Szolnok Megyei Néplap, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-10 / 34. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOUIOH MEGYB A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ara: 70 fillér XXX. évfolyam, 34. szám. 1968. február 10., szombat. Reklámerkölcs Ma, az ipari fejlődés forradalma idején általában az a főgond, hogyan értékesítsék a piacra nagy tömegében áramló új és újabb árukat Az egyes ipari vállalatok nagy harcot vívnak a piacért. A vevő, akinek megnyeréséért annyian küzdenek, ebből csak azt látja, hogy új, vonzó, megkapó hirdetések bukkannak fel, új reklámok jelennek meg, jobbat, mást kínálva, mint ami eddig volt A tőkés konkurrencia kínálata a mi szemünkben szinte elképesztő méreteket ölt. A tőkés országokban ezért döntő helyet foglal el a reklám a sajtóban, az utcán, a moziban, a tévében, rádióban. Röplapok- leporellók, prospektusok hihetetlen áradata zúdul az emberekre. Statisztikai becsléssel megállapították például, hogy az USA-ban az állampolgárok naponta átlagosan több mint ezerötszáz esetben kapnak reklám- jellegű információt az élet minden területét behálózó propagandagépezet tevékenysége során. Minden ellenkező híreszteléssel szemben az igazság az, hogy ezt általában szeret|k is az emberek. Ügy érzik, foglalkoznak velük, fontos személyek, akikre számítanak, akiket érdemes írásokkal. tájékoztatókkal felkeresni. A reklámok pedig — ritka kivételektől eltekintve — nem hazudnak. A hazugságot, félrevezetést egyetlen cég sem engedheti meg magának. A propaganda szakértők azt mondják: egyszer mindenkit be lehet csapni. De csak egyszer. Mert ha egyszer a reklám hatására megvásárol valaki valamit, és az nem olyan, amilyennek hirdették, többet nem veszi azt az árut. A reklámnak megvannak az erkölflei normái. — Íratlan szabály, hogy egy cég sem becsmérelheti a másik áruját, termékét. Nem tehetik azt, hogy így reklámozzanak valamit: ..Vásároljon X mosóport, mert ez jobb és olcsóbb mint Y gyártmány”. Ez erkölcstelen reklám volna. Azt azonban hirdetheti, hogy az X mosópor újfajta eljárással készül, ilyen és ilyen hatóanyagokat tartalmaz, fehérít, áztatás nélkül mos. Csak az áru valóságos jó tulajdonságainak ügyes csoportosításával, a szebb csomagolással lehet „le- konkurrálni” a másikat. A szédületes nyugati reklámtevékenység soha nem téveszti szem elől, hogy az embereket nemcsak meg kell nyerni vásárlónak, hanem meg is kell tartani. Becsapással. félrevezetéssel azonban ez csaknem képtelenség. A tőkés reklámszakemberek ezért a gyártó cégekkel szorosan együttműködve, igen nagy felkészültséggel és alapos munkával kezdik el egy-e'Tv áru reklámozását. Először piackutatást végeznek, majd megismerik a forgalomban lévő hasonló árukat és olyan módosításokat emelnek ki, amely valóban megkülönbözteti árujukat a többitől. Ez a módosítás pedig főleg az lehet, hogy korszerűbb, jobban használható, egyszerűbben kezelhető, jobban hozzáférhető. mint társai. Ezeket a tulajdonságokat aztán megfelelő tálalásban, sajtóban, moziban, tv-ben a közönség, a leendő vevők elé tárják. S ha ennek alapján a honpolgárból valóban vásárló lesz, bizonyára nem csalódik, mert csakugyan olyan tulajdonságú árut kap, — amelyet hirdettek. Mert, ha nem — az a cég elveszhet .., Hazánkban viszonylag szerény reklámtevékenység