Szolnok Megyei Néplap, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-03 / 53. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYH 1A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LABA XIX. évfolyam, .53. szám. Ara: 1 forint 1968. március 3„ vasárnap. Diplomaimádat Mind többen akarnak tanulni s ez üdvözlendő, hiszen az ország kulturális emelkedését jelzi. De nem lenne jó, ha a fény árnyékában rejtve maradnának bizonyos zavaró jelenségek. Például az, hogy erősen érezhető az idegeskedés a fizikai munkától. Ügy vélem, a mindenáron, néha szinte válogatás nélküli továbbtanulás abban gyökerezik, hogy az utóbbi években elharapódzott nálunk valamiféle bizonyítvány-imádat, diploma-mánia. S nem ok nélkül. Sok munkahelyen elsősorban nem az határozta meg egy ember értékét, előmenetelét. anyagi és erkölcsi megbecsülését, hogy mit produkál, vagy képességeit, tapasztalatait hol lehetne legeredményesebben gyümolcsöztetni, hanem az, hogy milyen papírokkal rendelkezik. Mintha az oklevél, a diploma önmagában tökéletes biztosítéka lehetne bármely munkakör sikeres betöltésének. Ez az eltorzult érdekeltség természetszerűleg megindította a tülekedést, a rohamot1 — ami sajnos még ma is tart —, a különféle iskolai végzettséget igazoló papírokért. Ki is tagadhatná: vannak munkakörök, amelyeknél nélkülözhetetlen az előírt tanulmányok sikeres elvégzése. De mégsem helyes, ha egyedül a bizonyítvány, a diploma dönt emberek megítélésében. Nem kétséges, hogy az ilyen szemlélet árt a józan megfontolásnak, s arra szorítja a dolgozót, hogy feltétlenül szerezzen valamilyen diplomát, mert nélküle nem boldogul! Ilyenkor következett az, hogy egyesek úgy gondolták: ha minden kötél szakad, legfeljebb szereznek egy bizonyítványt, még ha nincs is rá szükség. S talán emlékeztessünk arra is: egy időben már fel sem tűnt a munkahelyeken, hogy a dolgozókat valamilyen hullám, tanfolyamról tanfolyamra dobálta és csupán a végén derült ki, hogy van egy sereg végbizonyítványuk, csak éppen azt nem szerezték meg, ami a munkájukhoz valóban segítséget adhatott volna. A tanulás irányával sem lehetünk teljesen elégedettek. Régen azt mondták Magyarországról, hogy jogász-nemzet hazája. Most is tapasztalható, hogy rendkívül sokan törekednek a jogi karra: ismerek munkahelyet, ahol a tizennégy beosztott közül tizenkettő jogra jár. Mit fognak velük kezdeni? Ennyi jogvégzett emberre ott nincs szükség, mennyivel jobb lett volna, ha néhányan közgazdász, vagy mérnöki képesítést szereztek volna esetleg a nyelvtanulást helyezték volna előtérbe. Gyakran találkozni jogászokkal, bölcsészhallgatókkal mezőgazdasági beosztásban is; jogos tehát ilyenkor a kérdés: nem lett volna-e jobb megfelelő mezőgazdasági képesítést szerezni? Senkinek sem lehet szava a középiskola, a gimnázium ellen, hiszen hasznos ismereteket nyújtanak. Némelykor mégis értelmetlennek látszik, hogy olyanokat is középiskolai tanulásra erőltetnek, akiktől ez túlnagy erőfeszítést igényel. Vannak vállalatok, ahol tollvonással elrendelték a tanulást még két-három- gyerekes, otthoni gondokkal és teendőkkel küzdő anyáknak is, akik pedig kitűnően művelik a gyorsírást, írógépük sebesen kattog, ha odaülnek, jól ismerik a magyar nyelvet, a helyesírást. Most mégis arra kötelezik őket, hogy szerezzék meg az érettségit. A mondanivaló tehát világosnak tűnik. Az iskolai végzettség nagyon fontos, az iskolázás támogatást érdemel, s jó, hogy a mi társadalmi rendszerünkben erre tág lehetőség nyílik mind a fiatalok, mind az idősebbek számára. Államunk nem sajnálja rá az áldozatokat. De a bizonyítvány, a diploma, a pecsétes papír megbecsülése mellett legalább olyan figyelem és bizalom illesse meg a rátermettséget, a hasznosságot, az emberi tulajdonságokat is. A pedagógusok és a szülők, a továbbtanuló dolgozók felettesei lelkiismeretesen, tárgyilagosan, a képességeket és a követelményeket, az adott gyár, vállalat, intézmény szükségleteit mérlegelve határozzák meg a tanulási programot. Vető József A% országban először Szolnokon tartják meg