Szolnok Megyei Néplap, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-13 / 36. szám

1968. február 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A „tiszta64 pártmunka helyett Maga a kifejezés, „tiszta” pártmunka, régeb­bi keletű, de akkor fogal­mazódott meg, amikor már arról vitatkozunk: hogyan is kell majd továbbfejlesz­teni, tökéletesíteni a párt­munka stílusát, módszereit a gazdaságirányítás új rendszerében. Ezt azért említem, mert igazságtalan dolog lenne, ha e megfo­galmazással a régi irányí­tási rendszerben végzett pártmunkára az öncélúság bélyegét sütnénk. Az üze­mi pártmunka ugyanis ak­kor sem önmagáért vöt, hanem — jóllehet más esz­közökkel — az eredménye­sebb termelő munkát volt hivatva segíteni. Nem vé­letlenül tettük tehát idéző­jelbe a tiszta szót. Azt akarjuk kifejezni vele, hogy a mai feladatokhoz, a mai igényekhez mérten válna bizonyos fokig öncélúvá a pártmunka, ha nem tökéle­tesítenénk, ha nem fejlesz­tenénk azt tovább az új gazdaságirányítási rendszer kívánta igényeknek megfe­lelően. Milyen értelemben be­szélhetünk mégis „tiszta” pártmunkáról, a múltra vonatkozóan? Olyan érte­lemben. hogy a régi irányí­tási rendszerben a párt- szervezetek gyakran figyel­men kívül hogyták a gaz­dasági tényezőket. Tévedés ne essék: nem a minden­napos operatív jellegű ten­nivalókat (ezekkel túlontúl is sokat foglalkoztak), hanem azokat, az egész üzem éle­tére. munkájára kiható nagy jelentőségű feladato­kat, amelyek tulajdonkép­pen eldöntötték a termelés sorsát. Ez viszont az esetek többségében nem az ő hi­bájuk volt, hiszen a gazda­sági vezetés önállóságának hiánya, a kezdeményezési lehetőségek gyér volta, a szigorúan előírt mutatók szorították szűk határok közé a pártszervezetek kéz. deményező készségét. Vagyis az ellentmondá­sok nem azért keletkeztek a múltban a gazdasági életben, mert a pártmunka vált korszerűtlenné; ellen­kezőleg, a gazdaság irá­nyításának régi rendszere avult el, s vele a párt- munka bizonyos módszerei is. A gazdaságirányítás re­formja éppen a párt kez­deményezésére indult meg, s a pártszervezetekben leg­alább annyi bátor és hoz­záértő híve volt a gazda­ságirányítás új rendszeré­nek, már a kidolgozása ide­jén, mint a gazdasági veze­tők között. Mégis, a régi módszerek továbbélése reális veszély. Ezért kell újból és újból, mégha a „tiszta” pártmun­ka kiélezett megfogalma­zásával is, megmutatni a különbséget a régi és az új módszerek között. As Üzent* pártszerve­zeteknek ma nem a szakmai hiányosságok, gyengeségek apró megnyilvánulásait kell kutatniuk, hanem az üzem gazdálkodásának egé­szét érintő kérdéseket. Pontosabban: azt a lánc­szemet kell megtalálniuk, amelyet megragadva, a ter­melő munka egészét átte­kinthetik, s amelynek ré­vén az egész termelő tevé­kenységet helyes irányba befolyásolhatják. Alapos helyzetismeretre van tehát szükségük a pártszerveze­teknek. Míg a múltban a központilag előírt mutatók­ból indultak ki és ezek ke­retén belül kutatták a megvalósítás lehetőségeit, módjait, most a lehetősé­gek, a maximális igénye­ket támasztó mutatók ki­munkálása magának az üzemnek a feladata. Ez pedig azt jelenti, hogy a pártszervezetek korábbi passzív szerepe, amikor a felülről kapott tervmuta­tókhoz, gazdasági direktí­vákhoz csak asszisztálhat­tak, lényegesen megválto­zott. S hogy mennyire mernek és tudnak élni a kínálkozó lehetőségekkel, ebben rendkívül fontos té­nyező a politikai szemlé­let. Korábban a politikai munkának elsősorban azt a célt kellett szolgálnia, hogy hiánytalanul teljesít­sék a központilag előírt mutatókat, s ez egyet je­lentett a népgazdasági ér­dek érvényesítésével. Most viszont magának az üzem­nek kell önállóan beleillesz­tenie a gyár érdekét a nép­gazdasági érdekláncolatba; az egyénét az üzemi, a cso­portérdek láncolatába. Eh­hez pedig nemcsak köz- gazdasági, hanem politika) szemléletmódra