Szolnok Megyei Néplap, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-19 / 66. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYEI 1A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS V XIX. évfolyam, 6«. szám. Ara: 70 fillér 1968.. március 19, kedd. Eltartók és eltartottak Ismerősömmel meg­állapodtunk, hogy telefo­non.: keresem, ebédutánra jeleztem a hívást. Az időpont nem ; jó, — mondta- — ilyenkor a n&gyipama szunyókál, nein szeretném megzavarni. Kiderült, hogy a „nagy­mama” nem más, mint egy hetvenéves özvegy, akinek ismerősöm család­jához vérségileg, rokoni­tag semmi köze nincs. Ké­sőbbi látogatásomkor, szá­mos jelből meggyőződtem, hogy a háziak viszonya a „nagymamához”, azaz szer­ződött eltartottjukhoz, nem csupán a kultúremberre jellemző tapintatban feje­ződik ki. A koros nénit, mint annyi százezer mást ez országban, ágybadön- tötte az influenza járvány. A sok viszontagságot át­élt asszony fegyelmezetten tűrte a betegséggel járó ké­nyelmetlenséget, az eltar­tók megható együttérzés­sel , sürögtek betegágya körüL Tudom, ez a történet nem mindennapos A saj­tóban inkább olyan cikkek jelennek meg, amelyek az eltartási, életjáradéki, vagy öröklési szerződésre rá­szorult idős emberek szo­morú kálváriáját adják hírül. Tucatjával idézhetnénk hatósági, bírói közbelépése­ket az olyan esetekben, amikor az eltartók egy bi­zonyos idő eltelte után, még a „jogi ügylet” önként vállalt feltételeit is sem­mibe vették. így kerüitek ápolásra szorult öregek először ki a konyhába, az­tán a kamrába. Így for­dulnak elő olyan arcpirító dolgok, hogy az örökbeha- gyó, illetve lakását és In­góságait az eltartókra ha­gyományozó „csa!ádtag”-ot mind gyakrabban elfelejtik asztalhoz hívni, s más jo­gos járandóságban ré­szeltetni. És ha - csupán jogi ügy­let is a köztük lévő vi­szony. e? sem kevés, ha komolyan' veszik. Mert a jogi ügylet világosan ma­gában foglalja mindazokat az előnyöket, amelyet a befogadó fél jogosan elvár Éppen mert jogi ügyletről van szó, ez foglalja magá­ban a korrekt ellenszol­gáltatás kötelezettségét. Szerencsére e „jogi ügy­letek” immár egy eszten­deje fontos államjogi biz­tosítékokkal kiléptek a magánügy kereteiből. Az 1967-ben megjelent kor­mányrendelet nemcsak fel­hatalmazza a tanácsok igazgató osztályait a szer­ződéskötések érvényességé­nek jóváhagyására, hanem kötelezi is őket azok be­tartásának ellenőrzésére, Sőt mi több, a már eddig megkötött szerződéseket felülvizsgálták: hogyan tel­jesítik a felek a vállalt fel­tételeket, s* azok jogilag, erkölcsileg megfelelnek-e a követelményeknek. Számos városban és községben a tanács még ennél is többet tesz. Mun­kája nemcsak abban me­rül ki* hogy ahol szüksé­gét. látja, beavaikozik. En­nél messzebb megy el a jó ügy szolgálatában. Pél­dául gondos kutatás és felmérés alapján nyilván­tartásba veszik azokat a családokat és eltartandó- kat, akik ilyen szerződést kívánnak kötni. És nem­csak ezzel segítik elő a helyes választást, hanem azzal is, hogy a tanácsta­gok. ház vagy tömbbizal­miak, népfront aktívák út­ján, mintegy környezetta­nulmányt végeztetnek az érdekelteknél, s csak az­tán ütik rá pecsétjüket az