folyik, de erre is érvényesek a nemzetközileg kialakult normák. Nálunk nem az a cél, hogy túllicitálják a konkurenciát, sokkal inkább az, hogy a közönséget rendszeresen, alaposan és persze megbízhatóan tájékoztassák az új cikkekről, szolgáltatásokról és éberen tartsák a régi, de bevált cikkek iránti érdeklődést, a korszerű, hatásos reklámtevékenységet akadályozza kissé, hogy a hazai piacon alig van márkázott áru. A vásárlók csak általában vásárolnak. Ha valamivel elégedettek és még- egyszer ugyanolyantakarnak venni, hát bajba vannak, mert megkülönböztető márkanév hiányában nem tudják milyent kérjenek, A vállalatok — a tőkésekhez viszonyítva — igen kicsi reklámra fordítható pénzzel rendelkeznek. Talán ennek tudható, hogy olykor nem minden tekintetben helyes ..reklámötleteket” valósítanak meg. Fehér heteket hirdetnek, de azokon a bizonyos heteken ugyanazokat az árukat, ugyanolyan áron adják, mint máskor. Vagy nagy ^ző- nyegvásárt hirdetnek, pedig sem másfajta, sem mérsékelt árú szőnyeg nem kapható, hanem ugyanazok, a megszokott áron. Ilyen formában ezek a hetek és vásárok kissé megtévesztik a közönséget. De ha, mondjuk. az ilyen „Fehér hetek” alatt kerülnének piacra az ipar legújabb termékei, ugyanakkor a régiek árát arra a pár napra mérsékelnék — máris ragyogó reklám mind az árunak, mind a cégnek és a vásárló is érdekesnek, érdemesnek tartaná, hogy akkor vásároljon. Az új gazdasági mechanizmusban a nagyobb választékkal jelentkező cégek, a hasonló termékeket gyártó vállalatok bizonyára jobban élnek majd a reklám adta új lehetőségekkel. — Reklám nélkül ugyanis lehetetlen az új árukat a közönséggel rövid idő alatt megismertetni, nehéz jól és gyorsan értékesíteni. ,.A jő bornak nem kell cégér” — hangzik az idejét múlt közmondás. Ezt ma már így aktualizálhatjuk: a rossz boron a cégér sem segít. H. A. Elénk tárgyalások, biztató eredmények Karcag és Kunszentmárton már nyert — Fonoda és szövöüzem Mezőtúron? Kedvező beruházási feltételek Az utóbbi hónapokban élénk tárgyalásokat folytattak megyénk vezetői az ipartelepítéssel kapcsolatban több fővárosi nagyvállalattal. A kölcsönös erőfeszítések eredményeként 8 közelmúltban több megállapodás született, illetve még további megbeszélésekre van szükség a végéivényes döntések előkészítése céljából. . Elvileg lezárt ügy a Szerszámgépípari Művek letelepedése Karcagon. A gyáregység a volt gépjavító állomáson kap helyet. A megyei tanács vb tervosztályán szerzett értesüléseink szerint a SZIM 1968—70 között körülbelül 30—40 millió forintos beruházást valósít meg, és a gyáregység létszáma akkorra eléri. a félezret. A Művek leköltözését az úgynevezett iparfejlesztési alapból a megyei tanács pénzügyileg is támogatja, f Megkezdődtek a tárgya- i Iások a Pest megyei Vegyi ! és Kézműipari Vállalat ve- 1 zetőivel is egy könnyűipari üzem Karcagra valc letelepítéséről, minthogy a cégben van erre hajlandóság Az eddigiek szerint a vállalat a tervidőszak végéig 30—40 millió forintot invesztálna beruházásba. ‘A vállalat 1970-ig 25 millió forintot fordít majd Kunszentmártonban gyáregységének kialakítására, fejlesztésére és dolgozói létszáma addigra ezer körül lesz. Március 31-ig sor kerül a volt gépjavító átadására és átvételére. Rendkívül kedvező lenne, ha a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár Mezőtúrra való letelepedését sikerülne nyélbeütni. — A vállalatban megvan a készség arra, hogy fonó és szövőüzemet „alapítson” a városban. A tárgyalásokon a következőkről volt szó: a vállalat 30—32 millió forintot szán beruházásra olyanformán, hogy ebből 20 millió értékű gépet adna le saját állományából, az építés. közművesítés viszonylag nem kerülne sokba. (Kb. 12 millió forintba.) A gyárban három műszakos ■ termelésben 600 munkaerőt foglalkoztatnának, szinte kizárólag nőket. A már hivatkozott forrásból kapott információ szerint ebben az ügyben február 13-án újra közös tárgyalás lesz. Több szakértő véleménye szerint ma már reálisnak tekinthető, hogy a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár Mezőtúron üzemet hoz létre. Ez persze nem jelenti még, hogy biztos is. Előnyös, hogy a városba költöző vállalat az iparfejlesztési alapból és kedvezményes hitelből egyaránt részesülhet. Lényegében tehát a beruházásaink költségéből bizonyos hányadot az állam vállal magára. A megyei tanács vb tervosztályán arról is tájékoztattak bennünket, hogy a megyei pártbizottság határozatának megfelelően a helyiiparban továbbra is kutatják fejlesztési lehetőségeiket — f — p Jászsági dohány a nyugatnémeteknek A jászfelsőszentgyörgyi Egyetértés Tsz-ben tavaly kísérleti jelleggel 5 holdon Burley fajta dohányt termeltek egy nyugatnémet céginek. A megrendelő képviselői többször ellátogattak a szövetkezetbe, s elégedettek voltak a termelés módszereivel. eredményé- I vei. I A nálunk eddig ismeret- . len dohányfajta 2,5 méter magasra nő és hatalmas, j 110 centiméter hosszú leveleket hoz. A B 1-es, B 2-es és a B 3-as közül az utóbbi különösen kedveli az itteni talajt. Molnár István a családjával együtt 400 négyszögölön gondozta a B 3-ast és 23 mázsás átlagtermésnek megfelelő eredményt ért el. A Burley fajták egyébként 8,52 má- | zsás holdankénti termést hoztak. Ugyanakkor a magyar hevesi 8,42. a sza- j bolcsi fajta csak 4,70 máI A holdankénti árbevételek még szembetűnőbbek. A Burleyből 22 ezer, a hevesiből 10 597, a szabolcsiból mindössze 7076 forint volt az árbevétel. A tagok is megkedvelték az új fajtát. Az idén 22 holdra növelik a Burlej? termőterületét Szolnoki szimfonikusok Főként nőket foglalkoztatna, szélesebb bedolgozói hálózatnak adna munkát. Erről a ^témáról azonban ma még’ csak feltételes módban lehet beszélni. Nemrégiben még arról volt szó, hogy a Medicor Művek a kunszentmártoni gépjavító állomás helyén gyáregységet létesít. — A, vállalat azonban csak 1970 után tudott volna beruházni. ezért ennél jobb ajánlatra képes partnert kellett keresni. A Beton és Vasbetonipari Műveknél kötöttek ki a megye képviselői. (Tudósítónktól) A Nagykunságban a régi kunok életmódjáról sok emlék maradt az utókor számára. A néprajzi szempontból nagyra becsült leleteket Karcagon a Győrffy István Nagykun Múzeum „expedíciója” gyűjti. Birtokában ma már több ezer tárgyi emlék, bútorzat, ruhaviselet, munkaszerszám, földművelő eszköz van. A néprajzi gyűjtemény az elmúlt évben is több mint félezer tárggyal gazdagodott. — Intenzíven végezzük a gyűjtőmunkát, mert nagy tervek megvalósítása előtt állunk — újságolta Bellon Tibor múzeumigazgató. — Nem sokára a régi városi kórház sebészeti osztályának helyére költözünk, udvarán pedig életre hívjuk