Szolnok Megyei Néplap, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-24 / 46. szám
1968. február 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Védekezés Ofven évvel ezelőtt Miről írtak a Szolnok megyei újságok? Az alkoholizmus korunk világszerte terjedő, már- már társadalmi méretű jelensége. Magyarország — — ámbár borkedvelő nép hírében állunk — nem szerepel éppen rosszul az alkoholizmus kétes ranglistáján: az európai sorrend közepetáján vagyunk. Ösz- szehasonlító adatokra visz- szavezetve, — nemzetközi mezőnyben — az egy főre Viszont a szakértői elemzések szerint — az utóbbi években néhány új tünet bukkant elő ivási szokásainkban. Érdekes és elgondolkoztató új vonás, hogy kezdi elveszíteni italfogyasztásunkban régi egyeduralmát a bor, és helyét az égetett szesz, illetve a sör veszi át. (Figyelemreméltó, hogy 1966. évi adatok szerint a borfogyasztás csökkent, miközben egy év alatt 308 ezer hektoliterről 340 ezerre nőtt az égetett szesz-fogyasztás és valamelyest emelkedett a sör forgalma is.) Néhány további újdonság: nemzetközileg is, nálunk is megfigyelhető: emelkedőben van a fiatalkorú alkoholisták aránya. Nálunk a statisztikailag kimutatható alkoholizmusban hozzávetőleg 60 százalékos a 40 év alattiak aránya. Viszont a női alkoholisták között a fiatalkorúak aránya négyszer kevesebb, mint a férfiaknál. Néhány esztendeje statisztikai módszerrel felmérték az elvonókúrára jelentkezőket, amelyből fontos következtetések vonhatók le. Figyelmet érdemel például az a tény, hogy a megkérdezett férEgy, néhány éve készült szakértői becslés megkísérelte összegezni az alkoholizmusból eredő társadalmi kiadásokat, ide sorolva az ivással összefüggő balesetek kártételét, a jutó fogyasztás tekintetében bizonyos emelkedés figyelhető meg nálunk is. — Mégis, pillanatnyilag Svájcban kétszer, Francia- országban hatszor, az Egyesült Államokban, Belgiumban, Angliában pedig felével többet isznak az emberek- mint nálunk. — (Igaz, hogy például az NSZK-ban, Dániában némileg kevesebbet.) fiák 65,4 százaléka a környezet, a barátok, a családi háttér hatására kezdett inni, és mindössze 13,4 százalékkal szerepelt az életkörülmények változásából eredő ok (például: betegség, válás, szerelmi csalódás stb.). Elgondol- kodtatóan tükrözik az adatok a nők érzékenyebb pszichikai ellenállóképességét; náluk sokkal magasabb- 31,9 százalékos az életkörülmények hirtelen változására visszavezethető ok. Visszatérve a bevezetőben említett tényre — arra, hogy az alkoholfogyasztás nálunk is növekvőben van —, talán nem is kell külön hangsúlyozni az intézményes védekezés jelentőségét. Ám talán mégsem árt mindezt néhány közelebbről érzékelhető ténnyel is bizonyítani. A jogerős ítélettel zárt bűn- cselekményeknek míntegv a negyedét alkoholos befolyásoltságban követik el nálunk; az ipari balesetek 25—30 százaléka, az ön- gyilkosságok negyede ugyancsak alkoholos eredetű, és előbukkan a szesz az elmebetegségek mintegy háromnegyedének kórelőzményében is. gyógykezelési költségeket, az alkoholizmusból eredő betegségek gyógyítását, az alkoholisták gyermekeinek állami gondozását és más kiadásokat. Az így kapott végösszeg ijesztő méretű: hozzávetőleg évi két és fél milliárd forint! Ridegen elvontnak tűnhet a balesetet szenvedett emberek