Szolnok Megyei Néplap, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-28 / 49. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYEI IA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LABA uSűSSSSSsSá XIX. évfolyam, 49. szám. Ara: 70 fillér 1968. február 28., szerda. Szükséges az internacionalizmus szellemében megvizsgálni a helyzetet Folytatja munkáját a kommunista és munkáspártok budapesti konzultatív találkozója A kommunista és munkáspártok hétfő délután Budapesten megnyílt konzultatív találkozása tegnap folytatta munkáját. Hétfőn a megnyitó ülésen a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának .'első titkára üdvözölte a találkozón résztvevő pártok küldötteit. Kádár János üdvözlő beszédéből Kedves elvtársak! Mindenek előtt köszönetét mondok az itt résztvevő testvérpártoknak, a küldött elvtársaknak személy szerint azért, hogy a meghívást elfogadva eljöttek hozzánk Hangsúlyozni kívánom, pártunk nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy a kezdeményezők e találkozó közvetlen előkészítését reánk bízták, s annak színhelyéül hazánk fővárosát, Budapestet választották. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és tagsága, egész dolgozó népünk nevében szívből üdvözlöm önöket a kommunista és munkáspártok konzultatív találkozójának megnyitása alkalmából. Jó munkát kívánok mindnyájuknak és kérem, érezzék jól magukat a magyar népköztársaság vendégszerető földjén. Ezután Kádár János a kommunista és munkáspártok tanácskozásának előkészítéséről beszélt. Ismertette, milyen figyelemmel és érdeklődéssel kisérte a világ közvéleménye az előkészítő munkálatokat. — Érdekli az embereket — mondotta —, hogy ez a budapesti konzultatív találkozó mi újat hoz, előrelépés lesz-e a nemzetközi kommunista mozgalom egységének erősítése, a kommunista és munkáspártok erie'rezietének összehívása, az imperialisták elleni harc összehangolt akcióprogramja kérdésében. Beszélt az imperialisták gresszív háborús politikájáról a dél-vietnami háborúról, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni bombázásról és más provokációkról. Hangsúlyozta, hogy az imperialisták e lépései egy új világháború veszélyét hordozzák. Az imperialistákkal szembeni összefogás és egység feltétlen szükségességéről, a kommunista és munkáspártok akcióegységéről szólva így folytatta beszédét: — Az imperializmus elleni harc abban a mértékben hatásos és győz, amilyen mértékben képes minden imperialista ellenes erőt tömöríteni. — A kommunista és munkáspártok — folytatta beszédét —, a föld úgyszólván minden országában és a legkülönbözőbb viszonyok között dolgoznak. A testvérpártok egy része a régi és új gyarmati függés megsemmisítéséért, népük nemzeti függetlenségének és önálló fejlődésének kivívásáért küzd. Más pártok a monopóliumok diktatúrájának korlátozásáért, megint mások a hatalom kivívásáért küzdenek kapitalista viszonyok között. A kapitalista országokban dolgozó testvérpártok egy része az illegalitás súlyos viszonyai között, más része legálisan dolgozik. A testvérpártok egy része már a szocialista világrendszer szabad országaiban kormányoz, gyakorolja a hatalmat és szocializmus, illetve a kommunizmus építését szervezi, vezeti. Ez a sokféleség természetes és a világ jelenlegi állapotát, a nemzetközi helyzet egészének bonyolultságát és sokrétűségét tükrözi. Beszélt arról ezután, hogy e sokféleség hogyan határozza meg egyes pártok politikáját és nézőpontját, majd hangsúlyozta: — Hit mozgalmunk nemzetközi kérdéseit pontosan és reálisan akarjuk megítélni, akkor saját meglátásainkat össze kell vetnünk és egyeztetnünk kell a testvérpártok meglátásaival és véleményeivel. A nemzetközi kommunista mozgalom és a szocialista országok erejének, a világban elfoglalt helyének elemzése után így folytatta