is szükség van, hiszen az érdekek nem egyszer üsszeütközé- sek, ellentmondások útján törnek maguknak utat, s azokat összhangba hozni politikai munka - nélkül le­hetetlen. Ezért nélkülözhe­tetlen a politikai munka, amely miközben a tények, a helyzet, a dolgozók ja­vaslatainak ismeretében befolyásolja a gazdasági döntéseket, ezt úgy teszi, hogy közben ismeri, szem- előtt tartja a társadalmi szintű érdekeket is, poli­tikai látásmóddal ítél, dönt ' az üzemi kérdésekben. A gazdasági és poli­tikai munka, a gazdasági és politikai hozzáértés igé­nye tehát szervesen egybe­fonódik. feltételezi egy­mást. Ilyen értelemben te­hát nincs „tiszta” politikai munka a termelést segítő munkában. A politikai munka már ott kezdődik, amikor az üzemekben kidol­gozzák a gazdasági terve­ket. amikor meghatározzák a fejlesztés tárgyát, és folytatódik azzal, hogy a helyesen megállapított cé­lok érdekében, a „tisztán” közgazdasági eszközökön túl, politikai eszközökkel is segítik a végrehajtást. A pártmunkának a ter­meléssel közvetlenül össze nem függő eszközei sem tisztán politikai eszközök, legalább is az öncélúság értelmében nem. Ez azt je­lenti, hogy például a párt­Az ÉVM Szolnok megyei Állami Építőipari Vál­lalat azonnali felvételre keres kőműves szakmunkásokat, kubikos brigádokat í továbbá 3—5 éves gyakorlattal rendelkező mélyépítő technikust valamint ÉM. vizsgával rendelkező időelemzőt Jelentkezni lehet ÉVM Szolnok m. Állami Épí­tőipari Vállalat. Szolnok, Ady E. u. 117'c. oktatás sem szakadhat el a konkrét üzemi gazdasági kérdésektől, még kevésbé, mint a múltban; azt jelen­ti, hogy az agitáció nem a jobb munkára való álta­lános felhívásokkal mozgó­sít („termeljünk többet, jobbat”), hanem mindenek­előtt a lehetőségeket mu­tatja meg, a technikai, közgazdasági feltételekben és az emberekben rejlő lehetőségeket is. S ismét csak nem olyan módon, hogy „többre vagyunk ké­pesek, elvtársak”, hanem konkrét követelményeket szab, a helyzet alapos is­meretében kézzelfoghatóan mutatja meg, hol, hogyan lehet még többet és jobbat elérni. A gazdasági vezetőkkel való foglalkozás, a párt- szervezetek vezetőségi tag­jainak, a pártcsoportveze­tőknek a segítése sem le­het általános jellegű, hi­szen a káderekkel nem önmagukért foglalkozunk, hanem konkrét cél. a mun­ka hatékonyabá tétele ér­dekében. De sorra vehet­nénk a pártmunka többi területét is. A tanulság eb­ben foglalható össze: a konkrét helyzet és a lehe­tőségek teljes ismeretére, bizonyos kérdésekben pe­dig szinte szociológiai igé­nyű tájékozottságra van szükség ahhoz, hogy a pártmunk feladatait ne általában, hanem konkré­tan határozhassuk meg, s a leginkább megfelelő módszereket alkalmazzuk, így lesz igazán hatékony a politikai munka; az általá­nos politikai célok, köve­telmények így kerülnek emberközelbe, fordítódnak le konkrét feladattá az egyszerű munkás számá­ra is. - — A '•azdnná ~f felada­tok és politikai feladatok egységének megteremtése, az ebben a. szellemben vég­zett munka — ez tehát a pártszervezetekkel szemben támasztott követelmények lényege. F. J. A SZOLNOKI KERTÉSZETI VÁLLA­LAT FELADATA A VÁROS PARKJAI­NAK ÁPOLÁSA, ÜJ PARKOK LÉTESÍ­TÉSE ÉS A MEGYESZÉKHELY VIRÁG- ELLÁTÁSA A VIRÁGÁGYAKBAN ÉVENTE KÉT­SZER-HÁROMSZOR CSERÉLIK A NÖ­VÉNYEKET. A KÉTNYÁRIAKAT MÁR KIÜLTETTÉK A MELEGHÁZAKBAN PEDIG AZ EGYNYÁRIAK PALÁNTÁI­NAK SZÉTÜLTETÉSE FOLYIK. AMÍG A VIRÁG PALÁNTA NEVELÉSRE NEM SZÜKSÉGESEK A MELEGÁGYAK, AD­DIG KONYHAKERTI HAJTATÁSRA HASZNÁLJÁK. Szállításra készítik elő a cikláment Saláta palánta kiültetése a melegágyakba (Foto: Nagy Zsolt) Szabók a Pannóniában A jászberényi felsőruhá­zati szövetkezet 1949-ben húsz tagot számlált, és a termelés értéke alig halad­ta meg a 200 ezer forintot. Tavalyi adatok, az év vé­gi mérlegből: kétszázhúsz dolgozó, 28,8 milliós érté­ket termelt. A szövetkezet üzeme a volt Pannónia