Szolnok Megyei Néplap, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-27 / 48. szám

1968. február 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Árváltozás, növekvő forgalom Keresett szakma Pékek „regiben“ érettségivel Toldi Miklós emelt ssinten Ki süt ti% év múlva ? tóság ragaszkodik ahhoz, hogy a jelentkezők általá­nos tanulmányi eredménye 3,5 legyen. A szolnoki vál­lalat vezetői négy tanulót szerződtethetnek, de eddig egy kisfiú próbálkozott ná­luk, El is ment az édes­anyjával Nagykőrösre, óm csalódva jöttek haza, mert az iskola nem vette fel. Nem, mert csak 2,8 volt a félévi átlaga. A vállalat munkaügyi előadója elmondta, tavaly két gyereket is visszautasí­tott az intézet, mert az általános iskolájuk rossz jellemzést adott ró­luk. Ugyanakkor rajtuk kí­vül más p&m jelentkezett a vállalatnál. Érthetetlen számunkra, hogy hármas, vagy még annál gyengébb tanulmá­nyi eredménnyel lehet va­lakiből műszerész, marós, esztergályos, szobafestő és még sok minden más, csak éppen pék nem. A jászbe­rényi sütőipari vállalat a pályaválasztási tanács tá­jékoztatójában „részben”!!) érettségizett fiúk felvételé­hez köti magát. A felvétel­re jelentkezők közül eddig egyik sem produkált jobb általános tanulmányi átla­got a hármasnál, sőt jósze­rivel csak annál gyengéb­bet. Ezzel a realitással in­kább számolni kellene a jövőben, mint az érettségi­vel. Mi a megoldás? A sütő­ipari dolgozók munkakörül­ményei például csak akkor javulnak majd számottevő­en Szolnokon, ha kizárólag kétműszakos lesz a terme­lés. Ehhez fel kell majd építeni a napi 45 tonna ka­pacitású kenyérgyárat a megyeszékhelyen. A vállalat vezetői elmon­dották, gépkemence rend­szerű üzem volna a leg­jobb, mert ahhoz fele any- nyi munkáskéz kell. mint a falazott gőzkemencékhez. Így hatnak ki a szak­munkás utánpótlás problé­mái egy beruházásra, an­nak előkészítésére. Persze, hogy mikor készül majd el a gyár, azt ma még nem tudni. Ami a „külföldi képzést” illeti. Tavaly egészen ko­moly formában szóbakertilt, a szolnoki vállalat megyei tanműhelyt hoz létre. A közismereti tantárgyak ok­tatását a 605. sz. szakmun­kásképző iskola vállalta volna. Aztán nem sejteni, mi okból, annyiba is ma­radt az egész. A vállalat vezetősége szerint — az említett kapa­citáshiány miatt — a sütő­ipari szakmunkások okta­tását a megyén belül ad­dig nem lehet megoldani, amíg az úi gyár él nem készül. Mégis úgy véljük, a tan­műhely létrehozásához a megye sütőiparának fontos érdeke fűződik. Az, hogy öt—tíz év múlva is akad­jon, aki megsüti a kenyeret. Fábián Péter A megyei tanács kereske­delmi osztályára hetente ér­keznek a kiskereskedelmi vállalatok és a MÉSZÖV je­lentései: hogyan alakul az áruforgalom, milyen az áru- beszerzés, hol merültek fel nem várt akadályok? A napokban készült ösz- szefoglaló elemzésből ki­derül: az élelmiszeráruk forgalma 1,6 százalékkal, a vegyes-iparcikkeké pedig 8,8 százalékkal emelkedett. Legnagyobb a növekedés a ruházati szakmában: 15,3 százalékos. Az állami kiskereskedelem­ben átlagosan 7,7 százalék­kal magasabb forgalmat bonyolítottak le, mint 1967. januárjában. Szövetkezeti üzletekben ennél nagyobb volt az emelkedés: 9 száza­lék. A vendéglátóipari ét­termek, falatozók, cukrász­dák, büfék szolgáltatásai iránt is növekedett a keres­let. A vendéglátóipari vál­lalatnál 5,8, az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezeteknél 8,4 száza­lékkal. E számok azt mutatják, hogy a január havi forga­lom valamennyi üzletágban magasabb volt az egy év­vel korábbinál. Ez azonban „kétféle úton” is keletkez­hetett. Vagy úgy, hogy 1967 januárjától folyamatosan emelkedett a havonkénti forgalom és így érte el a mostani szintet, vagy pedig úgy, hogy 1967 decemberé­ről az árváltozás hatására változott meg. Ruházati szakmában a la­minált tavaszi kabát, női és lányka egyfalas szinteti­kus pulóver és olaszka, bánion kesztyű, konfekcio­nált ágynemű, terytál füg­göny iránt volt nagyobb az