a népfront megyei küldöttértekezletét Interjú Oláh Jánossal, a Hazafias Népfront Szolnok megyei Bizottsága titkárával Hta: Vándorlegények Áprilisban ül össze a Hazafias Népfront IV. kongresszusa. Az elmúlt hetekben szerte az országban, így megyénkben is, községekben, városokban a III. kongresszus óta eltelt négyéves népfront munkáról tanácskoztak az aktivisták, újraválasztották a népfront bizottságok tagjait. A mi szűkebb hazánkban ezek a választási gyűlések már lezajlottak. Napjainkban a Hazafias Népfront megyei bizottsága a megyei küldöttértekezletre készül. Az elmúlt hetek megyei eseményeiről kértünk tájékoztatást Oláh Jánostól, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkárától, megyénk országgyűlési képviselőjétől. — Szolnok megyében összesen kilencven választási gyűlésen több mint tizenötezer ember tanácskozott a népfront feladatairól, munkájáról. Rendeztek községekben, városokban, sőt tanyákon is gyűléseket, találkozókat a lakosság különböző foglalkozású rétegei számára. A beszámolókat követő vitákban mintegy négyszázan mondták el javaslataikat további munkánkhoz. Legjobban a Szolnokon, Török- szentmiklóson, Karcagon és Kisújszálláson rendezett nagygyűléseink sikerültek, amelyeken több ezren vettek részt. S hogy a számoknál maradjak még: megválasztottak a megyeben hatvankilenc községi, öt járási és hét városi népfront bizottságot, mintegy háromezer taggal, továbbá kétszázötven küldöttet a megyei értekezletre. — Azt tudjuk, hogy a népfront bizottságok ezeken a gyűléseken beszámoltak végzett munkájukról. Hogyan fogadta a lakosság ezeket a beszámolókat, s miről beszéltek ők felszólalásaikban? — Általában elismeréssel szóltak a népfront tevékenységéről. Hozzászólásaikban legtöbben közügyekkel foglalkoztak. Kellene járda — mondták sokan, de azonnal hozzá is tették, hogy ők mivel akarna^ hozzájárulni az építkezésekhez. Szerintem ez annak is köszönhető, hogy az 1967-es tanácstagi választások alkalmával rendezett nagygyűléseken, amiKonzervr > u| gyár epul Debrecenben Nagy-kapacitású konzervgyár épül Debrecenben, — amely 1970-ben kezdi meg a próbatermelést. Az építkezésre 648 millió forintot költenek. kor több javaslatot tettek az emberek községük fejlesztésére, a tanácsok figyelembe vették azokat és realizálták a községfejlesztési tervekben. Pozitívan szóltak a párt politikájáról, arról, ahogyan azt a helyi vezetés képviseli. — Ügyszintén elismeréssel szóltak, hogy szemmellát- hatóan tovább javul a tanácsok és a népfront bizottságok munkakapcsolata. Természetesen kérések is elhangzottak. — Éspedig? — Sokan javasolták, hogy a népfront többször tartson kis gyűlést a tanyákon. Azt is elmondták legtöbb helyen, hogy a körzetesítéssel megszűnnek a tanyasi iskolák, amelyek eddig az ott élő embereknek egyúttal a művelődési lehetőséget is biztosították. Ha lebontják ezeket az épületeket, a tanyasi embereknek nem lesz hol összejönni beszélgetni, egy- egy előadást meghallgatni. Javasolták, néhány isKbla maradjon meg népfront klubnak. Űj szín volt, hogy most az idősebbek szólaltak fel a fiatalok érdekében: biztosítsanak az illetékesek számukra több szórakozási lehetőséget, hogy kedvük legyen falun maradni. Sok felszólaló kérte az orvosi ellátás megjavítását, a szakrendelések kiterjesztését. — Melyek azok a témák amelyeket a felszólalások nyomán önök a megyei küldött- értekezlet elé visznek? Mi lesz az elhangzott javaslatok sorsa? — A megyei küldötérte- kezleten megvitatjuk majd a jó ivóvíz biztosítás lehetőségeit. beszélünk a föld- művesszövetkezetek munkájáról, arról, hogyan lehetne jobb a zöldség-gyü- möics ellátás. Szót ejtünk a nők foglalkoztatásának lehetőségeiről, az orvosi ellátásról, nem utolsósorban arról, hogy a népfront miképpen javítsa meg politikai munkáját a tanyai lakosság körében. A ránk vonatkozó javaslatokat feldolgozzuk, a szükséges intézkedéseket megtesszük, a többieket pedig továbbítjuk az illetékeseknek. — Mikor lesz a megyei küldöttértekezlet és mi lesz a programja? — Március 7-én, csütörtökön délelőtt