Szolnok Megyei Néplap, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-29 / 50. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1968. február 29. A Kiáltvány évfordulóján S zázhúsz évvel ezelőtt hagyta el a londoni nyomdát a Kommunista Kiáltvány, a tudományos szocializmus alapvető prog­ram-dokumentuma első (né­met nyelvű) példányai. Előzményei évszázadokra nyúlnak vissza. Ide kell számítanunk mindazon gondolkodók munkásságát, akik a társadalmi igazság­talanságok okainak felderí­tését, azok megszüntetését tűzték ki életcéljukul. És nem utolsósorban: ide tar­toznak azok az akkor még szervezetlen munkásmeg­mozdulások (a munkabe­szüntetéstől az utcai har­cig). amelyek szinte átszö­vik a XIX. század első fe­lének történetét. A Kiáltvány „életútja” párhuzamos a világ forra­dalmi munkásmozgalmá­nak történelmével. Ha le­hetett. nyíltan, legálisan terjesztették, ha a mozga­lom föld alá kényszerült, a Kiáltvány is illegálisan terjedt, — néha kézzel írott. kézről kézre adott fordításokban. A megírását követő néhány évtized alatt tucatnyi új kiadása jelent meg németül, angolul, franciául, oroszul, spanyo­lul, és még sok más nyel­ven. Első magyar kiadása az 1896-os évszámot viseli. „Jelenleg — írta Engels 1888-ban — kétségtelenül az egész szocialista iroda­lom legelterjedtebb, leg­nemzetközibb terméke, kö­zös program, melyet’ Szi­bériától Kaliforniáig mun­kások milliói ismernek el.” És ma? Szinte a világ minden nyelvén milliós számban forognak közké­zen a Kiáltvány példányai. jyV i adta a „világiroda- • * lom legzseniálisabb pamflettjének” (amint H. G. Wells, a Kiáltványt nevez-, te) ezt az újkorban pél­dátlan átütő erejét? Talán ez: a tudományos elemzést egyesíteni tudta a politi­kai programmal: egy alak­ban több röpirat- és nép­szerű, mindenki által ért­hető tömör. tudományos mű; a munkásosztály addi­gi alaktalan-szervezetlen megmozdulásainak alakot és célt kölcsönzött; kije­lölte és meggyőzően bizo­nyította a soron következő történelmi korszak fejlő­désének irányát, s ezzel utat mutatott nemcsak a munkásoknak, hanem mind­azoknak. akik a kor forra­dalmi gomolygásában a ki­utat keresték. „Ez a kis könyvecske — írta róla Lenin — kötetek­kel ér fel; szelleme mind­máig élteti és viszi előre a civilizált világ egész szer­vezett és harcoló proleta­riátusát”. Ha ma felütjük (és nem lehet elégszer el­olvasni), számos olyan gon­IPARI TANULÓKAT szerződtetünk 1968 1969- es tanévben ács. bá­dogos, burkoló, testó, villanyszerelő, víz-gáz­szerelő és kőműves szakmában. Kőműves szakmában szállást és étkezést biztosítunk. — Jelentkezés — előjegy­zés; „Április 4". Ma­gasépítő és Szerelői Da rl Ktsz Bp. Vili. kér. Auróra u. 23. dolatot találunk benne, amelyek meghökkentenek bennünket időszerű, élő voltukkal. Ha ma minden valamelyest művelt ember előtt önként értetődőnek tűnnek olyan gondolatok, mint: a gazdaság történe­lem- és társadalom megha­tározó szerepe, az osztály­harcok kimagasló jelentő­sége az emberiség fejlődé­sében, a polgári társada­lom belső válságainak okai, stb. — ha ma ezek az em­beriség gondolatkincsének „bevett” állományához tar­toznak, abban vitathatat­lan szerepe van Marx és Engels Kommunista Kiált­ványának. Annak, hogy ebben a történelmi szakasz­ban egyedül a marxizmus bizonyult olyan tudomány­nak, amely (ha helye­sen alkalmazzák), alkalmas a társadalmi fejlődés útjá­nak kijelölésére. A Kiáltvány időtálló vol­ta azonban nemcsak az alapvető folyamat törvé­nyeinek felismerésében mu­tatkozott meg. Azoknak az útmutatásoknak egész so­rában is, amelyekkel a munkásosztály harcának fő irányait kitűzte. Ha azt a tíz pontot nézzük, például, amelyben a Kiáltvány a munkásosztály feladatait a hatalom meghódítása után kijelöli, minden erőszakolt „aktuai izálás” nélkül szá­mos olyan ismerős tételre bukkanunk, amelyek a munkáshatalom országai­ban valóban az első felada­tok közé tartoztak. Elég, ha a termelőeszközök tár­sadalmi tulajdona mellett olyan, nagy történelmi éles­látásról tanúskodó meg­jegyzésre gondolunk, mint „a mezőgazdasági és ipari üzem egyesítése; rendsza­bályok a város és a falu közti . ellentét fokozatos megszüntetésére” (a XIX. század első felében!). Ä nnak, hogy egy írás­mű tudományosán megalapozott-e, vagy egy­szerű jóslat, vágyálom: az idő a legjobb próbája. Ezt a próbát a Kiáltvány kiállta. Ám azt jelenti-e ez, hogy a Kiáltvány és általában a marxizmus minden gya­korlati következtetése ma­radéktalanul bevált? Ez nem lehetséges. Sem a ter­mészetben, sem a társada­lomban nem lehet előre látni minden új fejleményt. Ha a történelmi és társa­dalmi tudomány górcsöve alá helyezzük a Kiáltvány főbb megállapításait, mégis tagadhatatlan tény, hogy a társadalom alakulásának fő iránya, legfőbb változásai mennyire egybeesnek azza* a fejlődési fővonallal, ame­lyet a Kiáltvány tudomá­nyos alapon előrelát. Farkas Sándor a Marx Károly Köz- gazdasági Egyetem tanszékvezető docense AZONNALI belépéssel 1 kőművest és 2 segédmunkást változó munkahelyre felveszünk. Jelenlegi munkahely 3 hónapig Jászfelsőszentgyörgyön van. Jelentkezés: Gyógy­szertári központ, Szol­nok, II. sz. Irodaház. miwmm A KISÚJSZÁLLÁSI GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁS azonnali felvételre keres építésztechnikust, építészmestert. lemezlakatosokat, eszter­gályos szakmunkásokat, valamint segéd­munkásokat. Felvételre jelentkezés a vállalat igazgatójánál. Partizéntámadások Saigon és Bien Moa ellen A dél-vietnami hazafias erők fegyveres alakulatai szerdán rakétákkal és akna­vetőkkel támadták Saigon katonai célpontjait, a Tan Són Nhut légitámaszpon­tot és Bien Hoa térségét. A partizántámadások fő ereje a Bien Hoa-i támasz­pont ellen irányult. Itt ti­zenöt ellenséges katona vesztette életét, köztük 12 amerikai. Az anyagi károk súlyosak. Az első jelenté­sek szerint legalább két U—2 repülőgép megsem­misült. A partizánok Bien Hoa térségében aknavetőkkel lőtték az egyik dél-vietna­mi zsoldos ezredet. A ha­zafias erők felgyújtották a Bien Hoa-i katonai tábor tö'-b épületét. Bien Hoa és Saigon kö­zött a szabadságharcosok rakétatűz alá vettek egy katonai akadémiát. Az aka­démia épülete megsérült. Ugyancsak rakéta- és aknatűz alá került a Saigon peremkerületeiben lévő Newport kikötő. A parti­zánok a kikötő raktárhe­lyiségeit lőtték. Szerdára virradó éjszaka 122 