érdeklődés. (Külön érdemes kiemelni, hogy méteráruból elsősorban fésűs szövetek­ből januárban 35 százalék­kal adtak el többet, mint 1967 első havában.) Tavaly az iparcikkek ke­reslete az évfordulót köve­tően V4 résszel csökkent Az idén viszont a kedvező olcsóbb árak ha­tására a januári forgalom csak 7 százalékkal alacso­nyabb a decemberinél. A bázishoz viszonyítva leg­nagyobb volt a növekedés a járműáru csoportban. Fo­kozódott az érdeklődés a festett hálószobabútorok kárpitozott garnitúrák, zo­máncedények, drótfonalak, csavarok, gáztüzelésű cik­kek, horgászati kellékek, síküveg és futott üvegáru iránt is. Visszaesett a for­galom a vas, üveg és papír­szakmákban. Külön érdekes szembe ál­lítani egymással a vendég­látóipari vállalat és a MÉ­SZÖV vendéglátó forgalmá­nak alakulását. Míg előb­binél alig tapasztalható visszaesés, szövetkezeti vo­nalon jelentős a lemaradás. A tavalyi januári forga­lom 83,1, az idei januári viszont csak 68,2 százalé­ka volt a megelőző de­cemberinek. A leglényegesebb differen­ciáló hatást bizonyára a különböző árkalkulációkban találjuk meg. Ugyanis a vendéglátóipari vállalatnál zenés felárakat csak az ita­lokra, a szövetkezeteknél pedig a legtöbb helyen az ételekre is „rávitték”. A szakma alapos isme­rői szerint a megye sütő­iparában dolgozó munká­sok átlagosan 45—50 éve­sek. Utánpótlásra alig számíthatnak a vállalatok. A megyei tanács vb ipari osztályának szakelőadója szerint a hőség, a munka­idő beosztás é« a nehéz fi­zikai munka miatt. A szolnoki sütőipari vál­lalatnál pl. a kenyérszük­séglet 37—40 százalékkal halad la meg a termelőka­pacitást. Kénytelenek külön engedéllyel három műszak­ban dolgoztatni a munká­sokat. De ez is kevés, ezért évi 42 ezer túlórát hasz­nának fel. A pékek átlagosan na­ponta 12—16 órát töltenek el a kemencénél, vagy ép­pen a dagasztógépnél. Nyolc órai munkával 1700— I8C0 forin* v~vi keresethez jutnak. Aki 2500—3000 fo­rintot kap, az másfél— két műszakot húz le. A létszámhiány állandó tünet Az utánpótlásról nem a vállalatok, hanem a nagy­kőrösi Toldi Miklós élelnv- szeripari tanuló iskola gon­doskodik, melynek tanmű­helye is van. A gverekek egy része kol'égiumban kap helyet, a többiek csoporto­san albérletben laknak. Az 1968—69-es tanévre a me­gye sütőipara tizenöt if­jút szeretne szerződtetni, de egyelőre tizet engedé­lyezett a minisztérium. Az intézetben úgyneve­zett emeltszintű képzést ho­nosítottak meg. Az igazga­A% Antarhtiss Megtalálták Faggyejev Bellinszgauzen orosz ten­gerjáró (1779—1852) eredeti jelentését az Antarktisz felfedezéséről. Az 1819— 1821. években Bellinsz­gauzen vezette azt a világ­körüli expedíciót, amely az Antarktiszt felfedezte és megkerülte. A Szovjetunió haditen­gerészeti flottájának köz­ponti irattárában megta­lálták Bellinszgauzen 1821. július 24-én kelt jelenté­sét, és az akkori tengeré­szeti . minisztérium részére összeállított „Rövid kivo­nat az utazás leírásáról” című okmányt Sérült lelkek orvosa Beszélgetés Tóth Gyula pszichológussal Jászberényben Tóth Gyula,' a tanítókép­ző“ pedagógiai tanszékének vezetője és dr. Székely András iskolaorvos két éve gyermekpszihológiai rende­lést vezettek be. Dr. Forgó Pál osztályvezető főorvos és Bányai János, a városi ta­nács elnöke is igen sokat tettek azért hogy megte­remtsék az eredményes munka feltételeit­— Hogyan alakult ki a pszichológiai munka­kör konkrét tartalma? — Hasonló kezdeménye­zésről nem volt tudomá­sunk. így elsősorban saját elképzeléseinkre voltunk utalva. A pszichológus munkáját szoros kapcsolat­ba hoztuk az iskolaorvosi tevékenység többi ágával, így az iskolaérettség meg­állapításával, a pályaválasz­tási tanácsadással, gyógype­dagógiai határesetek meg­állapításával. Iskolapszic­hológusi munkánk egyik legfontosabb feladata a ne­hezen nevelhető, úgyneve­zett problematikus gyer­mekek esetében a személyi­ségzavarok okainak felde­rítése és megfelelő nevelési mód ajánlása a szülőknek és a