Szolnok Megyei Néplap, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-20 / 67. szám

1968. március 20.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

TV

KÉPERNYŐJE ELŐTT

Egy izgalmas tévériport

arról, hogy a hallgatás is lehet bűn. Közösen készítette a Televízió és a Balázs Béla Stúdió. A vállalkozást dicséri, hogy időszerű és elevenbe vágó problémát feszeget: a társadalmi közöny ellen emel szót. Kovalik Károly azokat vallatja meg villáminterjú formájában, akik tétlenül asszisztáltak egy világos nappal elkövetett brutalitásnál. A kamera azokat kanta lencsevégre, akik nem mozdították sem ujjúkat, sem szájukat, hogy megakadályozzák egy idős ember tragikus halálát. Az eset a Rudas utcában történt- de — sajnos — hány hasonló esettel találkozhatunk, ha nem is végződik valamennyi emberhalállal. Itt Szolnokon is. A napokban magam is szemtanúja voltam egy drámai' utcajele- netnek, amikor az esti szürkületben az őt üldöző ittas férfi ellenében egy nő kétségbeesetten kiáltozott védelemért, segítségért. Tudok arról is,, hogy nem is olyan régen, egy italbolt előtt a nézők szeme láttára hagytak vérben egy idős férfit —csaknem halálra rugdosva. És senki nem lépett közbe.

A társadalom elevenjébe vág tehát Szálkái Sándor riportfilmje, a kérdéses esetben jogos türelmetlenséggel kéri számon a mulasztás okát, s figyelmeztet a közösség iránt érzett felelősség nagyságára. — Igaz, a beavatkozás módjának megválasztásában körül (ekintőknek kell lennünk — éreznünk kell mikor elég a személyes beavatkozás figyelmeztető szóval, mikor kell a rendőrséghez folyamodnunk stb. — ez azonban nem menthet fel senkit lelkiismeret- beli kötelessége alól. Ezt fogalmazta meg világosan a Hallgatás. Varga Vilmos kitűnő képeivel, s ezért látjuk még sokáig magunk előtt a Rudas László utcai gyilkosság „néma” szemtanúit.

: :

\ Albert9

• ♦

I hol vagy? \

Régóta kedvelem — *

j és főleg kitartóan fo- *

♦ gyasztom — a Győri

* Keksz és Ostyagyár iz* letes termékét, az Al- » bért kekszet. Mérsékel- í fen bár, de örvendez- ! tem is, amikor idén ja- ! nuárban 4 forint 80 fii- | lérre csökkentették az > árát. A régi árát mi- ! hamarabb el is felej- » tettem.

♦ A kereskedelem —

♦ úgy sejtem — ennél

* többre akar rávenni. Ar* ra, hogy magát az Al♦ bertet is elfelejtsem.

• Amióta olcsóbb, ugyanis nem tudok hozzájutni a szolnoki üzletekben. Nem hiszem, hogy a győri gyár tagadta volna meg a szállítást. Arról tulajdon szememmel olvastam a legtájékozottább lapokból, hogy ott teljes lendülettel termelnek. Még a nyugdíjasokat is behívták, any- nyi megrendelést kaptak újév után.

Igaz, hogy az én drága... dehogy is, olcsó Albertem helyén új árukat találok, köztük például csokoládés parányi, 25 dekás csomagolásban á 12.50 forintért. — Hm. Igazán nem vagyok az újnak ellene, de az Albertról egykönnyen nem mondok le. Kitartóan várom, s remélem, ha drágább korában eszébe sem jutott kimara- dozni, olcsóbb korában már tisztességből sem tesz ilyent.

— borsi —

Közel esik

Vietnam

A lehetőség drámája

mér tudniillik az igazi drámáé Bencsik Imre mást látott tévéjátéka. Az Írnokok kálváriája. Hét városi tisztviselő, hét szürke kisember börtönbeli utolsó éjszakája a halál előtt; kitűnő alkalom, hogy az ember megméressék. Nem hősök vannak együtt a cellában, csak hivatalnokolt. Amiért ide kerültek, az sem hőstett; csupán hazavittek néhány anyakönyvet a kilakoltatási parancs ellenére. Ezért minősültek fegyveres földalatti mozgalomnak, s vár rájuk a halai, Egyetlen éjszaka négy stáció tartalmába sűrítve.

Nagyszerű lehetőség, hogy e szürke kisemberek hogyan jutnak el a kényszerű hősiesség vállalásáig, ha emberek akarnak maradni egy vérszomjas hatalommal szemben, A lé- lekjárásnak ezt a drámai kálváriáját azonban nem járja végig Bencsik Imre, stációkat hagy ki. Ezért nem meggyőző Nevelős és irnoktársainak váratlan hősi kiállása. A szereplők belső konfliktusainak teljesebb rajza hitelesebbé tehette volna a drámát. Talán ez az oka annak is. hogy a színészi teljesítmények között sem akadt igazán kiváló. Bencsik Imre tévéjátéka azonban még így is tartalmas és megrendítő élményt - jelentett a Péntekesti, Tévészínház műsorában. >.

A bognárműhely mellett van a klubhelyiség. Esteledik az idő, szállingóznak a fiatalok. Szabó Sándor növénytermesztő, Csontos László traktorossal biliár- dozik. Sólyom István ipari tanuló nézi őket. Idősebbek is vannak. Fodor László lóápoló viccelődik Csontos Lacival. Azt mondja, tűsarkú traktorral jár. Laci elvörösödik, mivelhogy a tűsarkú traktor a kormost jelenti, a traktorok legala- csonyabbrendűjét. — Járt csak vele — mondja —, mert most már lánctalpast vezet

Nincs is ebből harag. Már csak azért sem, — mert Csontos Laci a KISZ szervezet tagja, a Fodor bácsi lánya pedig az ifjúsági klub vezetője. Sőt Fodor bácsi a fiatalok pártjára áll, amikor arról a bálról esik szó. összenéznek a fiatalok. Aztán Jenei Lajos KISZ-titkár gyors- beszédűséggel mégis előadja.

— Igaz volt. Bált tartottunk. Jó hangulatban hajnalig mulatott a nép. Még öt kilométerről is eljöttek a fiatalok, idősebbek. Másnap hivat az elnök, Rácz elvtárs. „Többet a KISZ szervezetnek nem engedélyezek rendezvényt”. — „Miét elnök elvtárs?” — „Azért, mert kitördelték a fákat.”

Valaki duhaj kedvében tényleg kitört két növendékfát a majorban. KISZAz Orion utoljára

ugyanis az Invázióval véget ért hét részre tervezett kalandsorozata. Mc- Lane 'és hűséges pajtásai nem tűnnek fel többé a televízió képernyőjén, kalandozásaiknak egyszer és mindenkorra vége. (Ha csak meg nem ismétlik!) S ezt akkor is megérezhettük volna, ha a Rádió- és Televízióújságból előre nem tudjuk, hogy ez lesz az utolsó kiruccanásuk. Miből? Abból a bizonyos csókból, amely esedékes volt ugyan már régen, de csak a végén csattanhatott el. Mint gyermekkori olvasmányaim detektívhistó- riáiban, ahol a főhős veszélyes kalandok után így vett érzékeny „búcsút” olvasóitól.

Nos, megesett, s egy időre csend lesz az űrben. Az űr-angyal természetesen még utoljára megmentette a végveszélytől a Földet, s most már élvezi Tamara közelségének zavartalan örömeit. Nem keli örökké tartani feletteseinek érthetetlen bosszújától, sem egy újabb varangy-inváziótól. Legfeljebb attól, hogy hajdanvolt őrangyala, a szépséges szőke Tamara túlságosan átprogramozza szíve mellett az agyát is. Hűséges társai az űrben, bizonyára ropják a? űr-vugit, háttal egymásnak, össze- összekoccanva, nekünk még kissé szokatlan módon. S míg az Orion dicső személyzete ígyen végzé dolgát. nekünk van időnk elgondolkodni s megállapítani: a jövő — igaz fantasztikus — címkéjével nagyon is ósdi dolgot tukmál ránk az Orion szerzőpárja és a megvalósító Michael Braun. Az Orion kapitányában régi kaland- történetek jól ismert hőseinek mását láthattuk viszont; a hőst, aki halálos veszedelemmel kacérkodik állandóan, s akinek a környezete is arra való, hogy ellenükre is bizonyítsa nem mindennapi képességeit. Csak hát colt helyett sugárpisztolya van, paripa helyett űrhajón vágtat, s golyózápor helyett kozmikus erőterekben állja a sarat stb. Mindez csak egy kis rutin-képzelet dolga. Ennél többre az Orion alkotóinak nem futotta az erejéből.