milliméteres rakéta­lövedékek robbantak a Sai­gon mellett lévő Tan 'Són Nhut légitámaszponton. Az amerikai repülőgépek szerdán reggel három na­pon belül másodízben bom­bázták Haiphong teherpá­lyaudvarát és a Dang Hoi repülőteret is. ☆ A New York Times szer­dai vezércikkében felszó­lítja az Egyesült Államok kormányát, ne teljesítse a vietnami háború kiszélesí­tésébe vonatkozó követelé­seket és tegye próbára az U Thant főtitkár által to­vábbított békejavaslatokat. A lap szerint ma már világos, hogy a katonai eszkaláció politikája sem­missé tette a szabad és biz­tonságos Dél-Vietnam meg­teremtéséhez fűzött ameri­kai reményeket. A LEMP Központi Bizottságának plénuma VARSÖ Szerdán Varsóban foly­tatta munkáját a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának 11 plénuma. A napirenden a külkereskedelem kérdései­nek kedden megkezdett vi­tája szerepel. Gáspár Sándor beszéde a szakszervezetek XIV. kongresszusán A szovjet szakszervezetek XIV. kongresszusa szerdán a Kreml kongresszusi palo­tájában folytatta munkáját A délelőtti ülésen Gáspár Sándor, a SZOT- főtitkára. a magyar szakszervezetek, a magyar munkásosztály megbízásából köszöntötte a kongresszusi küldötteket és .eredményes ió_ munkát kí­vánt a kongresszusnak. . Elfogadták a fajvédő angol törvényjavaslatot Kedden késő este az an­gol alsóház 372 szavazattal 62 ellen — tehát 320-as szótöbbséggel elfogadta Callaghan belügyminiszter törvényjavaslatát, amely súlyosan megnehezíti a külföldön é’-ő színesbőrű brit alattvalók bevándorlá­sát. A iavaslat ellen sza­vazott tíz liberális képvi­selő, 15 konzervatív, vala­mint 35 munkáspárti hon­atya, továbbá a skót és a walesi nacionalisták egy- egy képviselője. A javaslat mellett foglalt állást csak­nem az egész konzervatív párt, a munkáspárti kép­viselők jelentős része. Kö­rülbelül 180 képviselő tar­tózkodott a szavazástól. A törvény a szerdai harmadik olvasás és a királynői szentesítés után csütörtök este lép életbe. A vitában számos kép­viselő rámutatott, hogy a törvényjavaslat Anglia szé­gyene, mert brit alattvaló­kat foszt meg az évszáza­dok óta nagy becsben álló angol állampolgárságtól, csupán azért, mért a szó­ban forgó bevándorlók szí- nesbőrűek. Alighanem Ang­lia lesz a világ egyetlen országa, amelynek „teljes­jogú’’ polgárai csupán sa­ját országukban nem utaz­hatnak — mondotta egy képviselő. A törvényjavaslatot nem- csok a kommunisták, li­berálisok és a baloldali munkáspártiak, hanem az angol közvélemény sok más képviselője, így a Canter- bury-i érsek a leghatáro­zottabban elítélte. Zavarfkeltő elemek provokációja Az EAK belügyminisztere a tüntetésekről A nemzetgyűlés szerdán vitát nyit a belső helyzet­ről a tüntetések kapcsán. A vitát megelőzően Saraui Goroma belügyminiszter kedden este a képviselőket tájékoztatta a tüntetések körülményeiről. A belügy­miniszter kijelentette, hogy a munkások és a diákok a forradalom folytatásának záloga és a kormány bizto­sítani kívánja vélemény­nyilvánítási szabadságukat és egyben biztonságukat. Közölte, hogy Nasszer el­nök utasította a rendőrsé­get, engedjen szabad fo­lyást a tüntetéseknek és a tüntetők véleménynyilvání­tásának. Ennek