Szolnok Megyei Néplap, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-01 / 26. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYEI I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ■aBgSBaSsffl? XIX. évfolyam, 27. szám. Arat 70 fillér / 1968. február 2., péntek. Legyen még több ifjúsági klub! Gombamódra szapo­rodnak Magyarországon az ifjúsági klubok. Üzemek­ben, termelőszövetkezetek­ben, városi és községi mű­velődési otthonokban egy­re több fiatalt vonzanak és magasabb szintű, igénye­sebb kulturális munka le­hetőségét teremtik meg. A KISZ-nek jelenleg kö­rülbelül nyolcszázezer tag­ja van az országban. 14— 26 év közötti fiatalok, ter­mészetes tehát, hogy a KISZ vette kézbe az ifjú­sági klubokat, anélkül azonban, hogy elzárná őket a szervezeten kívüli fiata­lok elöl. Az ifjúság azonban nem h'mögen tömeg, életkor, iskolai végzettség, munka­kör, lakóhely szerint diffe­renciálódott. Ezt figyelem­be kell venni az ifjúsági klubok szervezésekor is. Üzemekben, termelőszövet­kezetekben nem is jelent különösebb nehézséget, an­nál inkább a művelődési otthonokban és általában a területi együvétartozás elve alapján szervezett klubok­ban. A program általában két fő részből áll. Az egyik a fiatalok szórakozási igé­nyét elégíti ki, a másik pedig kulturális-ismeret­terjesztő műsorokat tartal­maz. Minél ötletesebbek, ügyesebbek a klub irányí­tói, annál kevésbé válik szét a két rész. Az elmúlt években hely­telen .vélemény terjedt el a köztudatban, ami bizo­nyos fokig érintette az if­júsági klubokat is. Egyes vezetők, különösen közsé­gi, járási szinten, azt hit­ték, hogy a falusi fiatalok elvándorlásának megakadá­lyozásához elegendő, ha szórakozási lehetőségeket biztosítanak nekik. — Sok helyen ezért karolták fel a klubok ügyét is. 4 fiataloknak ter­mészetesen szükségük van több kulturált szórakozási lehetőségre, mégis, nagyon elrugaszkodtak a valóság­tól, akik ezek hiányát lát­ták az elvándorlás egyet­len okának. Az ifjúság túl­nyomó része megfontolt, jövőjét tudatosan tervező emberekből áll, akik éppen a hosszú távú tervezés miatt előnyben részesítik a fix fizetést, különösen, ha az még magasabb is, mint sok szövetkezetben az elér­hető jövedelem. Az a tény, hogy lassan ugyan, de meg­kezdődött a fiatalok visz- szatérése, sokkal inkább a garantált havi bérezésnek és a szövetkezetek meg­erősödésének eredménye, mint a falvakban megnyílt presszóké vagy éppenség­gel az ifjúsági kluboké. Aki csak a szórakozási le­hetőségek keresése miatt ment el, az nem fog ha­nyatt-homlok visszatérni egy újonnan nyílt eszpresz- szó miatt. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nincs szükség eszpresszókra és egyéb kulturált szórako­zást biztosító helyekre, be­leértve az ifjúsági klubot is. Ha tisztában vagyunk azzal, hogy ezek nem az elvándoroltak visszacsalo­gatásának és az otthoniak megtartásának egyedüli és fő eszközei, akkor igen ér­tékes munkát lehet végez­ni általuk az ifjúság kö­rében. Jelenleg a KISZ tagok kilencven százaléka elvé­gezte az általános iskola nyolc osztályát, a kulturá­lis-ismeretterjesztő mun­kának tehát nem lehet elsődleges célja alapvető ismeretek közlése. Ezen a téren a tudatfejlesztés, az eszmei, politikai nevelés a legfontosabb feladat. Az ifjúság olyan jelentős ré­teget képvisel társadal­munkban, hogy eszmei ne­velése nem lehet számunk­ra közömbös. A mai fiatal­ság a holnap felnőtt tár­sadalma, nem véletlen, hogy a világon minden rendszer különös gondot fordít az ifjúság nevelésé­re. A