítkezéssel bővített rendelőintézetben dolgoz­nak. A rendeléseken ha­vonta átlagban 20 ezer ember jelenik meg. Nem sokkal jobb a helyzet a város kórházában sem, — melynek zsúfoltsága közis­mert. Ráadásul ez utóbbi­nál súlyosbítja a helyzetet, hogy 50 évnél régibb d viz­es csatornahálózat. Bár az elmúlt években a város saját erőforrásából, a járás községeinek támogatásából és Jászberény lakóinak nagyarányú társadalmi munkájából több millió fo­rintot fordítottak a kórház bővítésére, azonban a nö­vekvő igényekkel továbbra is számolni kell. Csáki István, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára, me­gyénk országgyűlési képvi­selője, amikor felszólalt a csoportülésen, hangsúlyoz­ta, e témában' kell elsősor­ban lehetőségeikhez mér­ten segíteniük megyénk képviselőinek. Javasolta, hogy a megyei tanács vb vizsgálja meg, hogyan le­hetne Jászberényben még ebben az ötéves tervben áthúzódó beruházással megkezdeni egy új rende­orssággyűlési lőintézet építését. A kór­ház fejlesztésére a helyi tanács vb a város lakóival összefogva keressen lehető­séget. Dicséretes, hogy a Hűtőgépgyár 500 ezer, az Aprítógépgyár 150 ezer fo­rintot ajánlott fel erre a célra. Ha kezdeményezé­sükhöz csatlakozik a város többi ipari üzeme, vállala­ta, segíteni tudnak e sú­lyos gondon. A víz és szennyvíz problémák meg­oldása csak központi segít­séggel lehetséges. Az ülés második napi­rendi pontjaként dr. Iglói József megyei főügyész tar­tott tájékoztatót Szolnok megye törvényességi hely­zetéről, majd az ország- gyűlési képviselők a so- ronkövetkező országgyűlési időszak előkészítésével kap­csolatos feladataikról, ez évi munkatervükről tár­gyaltak. Ez utóbbi szerint az idén megyénk képviselő- csoportja még három ülést tart. Törökszentmiklóson helyszínen tárgyalnak a város gazdasági, kulturá­lis, szociális helyzetéről, a fejlesztési feladatokról, a kollektív szerződés tapasz­talatairól, Kunszentmár- tonban a járás helyzetét vitatják meg. látogatást tesznek az egyik termelő- szövetkezetben. Harmadik ülésükön a szolnoki járás gazdasági, szociális, kultu­rális helyzetével foglal­koznak. Ezen elemzik még a megye ifjúságának gaz­dasági, kulturális, szociá­lis helyzetéti V. V. A TENGERT még nem látta a tudós, s no­ha a könyvek leírásai alap­ján tökéletes képzetei vol­tak a fennséges elem ter­mészetéről, egy napon még­is elindult, hogy szemé­lyesen tanulmányozhassa az óceánt. Áhítattal állt meg a sziklás ormon. A hullá­mok mozgásában rejlő ener­giáról pontos számításokat végzett, a tenger dús illa­tát elemezve jóváhagyta mások beszámolóit, a yíz áramlásairól és a gzéljárás- ról is elégséges tapasztala­tokat szerzett. Akár meg ü fordulhatott volna, hogy otthon megírja mások okí­tására legújabb értekezését a tengerről. Ö azonban iga­zi tudós lévén, nem érhet­te be ennyivel, felfogadta hát a környék legjobb ha­lászát, beszállt a csónakba, és megmutatta az irányt, amerre haladni kívánt. A halász tempósan me­regette az evezőket, és bo­zontos, deresedő szemöldö­ke alól nem túlzott kí­váncsisággal figylete a tu­dóst. Hosszú élete során ta. lálkozott az ember minden fajtájával, kiismerte a ten- ! ger valamennyi szeszélyét, tehát már semmin sem cso­dálkozott. Inas, hosszú kar­jai megfeszültek a. nehéz munkában, a csónak gyor­san siklott a csendes vizen. A tudós pedig leült a csónak farába, a padra, ke­zét a tengerbe merítette, és megízlelte a vizet. Csak­ugyan sós volt. próbált fel­fedezni benne valami rej- l tett árnyalatot. boldogan j tette volna teljesebbé ezt az • ősrégi ismeretet, de har­Kérem, nézzék meg ala­posan ezt a fényképet. A fejlődő, lassan várossá nö­vő ipari település, Martfű