megfelelő­jén zajlottak le az első tün­tetések, amikor azonban za­vartkeltő elemek férkőztek a tüntetők közé és a mun­kásoktól és diákoktól ide­gen provokátorok jelsza­vai megváltoztatták a hely­zetet. A belügyminiszter elrendelte a tüntetések fel­oszlatását. A belügyminisz­ter hangsúlyozta, hogy a karhatalom nagy önmeg­tartóztatást tanúsított s így „először Egyiptom tör­ténetében a tüntetések fel­oszlatásakor a sebesültek száma a rendőrök közt nagyobb volt, mint a tün­tetők közt”. Saraui Gomma megálla­pította. hogy a híresztelé­sekkel ellentétben egyetlen munkás és diák tüntető sem halt meg a rend hely­reállítása során. Angol államtitkok — közszemlén A londoni public Record Office, az országos levél­tár mostanában egymás után engedi szabadjára a történelmi múlt gondosan, lakat alatt tartott titkait.-- Eddig ugyanis fél évszá­zadnak kellett eltelnie, mi­előtt nyilvánosságra hoz­hatták a kormány hivatalos okmányait, a kabinetülé­sek jegyzőkönyveit, követ'- jelentéseit stb. A „türelmi időt’’ most 30 évre csök­kentették. s így fokozato­san napvilágra kerülnek a brit kormánynak az 1922— 1937 évekre vonatkozó tit­kos iratai. A Rafna-vidék sorsa Néhány epizód 1936-ból. Március 7-én a hitleri Né­metország elfoglalja az 1. világháború után demilita- rizált Rajna-vidéket. A le­véltári okmányok arról ta­núskodnak. hogv a brit kor­mányban. a külügyminisz­tériumban egyetlen ember sem akadt, aki a nemetek bevonulása ellen akár egy lépést is tenni szándékozott volna. Ellenkezőleg: a kor­mány minden igyekezete Németország „megbékítésé­re’’ irányult. Hitler meg nem támadási szerződést és Németország­nak a Népszövetségbe való visszatérését ("érte, ha cse­rébe Anglia és Franciaor­szág tudomásul veszi a Rajna-vid^k visszafoglalá­sát. A brit hadügyminisz­térium egyik — mindeddig titkos — feljegyzése arról szól. hogv a kormánv pon­tosan ilven alkura töreke­dett. A hadügyminisztéri­um ajánlása: ..Azonnal, feltételek és fenntartások nélkül (amelyek a múltban Londoni tudósítás akadályozták a megegye• zést) nyugodjunk bele a demilitarizált övezet beke­belezésébe. Legfeljebb „po­litikai okokból” szükséges­sé válhat kifejezésre juttat­ni a brit kormány „határo­zott tiltakozását". Február 3-án Eden kül­ügyminiszter munkatársai­val arról tárgyal, miképpen lehetne kiengesztelni Né­metországot. Három megol­dást .javasolnak; visszaad­ni gyarmatait, visszacsatol­ni a Rajna—vidéket és gaz­dasági engedményeket tenni. A kabinet Németország- gjal foglalkozó bizottságá­ban Ramsay Mac-Donald munkáspárti miniszter meg­próbált — meglehetősen erőtlenül azzal érvelni, hogv ha a németek to­vábbra is ragaszkodnak te­rületi szuverenitásuknak más országok németajkú lakosságára való kiterjesz­téséhez „a kölcsönös tár- rynlásnlc lehetetlenné vál­hatnak”. o’Mailey külügyi tisztviselő f<w reolikázik: sok mindenről lehetne tár­gyalni anőiVül, hogv akár­csak említést tennénk a nán—germán doktrínáról. Még akkor is volna lehető­ség a megegyezésre — ál­lítja —. ba az Ausztriához Csehszlovákiához és Dan- ziffhez fűződő német vi­szony kerülne szóba. Eev rr''sik külügyi tiszt­viselő, Gladwyn Jebb (a mai lord Gladwyn) vitába