kulturális munka alkalmas a legdifferenciál­tabb eszmei hatás közve­títésére. Nem véletlen, hogy a nyugati fellazítás is épít a kulturális ráha­tás lehetőségére és az egy­ház is kihasználja ezt fia­talok megnyerésére. A KISZ-nek jelenleg a mintegy kétezer ifjúsági klubbati van legtöbb le­hetősége a kulturális mun­kára. Természetesen nem­csak az irányításra, hanem a fiatalság öntevékenysé­gének, kezdeményező kész­ségének kibontakozásának is teret kell kapnia a klubokban. A megyében tavaly si­keresen zárult a kiváló if­júsági klub cím eléré­séért folyó verseny. Ennek a címnek az értékét bizo­nyítja, hogy ebben az év­ben 36 klub nevezett be. Ha tekintetbe vesszük, hogy a megyében 40—50 műkö­dik, a részvétel aránya nem mondható rossznak. Nem soroltuk ide az olyan egyesüléseket, amelyek nem működnek állandó jelleg­gel, tevékenységük legtöbb­ször kimerül egy-egy ze­nés összejövetel szervezé­sében, nincs állandó prog­ramjuk. Ezeket is gyakran szokták kluboknak nevez­ni, tájékozatlanságból vagy nagyzolásból. Természetesen ezeket sem marasztalhatjuk el, azonban arra kellene töre­kedniük, hogy minél előbb klubokká váljanak, nem­csak szóban, hanem a va­lóságban is. A mozgalom fejlődé­sének jelenlegi szakaszá­ban az általános klubok szervezése a legidőszerűbb. A szakosodási igény je­lentkezése természetes, szé­leskörű megvalósítása azonban ma még nem idő­szerű. Amikor és ahol az alapvető kulturális igények megfelelő kielégítése meg­történt, napirendre kerül­het a szakosítás is, amely a klubmozgalom fejlődésé­nek magasabb fokát jelenti. Bisfey András A másik tiszaföidvári zárszámadás KÉT TERMELŐSZÖVETKEZET GAZDÁLKODIK TISZAFÖLDVÄRON. A LENIN TSZ HÍRNEVÉT OR­SZÁG—VILÁG ISMERI. A MÁSIK KÖZÖS GAZDA­SÁGRÓL KEVESEBB SZÓ ESIK. PEDIG MÉLTAT­LANUL. A HATEZER HOLDAS SZABAD NÉP SZÖ­VETKEZET VERSENYTÁRSA A LENINNEK. MU­TATJÁK a zArszAmadäsi ADATOK IS. Nagy Miklós tsz-elnök beszámolóját jó volt hall­gatni. Hiszen a közös gazdaságban a tagok személyi jövedelme már meghaladta a 28 ezer forintot, ötezer forinttal magasabb a múlt évinél. A munkaegység ér­téke 55 forintot ér náluk. Számot adott Nagy Miklós arról is, miből telt a Szabad Nép tagjainak ennyire. Cukorrépából 37& mázsás átlagtermést értek el. Ma­gas hozamot takarítottak be búzából is, 24,5 mázsát holdanként. A tsz összvagyona 54 millió forint, tiszta vagyon 41 millió forintot tesz ki. Gonda Antal traktoros egyike a Szabad Nép Tsz legszorgalmasabb tagjainak. 1245 munkaegység után részesedett most zárszámadáskor. Ezenkívül még 11 ezer forintot kapott kombájnaratásban kitűnt mun­kájáért. Havi jövedelme hétezer forint körüli. — (Foto: Nagy Zsolt) Babák és bábák — Látogatás látogatási időn kívül — Hazánkat is elérte az influenza Nem hiszem, hogy legyen olyan kérgesszívű férfi, — megrögzött agglegény, aki­nek ne futna át mosoly az arfcán, ha ezeket a pa­rányi lényeket látja. Ko­paszokat és kócosakat, alig két kilósakat és több mint négy kilós óriásbébiket. Jóllakottságukból fakadó A csecsemőosztályon Csé- nyi Ferencné vezető-gon­dozónő fogadott a szülész­nők körében. Hízelkedés nélkül mondhatom, maga- biztosság sugárzott tekin­tetükből. Élmények? — tűnődtek a riporter adta kérdésen. Van bőven, alig tudják az emlékezet tárházából ki­keresni. szuszogásuk, valami meg- fogalmazhatatlan derűt és nyugodtságot áraszt — Az ő nyugalmat sugárzó lényükre azonban nagyon sokan vigyáznak. A mai ember úgy hívja őket, hogy szülésznő, de az öregek csalt azt mond­ják: bába. — Született már