ügyiratra. — A — Sok vasútvonal kihasználatlan A közlekedés korszerűsítéséről tárgyalt a megyei tanács A közúti közlekedésről, a vasúti körzetesítésről. a kisforgalmú vasútvonalak racionálásának programjá­ról tanácskozott hétfői ülésén a megyei tanács. A tanácsülésen resztvettek Horn Dezső, a közlekedés és postaügyi miniszter el­ső helyettese és a megye országgyűlési képviselői. Szolnokon egyirányban Az állami úthálózatról többek között megállapí­totta a tanácsülés, hogy évről évre jobb a burko­lata. A portalanított ma- kadámutak egy része azon­ban ismét elromlott és a korszerű közlekedés felté­teleit nem biztosítják. Ja­vaslatot tett a tanácsülés arra is, hogy a 4-es szá­mú főút Szolnokon áthala­dó szakaszának forgalmút a Beloiannisz és az Adv Endre út egyirányúsításá- val oldják meg. A tanácsi kezelésben lé­vő utak kiépítettsége me­gyénkben mintegy negye­de az országos átlagnak, s a burkolt utak kialakításá­nak üteme ts ' lassú. Me­gyénk a harmadik ötéves terv időszakában ilyen cél­ra mindössze nyolc millió forinttal rendelkezik, ami még az új lakótelepek be- kötőútjának megépítésére sem elég. A kedvezőtlen arányon valamennyit segít az, hogy 1970-ig előrelát­hatólag mintegy 30 millió forintot fordít az állam termelőszövetkezeti bekötő­utak építésére. Az utasok mintegy 99 százaléka veszi jelenleg igénybe a vasúti és autó- közlekedési járműveket. Az áruszállítás aránya ts ugyanennyi Ennek ellené­re főleg a keskeny nyom­közű és gazdasági vasútvo­nalak többnyire kihaszná­latlanok. Az egymáshoz általában közel épült vasútállomá­sok; 44 százalékán a ko­csirakományok forgalma állandóan csökken, jelen­leg a napi három kocsit sem érik el. A napirend megvitatása után a megyei tanács ha­tározatokat hozott, amely­nek értelmében lehetőleg gyorsított ütemben kell korszerűsíteni a 4-es számú főközlekedési utat. E mun­kában különös figyelmet, előrelátást igényel a vas­úti kereszteződések és a városokon áthaladó szaka­szok kiiktatása. Hasonlóan fontos Szolnokon a felül­járók közötti részek ki- szélesítése és a kolozsvári felüljáró átépítése, vala­mint a belvárosi szakasz tehermentesítése. Határo­zatba foglalta a megyei ta­nács a Kunhegyes—Tisza­füred közötti útvonal kor­szerűsítését, s a Tiszafüre­det elkerülő szakasz meg­építését. Szükségesnek látta a ta­nács Szolnokon egy önál­ló közúti üzemi vállalat létrehozását is, amely az állandó kapacitáshiányt szüntetné meg. Van-e jármű a járáshoz? A közúti közlekedésre vonatkozóan a megyei ta­nács szintén intézkedése­ket javasolt. Időszerű pél­dául, hogy a vb és a szál-, lítási bizottság vizsgáltas­sa meg a megszüntetett kunhegyesj járás községei­ből az új járási székhe­lyek, valamint a karcagi kórház megközelítésének lehetőségeit, s a helyzet javítására tegyenek meg­felelő Intézkedéseket. A kocsirakományú áru­forgalom körzetesítésének előkészítésére vizsgálatokat javasolt a tanács. Többek között azt hangsúlyozta, hogy a fuvaroztatók a költségeket tekintve a kör­zetesítés után sem kerül­hetnek hátrányosabb hely­zetbe, A kisforgalmú vas­útvonalak kiiktatását is csak akkor lehet végrehaj­tani. ha az igényeknek megfelelően rendelkezünk közúti