postahivatala. Belső képe talán még a külsőnél is el­szomorítóbb... Ezelőtt jó huszonöt év­vel, felvonulási épületként létesítették ezt a viskót. Es húsz éve ez a postahivatal! Nem csoda, hogy benne gyakran változik a sze­mélyzet. Szolnokon már büntetőtelepnek is elnevez­ték a hivatalt. Falai olykor derékmagasságig vizesek, s mindössze hárman férnek el az „üvegablak” mögött — a felek fogadására — akik egyszerre legfeljebb öten léphetnek be a helyi­ségbe. Ezerkileneszázhatvanöt derekán fiatal vezető ke­rült a posta élére Martfűn — ott él feleségével máig is. ö újságolta tavaly nyá­ron nagy-nagy örömmel mindenkinek: 1968. végén átadják az új, modern postaépületet! Az építkezés hamarosan meg is kezdődött a mart­fűi, új általános iskola szomszédságában. Fózer madszor is pontosan azt az ízt érezte nyelve bimbóin, mint először. Már jól bent jártak, a tenger egyre jobban hul­lámzott, az éa is elsötétült. — Uram, vissza kell tér­nünk a partra — mondta a halász. — Majd én mondom meg, mikor térünk vissza — szólt a tudós. — Tanulmá­nyaimban sohasem enge­dek meg magamnak fel­színes kapkodást. A halász morgott vala­mit. de a tudós ezzel sem törődött. Határozottan tet­Tudós a tengeren szett neki a megélénkülő tenger, elbűvölte a hullá­mok játéka, a látvány fe­ledhetetlen varázsa. Az ön­feledt tanulmányozás köz­ben azt is meglátta, hogy a halász milye-i egykedvű­en bámul maga elé, talán képtelen bármit is felfogni a lenyűgöző élményből. Ezért őszintén sajnálta az öregembert, annyira, hogy meg is szólalt: — Mondd. fiam. tudsz-e olvasni? — Nem én, uram, mert gyermekkoromtól ez a mun­ka az osztályrészem. — Ó, boldogtalan ember, így hát az emberélet har­madával kevesebbet ér a Vendel, a fiatal hivatal- vezető mintha mégis, csa­lódottan szemlélné az emel­kedő falakat... Amikor 1965. derekán Martfűre költözött felesé­gével együtt, azt mondták neki Debrecenben, a Posta­igazgatóságon: — Lehet hamarosan, ám lehet csak tíz éven belül, de biztosan épül új posta- hivatal Martfűn. És — ba épül, benne természetesen lesz szolgálati lakás is, a hivatalvezető részére. Fózer Vendel és felesé­ge akkor már 6—7 éve volt postás. . Egymástól távol dolgoztak — a férj Jász- boldogházán, a feleség Szol­nokon. A szakszervezet !s javasolta, fogadják el Márt­iim, együtt a munkát. — Lesz majd lakás, lesz maid nyugodt, modern jó mun­kahely... Csak: ki kell bőj- tölni... A Debreceni Postaigazga­tóságon gondterhelten néz maga elé dr. Deák Ignác vezető: — Az erkölcsi elkötele­zettség súlyát érezzük. — te életed, mert nem tud­hatod. mi[yen öröm mások gondolataival gyarapodni! A halász szótlanul eve­zett tovább, karjait fárasz­tónak a növekvő hullámok. A tudós alaposabban szem­ügyre vette. — És írni tudsz-e? — Nem én, uram, mert egész életemet a tengeren töltöttem. — Ö, szegény ember, így hát az élet második har­madával is kevesebbet ér a te életed, mert sosem tud­hatod meg, milyen gyönyö­rűség saját gondolatainkkal másokat tanítani. A vihar hirtelen tört rá­juk, ami azon a tájon gyak­ran megtörtént. A csónak ijesztően hányódott a la- rajló hullámokon, néhány pillanat múlva mindketten csuromvizesek lettek. A halász rendíthetetlen nyu­galommal dolgozott az eve­zőkkel, a tudós pedia ré­mülten kapaszkodott _ a törékeny jármű peremébe. Kiáltania kellett a halász­nak, hogy meghallja kérdé­sét a tudós. — Mondd, uram, úszni tudsz-e? — Nem tudok, jó ember, hisz egész életemben a, tu- domám/okkal foglalkoztam! — Akkor kapaszkodjék belém, mert bármely pil­lanatban felborulhatunk, és odavész életednek mind a négy fertálya. A tudós így cselekedett. A halász megfordította a csónakot, és halálosan ki­merítő munkával sikerült megmenteni mindkettőjük életét. Gergely Mihály Sajnos, nem rajtunk múlik, hogy Fózer Vendel — aki­nek munkájával elégedet­tek vagyunk, s szeretnénk, ha megtelepedne Martfűn — szóval, hogy a hivatal- vezető csalódott... Anvkor a postahivatal terveit ké­szítettük, valóban, hivatal- vezetői lakást terveztünk... Igen ám, de közbeszólt a népgazdasági érdek! A Postavezérigazgatóság át­vette a beruházást, s nem földszintes, hanem emele­tes postahivatal épül már Martfűn. Távbeszélő erő­sítő hálózat kap helyet az emeleten, s a szolgálata lakás az erősítő állomás vezetőjét illeti majd a bu­dapesti döntés alapján. ...Fózer Vendel és felesé­ge havi jövedelme nem haladja meg a háromezer forintot. 1965 óta Martfűn, a faluban laknak albérlet­ben, havi háromszáz forin­tért. Jogos reményük az új posta volt, s benne a szol­gálati lakás, mert nekik ígérte a debreceni igazga­tóság és a szakszervezet. — sóskúti — Szovjet mesterséges ipari gyémánt A Szovjetunióban nagy­méretű mesterséges gyé­mántokat állítottak elő. Vlagyimir Butuzov pro­fesszor. aki a kutatásokat vezette, közölte a sajtó tu­dósítóival, hogy az úi szin­tetikus anyag különösen jól bevált a fúrókoronák­ban. az üvegvágó készülé­kékben és a vésőszerszá­mokban. Az új fűrókorona például 40 méteres lyukat tud fúrni a gránit-kőze*- ben (a jelenleg használa­tos fúrószerszámmal koro­nacsere nélkül legfeljebb 25 méter mélységet lehet elérni). Az elmúlt 5 esztendő alatt a Szovjetunióban nagy mértékben kibővült a szin­tetikus gyémántok alkal­mazási területe. A Szovjet­unió a gazdaság különböző szféráiban alkalmazott mes­terséges gvémántok menv- nvisége tekintetében az el­ső helyen áll a világon. A szovjet ipar által fel­használt gyémánt több mint 90 százaléka szintetikus. A szovjet gvárak teljes mértékben kielégítik az ipar szintetikus gyémánt­szükségletét, sőt más or­szágokba, így Japánba, az NSZK-ba. Olaszországba is szállítanak. A patkányok hadviselése Dél-Vietnamban az ame­rikaiak haditechnikáját nemcsak a harcok során érik nagy veszteségek, ha­nem jelentős károkat okoz­nak — a patkánvok is. Be­másznak a helikopterekbe és elrágják az elektromos vezetékeket, amelyeket ..íz­letes” szigetelőanyag fed. Egy-egy katonai helikop­terben tíz mérföldnyi ve­zeték van. De eirágiák a patkányok a rádiólokációs berendezésekhez és más katonai objektumokhoz ve­zető kábeleket is. A patkányok több millió dollár összegű kárt okoz­nak a Dél-Vietnamban lé­vő amerikai csapatoknak. A Pentagon kérésére most tudósok foglalkoznak ezzel a problémával. Állítólag sikerült olyan szigetelő- anyagot előállítaniuk, — amelynek szaga elriasztja a patkányokat. Sikeresen kezdte az évet a Magyar Hajó- és Daru- gyár. Az angyalföldi gyáregységben még a téli hideg napokban sem voltak anyagellátási zavarok. A hideg egyetlen nap kiesést sem okozott. Az első félévben több hajó és úszódaru keresztelésére és átadására kerülhet így sor. A képen látható hajó már nevet kapott: Oszmusszar-na.k hívják, s szovjet megrende­lésre készült Tegnapi lapszámunkban már hírül adtuk, hogy Jászberényben tartotta március 20-án soronkövetke- zö ülését az országgyűlési képviselők Szolnok me­gyei csoportja. A vendégeket a Hűtőgépgyár közpon­ti irodájának tanácskozó termében Gorjanc Ignác gyárigazgató — megyénk országgyűlési képviselője —, Bacsa Ferenc, a városi pártbizottság titkára. Bányai János, a városi tanács vb-elnöke, valamint a válasz­tókerületi bizottság elnöke, a Hazafias Népfront váro­si titkára üdvözölte. Résztvett az ülésen Fodor Mi­hály, a Szolnok megyei tanács vb-elnöke, valamint több közéleti személyiség.

Next

/
Thumbnails
Contents