a Nagykunság első szabadtéri múzeumát, a terme Többször is alakult már Szolnokon szimfonikus zenekar, de hosszabb-rövi- debb idő után mindig felA zeneiskola A zenekar „magvát’’ a színházi zenészek és a zeneiskola tanárai alkotják. Rajtuk kívül zenerajongó és értő amatőrök, valamint a megye különböző városaiban működő zenetanárok vesznek részt a munszet szabad ege alatt létesítendő „tárlat” igen széles horizonton mutathatja be a Kunság jellegzetességeit. — Ügy kívánjuk elrendezni, hogy a pákászok, a halászok, vadászok, a földművelők munkaeszközei, szokásai, hagyományai élethűen tükröződjenek. A szabadtéri múzeum megvalósításának a gondolatát segítette megvalósítani az a gyűjtő munka is. amelyet tavaly Kunhegyesen végeztek. Sok padlás, szín átkutatása után egy jellegzetes nagykunsági parasztgazdaság teljes felszerelését, bútorzatát sikerült összegyűjteni. A számos lelet között nagyra értékelik a múltszázadbeli fagerendelyes ekét, a sukkokra beosztott ölezőt. amellyel hajdan a szolgai anyások földjeit mériv.c ki. Ritka tárgynak oszlott. A mostani, ‘működésének harmadik évfordulóját ünnepelheti nemsokára. és a színház kában. Karcagról, Mezőtúrról, Törökszentmiklcsról is járnak be a próbákra és az előadásokra. Gyakran látogatnak el ezekbe a városokba, valójában nem fs csak Szolnokon, hanem az egész megyében otthon vanszámít a lovak megfékezésére szolgáló fabéklyó és egyéb érdekességek. A parasztház régi berendezési tárgya közül, a múzeum tulajdonába került egy 1818-ból származó edénytartó, faragott láda, búzatartó, szuszék, - bocskor, többfajta cserépedény, birka- és tehénkolomp. Mint a múzeum igazgatója elmondotta, erre az évre is harmincezer forintot biztosítottak számukra, hogy a nagykunsági gyűjtőmunkát tovább folytathassák. Az idén Túrkeve és Kisújszállás kerül sorra. Ebben a két városban gyűjtik össze a padlásokon. kamrákban porosodó, néprajzi értékű régiségeket, a régi földművelés primitív eszközeit, a tájegység múltját teljességében bemutató állandó kiállítás számára. nak. Tavaly megyei hangversenykörúton voltak, öt helyen léptek fel. A tavalyelőtti, hasonló kőrúthoz képest sok minden megváltozott. Többen mentek el a hangversenyeikre s akik elmentek, kedvezőbb véleménnyel távoztak, mint korábban. A szolnoki közönség Sajnos éPP«n Szolnokon tudják legnehezebben meghódítani a közönséget Ha egy város önálló zenei életre vágyik, feltétlenül szüksége van szimfonikus zenekarra, amely állandóan ébren tartja a zene iránti érdeklődést. Szolnoknak közismerten kevés zeneművészeti hagyománya van. A szimfonikus zenekar a kulturális élet egyik bázisa lehetne, ha többet törődnének vele. A próbahelyiségük olyan kicsi, hogy egyszerre az egész zenekar nem is tud próbálni, s ha túl sokan vannak bent, még lélegzésre is alig marad levegő nemhogy a fúvóshangszerek megszólaltatására. Koncert Legközelebb február 27- én adnak koncertet a Ság- vári művelődési Házban Szolnokon. A műsort a XIX. századi romantikus zenéből válogatták. „Amolyan könnyű komolyzenei műsor lesz” — mondta Báli József a zenekar vezetője. „Szeretnénk minél több emberrel megszerettetni a zenét és úgy gondolom, erre az eléggé közismert, színes. dallamos romantikus zene a legalkalmasabb.' B. A. Életre kel a pákászok világa Karcagon lesz megyénk első szabadtéri múzeuma