tartjuk megyei küldöttértekezletünket a Ságvári Endre megyei Művelődési Házban. Ez alkalommal a megyei elnökség beszámol végzett munkájáról, a további feladatokról. maid megválasztják a küldő' V a megyei bizottságot. harminchét kongresszusi küldöttet. Az országban elsőnek Szolnokon lesz a megyei küldöttértekezlet. Vendégünk lesz Bu- gár Jánosné, a Hazafias Népfront főtitkár helyettese, dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter helyettese, Nánási László és Z. Nagy Ferenc elvtársak, akiket itt a megyében választottak meg megyei küldöttnek. Befejezésül a magam nevében arra szeretném kérni az újonnan megválasztott népfront bizottsági tagokat, végezzék munkájukat mindenkor a közösség érdekeinek megfelelően. — Akik pedig nem kerülik megválasztásra, tanácsaikkal segítsék továbbra is a népfront bizottságokat munkájukban — mondotta befejezésül Oláh János. V. V. A kengyelieké a szó Ma: rajt az 1\BI B-ben Beszámoló a Burai tárgyalásról Megnyitották Szolnokon a megyei gazdásznapot Negyedliter bort ivott 43 versenyző Szombaton tartották meg Szolnokon a megyei gazdásznapot. Délelőtt 9 órakor a Ságvári Endre művelődési házban Sori Mihály, a Szolnok megyei Pártbizottság mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője köszöntötte a megjelenteket Rövid méltatójában kitért arra, a múlt évi eredmények ismeretében nyugodt leik*ismerettel tölthetik el ünnepléssel ezt a napot megyénk mezőgazdasági szakemberei. A rendezőség nevében ió szórakozást kívánt valamennyiőknek. Ezután nyomban elkezdődött a nap első rendezvénye, a ».Ki tud többet a mezőgazdaságról?’’ vetélkedő megyei döntője. Cserve- nyák Emil, az agrártudományi egyesület megyei titkára, játékvezető ismertette a szabályokat, s mutatta be a kilenctagú zsűrit. A megye járásait, városait — a járási, városi elődöntők eredményeként — négy-négytagú csapat képviselte. Kivéve a kunszentmártoni iárást, amelynek negyedik versenyzője megbetegedett, s nem iöhetett el. A közönség azon derült hogy egyedül Törökszent- miklós város versenyzői tevődtek össze tisztán lányokból. A túrkevei csapatban a város mindhárom termelőszövetkezetéből voltak versenyzők. Izgatottan várták a kezdetet. Növényvédő szereket, gyümölcsöket. kártevőket, gyógynövényeket kellett többek között felis- memiök. És borfajtákat is. Derültséget keltett, amikor Cservenyák Emil arra intette a vetélkedőket, szigorúan csak kóstolónak tekintsék a borokat. A versenyzők annyira komolyan vették a felhívást, hogy a negyvenhárom versenyző (a megye 11 járása. városa képviseletében) mindössze negyedliter bort fogyasztott el. Bár ebben alighanem közrejátszott a rendező bizottság is. Tudniillik, az alföl* kadarka, a jászberényi rizling, a kövidinka, a zöldszilváni fajták kőaé pi- rosfestékes vizet le elrejtettek. Ügy tűnt, nagyon jél megy a dolguk a versenyzőknek. Hiszen szépen dekorált szendvicses tálcákat tettek eléjük. Csakhogy ennek is ára volt. Meg kellett állapítani, milyen élelmiszerekből készült a szendvics. Tojásreszelékből, halhúsból, sertéssülttől téliszalámiig volt abban minden. Közben a közönségnek is akadt dolga. A rendezőség totólapokat osztott ki közöttük. Az öt díj legtöb- bet érője a falióra volt De ehhez meg kellett fejteni a, megye melyik tsz-ében dolgozik három állami díjas vezető, mennyi a gye területe és így tovább. A faliórát végülis a Ti- szasülyi ÁG dolgozója nyerte. Ennél sokkal értékesebb jutalomban részesültek azonban a vetélkedő győztesei. A jászberényi járás győztes csapata — Szőlősi Gábor, Bojtos Károly, Szabari Béla, a Jászsági Állami Gazdaság dolgozói és Novot József, a jásztelki Tolbuchin Tsz tagja — ezer-ezer forint értékű takarékbetétkönyvhöz iutott. A második helyezett túrkevei csapat' 800—800, s a harmadik helyen ^végzett szolnoki iárás csapat tagjai 600—600 forint jutalmat kaptak. Délután dr. Soós Gábor miniszterhelyettes tartott nagysikerű előadást a mezőgazdasági szakemberek szerepe a faluban címmel. Este pedig a Tisza Szálló termeiben mulatott jóízűen megyénk gazdász társadalma.