nálunk alig hatvan dekás csecse­mő is, de itt látott napvi­lágot a több mint öt kilós bébi is. Ahány szülésznő, annyi élmény. Az egyik azt me­sélte el; az egyik kismama hogy kapta vissza egy év múlva is megőrzött cipő­jét, amit a kórház szülé­szeti osztályán felejtett. tudjuk, hogy milyen el­mondhatatlan és leírhatat­lan érzés az, amikor egy világrajött emberpalánta először hallatja szavát. De nem kívánjuk senkinek azt az érzést, amit akkor élünk át, ha valamelyik szülésznő üres pólyával tá­vozó mamát kisér le a földszintre, pedig mind­annyian tudjuk, hogy min­dent megteszünk s a cse­csemőhalandóság mini­mális. Abba kellett hagyni a beszélgetést, mert szoptat­ni vitték a kicsiket. A fo­lyosót a síró csecsemők hangkavalkádja töltötte be. Bár ennél „kellemetle­nebb” sírást sose hallana senki az életben. — tóth — Az Egészségügyi Minisz­tériumban a következőkről tájékoztatták a Magyar Távirati Iroda munkatár­sát. —. A múlt év novembe­rében Japánból és az Egye­sült Államokból elindult influenza-járvány január vége felé hazánkat is el­érte. A járvány — valószí­nűleg Olaszországból — Jugoszlávián át érkezett hozzánk. Az első nagyobb számú megbetegedést ja­nuár 18-án jelentették az egyik jugoszláv—magyar határbelépőhelyről, az in­fluenza 20-án már Mohá­csot is elérte, ahol egyet­len napon 250 beteg ke­reste fel orvosát. Pécsett 22-én tört ki a járvány 2614 megbetegedést okozva. Ugye el sem hiszi ? Csak a küszöbig jutottak f Akikkel most találkoz­tam, azok már több éve, illetve több mint egy év­tizede szülésznők. Ideális riportalanyok, nincs olyan storyra épülő kérdés, — amelyre ne tudnának vá­laszt adni. De el sem kép­zelhető, hogy ott ne legye­nek élmények, ahol na­ponta új élőlények látnak napvilágot. Feltűnt, hogy a- szülész­nők milyen meleg hangon beszélnek a mentőkről, — akiken egy-egy szüléi al­kalmával sok múlik. — Hoztak már be olyan mamát is, akit nem tudtak a szülőszobába bevinni, mivel az intézet kamtjában indult meg a szülés. ■ MAg jó, hogy szerencsés kime­netelű volt. Szolgálati lakásában ta­láltam meg Császár Ilonát, a rangidős madám-ot, aki harmincnégy éve segíti az emberpalánták világrajö­vetelét. ö adott választ arra a kérdésre, hogy mi különbség van a bá­bák és a szülésznők kö­zött. l\em kívánom senkinek — Tudomásom szerint a csak minimális szakkép­zettséggel rendelkező bá­bák már nincsenek me­gyénkben. A mai szülész­nők kétéves iskolát végez­nek el. Az orvostudomány legko-szerűbb és legújabb tapaszía'atai alapján. Mi Dúsabb feliérj etartalom A szolnoki állatifehérje feldolgozó üzemben tavaly húslisztből és nyersbőrből legyártották az évi • várt mennyiséget, ipari zsír gyártásához viszonyt kevés nyersanyagot kaptak. így egész évben az üzem mint­egy 13 és fél millió forint értékű terméket állított elő. Idén eddig csak az első negyedévi termelési prog­ramjukat/ dolgozták ki. Eb­ben legjelentősebb, hogy az eddigi 58 százalékos he­lyett magasabb, 62 százalé­kos fehérjetartalmú hús­lisztet gyártanak. A nyersbőr fejtésben az ország kilenc ilyen ren­deltetésű üzeme közül itt, a szolnokiban értek el leg­jobb eredményt. Innen ke­rült feldolgozásra a leg­több, minőségileg legjob­ban kidolgozott alapanyag. Idén tovább javítják a termelési feltételeket. Ha­marosan próbaüzemei a másfélmillió forintos beru­házással készülő dobszárí­tó üzemrész. Ezzel a táro­lást teljesen kiiktatják, — ami a környék lakói kö­rében olyan sokat kifogá­solt kellemetlen szagokat is csökkenti majd.

Next

/
Thumbnails
Contents