Szolnok Megyei Néplap, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-04 / 29. szám
1968. február 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Elmondjuk magunkról A cibakháziaké a szó m-------------------s—»—"»•w» "■" • M űvelődési otthonunkat két évvel ezelőtt újítottuk fel, azóta rendeltetésének megfelelően tud működni Cibakháza a kunszentmártoni járás egyik legnagyobb községe. A település kialakulását a XII. századra vezethetjük visz- sza. Fejlődése, gazdasági életének alakulása a sajátos földrajzi környezetnek köszönhető. A falu mellett folyó Tisza hordalékával alakította ki a felszínt, de a szél munkája is hozzájárult ahhoz. A lakosság számában egy kis visszafejlődés tapasztalható, ám az emberek életkörülményei évek óta rohamosan javulnak. És ez a Vörös Csillag Termelőszövetkezetnek köszönhető. Az emberek többsége a termelőszövetkezetben, a vegyesipari ktsz-ben és az Állami Gépjavító Állomáson dolgozik. de igen sokan eljárnak a közeli martfűi Tisza Cipőgyárba is. A lakosság több mint 25 százalékát foglalkoztató Vörös Csillag Tsz 1948-ban 18 taggal alakult meg. Jelenleg 618 családot, illetve 1136 tagot és 83 bedolgozót foglalkoztat és el kell ismernünk, ha 18 év elég nagy idő is, nem hosszú ahhoz, hogy olyan nagy eredményeket mutassunk fel. A központi irányítású b ri gá dren dszerű tsz 6326 hold területen működik. A terület nagyságából következik, hogy főként növény- termesztéssel foglalkoznak, amelyben említésre méltó eredményeket érnek el. Így például búzából 1500 holdon 25, kukoricából 586 holdon 30 métermázsás termésátlagot értek el 1967-ben. Természetes, hogy az egyéb növényeket — cukorrépa, olajlen, lucernamag. szőlő termelést — sem szorítják háttérbe. Így például 240 holdon korszerű öntözéssel, virágzó kertészetük van. A termelőszövetkezet jelenleg 4? erőgéppel rendelkezik. 7 teherkocsiból. 31 pótkocsiból. 8 speciális pótkocsiból és 14 kombájnból álló gépparkja van. Most elhatározták, hogy pótolják a gépi felszere'é- seket. mintegy 35 mil'ió forint értékben. Ezzel megoldódik az istállók és a szálastakarmány betakarításának komplex gépesítése. A termelőszövetkezet az elmúlt időszakban előtérbe helyezte a szarvasmarha- és sertéstenyésztés fejlesztését gazdasági beruházásokkal Két év alatt sikerült teljes tbc-mentes állományt kinevelniük Az elmúlt évben mintegy 1600 hízósertést és 181 szarvas- marhát adtak el. A tsz bruttó termelési értéke 55 024 000 forint, tiszta vagyona 39 899 000 forint. A tagoknak kiosztott teljes részesedés 55 forintos munkaegység értékkel 20 603 000 forint Községünk határában — a falutól mintegy 6 kilométer távolságra — folyik a Tisza. Az árvízvédelmi feladatok ellátására itt Cibakházán van a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság egyik szakaszmérnökségé. Ez a kirendeltség mintegy ötven-hatvan embert foglalkoztat rendszeresen. Községünkben a Tisza szabályozását 1858- ban kezdték meg az akkori kormány által kibocsátott ínséges kölcsönnel. A védgát elkészítéséhez abban az időben az emberek kubikos talicskával. illetve kordélyokkal hordták a földet. A földmunkákért köbölenként — am* ma 6.8 köbméternek felel meg — mindössze 80 krajcárt fizettek. Ma ezeket a munkákat szükség szerint, korszerű gépekkel vé érzik, a dolgozók havonta 1800— 2000 forintot keresnek. Az új gazdaságirányítási rendszer életbelépésével a vízügyi szolgálatban is bevezették a heti 44 órás munkaidőt. Cibakháza községben az ipari szolgáltatást a kisipari szövetkezet és magánkisiparosok látják el. A kisipari szövetkezet 1951- ben alakult. Kezdetben a szövetkezet évi termelési értéke még az egymillió forintot sem érte el. A szövetkezet vezetősége a részlegek bővítésén keresztül évről évre nagyobb értékű feladatokat oldott meg. Fejlődésére jellemző, hogy az 1967-es gazdasági évben az éves termelés meghaladta az öt és félmillió forintot. Saját üzletházát a szükségletnek meg. felelően korszerűsítette. Az itt dolgozók szeretik szövetkezetüket, ebben látják megélhetésük biztosítékát a tagság és a vezetőség között egye+értés van. Ennek tulajdonítjuk, hogy a szövetkezet eredményesen működik' ■ A község lakóinak kereskedelmi ellátásáról a helyi fmsz gondoskodik, 20 egységével Vendéglátóipar! forgalmat 8 egységben bonyolítanak le az évi forgalom 35 590 000 forint. A kiskereskedelmi egységek egy része szakosított, azonban mégsem kielégítő a lakosság ellátása. Hálózatbővítésre van szükség, annak érdekében, hogy a továbbiakban egészségesebb körülmények között tudják biztosítani az áruellátást és szolgáltatói tevékenységet. Most egy húsboltot ékítenek, melyre nagy szükség van, de úi vendéglőt is kellene építeni. Az önkiszolgáló élelmiszerboltot bővíteni, a vas- műszaki boltot átépíteni, bővíteni kell. És ugyancsak bővíteni kell a kölcsönző üzletet és a kölcsönözhető háztartási kisgépek sorát. Községünkben nagy területen — 832 katasztrális holdon — folyik szőlőművelés. A szőlő és gyümölcs- termést többségében a helvi fmsz vásárolja fel. Cibakházán takarékos emberek élnek. Ezt bizonyítja, hogy 1967. december 31-én a lakosság betétállománya a helyi takarékszövetkezetben, valamint a postán együttesen 8 200 000 forint. Most, 1968- ban a tsz zárszámadását követően néhány nap elteltével a betétállomány 984 000 forinttal emelkedett Községünk kommunális ellátottsága — viszonyítva a néhány évvel előbbihez — jobbnak mondható. Szépen berendezett parkok vannak; a régi piactér helyén, a központi orvosi rendelő mellett, fis még újabbakat szeretnénk létesíteni. Községünk minden utcájában van közvilágítás. Törpevízművet is építettünk tavaly, mely biztosítja a község lakóinak jó ivóvízzel való ellátását. Községünkben egy igazgatású általános iskola működik. A tanításhoz szükséges feltételek jobbak, mint évekkel ezelőtt voltak, de még ma sem ki elégítőek. összesen tfz normál, és két szükségtantermünk van. Az elmúlt két évben felújítottuk egymillió forint értékben két iskolánkat, ám sajnos tornatermet már nem tudtunk építeni. A gyermekek oktatását huszonöt nevelő végzi. Ugyancsak ők tanítanak a dolgozók esti iskolájának üzemi osztályában is. Megnyugtatóbb a helyzet a napköziotthonok terén. Van községünkben egy három csoportos iskolai napköziotthon, azonban a konyha már kicsi, átalakításra vár. s nem elegendő a foglalkozási termek száma sem. Óvodánkban jelenleg hatvan kisgyermeket tudunk elhelyezni, de az igény ennél sokkal nagyobb. Ezért ebben az évben félmillió forintos költséggel új óvodát építünk, jövőre pedig két új tantermet létesítünk csaknem egymillió forint költséggel. Nem lenne teljes a kép községünkről ha nem szólnánk művelődési otthonunk munkáiéról. Ezt az épületet 1950-ben építettük, de sajnos a rossz, helytelen, beosztása miatt már kezdetben sem biztosította a kulturális igények kielégítését. Két évvel ezelőtt több mint 200 ezer forintos költséggel átalakítottuk. felújítottuk az épületet, s most már rendeltetésének megfelelően működhet. Művelődési otthonunkban az élet mozgalmas, változatos. Van gazdasz- szony szakkör, egy eszperantó nyelvtanfolyam. KISZ foto szakkör. A művelődési otthon vegyeska^-a hosszú évek óta működik és színvonalas műsort ad nemcsak a község lakóinak, hanem a környék lakosságának is. Szép sikerekkel dicsekedhet a fúvószenekarunk is. Ezenkívül rendszeresen vannak nálunk színházi előadások és látogatottak a művelődési házban rendoTPtt kiállítások is. A községi könyvtár könyvállománya csaknem tízezer kötet. Évente a községi tanács 20 ezer forintot költ új könyvek beszerzésére. örvendetes számunkra, hogy évről évre növekszik az idősebb olvasók száma. Természetesen a központi könyvtáron kívül van három kihelyezett könyvtárunk is. És az is igaz, hogy 1964-ben, amikor megépítettük ezt a könyvtárat, korszerűnek láttuk, ma már bebizonyosodott, hogy kicsi, s az idén bővítenünk kell. Az itt élő emberek egészségére két körzeti orvos vigyáz. Mindkettő mellett házi ápolónő és egy-egy védőnő dolgozik Fogszakorvos Szolnokról jár ki hozzánk. Sajnos nincs szolgálati lakásunk, ezért községfejlesztési alapból és állami támogatással igyekszünk ezen a gondon segíteni. Itt az egészségügyi ellátásról szóló fejezetben kell szólnunk arról is, hogy több mint tizenhat éve van nálunk bölcsőde. Viszont itt is az a probléma, hogy a harminc sze- ■ mélyre tervezett bölcsődében jelenleg negyvennegyvenöt kisgyermeket gondoznak. Szükségessé vált tehát a bölcsőde bővítése és az idén, de legkésőbb jövőre