fájdalmát, az ivá- si kórtól közvetve szenvedő asszonyok, gyermekek könnyeit forintban kimutatni. Rendkívül fontos tehát — még az ezzel járó költségeket is vállalva- — szervezni az alkoholizmus terjedésével szembeni társadalmi védekezést. A védekezés vezérkara már esztendők óta működik: az Alkoholizmus Elleni Országos Bizottság. A minisztériumok, a Tervhivatal, a társadalmi szervezetek képviselői, egészség- ügyi, jogi, gazdasági szakemberek tömörülnek ebben a bizottságban. As alkoholszonda, a „kijózanító szobák“ Az utóbbi években már egész sor fontos intézkedés- szabály született az alkoholizmussal szemben. Ilyen például a közismert alkoholszondázás (amelynek nyomán mérséklődik az ittasságból eredő baleseti veszély a közlekedésben és az iparban is); továbbá úgynevezett „kijózanító szobák-’ létesültek a fővárosban és vidéken. A józanítás — mondjuk így — preventív hatását minden bizonnyal az is növeli. hogy a mámorosán ide szállított paciensek saját költségükre (és nem, mint korábban, SZTK-számlára) szabadulnak-meg az alkohol-hatásától Az intézkedések fontosak, de természetesen nem pótolhatják a társadalmi közfelfogás hatását; annak a közvéleménynek a kialakítását, amely nem tekinti derűs, mosolyogni- való állapotnak az ittasságot. S talán a nem ivás társadalmi — és társasági! — szabadsága is elkövetkezik egykor; annak a felfogásnak az egyenjogúsága, hogy valaki örülhet, szórakozhat — ital nélkül is! Tábori András Irodalmi riportok, szociográfiák könyve „Szemmértékkel” — a címe a kötetnek, amelyben az elmúlt évek irodalmi riportjainak, szociográfiáinak gyűjteményét találhatja az olvosó. A kötet szerzői többek között Féja Géza, Szabó Pál, Veres Péter, Erdei Ferenc, Váci Mihály, Moldova György, Faragó Vilmos, Gyurkó László, és mások. E könyvben összegyűjtött írások eredetileg hetilapjainkban és folyóiratainkban jelentek meg. így együtt, a műfaj közegében, mégis újszerűén hatnak és egymás után olvasva — a téma különbözősége ellenére —, aligha tagadható, hogy összefüggenek. Mint az írások tárgyát képező problémák, amelyek differenciáltságukban az élet egységét alkotják a valóságban is• A kötet írásai nem pontos felmérések alapján készültek, mintahogy készülnek a szociológiai tanulmányok. Éppen ezért sok olyasmit felszínre hoznak és életünk számos olyan vonatkozásáról és összefüggéséről adnak hírt, amit — éppen konkrétsége hiánya, tehát megfoghatatlansága miatt — nem tárgya a tudományos megfigyelés- nejt. A rejtett erők és a látszólag jelentéktelen mozzanatok érzékelésére ugyanis leginkább a minden idegszálával rezonáló alkotó képes. Az író és riporter — nem tehet mást — saját egyéniségén szűri át a látottakat, tehát a valóságot feltáró munkának erre a szubjektív feladatára vállalkozik. Ezért a kötet címe: Szemmértékkel. A napjainkban egyébként is divatos és szívesen olvasott..„dokumentumpróza nem tűri a szépítést. A szocializmus építése nem is szorul erre, A társadalmi változások időszaka ugyanis mindig nagy feszültséggel jár. A kötet éppen ezt a feszültséget, tehát a társadalom eleven mozgását kívánja érzékel- ' tetni és — ha szemmértékkel is — a valóság sok, gyakran ellentétes vonását rögzíti, hogy mennél jobban megérthessük annak lényegét. A tanulmánykötet a Szép- • irodalmi Könyvkiadó gon- I dozásában jelent meg. Az újjászerveződő 48-as Alkotmánypárt első sikerét aratja: Mezőtúron képviselőnek választják Tóth János belügyminisztert. Üj közélelmezési kormánybiztost is kap a megye Ivády Béla miniszteri osztály tanácsos személyében. Zárszámadó közgyűlésről ad hírt a Karczagi Napló: a Kunhegyest Kereskedelmi és iparbank, melynek alaptőkéje 200 000 korom, 22 000 korona nyereséggel zárta az 1917-es évet. Szolnokon a polgármester, dr. Harsányi Gyula már nem veri nagydobra, hogy értekezletet tartott, amelyen 5 millió K. kölcsön felvételiről és felhasználásáról tárgyaltak. A Haladás szemére is veti a városatyáknak, hogy olyan „szűkebb értekezletet” hívtak össze, amelyre a sajtót nem invitálták meg. Felettébb gyanúsnak tartja a Haladás a titkolódzást, mert — mint írja, — aki jót akar, az nyíltan kiáll a porondra Ezzel azonban nem zárult le a bizalmas és kevésbé bizalmas értekezletek sora. „Szűkkörű és bizalmas megbeszélés” zajlott le a szolnoki színpártoló egyesület kebelén belül is, amiről már — zárt ajtók ide, zárt ajtók oda, — több információt szerzett a sajtó. Eszerint olyan elhatározás született, hogy elfogadják Janovich mozibérlő ajánlatát: io évvel meghosszabbítják bérleti szerződését, ha 50 000 K-val hozzájárul a moziként használt színházépület ta- tarozási költségeihez. A hiba csak ott van, hogy a színpártoló egyesület nem jogosult a mozi iparengedélyének ügyében dönteni, az a városi képviselőtestület hatáskörébe tartózik, ők pártolják a színházat, istápolják az amúgy is elhanyagolt kulturális életet — a mozi üzlet, bízzák az illetékes városi hatóságokra (Haladás). Karcag társadalma a hírek szerint megmozdult a Szanatóriumi Egyesület mű- ködösének fellendítése érdekében. „A világháború egyéb szerencsétlenségei között a legnagyobb szakadt ránk a szörnyűségesen elharapódzott tüdővésszel, mely egész nemzetünkéi fenyegeti” — írja a Karczagi Napló. Az egész ország előtt álló nagy feladat a morbus hungaricus I továbbterjedésének meggát- lása. Karcagon most már nemcsak a kereskedők, iparosok, tisztviselők adakoznak az egyesület céljaira, hanem a gazdák, is. A heti felajánlások: 76 négykoronás tagdíj és 100 koronás hozzájárulás (ez utóbbi: Kiss Lőrincz, Erzsébelli get utcai. De ezen kívül ..egészen üj valami” jsvolt Karcagon a héten. 23-ára „Fehérnemű estélyt” hirdettek. Ez „fehérnemű gyűjtéssel kapcsolatos estély, mely bevégezné «3 elég Rzép eredménnyel járó fehérnemű gyűjtést... aki részt akar venni áz estélyen, egy darab fehérneművel váltja meg a jegyét... Az estén eay igen bájos kis névszínművet adnak, igen érdekes szerep- osztással”. És amíg a hatóságok egy kintornás koldus módszereivel szedik össze a hadsereg, az eltartandó szegények részére a ruhát, addig egv üzletben, amelyet spekuláns tulajdonosa három év után most nyitott ki először, verekedés tört ki jólöltözött asszonyok között a női fehérneműk, cipők megszerzéséért. Ped'í a régi divaté holmiért ugyancsak borsos árat kért a kereskedő: e«y ered etile« a korón és inget például 50 koronáért(t) adott, a cipők ára is az eredeti ár nyolcszorosává duzzadt. Nem is volt az üzletisen tülekedők közt >,a maga keserves munkájából élő és dolgozó egyetlen tisztviselő sem... Ezeknek nincs pénzük az ilyen luxuscikkekre(l). £s ezért, ezért csak kell nekünk szövetkeznünk, mely tisztességes haszonra dolgozik...” — írja a Karczagi Napló. Álláshirdetés a Függetlenségben: „Mindenes vagy kifutó fiú havi 40—50 Kor. fizetéssel felvétetik. Czim: a kiadóba". Az orvosnak, ha a rendelőjébe megy a tjeteg. az új árszabás szerint 6 Koronát kell fizetni, ha az orvos megy a beteg lakására, 10 Koronát. Ezenkívül mindennemű kezelést (sebkötözés stb.) külön számít fel az orvos. Az éjszakai tarifa dupla. l éget ér a bor egyeduralma Becslés a társadalmi kiadásokról PINTÉR ISTVÁN: I Mégsem lett 1 király »3. 8III!l!llllllliíi!ll!i!líi!l!l!il Cenzúrázzák a hercegprímás beszédét Közben pedig odakint a fronton folyik a vizsgálat a kormányzóhelyettes halála körülményei nek megállapítására. Maga a vizsgálat nem okoz gondot, hiszen a tények egyértelműek, a napnál is világosabbak, annál inkább a megfogalmazásuk. Jánv Gusztáv, a második magyar hadsereg parancsnoka úgy dönt. hogy két vizsgálati jegyzőkönyvkészüljön, egy a kabinet irodának, a honvédelmi minisztérium és a vezérkari főnökség, egy pedig a nyilvánosság számára. Negyvennyolc óra telik el, míg 9 részleteket is tartalmazó ielen- tést közzéteheti a Magyar Távirati iroda; — „Vitéz nagybányai Horthy István kormáryzóhelyettes hősi halála akkor következett be, amikor az ellenség feletti huszonnegyedik vadászrepülése után. a kapott szolgálati parancs szerint repülőszolgálatát ideiglenesen megszakítva, az arcvonalon küzdő csapatok látogatását kezdte volna meg. Utolsó felszállása során érte őt repülőhalála. A keleti hadszíntéren küzdő honvéd hadsereg parancsnokságától a következő távirati jelentés érkezett Magyarország kormányzójához; „A Kormányzóhelyettes Űr Őfőméltósága augusztus 20-án 5 órakor felszállott azzal a feladattal, hogy egy közelfelderí- tésre rendelt gépet oltalmazzon egy glája rendelt másik vadászgéppel együtt. A közelfelderitö- nek az volt a kívánsága, hogy alacsony magasságban közel legyen hozzá a védő vadász. Őfőméltósága harcfeladatát mindig példás lelkiismeretességgel hajtotta végre, amelyből nemcsak osztálya, hanem mindnyájan tanulhatunk. Ez alkalommal is kívánság szerint alacsony marasságon tartott. A lassú felderítőgéphez visszafordultában azonban gépe a kanyarban esni kezdett. Az esésből a vízszintesbe akarta gépét húzni, ez azonban csak akkor sikerülhetett volna, ha nagyobb magasságban van. így gépét felvenni már nem tudta, 5 óra 07 perckor lezuhant, motorja ekkor állott meg. Őíő- méltóságát a hősi halál harcfeladatának' hűséges teljesítése közben érte.” Weichs német vezérezredes, a magvar második hadsereg fölé rendelt Heeresgruppe B. parancsnoka egyébként amint meglátja, hogy a jelentés Horthy István huszonnegyedik ellenség feletti repüléséről beszél, azonnal felhívja Jányt s csodálkozását fejezi ki: ő úgy tudja, hogy a kormányzóhelyettes még soha nem vett részt bevetésen, nemhogy már több, mint hússzor járt volna ellenséges terület felett. A második magyar hadsereg parancsnokának sikerül rávennie Weichs-t, hogy a német jelentés a magyar verziót vegye alapul — a komplikációk elkerülése végett. / A németek egyébként is rendkívül udvariasan viselkednek Horthy Istvánnét Kijevből német különrepülőgép hozza Budapestre. A gépet Hitler bocsátja rendelkezésére, s a gyászoló asz- szonyt a Führer személyes megbízóiéból Hewel államtitkár kíséri. A budapesti temetésen a Führer képviseletében Ribbent- rop külügyminiszter vesz részt, aki két német rendjelet tesz le a ravatalra. Mussolinit Cianr képviseli. s szintén kitüntetést hoz. És kitünteti halott fiát Horthy Miklós is, a kardokkal hadi- szalagon adományozott Magyar Érdemrend lovagkeresztjével. A kitüntetési okirat szerint — a halott kormányzóhelyettes az/jal szolgált rá erre a magas kitüntetésre, hogy augusztus 18-án lelőtt egy szovjet repülőgépet. Szóval, aznap, amikor Kijevben volt a feleségével, s ő, aki csak repülgetett, de bevetésen soha nem volt. Az okirati koholmány is azt a célt szolgálja, hogy a Horthy-család nimbuszát erősítse. A Horthy-családot azonban Se- rédi harcegprímás figyelmezteti: nem engedi meg, hogy a helyzetet dinasztikus törekvéseik számára kihasználják. A felsőház- n.ak a temetés előtti gyászülésén kifejtí; az egyház nem egyezik bele a királykérdés felvetésébe. — Most, amikor a megrendítő csapás nyomán a Kormányzó Űr Ő Főméltóságával együtt az egész nemzetet súlyos aggodalmak szorongatják, én azt gondolom, és azt hirdetem, hogy sem az országgyűlésnek, sem pedig a nemzetnek nem szabad elvesztenie keresztény nyugodtságát, amelv a jövő helyes megítélésére és a nemzet további életének irányítására okvetlenül szükséges — mondja Serédi. — Amint tehát első szent királyunk és apostolunk trónja várományosának adott örök szép intelmein keresztül magát a nemzetet is figyelmezteti, mi is vigyázzunk, hogy a balszerencse le ne sújtson bennünket és hogy a nagy csapások idején is megőrizzük higgadt megfontoltságunkat és hogy ősi hagyományainkhoz ragaszkodva a kereszténységnek megfelelő cselekedetekkel és istenbe veteti bizalommal munkálják a nemzet jobb jövőjét. Ezek szerint a t. Felsőház mélységes gyászunk idején, amikor a koi-mánvzóhe- lyettes úr önfeláldozó példáját látjuk és amikor a keleti frontokon hős katonáink valóságos élet-halál harcot vívnak, gondosan kerülnünk kell olyan kérdések felvetését, amelyeknek megoldására a mostani háborús idők nem alkalmasak és amelyeknek felvetése a szükséges összefogás helyett megosztaná a nemzetet. De amikor én, t. Felsőház, a nemzet nagy gyásza közepette a keresztény nyugodtságot hangoztatom, akkor nem azt mondom, hogy a nemzet hősi halottját ne gyászoljuk úgy, ahogy szívünk diktálja és nemzetünkhöz illik, hiszen Szent Ágoston szerint sokkal emberibb dolog megsiratnunk azokat az elhunytakat, akiket szerettünk, mint a gyász mellőzésével megtagadni emberi természetünket, hanem azt szeretném aláhúzni, hogy keresztény módon istenben bizakodva gyászoljunk ne pedig úgy, mint a pogánvofc, akiknek nincs reményük. Meg vagyok győződve róla, hogy ez lesz a legkedvesebb, mert egyedül helyes vígasztalás mindazok számára, akiket ez á megrendítő szerencsétlenség gyászba borított. Ilven értelemben teszem le a Felsőház mélységes kegyeltének koszorúját a nemzet hősi halottjának ravatalára és nyújtom együttérző, ragaszkodó részvétét a Kormányzó Űr Ő Főméltóságának, legmagasabb családjának és az egész magyar nemzetnek. A hercegorímásnak a Felsőház nyilvános ülésén elmondott beszédéből ezt a részt a cenzorok kihagyatják az újságokból... (Folytatjuk.) i I I ú z i ók nélkül