Szolnok Megyei Néplap, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-01 / 51. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! UU-iA C 6C SZOLNOK MEGYEI I A MEGYEI PÁBTB170TTSÁG ÉS A MEGYEI TIMÁrS I ACHA XIX évfolyam, 51. szám. Ára: 70 fillér 1958. március 1., péntek. Kit szidjon a fogyasztó ? Ásatás a várban — 56 kiállítás lémafeldolgozás a Magyarság Néprajza új kiadásához Gazdag program megyénk múzeumaiban A reform bevezetése nyomán megélénkült, sokszínűbbé vált a gazdasági élet. Néhány hét, az első tapasztalatok — akár kedvezőek, akár kedvezőtlenek — azért még nem jogosítanak fel az általánosításra. Ma még nehéz akármilyen jelenségről egyértelműen állítani: ez már az új mechanizmus hatása. A reform sem képes egycsa- pásra letéri! ni önmozgásának eddigi pályájáról a lendületben lévő népgazdaságot egyik napról a másikra, megváltoztatni a kialakult törvényszerűségeket. Az elhamarkodott általánosítástól, a jelenségek. a tények egyoldalú, tendenciózus csoportosításától nemcsak ma, a jövőben is célszerűbb óvakodnunk. A reform, az új mechanizmus a jelenségek, a folyamatok komplexebb, összetettebb értékelését, a differenciáltabb gondolkodást igényli két szempontból is. 1. Mivel az új körülmények közt a vállalati érdek összeütközése révén érvényesül gyakran a népgazdasági érdek, így az, ami az adott esetben rossz és káros az egyénnek, vagy A kollektívának, az végső társadalmi hatását tekintve lehet jó és hasznos. Ha például a versenyben élet- képtelennek bizonyul egy termék. vagy netán egy vállalat, ez feltétlenül hátrányosan érinti az adott termelő-kollektívát, bizonyos társadalmi veszteséget. népgazdasági kárt is okoz, de az új sikere, az életképesebb virágzása a végeredményt tekintve mégis csak hasznos. 2. Az új helyzet, a vállalatok megnövekedett önállósága, másként veti fel a felelősséget is. Amíg a centralizált gazdasági modellnél — ahogyan szakszerűen a régi tervutasításos rendszert nevezik — szinte minden apró hibáért B központi irányítást okolták, az egyes hiánycikkekért, a szegényes választékért, a hibás minőségű termékért, többnyire magát, a tervgazdálkodást marasztalták el, addig az új körülmények között az esetenkénti konzekvenciák — anyagi és erkölcsi következmények — az éi'dekelt vállalatot kell, hogy érjék. Vállalati önállóság növelése nem jelenti a szocialista állam irányító saerepének, a tervgazdaságnak a feladását. így államunk a jövőben is felel a népgazdaság szocialista fejlesztéséért: nemzeti erőforrásaink ésszerű hasznosításáért, a gazdaság: egyensúly megőrzéséért, a dolgozók életszínvonalának emeléséért. A központi irányítás eszközeit és energiáit most már nem kell számtalan részletkérdésre szétforgácsolni, hanem olyan átfogó feladatokra lehet összpontosítani, mint a fogyasztás és felhalmozás aránya, a beruházások, az alapvető műszaki politika iránya, a termelőeszközök ésszerű területi elhelyezése, a nemzetközi munkamegosztás továbbfejlesztése. A szocialista állam és vállalatai, valamint a különböző szövetkezetek és egyéb intézmények között, — a munka, a hatáskör és a felelősség ésszerű megosztása, az életkörülmények alakulásában Idául egyebek közt azt : lenti, hogy a központi sz, Aek gondoskodnak az jpl mechanizmus szabáljTI , eszközeinek felhasznál . val a lakosság maa színvonalú foglalkozta tűsre 1 az ár- és a bérszínvin: alakulá- I sának összhaigy.iról, a minőség általán ^ színvonalának emelésé 1, a választék bővítésérő1. M ndebből nem következik, hogy a szocialista álla in, vagy az új mechanizmus okolható, ha egy konkrét esetben beszüntetik valamelyik cikk gyártását, illetve emelkedik I annak ára, vagy romlik a minősége. Az ilyen kőnkről hibákért és visszásságokért minden esetben a vállalatok felelnek. Nem formai kérdésről van szó, nem is csupán arról, hogy az egyedi gazdasági