A Világirodalmi Magazin

vasárnap esti számában komor és sötét alaphangulatú írások kerültek egybe egy központi gondolat jegyében: emeljük fel a

r szavunkat a közöny, az elembertelenedés ellen bármilyen formában is jelentkezzék. Az összeválogatott irodalmi anyag ezt sugallta, s megdöbbentő példákat sorakoztatott fel a képernyőre átdolgozás megszokott Magazin-stílusában, egyszerű eszközökkel. S ha az írások nem is képviseltek azonos színvonalat, akadt közöttük gyengébb is — egybefogta őket a Franz Theodor Csokor Dön- tcned kell című versben

programként megjelölt alapgondolat: az embernek döntenie kell, talpra akar-e állni vagy földre zuhanni. Keresnünk kell a módját, hogy emberi módon szót értsünk egymással . hiszen a közöny, a közömbösség az egyik legnagyobb veszedelme az emberiségnek. A jelenetek közül a szemtanúk és a Rend a lelke mindennek külön is figyelmet érdemeltek. Az utóbbiban Gábor Miklós kivételes tehetségét csodálhattuk meg egy szokatlan szerepben,

V. M.

Biometrien koherenciáért

■ Tizenkét ország -mintggy 80 kutatójának, szakembe-. rének részvételével tudományos konferencia kezdődött kedden a Magyar Tudományos Akadémián a biometria, a biológiai tudományok területén alkalmazott matematika tárgykörében.

Szentágothai János akadémikus megnyitója után N. L. Le Roy, a Nemzetközi Vémmetriai Társaság főtitkára üdvözölte a szimpózium , résztvevőit.

A liirkeve! Vörös Csillag Tsz-ben a régi takarmány- előkészítőt átalakították munkagépjavító műhellyé. — Az új műhelyben jelenleg 10—12 traktoros dolgozik, még „bevetésre” nem kerülnek a tavaszi munkákhoz

FILHARMÓNIAI HANGVERSENY A SZÍNHÁZBAN

A HÉTFŐ ESTI HANGVERSENYEN A KITŰNŐ BUDAPESTI MÁV SZIMFONIKUSOKAT HALLOTTUK. SZÉPEN KIEGYENLÍTETT, — SZÍNES HANGZÁSKULTÜRA JELLEMEZTE ‘JÁTÉKUKAT. AZ IGÉNYES KARMESTERI IRÁNYÍTÁS MINDEN REZDÜLÉSÉT SZINTE MARADÉKTALANUL MEGOLDOTTAK

A műsor első számaként Weiner Leo l. Divertimento- ja hangzott el. Ezt a népzenénk hangulatvilágából kinőtt és a XIX. századi verbunkos stílusban formált hangulatos, színes, itt-ott sziporkázó kis művet a zenekar és a karmester kitűnő színvonalon szólaltatta meg. Minden dallamvonalat mesterien megrajzolták, s minden bukfences, magyaros ritmust szellemes élettel telítettek.

Mégis, a hangverseny fénypontja Schumann A- moll zongoraversenye volt. Ezt a megunhatatlan remekművet Stíuhmann a zongoraművész . felesegének írta, s abba szerető szívének minden érzését beleírta. így lett ez a mű a zeneirodalom egyik legszebb szerelmi vallomásává. Telitalálat volt a nehéz zongoraszólamot a színes fantáziájú olasz zongoraművészre, Guido Sil- verire bízni, aki őszinte hangon, nagy belső átéléssel tárta fel a mű sok-sok szépségét, érzésgazdagságát, felkorbácsolt szenvedéllyel zengő hangulatait Kár, hogy néhány gondolat megfogalmazása kissé keményre, a mű koncepciójának ellentmondóan kiabálósra sikerült. Sajnáljuk azt is. hogy a lelkesen ünneplő közönség következetes unszolására sem adott a művész ráadást. A finoman kisérő zenekar és a mindenre gondosan ügyelő karmester ebben a műben is remekelt.

A pompásan sikerült hangverseny befejező száma Schubert III. szomfóniája volt. (És sajnáljuk, hogy ez volt, s nem inkább egyik nagyon idekívánkozó Brahms szimfónia. Ez a Schubert szimfónia, mint a többi fiatalkori, tele van Mozartos, a menüett Haydnes idézetekkel, elgondolásokkal. — Ezért a Shcumann mű csúcspontja után túlzott kontrasztként hatott Schu- bertnek ez a tanulmány- szimfóniája. A hangversenyműsorok összeálltóinak illene ilyesmivel is számolni). A zenakar és főként B o r b ély Gyula, a biztoskezű és ízlésű karmester igyekezett mindent megtenni a siker érdekében, mindnyájunk élményéért. Kár. hogy a szerény mű korlátozta őket ebben.