szállt a berlini brit követ­tel, aki a nácizmust ,.rá­kos daganatnak’’ nevezte. Jebb szerint „a daganat le­lohad majd a növekvő vi­lágkereskedelem radioaktív kezelésének hatására...” Támogatás Hitlernek Tekintettel a brit külügy­minisztérium elnéző állás­pontjára — írja a londoni Observer —, nem csoda, hogy a Rajna-vidék visz- szafoglalása után Németor­szágban sokan biztosra vették, hogy rövidesen an­gol—német szövetségi egyezmény megkötésére ke­rül sor. Münchenben olyan hírek terjedtek el, hogy Hitler a brit diplomácia közreműködéséved vonult be a Rajna-vidékre. Noha a brit külügymi­nisztérium — mint láthat­tuk — már előzőleg foglal­kozott a gondolattal, hogy visszaadják Németország­nak a demilitarizált öveze­tet, amikor végül is Hitler csapatai rajtaütésszerűen bevonultak a Rajna-mel- lékre, ez mégis sokként érintette az angolokat. 1933 nyarán a külügyminisztéri­um iratain már sűrűn ta­lálni a kabinetet bíráló széljegyzeteket, amelyek szemére vetik, hogy nem hailandó határozottabban fellépni Hitler ellen. Ekkor­ra azonban már túl messzi­re jutottak az engedékeny­ség lejtőjén... A kormány­nak végtére Is eltökélt szándéka volt elkerülni az összeütközést a hitleri Né­metországgal. 1937 novemberében lord Halifax, a kormánytanács elnöke magánlátogatást tett Hitlernél. A látogatásról be­számolt a kabinetnek. s ki­fejtette meggyőződését, hogy „a németeknek nin­csenek a közvetlen jövőre nézve kalandor terveik”. Kilenc hónán múlva bekö­vetkezett München... 1937 ianuár. Hat hónapja dúlt már a polgárháború Spanyolországban, amikor Eden külügyminiszter ja­vasolta; a brit flotta he­lyezze blokád alá Spanyol- ország partjait és kikötőit. Indoklása: a helyzet egyre kevésbé „nemzeti küzde­lem”, s mindinkább „nem­zetközi háborúvá fajul a fasiszta és a bolsevista ál­lamok között”. Sír Samuel Hoare flottaügyi miniszter az érvek hosszú sorát vo­nultatta fel a blokád ellen, ellenvetéseinek lényege azonban az volt, hogy a blokád esetleg megakadá­lyozná Németországot és Olaszországot abban, hogy csapatokat és fegyvereket szállítsanak a spanvol köz- társaságiak ellen. Rosszal­lóan jelentette ki; „Nagy- Britannia kezd olyan pozí­ciót elfoglalni, hogy mint nemzet, úgyszólván akadá­lyozni próbálja Franco győ­zelmét. Lehet, hogy a bal­oldali pártoknak éppen ez a kívánságuk. Mások vi­szont, beleértve a kabinet egyes tagjait, amiatt ag­gódnak, hogy a szovietek gvőznek Spanyolországban”. Sir John Simon, az akkori belügyminiszter pedig fel­tette a kérdést; „Vajon Né­metország és Olaszország szívesen fogodná-e, ha a brit flotta tisztjei átvizs­gálnák hadihajóikat?’’ Eden javaslatát vissza­utasították. Memoárjaiban később ígv ír: „Egy haté­kony brit akc;ó abban az időben lecsapolhatta volna a spanvol feké’y mérgét --” A polgárháború azután még két és fri évig tartott, a hadműveletekben moder­nül felszerelt német és olasz hadosztályok vettek részt A Luftwaffe hírhedt Condor-repülőegységének Guernicánál és más spa­nyol városok elpusztításá­ban szerzett tapasztalatait, jól hasznosították — nem sokkal később — a London és Coventv elleni légitá­madásokban. Bebrits Anna I.

Next

/
Thumbnails
Contents