visszásságból ne vonjunk le messzemenő politikai következtetéseket. Az új mechanizmus fontos része, aktív eleme a piac, a vásárló közönség, amelyet ahhoz, hogy feladatait elláthassa, érdekeit megvéd- hesse, szerveznünk, nevelnünk kell. A jogos önvédelemhez tartozik ugyanis, hogy a fogyasztó haragja, felháborodása a tényleges vétkest, a hibás termék előállítóját, az esetleges árdrágítót — minden esetben tehát a konkrét gyári márkát és ne az iparágat — sújtsa. Figyelnünk kell most már jobban a gyári márkákat, de a termékeket átvevő és kiszolgáló kereskedelmi vállalatot, boltét is- — Amelyikben nem csalódunk, tiszteljük meg újból és újból bizalmunkkal, vásárlásainkkal. Amelyik viszont becsapott, azzal ne álljunk szóba. Az új mechanizmusnak van egy ilyen követelménye is: tanuljunk meg vásárolni, fogyasztói jogainkkal élni! A fogyasztói érdekek szakszerű védelmét a vásárlók jogainak szervezett képviseletét, igaz, mindenekelőtt a kereskedelem látja el. De szükség van a kereskedelmi munka és a gyári márka tömeges társadalmi ellenőrzésére is. hogy az új mechanizmus körülményei között valóban érvényesüljön a termelő, az értékesítő munkában az oly gyakran emlegetett piaci értékítélet. A piac pedig mi, vásárlók vagyunk, véleményünk, dicséretünk, vágj' felháborodásunk tehát mindenkor annak szóljon, akit megillet, az önálló hatáskörű vállalatnak. A szocialista állam a piac e vevő-eladó küzdelmében nem ellenfelünk, hanem szövetségesünk. Gondoskodik versenytársakról, importot szervez, az érdekeltségi rendszerrel külön honorálja a minőség javítását, a választék bővítését, a divat, a műszaki fejlesztés rugalmas, gyors növekedését. Kirívó visszásságok esetén pedig kormányzati szerveink hatalmi eszközökkel is beavatkoznak a gazdasági életbe. Az új mechanizmus teljes kibontakozása, a fogyasztók magasszínvonalú ellátása mégsem egyszerűen központi, állami feladat. Tőlünk vásárlóktól, fogyasztóktól is függ. milyen irányban változik piaci helyzetünk. Kovács József A Szolnok megyei Múzeumok igazgatósága gazdag programot dolgozott ki erre az évre. Régészeti kutatásban súlyponti feladatnak a honfoglalás és a magyar középkor régészeti korpuszának előkészítésében való közreműködést tartják. Rövidesen megkezdik a szolnoki vár feltárását. összesen 34 napot fordítanak erre. Az idén folytatják a kolbásszéki középkori település és a Jászdózsa- Kápol nahalom, valamint a Jászdózsa-Lencsés bronzkori feltárását. Néprajzi vonatkozásában szerepel a tervben a megyei néprajzi atlasz elkészítésének meggyorsítása, leletegyüttesek gyűjtése az eddig kevésbé feltárt helyekről. Témákat dolgoznak fel a Magyarság Néprajza új kiadásához. Nagy gondot fordítanak a Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulóján rendezendő, valamint a felszabadulás 25. évfordulóját köszöntő kiállítás tárgyi és dokumentációs anyagainak összegyűjtésére. Tovább folytatják a szolnoki művésztelep történetére, kiemelkedő alkotóira vonatkozó tárgyi és dokumentációs anyagok gyűjtését. A Szolnok és Tallinn között fennálló testvérvárosi kapcsolat révén tervezik észt képzőművészeti és néprajzi anyag megszerzését Csereképpen megyei grafikai és néprajzi anyagot juttatnak Tallinnba. A megye múzeumaiban az idén 56 időszaki és vándorkiállítást nyitnak. A Francia festők című kiállítás anyaga külföldi csere útján jut megyénkbe. Figyelemre méltó a múzeum idei kiadványterve is. Sor kerül Szabó László: A paraszti munkaszervezet a XIX—XX. században, Kaposvári Gyula: Szolnok története és Bellon Tibor: Karcag gazdálkodása című művének kiadására. Rota- printes formában megjelentetik niég a „Szolnoki Munkás” 1919-es számainak fakszimile kiadását, valamint tanulmányokat Tiszaföldvár történetéről. A Finta kiállításról, a szolnoki Galériáról, a Tavaszi Tárlatról és egyéb kiállításokról katalógusok látnak