Mindent egybevetve, — szép, kellemes este volt. Hiszem, hogy mindazok, akik eljöttek, jól érezték magukat és sok nemesen széppel gazdagodtak. De jó volna, ha még sokkal többen eljönnének ezekre az emberszépítő hangversenyekre.

K. A.

tag volt-e vagy sem, de a KISZ-bái éjszakáján történt.' A KISZ-t érte szégyen.

— A két fa helyett ültettünk sokkal többet —

mondta Jenei Lajos. Tulajdonképpen már ekkor elhatározták a fásítást. Beszéltek róla a fiúk, rendben van, a becsületet helyre kell tenni. Most pedig a csugari fiatalok között a szombat^vasárnapi fásításról esik a legtöbb szó. — Igen, mert azóta történt még valami.

Ott keedődik, hogy érdekesen működik a Petőfi Tsz KISZ szervezete. A

fiatalok fele a városban, fele a tanyán lakik. így

osztják meg rendezvényeiket is. Az egyik gyűlést a városi székházban tartják, a másikat kinn a majorban. — Vagy a tanyasiak mennek be, — vagy a városiak jönnek ki. Akárhol is van, mindig érdekes. Az agrárkörön ismerték meg például igazán, milyen is a szövetkezetük. Feldolgozták grafikonon mennyi gépük van, miből mije van a Petőfinek. Két kislány, Bajzák Mária és Bihari Margit a Ki miV tud a meaőgazda^ágról ?

megyei döntőjében képviselte a szövetkezetei.

Azt is megcsinálták egyszer Kiss Antalék, hogy telik a szövetkezetben a fiatalok egy napja. Az ifjúsági klub ki mit gyűjt köre kiállításra készül. Jenei Lajosnak kétezer gyu- facimkéje van. Ticc Istvánnak 120 naptára. Bihari Margit szalvétát. Simái Rózsa képeslapokat gyűjt. Bíró Sándor hímez.

Máskor veteránokat hívnak meg, zászlót avatnak, patronálják a csiderbere- ki iskola úttörőit, szóval mozgalmas áz élet. Még a kívülállók is velük tartanak. Szabó Lajos a ktsz- ben dolgozik, de itt KISZ- tag. Sólyom István Szolnokon ipari tanuló, de ide jár haza. Azt mondja Szabó Sándor:

— összetart nálunk a fiatalság.

O nemrég szerelt le a honvédségtől. Ha szabadságot kapott, mindig benézett a KISZ szervezetbe. Különben a bevonulókat mindig regruta-bálon búcsúztatják a kiszesek. A városba meghívják Vitray Tamást, Dobos Attilát, másokat, s oda bérletet kapnak a legjobb KISZ-tagok.

Az idősebbek is azt mondják, még ők is szívesen bejárnak a KISZ-be. S a fiatalok nemcsak jól dolgoznak, pénzük is van. Ezerhatszáz forintjuk. Abból már sok mindent lehet .kezdeni. Elmenni közös kirándulásra, megjutalmazni a legjobb fiatalokat, vacsorát rendezni. — Ok is ilyesmikre szánták. Aztán jött az akció. Tranzisztoros rádiókat a vietnamiaknak. Ezerhatszáz forint szép pénz. s oda is adták volna minden további nélkül. De, adhatnak ők többet is.

— Szervezzük meg nagyban a fásítást.

Tetszett az ötlet. Két napig, szombaton és vasárnap összejönnek a fiatalok. Fásítják a majort, a bejárást, ahová csak fa kell. A fásításért pénz tár. A pénzt odateszik a többihez. S azon Vesznek tranzisztoros rádiót. Nagy a készülődés. Most mindenki a fásításról beszél Csug.a- ron. Gyertek Vietnamért fásítani — mondogatna Jenei Lajos. És könnyű dolga van. Csugarhoz eev- szerre közel lett Vietnam. Eddig is sokat hallottak, tv-ben láttak a harcoló vietnami fiatalokról. Az olyan távolinak tűnt. Most, hogy ők is tehetnek valamit értük, mindjárt közelebb esik hozzájuk. És erre az akcióra Rácz elvtárs, az elnök sem mondja: nem engedélyezem.

B. I*