beszédét: — A nemzetközi kommunista mozgalomnak ma nincs központja, s általában az a vélemény, hogy nincs is szükség sem egy, sem több központra. Az egyes kommunista és munkáspártok ma teljes önállósággal dolgoznak és ez így lesz ezután is. Közösen megvizsgálandó kérdések, közös feladatok azonban vannak, van közös világnézetünk, közös elméletünk a marxizmus—leniniz- mus, közös elvünk az internacionalizmus. Közösek érdekeink, közös az ellenségünk, az imperializmus. Mi tehát a megoldás ebben a helyzetben? Szükséges a kommunista és munkáspártok értekezlete, amelyen a marxizmus—leninizmus fényénél az internacionalizmus szellemiben megvizsgáljuk a helyzetet, megállapítjuk feladatainkat, s a közös érdekű kérdésekben összehangoljuk fellépéseinket. Beszéde végén Kádár János kifejezte azt a meggyőződését, hogy a budapesti konzultatív találkozó közelebb visz a kommunista és munkáspártok nemzetközi értekezletéhez és hozzájárul az egység erősítéséhez. Végül sok sikert kívánt az értekezlet munkájához. Korszerűbb, újabb technológiát! Tanácskozott a megyei tanács vb Kedden n megye sertéstenyészetének helyzetéről, fejlesztésének lehetőségeiről tanácskozott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A jelentés alapján, — amit dr. Kasza Béla, a megyei tanács vb mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője terjesztett be —, megállapította, hogy az utbbi években jelentős változások vannak. Az igények és a gazdaságosság követelményeinek hatására mind több hússertést tenyésztenek. 1960-ban a tanácsi szektorból felvásárolt hízottsertés 62.5 százalékát adták a közös gazdaságok, 1966-ban pedig már 82.5 százalékát. Tavaly és azt megelőzően is jelentősen fokozódott a süldők iránti kereslet. 1966-ban a süldő és a malac ár is emelkedett. Ez jó hatással volt az anyaállomány növekedésére. A háztáji, az egyéni és kisegítő gazdaságokban is tavaly ilyenkor már csaknem négyezer kocával volt több az egy évvel előbbinél. Több, korszerűbb férőhely kell A tsz-ek állományának alakulását az utóbbi évek kevésbé befolyásolták. A sertéstartás általában nem volt eléggé jövedelmező, a takarmány sok helyen kevés volt. A szövetkezetek az évi takarmányszükségletnek 80—85 százalékát tudják megtermelni. Kevés a korszerű vagy legalább megfelelő férőhely is. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium nemrég a hústermelés fokozására programot dolgozott ki. Ennek alapján tavaly a mi megyénkben is felmérték a tsz-ek adottságait, a sertéstenyésztés korszerűsítésének lehetőségeit. Ebben megállapították, hogy az épületeknek csak kis hányada korszerű, 39—41 százaléka korszerűsíthető, mintegy 45— 50 százaléka viszont egész évi üzemeltetésre alkalmatlan. Jelentéktelen a P rf I> III, rn r w erősödött a járvány —- Az országos átlagnak kétszerese a szövődmény Megyénkben a 8. héten, február 19—25 között 13 ezer fölött volt az influenzás betegek száma, s ez a 7. heti megbetegedéseknek több mint kétszerese. (A három évvel korábbi, 1965- ös influenzajárvány ugyanezen időszakában még fele ennyi megbetegedés sem fordult elő. A szövődményes megbetegedés a 65-ös járvány idején általában 1 százalék körül mozgott, csupán a mostanival azonos héten volt 2 százalék felett a szövődmények száma.) A kormegoszlás a korábbi hetekhez viszonyítva nem sokat változott. Változatlanul magas — 34—35 százalékra tehető — az öszes influenzások közül a 14 éven aluliak aránya. A táppénzes állományba vett betegek száma az elmúlt héten meghaladta a 3300-at, s ez több mint egynegyed része az összes betegnek. Kórházi ápolásra az elmúlt héten 57 beteg szorult. A kórházakban továbbra is fennáll a teljes beteglátogatási tilalom. Szolnok megyében az influenzás betegek száma tulajdonképpen csak a 6. héten kezdett számottevően emelkedni. A járvány érdekessége az, hogy az országos átlagban 1 százalékot kitevő szövődményes megbetegedés megyénkben egyetlen héten sem volt 2 százalék alatt. Az influenzás betegek számának emelkedéséből arra lehet következtetni, hegy a járvány még mindig nem érte el a tetőpontját. Változatlanul a szolnoki járás, valamint Szolnok és Jászberény városokban legmagasabb a megbetegedések száma. A KNE8 határozata: Gyorsabban, bürokráciamentesen Többszáz népi ellenőr részvételével ' ismét megvizsgálják az ország öt megyéjében és a főváros számos kerületében, hogyan foglalkoznak a dolgozók beadványival. Ezzel kapcsolatban a KNEB-nél nyilatkoztak az MTI munkatársának: A legutóbb 1966-ban vizsgálták a népi ellenőrök, hogy az illetékesek, a tanácsok kellő lelkiismeretességgel, bürokráciamentesen és gyorsan inT tézik-e a lakosság ügyeit. A vizsgálat tapasztalatairól a KNEB előterjesztést készített, amelyet a kormány megtárgyalt és a hibák megszüntetésére határozatot hozott. A határozat nyomán számos országos érvényű jogszabály, főhatósági intézkedés és utasítás született; így például a hatósági bizonyítványok igénylésének és kiadásának új rendje, a mezőgazdasági földtulajdon jogszabályi rendezése, tartási és életjáradéki szerződések szabályozása, építési engedé- - lyek kiadásának újabb rendezése. A kormány utasította a KNEB elnökét, hogy a határozatok végrehajtásáról 1968. június 30-ig tegyen jelentést. Ezzel van összefüggésben a most kezdődő utóvizsgálat. Az utóvizsgálat ellenőrzi, hogy valamennyi főhatóság maradéktalanul eleget tett-e a kormányhatározatból ráháruló kötelezettségének, utasította-e a hatáskörébe tartozó szerveket a megszabott feladatok végrehajtására. — Megvizsgálják: hogy a korábban megjelent jogszabályokat hogyan hajtják végre és a tanácsok meg- tették-e a szükséges intézkedéseket az alapvizsgálatnál feltárt és a saját hatáskörükben k'íavítható hibák felszámolására. Vetik a borsót Tiszainokán N. Zs, — gépesítés, a villany és a vízellátás is csak az épületek 50 százalékában megfelelő. A nagyüzemi tartás takarmányozási technológiáját csak az utóbbi években kezdték kialakítani. Mindezeket figyelembe véve a végrehajtó bizottság javasolta, hogy a tsz- ek az idén az állományuk szinten tartására és a vágósertés előállítás növelésére törekedjenek. A január 1-én történt áremelés is erre biztatja a közös gazdaságokat. Mindent erre alapozni azonban nem lehet. Számos más változtatás, intézkedés szükséges, amelyeket ezúttal a vb a takarmány és a férőhelyek biztosítására, az állategészségügyi rendszabályok kidolgozására, s azok betartásának ellenőrzésére, stb. tett javaslatokkal ösz- sze is foglalt. Az állami támogatás új rendszere lehetővé is teszi, hogy ezeket mielőbb megvalósítsák. Az anyagi lehetőségeket azonban már a valóban nagyüzemi gazdálkodásnak megfelelő módon tanácsos felhasználni. Megfelelő koncentrálással jövedelmezőbbé lehet tenni a tenyésztést. Ennek feltétele, hogy az eddiginél több gondot fordítsanak a takarmánvértékesítésre. Ebben a szövetkezetek is keressék az új lehetőségeket, kérjék ehhez a tudományos intézetek segítségét. Elképzelhető az is — mint már az állami gazdaságok között van erre kezdeményezés —, hogy a sertéstenyésztéssel nagyobb mértékben foglalkozó közös gazdaságok ágazati egyesüléseket hozzanak létre. Ez a megoldás is segítheti, hogy bátrabban szakíthassanak régi módszerekkel, az elavult technológiák helyett újat, korszerűbbeket alkalmazzanak. A szakemberek megbecsülése Nagyobb figyelmet érdemel — állapította meg a végrehajtó bizottság — a szakemberképzés és a továbbképzés biztosítása is. Mind anyagi, mind erkölcsi elismerésük szorgalmazására kérte a területi szövetségeket is. A javaslatokat, az ajánlásokat a végrehajtó bizottság eljuttatja a tsz-ek- hez, az érdekelt gazdaságokhoz.