napvilágot. Szóba került, hogy az Országos Múzeumi Hónap ünnepi megnyitója Szolnokon legyen. Erre az alkalomra ,,A gyerFebruár 5-én nyitották meg Karcagon a Mezőgazdasági Könyvhónap megyei rendezvényeit Tulajdonképpen február végével véget is ért volna az eseménysorozat, ám néhány helyen az előadók betegségének közbejötté, másutt tanácstagi beszámolók következtében mégf márciusban is lesznek szakelőadások. Kenderesen, Jászdó- zsán, Nagykörűben, Jász- kiséren és Tiszafüreden ii márciusban ér véget a rendezvénysorozat. Széphalmi Istvánná, megyei szakkönyvtárost kérte meg munkatársunk, tájékoztassa olvasóinkat a Mezőgazdasági Könyvhónap tapasztalatairól. Tőle tudtuk meg, tizenhét szakíró—olvasó találkozó zajlott le eddig a megyében. Ezek voltak a könyvhónap kiemelkedőbb eseményei. Még nem végleges adatok szerint több mint ezren hallgatták meg az előadókat. Különösen jól sikerült előadás hangzott el Tószegen, Zagyvamek” címmel a Damjanich múzeum nyolc kiállítótermében azt mutatják be: mi minden történt nálunk a gyermekek érdekében. A kiállítást gyerekjátékok, tankönyvek, politechnikai munkák, fotok színesitik. Népművelési és egyéb szervekkel együttműködve az ismeretterjesztés sokoldalú formáit alkalmazzák — például ehhez a kiállításhoz kapcsolódva szeretnék megrendezni a Magyar Rádió Gyermekkórusának szolnoki hangversenyét vagy gyermekkórusok fellépését. rékason, Rákóczifalván, Jászladányon, ahol dr. Al- mási Gábor. a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezetője, a termelőszövetkezeti veze'és gondjairól szólt. Vele történt meg, hegy az előadás elhangzása után egy jászladányi hallgató levelet írt dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek jelezvén, ilyennek kellene lenni a szövetkezet belső életének, ahogy Almási elvtárstól hallották. Almási Gábor egyébként népszerű szakelőadó megyénkben. Tavaly Tószegen tartott előadása váltotta ki, hogy most négy helyre is meghívták. Hasonlóképpen „hazajáró" előadó a Jászságban J. Horváth László. ö Jászfényszarun és Jászfelsőszentgyörgyön találkozott olvasóival, valószínű. még Jászdózsára is Komssomol küldöttség Martfűn és Palotáson A szovjet hadsereg megalakulásának 50. évfordulója alkalmából Komszo- mol delegáció érkezett hazánkba, hogy résztvegyen a magyarországi ünnepségeken. — Közülük négyen Csuvakov elvtársnak, a dnyepropetrovszki kerület Komszomol első titkárának vezetésével tegnap megyénkbe érkeztek. A delegáció tagjait a KISZ megyei bizottságának képviselői fogadták. A megye ifjúságának életéről szóló baráti eszmecsere után a szovjet vendégek Martfűre látogattak, ahol megtekintették a cipőgyárat, majd az üzem fiataljaival találkoztak. A küldöttség tagjai tegnap este a Palotási Állami Gazdaság kiszistáinak vendégei voltak, akik érkezésükről tudva meghívták őket az állami gazdaságba. megy a közeli napokban. Érdekes egyébként, hogy a legtöbb helyen az új gazdasági mechanizmusról szóló előadásokra voltak kíváncsiak az emberek. Nagy a változatosság a rendező szervekben is. Zagyvarékaison és Rákóczifalván a községi könyvtár és a községi művelődési ház. Jásziványon a könyvtár és a községi tanács szervezte az összejövetelt; Túrkevén a nőtanács, Karcagon a Népfront tett sokat a könyvhónap sikeréért. A szak- irodalom iránti érdeklődésre jellemző, hogy az olyan kis faluban is. mint .Tász- ivány, hatvanan várták az előadót. Volt azonban sikertelenség is. Tiszaroffon az előadón kívül egv lélek sem jelent meg a községi művelődési házban. Mindent egybevetve azonban. a Mezőgazdasági Könyvhó. nap idei, Szolnok megyei rendezvényei nagyban hozzájárullak a szakirodalom, a szaktudás terjesztéséhez. Jó üí jmben halad a kunszen'máríoni téglagyár bővítése. — N, Zs. — Végéhez közeledik a Mezőgazdasági Könyvhcnap Tizenhét szakíró—olvasó találkozó — Jászladáiiyi levél a miniszterhez