ezt a munkát el kell végeztetni. Gondoskodunk lehetőségeinkhez mérten az öregekről is. Az idén szeretnénk létrehozni nálunk is az öregek napözi otthonát. A szociális körülményeknek meg nem felelő telepek felszámolása is folyamatban van községünkben. Főként a cigánycsaládoknál vált szükségessé, hogy az OTP segítségével családiházakat építtessünk számukra. Tavaly három ilyen családnak épült fel a háza, melybe be is költöztek. Az idén újabb ötöt építünk. összesen 1970-ig e telepek felszámolására tizenhárom lakóházat építtetünk. Most pedig néhány mondatban beszélni szeretnénk a cibakházi sportkör munkájáról. A sportkörnek jelenleg mintegy kétszáz tagja van. Megalakulásakor — 1945-ben — mindössze egyetlen futballcsapat működött a községben. — Később megalakult az ökölvívó szakosztály, mely ma is működik, s tizenhét tagja van. Azután megalakult a női-, férfi kézilabda csapat. Mindkettő 1965 óta a megyei első osztályban versenyez. Sportolóink minden évben résztvesznek a járási spartakiád rendezvényein, s évek óta az első helyen végeznek. Egyszer 400 méteres síkfutásban az országos első helyezést Is elhoztuk. Büszkék vagyunk arra, hogy futballcsapatunk tavaly bejutott a megyei első osztályba. Ifi csapatunk is rendszeresen működik és van egy járási első osztá-. lvú futballcsapatunk is —- Tavaly a bajnokságban az ifi csapat a tizedik, a járási első osztályú csapat az ötödik helyen végzett. Sakk szakosztálvunk 1960-ban alakult és ez évben a járási versenyen a másodikok lettünk. Hat évvel ezelőtt korszerű sportpályát építettünk a községi tanács segítségével, a társadalmi munkások összefogásával. Most, egy öltözőt kellene építenünk. Ehhez ismét a társadalmi munkások segítségét várjuk. Eddig a Vörös Csillag Tsz tagjai hétezer forint értékű munkára tettek felajánlást, az öltöző építéséhez. Sportkörünk most egyesült a helyi gépjavító állomás sportkörével. Ezzel megoldódott a sokat vitatott utazási problémájuk. A gépjavító állomáson felújítottak társadalmi munkában egy autóbuszt, s ezzel szállítják most már sportolóinkat a vidéki versenyre. Utolsónak hagytuk, de nagyon fontosnak tartjuk a gépjavító állomásunk munkáját. Ez 1948-ban alakult, mint gépállomás. Hivatását akkor is maradéktalanul betöltötte, s nemcsak a községben végzett munkát, hanem a környéken is. Négy évvel ezelőtt átalakult gépjavító állomássá Jelenleg kétszáz dolgozója van, közülük legtöbben községbeliek, de sokan járnak ide dolgozni más faluból is. Tavaly a gépjavító állomásunk a 23 millió forintot megközelítő termelési értéket ért el. Különböző munkák végzéséhez szükséges kisgépeket gyártanak. Emellett készítenek szalmalehúzóka t. „Nutrix 12” borjúszoptatókat. A forgácsolóműhelyük pedig bérmunkában dolgozik a hódmezővásárhelyi gépjavító vállalatnak és a Medicor Műveknek. A gépjavító állomás elhelyezése rendezett, évről évre kisebb-nagyobb beruházásokat valósítanak meg. Rendelkeznek korszerű tanműhelyekkel és korszerű üzemi úthálózattal. Jelenleg a szociális épületekhez víztornyot építenek 244 000 forintos költséggel. — É3 ugyancsak most építik a 200 személyes női és férfi öltözőt, mosdókkal, zuhanyozókkal ellátva 782 ezer forint költséggel. Gondolnak a szakmunkás utánpótlásra is: évente 20—25 ipari tanuló szerez itt szakmunkás bizonyítványt. Jelenleg 54 Ipari tanuló van az üzemben. Községünkről, az itt folyó munkáról, eredményeinkről és gondjainkról még lehetne írni bőven. De talán mindez, amit most elmondtunk magunkról, bepillantást nyújt falunk életébe, a mi hétköznapjainkba. Tudjuk, hogy még további munkára van szükség ahhoz, hogy községünk lakóinak anyagi, egészség- ügyi. kulturális igényeit maradéktalanul kielégithes- nük. Ám a most végzendő és az eddig végzett munka biztosíték arra. hogy egyszer azt is elmondhassuk magunkról: korszerű, modern község vagyunk. Most pedig tovább adjuk a szót egy tiszazugi községnek. Szeretnénk. ha Tiszaug beszélne magáról, eredményeiről, problémáiról. Írták: D. Molnár Mihály a községi tanács vb-elnöke Ferencz« Anna a községi tanács vb-titkára Bakodi Lajos a községi tanács vb-elnökhelyettese Ilyen házakat építünk a cigánycsaládoknak A mi községünkben is magasodik már a hidroglóbusz, hirdetve, üzemel a községi vízmű