pedagógusoknak. — Tartanak-e kapcso­latot hasonló intézmé­nyekkel? — Igen. Többek között a Budapesti Gyermekideggon­dozó Intézettel, a debrece­ni városi tanács iskolai ideggondozó intézetével, az Országos Közegészségügyi Intézet Iskolaegészsegügvi Osztályával. Munkaügyi Minisztérium Pályaválasz­tási Csoportjával. — Sokféle munkájuk­ban melyiket tekinti a legfontosabbnak? — Első helyen kell említeni a nevelési tanács­adást. A nevelők vagy az iskolaorvos küldik be a gyerekeket, vagy a szülők maguk hozzák be őket Gyakori panaszok, a tanul­mányi eredménytelenség, szorongásos defektusok, ag­resszív, antiszociális maga­tartás, kóros félénkség, csa­vargás, hazudozás, külön­böző beszédhibák és zava­rok, hogy csak néhány gya­koribb esetet említsek. Ravatal a szobában Egy 14 éves nyolcadikos tanuló édesanyja panaszol­ta, hogy lánya, aki egyéb­ként komoly, rendes, jól tanuló kislány, érthetetle­nül viselkedik alkonyat után. Olyan nagyfokú fé- ielmi gátlásai vannak, hogy estefelé már nem mer be­menni egyedül a szomszéd szobába. Ha pedig erre kényszerítik, ájulással rea­gál. A kislány maga is el­ismerte ezt, de megmagya­rázni nem tudta különle­ges viselkedésének okát. Esetében valamiféle tudat alatti traumát, lelki sérü­lést tételeztem fel. Két-há- rom beszélgetés után kide­rült. hogy a kislány kora gyermekkorában olyasmit hallott környezetében a fel­nőttek beszélgetése közben, hogy abban a bizonyos szo­bában. mielőtt ők odaköl­töztek, egy halott volt fel­ravatalozva. Amikor tuda­tosodott. értelmi belátással közömbösítődött a tudat mélyéről felszínre került ok. szinte abban a pilla­natban megszűnt az okozat, a félelem Is­Vizsgálatainkban a lelki S'Srfjiések okaiként szere­peltek még például elké- nyeztetés. szeretethiány. al­koholista szülők, a gyermek háttérbe szorítása, szülői önkénvesség, erőszakossság, iskolai kudarcok. Másik munkaterületünk a pályaválasztási tanácsadás. A pszichológus dolga itt a felvilágosítás. Néhány szü­lő kérésére végeztünk lé­lektani vizsgálatot is. an­nak eldöntésére, högy a pályázó alkalmas-e a vá­lasztott pályára pszichés szempontból. Az iskolapszichológusi munka harmadik területe a mi speciális gyakorla­tunkban a gyógypedagógiai iskolával való együttműkö­dés. Egy édesanya például azt kérte tőlünk, hogy vizs­gáljuk meg gyógypedagógi­ai iskolába utalt gyermekét mert ó úgy érzi, hogy nem odavaló. Alapos pszicholó­giai. pedagógiai vizsgálat igazolta az édesanyja jel­zését. Kissebbfokú visszama­radásról volt szó, s az okok amelyek miatt annak ide­jén áttelepítették, időköz­ben megszűntek. Felterjesz­tésünkre az illetékes me­gyei hatóságok a gyerme­ket áttették a normálisan fejlettek iskolájába. A felsorolt munkaterüle­tek mellett ismeretterjesz­téssel is foglalkozunk. Elő­adásokat tartok az általá­nos iskola nyolcadikos ta­nulóinak szexuálpedagóei- ai témakörből, szülőknek, pedagógusoknak különféle nevelés-oktatáslélektani, gyermeklélektani témakör­ből. A kudarcélmények és okai — Az intézetben folyik- e tudományos kutató munka? — Igen. Első osztályosok körében végzünk vizsgála- latot annak megállapításá­ra, hogy megfelelnek-e az iskolai követelményeknek s ha nem, miféle nehézségek­kel küzdenek, mire vezet­hető vissza az esetleges el­maradás. így szerzett ada­tainkat azután az iskola­érettség. illetve éretlenség problematikája szempont­jából vizsgáljuk tovább. Megvizsgáljuk a tanulók körében leggyakoribb ku­darcélmények okait, külö­nös tekintettel az érzékszer­vi fogyatékosságra B. A. Képekben a kisújszállási gépjavító A KISÚJSZÁLLÁSI GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁS 133 SZÁZALÉKRA TELJESÍTETTE MÚLT ÉVI TERVÉT VÁLLALATON BELÜL. TISZTA NYERESÉGÜK — EGYMILLIOHAROMSZAZER FORINT. . J Gaz 51-es teherkocsira hús szállítmányokra alkal­mas kocsiszekrény vázszerkezetét készítik. NIB benzinmotor-meghajtású vízszivattyú felújítása Egyedi megrendelésre szállító, illetve lakókoc ií készítenek.

Next

/
Thumbnails
Contents