Szállóban van, míg a kisebb részle­geket és az irodákat a vá­rosi tanács székháza mel­letti bérelt épületekben he­lyezték el. Kétszázhúsz munkásnak összesen egy kis szállodai szoba az öltözője. Ponto­sabban szólva ez is a nő­ké. Tizenkét szekrény fér el benne, noha az összlét- szám 60 százaléka nő. így aztán többségük a férfiak­kal közösen ott vált ru­hát, ahol tud: pl. a folyo­són. Zuhanyozó, ebédlő, egész­ségügyi pihenőszoba nincs. Néhány hidegvizes mosdó A zsúfoltság egyszerűen elképesztő méreteket öl­tött. A munkatermek, rak­tárak szűkek, korszerűtle­nek, tűzrendészetileg és vagyonvédelmi szempont, ból egyaránt kifogásolha­tók. Lakatos Vendel párttit­kár, a KISZÖV választmá­nyának legutóbbi ülésén egyszerűen tarthatatlannak nevezte a szövetkezet dol­gozóinak szociális helyze­tét. munkakörülményeit. — Nem túlzott! képezi a szövetkezet szo­ciális létesítményeit, és egy víztároló hordó arra az esetre, amikor a kis nyo­más miatt csak levegőt szuszognak a csapok. Ha nem győződtünk vol­na meg róla, másnak alig hinnénk el, hogy évi 28,8 millió forintot termelő szö­vetkezetben ilyen tűrhetet­lenül rossz lehet a tagok helyzete. Pedig az. fejlesztési alapja nem ha­ladja meg a 400 ezer fo­rintot. A verseny éles a piacon. A Szegedi Ruhagyár ugyan­csak szállít egyenruhákat, és olcsóbban, mint a szö­vetkezet. A termelékenység Utólag könnyű megálla­pítani, hogy a szövetkezet termelésének és dolgozói létszámának fejlesztése csak egyoldalúan megala­pozott, tehát nem kellően átgondot volt az utóbbi években. Csak állóeszközök gyarapítására költöttek, de a szociális ellátás javításá­ra számottevő összeget nem fordítottak. A pártvezetőség azt sze­retné, ha a szövetkezet fordítana egyet a vitorlán és a saját zsebébe is bele­nyúlna. A javaslat: hitelez- tessék meg hat esztendőre a saját fejlesztési alap fe­lét. Ez nagyjából 1,5 millió növelésére égető szükség van. A géppark nagycésze elavult, tehát ki kell cse­rélni, ha lépést akarnak tartani versenytársaik árai­val. A fejlesztési alapot nem merik más célra el­költeni, legalábbis , az egészet nem. Márpedig a dolgozók munkakörülmé­nyein. szociális ellátásán pénz nélkül nem tudnak javítani. forintot tenne ki. Kiegészí­tésként pedig kérjenek az OKISZ-tól vissza nem térí­tendő pénzt. A kettővel együtt már lehetne mit kezdeni. Az el­képzelés ésszerűnek látszik, tehát remélhetőleg vala­milyen formában pártfo­golják majd az illetékesek. Előbb azonban a szövet­kezet vezetőségének kelle­ne dönteni, meghitelezteti-e a saját fejlesztési alapjá­nak várható részét, vagy sem. Valamit tenni kell. Kétszázegynéhány szabó bí­zik a Pannóniában abban, hogy jobbra fordul a sora az üzemben. F. P. Ollósé« egy szállodai szobában Nyúljon a saját zsebébe is A felügyelet változott a helyzet nem Mint megtudtuk, tíz esz­tendeje húzódik a szövet­kezet új üzemházának az ügye. Pénz hiányában ma­radt el mindig a beruhá­zás. A ktsz 1964-ig a KI- SZÖV-höz, 1965-ben az ORKISZ-hoz tartozott, — majd 1966-ban ismét a KISZÖV felügyelete alá rendelték. Ez a labdázás nem tett iót. hiszen egyik szerv sem nyitotta ki a bukszáját, adott pénzt be­ruházásra. Holott a szö­vetkezet 1967-ig a fejlesz­tési alapját központi szám­lára fizette be. Egy év leforgása alatt vi­szont képtelenség volt a beruházáshoz szükséges összeget (3—4 millió fo­rintot) összehozniuk — mondta el az újságírónak a párttitkár. Ez is tény, hiszen a szövetkezet évi I A SZOLNOKI CUKORGYÁR alábbi gépeket ra- , kodási munkára és földmunkára bérbeadja 1968. j február 10-től megegyezés szerinti időtartamra: Tátra 931 autóbagger földkotró Z db T 174 rakodógép 1 db T 157'a rakodógép 4 db CInsz lánctalpas fejleletti rakodógép 3 db j A gépek bérbeadását a cukorgyár répaosztálya végzi. Telefon: 30—81. Szolnok, ügyintéző: Tóth Lajos mérnök.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents