Szolnok Megyei Néplap, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-28 / 49. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYEI IA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LABA uSűSSSSSsSá XIX. évfolyam, 49. szám. Ara: 70 fillér 1968. február 28., szerda. Szükséges az internacionalizmus szellemében megvizsgálni a helyzetet Folytatja munkáját a kommunista és munkáspártok budapesti konzultatív találkozója A kommunista és munkáspártok hétfő délután Budapesten megnyílt konzultatív találkozása tegnap folytatta munkáját. Hétfőn a megnyitó ülésen a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága ne­vében Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának .'első titkára üdvözölte a találkozón résztvevő pártok küldötteit. Kádár János üdvözlő beszédéből Kedves elvtársak! Min­denek előtt köszönetét mon­dok az itt résztvevő test­vérpártoknak, a küldött elvtársaknak személy sze­rint azért, hogy a meghí­vást elfogadva eljöttek hozzánk Hangsúlyozni kí­vánom, pártunk nagy meg­tiszteltetésnek tartja, hogy a kezdeményezők e talál­kozó közvetlen előkészíté­sét reánk bízták, s annak színhelyéül hazánk főváro­sát, Budapestet választot­ták. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága és tagsága, egész dolgozó népünk nevében szívből üdvözlöm önöket a kommunista és munkás­pártok konzultatív találko­zójának megnyitása alkal­mából. Jó munkát kívánok mindnyájuknak és kérem, érezzék jól magukat a ma­gyar népköztársaság ven­dégszerető földjén. Ezután Kádár János a kommunista és munkáspár­tok tanácskozásának elő­készítéséről beszélt. Ismer­tette, milyen figyelemmel és érdeklődéssel kisérte a világ közvéleménye az elő­készítő munkálatokat. — Érdekli az embereket — mondotta —, hogy ez a budapesti konzultatív ta­lálkozó mi újat hoz, előre­lépés lesz-e a nemzetközi kommunista mozgalom egy­ségének erősítése, a kom­munista és munkáspártok erie'rezietének összehívása, az imperialisták elleni harc összehangolt akcióprogram­ja kérdésében. Beszélt az imperialisták gresszív háborús politiká­járól a dél-vietnami há­borúról, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság elleni bombázásról és más provokációkról. Hangsú­lyozta, hogy az imperialis­ták e lépései egy új vi­lágháború veszélyét hor­dozzák. Az imperialisták­kal szembeni összefogás és egység feltétlen szükséges­ségéről, a kommunista és munkáspártok akcióegysé­géről szólva így folytatta beszédét: — Az imperializ­mus elleni harc abban a mértékben hatásos és győz, amilyen mértékben képes minden imperialista elle­nes erőt tömöríteni. — A kommunista és munkáspártok — folytatta beszédét —, a föld úgy­szólván minden országá­ban és a legkülönbözőbb viszonyok között dolgoz­nak. A testvérpártok egy része a régi és új gyarma­ti függés megsemmisítésé­ért, népük nemzeti függet­lenségének és önálló fejlő­désének kivívásáért küzd. Más pártok a monopóliu­mok diktatúrájának korlá­tozásáért, megint mások a hatalom kivívásáért küz­denek kapitalista viszo­nyok között. A kapitalista országokban dolgozó test­vérpártok egy része az il­legalitás súlyos viszonyai között, más része legálisan dolgozik. A testvérpártok egy része már a szocialis­ta világrendszer szabad országaiban kormányoz, gyakorolja a hatalmat és szocializmus, illetve a kom­munizmus építését szerve­zi, vezeti. Ez a sokféleség természetes és a világ je­lenlegi állapotát, a nem­zetközi helyzet egészének bonyolultságát és sokrétű­ségét tükrözi. Beszélt ar­ról ezután, hogy e sokféle­ség hogyan határozza meg egyes pártok politikáját és nézőpontját, majd hangsú­lyozta: — Hit mozgalmunk nemzetközi kérdéseit pon­tosan és reálisan akarjuk megítélni, akkor saját meg­látásainkat össze kell vet­nünk és egyeztetnünk kell a testvérpártok meglátá­saival és véleményeivel. A nemzetközi kommu­nista mozgalom és a szo­cialista országok erejének, a világban elfoglalt helyé­nek elemzése után így folytatta beszédét: — A nemzetközi kom­munista mozgalomnak ma nincs központja, s általá­ban az a vélemény, hogy nincs is szükség sem egy, sem több központra. Az egyes kommunista és mun­káspártok ma teljes önál­lósággal dolgoznak és ez így lesz ezután is. Közösen megvizsgálandó kérdések, közös feladatok azonban vannak, van közös világ­nézetünk, közös elméle­tünk a marxizmus—leniniz- mus, közös elvünk az in­ternacionalizmus. Közösek érdekeink, közös az ellen­ségünk, az imperializmus. Mi tehát a megoldás eb­ben a helyzetben? Szüksé­ges a kommunista és mun­káspártok értekezlete, ame­lyen a marxizmus—le­ninizmus fényénél az in­ternacionalizmus szellemi­ben megvizsgáljuk a hely­zetet, megállapítjuk fel­adatainkat, s a közös ér­dekű kérdésekben össze­hangoljuk fellépéseinket. Beszéde végén Kádár János kifejezte azt a meg­győződését, hogy a buda­pesti konzultatív találkozó közelebb visz a kommu­nista és munkáspártok nemzetközi értekezletéhez és hozzájárul az egység erősítéséhez. Végül sok si­kert kívánt az értekezlet munkájához. Korszerűbb, újabb technológiát! Tanácskozott a megyei tanács vb Kedden n megye sertés­tenyészetének helyzetéről, fejlesztésének lehetőségei­ről tanácskozott a megyei tanács végrehajtó bizottsá­ga. A jelentés alapján, — amit dr. Kasza Béla, a megyei tanács vb mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője ter­jesztett be —, megállapí­totta, hogy az utbbi évek­ben jelentős változások vannak. Az igények és a gazdaságosság követelmé­nyeinek hatására mind több hússertést tenyészte­nek. 1960-ban a tanácsi szektorból felvásárolt hí­zottsertés 62.5 százalékát adták a közös gazdaságok, 1966-ban pedig már 82.5 százalékát. Tavaly és azt megelő­zően is jelentősen fokozó­dott a süldők iránti keres­let. 1966-ban a süldő és a malac ár is emelkedett. Ez jó hatással volt az anya­állomány növekedésére. A háztáji, az egyéni és kise­gítő gazdaságokban is ta­valy ilyenkor már csak­nem négyezer kocával volt több az egy évvel előbbi­nél. Több, korszerűbb férőhely kell A tsz-ek állományának alakulását az utóbbi évek kevésbé befolyásolták. A sertéstartás általában nem volt eléggé jövedelmező, a takarmány sok helyen ke­vés volt. A szövetkezetek az évi takarmányszükség­letnek 80—85 százalékát tudják megtermelni. Ke­vés a korszerű vagy leg­alább megfelelő férőhely is. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium nemrég a hústermelés fo­kozására programot dol­gozott ki. Ennek alapján tavaly a mi megyénkben is felmérték a tsz-ek adott­ságait, a sertéstenyésztés korszerűsítésének lehetősé­geit. Ebben megállapítot­ták, hogy az épületeknek csak kis hányada korsze­rű, 39—41 százaléka kor­szerűsíthető, mintegy 45— 50 százaléka viszont egész évi üzemeltetésre alkal­matlan. Jelentéktelen a P rf I> III, rn r w erősödött a járvány —- Az országos átlagnak kétszerese a szövődmény Megyénkben a 8. héten, február 19—25 között 13 ezer fölött volt az influen­zás betegek száma, s ez a 7. heti megbetegedéseknek több mint kétszerese. (A három évvel korábbi, 1965- ös influenzajárvány ugyan­ezen időszakában még fele ennyi megbetegedés sem fordult elő. A szövődményes megbetegedés a 65-ös jár­vány idején általában 1 szá­zalék körül mozgott, csu­pán a mostanival azonos héten volt 2 százalék felett a szövődmények száma.) A kormegoszlás a korábbi hetekhez viszonyítva nem sokat változott. Változatla­nul magas — 34—35 százalékra tehető — az öszes influenzások közül a 14 éven aluliak aránya. A táppénzes állományba vett betegek száma az el­múlt héten meghaladta a 3300-at, s ez több mint egy­negyed része az összes be­tegnek. Kórházi ápolásra az elmúlt héten 57 beteg szo­rult. A kórházakban továbbra is fennáll a teljes beteglá­togatási tilalom. Szolnok megyében az inf­luenzás betegek száma tu­lajdonképpen csak a 6. hé­ten kezdett számottevően emelkedni. A járvány érde­kessége az, hogy az orszá­gos átlagban 1 százalékot ki­tevő szövődményes megbe­tegedés megyénkben egyet­len héten sem volt 2 száza­lék alatt. Az influenzás betegek szá­mának emelkedéséből ar­ra lehet következtetni, hegy a járvány még min­dig nem érte el a tető­pontját. Változatlanul a szolnoki járás, valamint Szolnok és Jászberény városokban leg­magasabb a megbetegedé­sek száma. A KNE8 határozata: Gyorsabban, bürokráciamentesen Többszáz népi ellenőr részvételével ' ismét meg­vizsgálják az ország öt megyéjében és a főváros számos kerületében, ho­gyan foglalkoznak a dol­gozók beadványival. Ezzel kapcsolatban a KNEB-nél nyilatkoztak az MTI mun­katársának: A legutóbb 1966-ban vizsgálták a népi ellen­őrök, hogy az illetékesek, a tanácsok kellő lelkiisme­retességgel, bürokrácia­mentesen és gyorsan inT tézik-e a lakosság ügyeit. A vizsgálat tapasztalatai­ról a KNEB előterjesztést készített, amelyet a kor­mány megtárgyalt és a hi­bák megszüntetésére hatá­rozatot hozott. A határozat nyomán számos országos érvényű jogszabály, főha­tósági intézkedés és utasí­tás született; így például a hatósági bizonyítvá­nyok igénylésének és ki­adásának új rendje, a mezőgazdasági földtulaj­don jogszabályi rende­zése, tartási és életjára­déki szerződések szabá­lyozása, építési engedé- - lyek kiadásának újabb rendezése. A kormány utasította a KNEB elnökét, hogy a ha­tározatok végrehajtásáról 1968. június 30-ig tegyen jelentést. Ezzel van össze­függésben a most kezdődő utóvizsgálat. Az utóvizsgálat ellenőr­zi, hogy valamennyi főha­tóság maradéktalanul ele­get tett-e a kormányhatá­rozatból ráháruló kötele­zettségének, utasította-e a hatáskörébe tartozó szer­veket a megszabott fel­adatok végrehajtására. — Megvizsgálják: hogy a ko­rábban megjelent jogsza­bályokat hogyan hajtják végre és a tanácsok meg- tették-e a szükséges intéz­kedéseket az alapvizsgálat­nál feltárt és a saját ha­táskörükben k'íavítható hi­bák felszámolására. Vetik a borsót Tiszainokán N. Zs, — gépesítés, a villany és a vízellátás is csak az épü­letek 50 százalékában meg­felelő. A nagyüzemi tartás takarmányozási technoló­giáját csak az utóbbi évek­ben kezdték kialakítani. Mindezeket figyelembe véve a végrehajtó bizott­ság javasolta, hogy a tsz- ek az idén az állományuk szinten tartására és a vá­gósertés előállítás növelé­sére törekedjenek. A ja­nuár 1-én történt áremelés is erre biztatja a közös gazdaságokat. Mindent er­re alapozni azonban nem lehet. Számos más változ­tatás, intézkedés szüksé­ges, amelyeket ezúttal a vb a takarmány és a férő­helyek biztosítására, az ál­lategészségügyi rendszabá­lyok kidolgozására, s azok betartásának ellenőrzésére, stb. tett javaslatokkal ösz- sze is foglalt. Az állami támogatás új rendszere lehetővé is te­szi, hogy ezeket mielőbb megvalósítsák. Az anyagi lehetőségeket azonban már a valóban nagyüzemi gaz­dálkodásnak megfelelő mó­don tanácsos felhasználni. Megfelelő koncentrálással jövedelmezőbbé lehet ten­ni a tenyésztést. Ennek fel­tétele, hogy az eddiginél több gondot fordítsanak a takarmánvértékesítésre. Eb­ben a szövetkezetek is ke­ressék az új lehetőségeket, kérjék ehhez a tudomá­nyos intézetek segítségét. Elképzelhető az is — mint már az állami gaz­daságok között van erre kezdeményezés —, hogy a sertéstenyésztéssel nagyobb mértékben foglalkozó kö­zös gazdaságok ágazati egyesüléseket hozzanak lét­re. Ez a megoldás is segít­heti, hogy bátrabban sza­kíthassanak régi módsze­rekkel, az elavult techno­lógiák helyett újat, kor­szerűbbeket alkalmazza­nak. A szakemberek megbecsülése Nagyobb figyelmet érde­mel — állapította meg a végrehajtó bizottság — a szakemberképzés és a to­vábbképzés biztosítása is. Mind anyagi, mind erköl­csi elismerésük szorgalma­zására kérte a területi szövetségeket is. A javaslatokat, az aján­lásokat a végrehajtó bi­zottság eljuttatja a tsz-ek- hez, az érdekelt gazdasá­gokhoz.

Next

/
Thumbnails
Contents