pályákkal és gép­járművekkel. Ezen kívül több más fontos kérdést megtárgvalt még a megyei tanácsülés. Koszorúk a Tiszán Száz éve még itt höm­pölygőn a Tisza Cibakháza szélén. Akkor még Tokaj­nál, Szolnoknál és Cibak­házánál volt csak állandó jellegű, tehát cölöpökre vert híd a folyó említett szakaszán. Ezért töltött be fontos szerepet ez a kis község a szabadságharc küzdelmeiben. S akik véd­ték a hidat — többnyire a Nagykunság fiai voltak. Környékbeli. dolgoskezű emberek. Rájuk emlékezik most több száz fiatal. A KISZ kezdeményezésére eljöttek Bácsból. Csongrádból és Békésből is. Kegyeletüket leróni, demonstrálni egy­ségüket, hitet tenni a For­radalmi Ifjúsági Napok, 1843, 1919 és 1945 eszméi mellett. Míg a szónok — dr. Fekete József, a KISZ KB parasztifjúsági osztályveze­tője — a dicső napokról, tettre serkentő példákról beszél, az emlékmű előtt magasba szökik a fáklya tiszta lángja. Közben gyermeksereg vo­nul fel. Kisdobos avatás kezdődik. Az ünnepség zá­róakkordjaként koszorúkat helyeznek az emlékmű ta­lapzatára. — s a Holt-Tj- sza csendes, sok hősnek nyughelyét adó, sima fel­színére. „Hol született Dankó Pista? szellemi vetélkedőjének országos döntőjét Szolnokot újabb megtisztel­tetés érte szombaton. Iti tartották meg a mezőgazda- sági szocialista brigádok szellemi vetélkedőjének or­szágos döntőjét. Már dél­előtt befutott az első cso­port. Fejér megyéből pél­dául. mintegy hetvenen autóbuszon, személyautón jöttek a vendégek. Népes küldöttségek érkeztek Csongrádból, Békésből, sőt még Komáromból is. A ve­télkedőket ugyanis elkísér­ték üzemeik dolgozói, s s szocialista brigádok. Meg­telt a Ságvári művelődési . ház nagyterme. Megyénk szocialista brigádjainak Szolnokon tartották meg a mezőgazdasági szocialista brigádok Készítik a hollandi ágyakat * jászfénj szarui Béke Tsz kertészetében. A hollandi ágyakba rövidesen paprika és paradicsom palán­ták kerülnek — (Foto: Nagy Zsolt) tagjai is legalább százöt­venen lehettek jelen. Még a tiszafüredi gépjavító ál­lomásról is jöttek be. Igaz csak a nézőtéren volt képviselve Szolnok me­gye. A pódiumon, a ve­télkedők között nem. Érdekesen kezdődött a ..szellemi összecsapás”. Mi­után Ponyokai Bálint, a MEDOSZ Szolnok megyei titkára röviden méltatta a szocialista bi'igádmoz.gal- mát. máris átvette h tere­pet Kiss Flórián játékveze­tő. s már felbontották az első borítékot: ..Ki az h? fró. internacionalista, aki a földmunkásmozgalom <yr nagy alak'a? Nevezzen meg megjelent műveiből legalább egyet, s milyen (e- vékenységet folytatott 1919- ben Szolnok megyében?” Dermedt csend. A brigá­dok egymás után intettek nem tudják. Végre a hód­mezővásárhelyi Állami Gazdaság Ap’ilis 4 brigád­ja kivágta; Hunva István. Valóban. A M”DOSZ elnö­ke a Kubikosok, a Ti zen­kilencesek szerzőié. Túrke- vénél, Kisújszállásnál har­coló 19-es Vörös Hadsereg komiszárja n helyes válási. Es most jött a meglepetés. A játékvezető a vendégek­nek fenntartott első sorrá nézett Felállt s meghatóit egv őszhaiú, baisz-j ala­csony ember, Hunva Ist­ván. Nagv tans köszöntötte. A vetélkedő pergett to­vább. A közönség szőrakoz­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents