Szolnok Megyei Néplap, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-03 / 28. szám

1968. február 3; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s A közélet önzetlen munkásai Édentől Keletre, a várostól Nyugatra „Paradicsomi állapotok" a szolnoki Lenin Tsz-ben Barátságos hangú levelet kézbesített a posta a közel­múlt napokban több szol­noki ember címére. A fel­adó a népfront városi bi­zottsága, megbeszélésre in­vitálta azokat a volt ta­nácstagokat, akik várospoli­tikai kérdésekben szerzett tapasztalataikkal hasznos segítséget adhatnak a fel­adatok megoldásához. Szép számmal megjelen­tek a hívó szóra a volt ta­nácstagok, akiket az idei városfejlesztési tervről, a tanácsi feladatokról a vá­rosi tanács vb elnöke tájé­koztatott. E szép gesztus — a meghívás és tájékoztatás Január elseje óta az ét­termek, cukrászdák, kis­vendéglők látogatói akár nappal vagy este térnek be az üzletbe, a legtöbb helyen azonos ételért vagy italminőségért egész nap változatlan árat fizetnek. Ahol pedig egy helységben A magyarázatot az új gazdasági mechanizmus szellemében született bel­kereskedelmi miniszter) rendelet adja meg, mely kategorikusan kimondja: a korábban alkalmazott ze­nés felárakat egységesen, mindenhol meg kell szün­tetni. A nyitvatartási idő alatt mindvégig csak egy­fajta áron számolhatnak Mivel vendéglátóipari vál­lalatok és az fmsz-ek a ze­nés felár megszüntetésével jelentős bevételtől esnének el, s így nem tudnák alkal­mazni a zenét szolgáltató személyzetet, ezért a mi­niszter négyfajta elszámo­lási lehetőséget biztosít a kieső bevétel pótlására: 1. Minden ételre és ital­ra, amit az étteremben vagy kisvendéglőben for­galomba hoznak, maximum 10 százalék zenés felárat számíthatnak fel. 2. Tíz százalékkal csak a nap folyamán értékesített italok árát növelik meg. 3. Csak a felszolgált éte­lek árát emelik egységesen az engedélyezett haszon­kulccsal. 4. Zeneszolgáltatás esetén külön belépődíjat számol­nak fel. Az italárak tíz szúzalékkal emelkedtek Nos, a vállalatok és a szövetkezetek eltérő sajá- tossságaiknak, különböző költségigényüknek megfele­lően élnek valamelyik le­hetőséggel. Mint arról már egyik korábbi számunkban hírt Pályázati ielHívás Tiszakürti Köségi Tanács V. B. pályázatot hirdet építési előadói munkakör betöltésére. Pályázati fel­tételek: építőipari techni­kumi végzettség, 2 éves műszaki ellenőri vagy ki­vitelezői gyakorlat. Fizetés a 116r1960. (12) Mü.M. sz. rendelet értelmében szol­gálati idő beszámításával. Útiköltséget csak felvétel esetén térítünk. Jelentkez­ni lehet írásban, vagy sze­mélyesen a községi tanács vb. elnökénél február 10-ig. kifejezte, hogy a jövőben is számítanak a közélet önzetlen munkásainak, a volt tanácstagok tevékeny­ségére. A jelenlévők vállal­ták is, hogy tőlük telhe­tőén segítenek, résztvesz- nek a város fejlődését szol­gáló feladatok megvalósí­tásában. Jólesett nekik a figyelem és igényelték, — hogy esetenként hívják meg őket tanácsülésekre is. A szerdai beszélgetés al­kalmával több észrevételt, hasznos javaslatot tettek azon túl, hogy örömmel nyugtázták: az idén szintén több új létesítménnyel gaz­dagodik Szolnok. két vagy több hasonló pro­filú vendéglátó egység üzemel, ott az is előfordul­hat, hogy más árat fizet a vendég az egyikben, mint a másik helyen. Vajon miként lehetsé­ges ez? adtunk, a Szolnok megyei Vendéglátóipari Vállalat csak az italárakat emelte meg, az ételek fogyasztói árát változatlan áron hagy­ta. Abból a gyakorlati tényből indultak ki, hogy az ételforgalom inkább a déli időpontban jóval na­gyobb, este viszonylag ke­vesen vacsoráznak az ét­termekben. Éppen ezért igazságtalan lenne, ha az egésznapi ételforgalmai megterhelnék a zenés fel­árral. Gazdasági elemzés­sel kimutatták, hogy a ko­rábbi zenés felárból szár­mazó átlagos napi többlet- bevételt csupán az ital­árak egységesen 10 száza­lékos emelésével is pótol­ni tudják. A vendéget nem »»abad elriasztani Viszont az fmsz-eknél nagyon heterogén, változa­tos a helyzet. A leggyak­rabban mind az ételekre, mind az italokra „rávit­ték” a 10 százalékot. De gyakori az is, hogy kisebb kulcsszámmal (6—8 száza­lékkal) kalkuláltak. Ahol a megyei vendéglátóipari vállalatnak is van étterme, ott érződik a konkurrencia hatása a szövetkezeti étte­remre. Mert nem merték 1970-ben s gáz minden második háztartásban 1970-ben előreláthatólag 520 000 háztartáshoz vezeti el a gázt az országos cső­vezetékhálózat Az elmúlt években ka­pott földgázt többek kö­zött Szolnok, Eger, Kecs­kemét Békéscsaba és Nyír­egyháza. az 1966 és 1972 közötti évekre pedig 1,5 milliárd forintot irányoztak elő a városok gázellátásá­nak fejlesztésére. Ha számításba vesszük a propán-bután gáz fogyasz­tóit is, két év múlva ha­zánkban gyakorlatilag min­den második háztartásban gázt használnak majd fő­zéshez, sőt vízmelegítésre és fűtésre is. megnövelni az ételek árát, mondván, hogy a konkur- rens ezt nem tette, saját üzletükből a vevőt áreme­léssel nem riaszthatják el. De ahol csak egy étterem van, ott zavartalanul nö­velték 10 százalékkal az italok és ételek árát. Mindezek után nézzük meg közelebbről, hogy a zenés ár felszámításával hogyan alakulhatnak az árak. Lehetséges-e, hogy egy ételkészítmény ára 20 —30 százalékkal, vagy ne­talán a duplájára emelked­jen? A válasz, lehetséges. És emiatt háborodnak fel mindazok, akik rendszeres fogyasztói az éttermeknek. Nagyobb adagot a tányérba ! Egy másodosztályú étte­remben az egy adag étel nyersanyagértékéhez 90 szá­zalék hasznot számolhatnak fel. De mivel az ételek a harmadik típusú árkategó- -riába tartoznak, — vagyis bizonyos mértékig az árak növekedhetnek — ezért a másodosztályú éttermekben a haszonkulcs 108 száza­lékig emelkedhet. Ha erre rászámítjuk a 10 százalék lehetséges felárat, akkor egy étel ára maximum kö­zel 30 százalékkal lehet magasabb, mint régen. Nagyobb árnövekedés csak akkor lehetséges, ha az eddig alkalmazott nyers­anyagnormától a főzés, illetve előkészítés során el­térnek Gyakorlatilag: több nyersanyagot dolgoznak fel, a fogyasztó nagyobb ada­got kap a tányérjába, te­hát ezért többet is fizet. Ugyanis az éttermek ja­nuár elsejétől már szabad árkalkulációt készíthetnek. P. S. Régen szóbeszéd tárgya Szolnokon, mennyire el­kelne a városban egy kon­zervgyár. Pedig tulajdon­képpen már van is. A szolnoki Lenin Tsz és a nagykőrösi korzervgyár kö­zös vállalkozásának híre már bejárta a megyét. A szövetkezet tavaly óta ha­talmas területen, 800 hol­don termel paradicsomot és zöldborsót, amelynek előf eldől gozását is maga végzi el. A múlt évben félezer vagon paradicsom­levet szállított ez a szövet­kezet a gyárnak. Akkora mennyiség ez, hogv Tóth Árpád agrármérnök tsz- elnök számítása szerint hazánk minden családjá­nak jut fél liter, sűrítrpény belőle, s a szövetkezet 560 vagon paradicsom terméséből pedig az ország minden lakosa kaphatna fél ki­lót. Még egy összehasonlító szám: hazánk paradicsom termésének két százalékát ez az egy szövetkezet adja. Az idén pedig még több lesz, hiszen 700 vagon ter­mésre számítanak. Tulajdonképpen tavaly­előtt kezdődött Akkor ke­reste meg ajánlattal a gyár a közös gazdaságot. A kö­zös számítás abból indult ki, Szolnokon van mun­káskéz, a szövetkezet adott­ságai jók, a nagyarányú kertészkedésre. A megálla­podás értelmében a közös gazdaság épületeket adott, abba a konzervgyár feldol­gozógépeket. S még a szö­vetkezet: tízezer négyzet­méteres palántanevelő te­lepet készített. A hatalmas hollandi ágyakban évente 8—10 millió paradicsompalán­tát nevelnek. A palántázást tavaly négy gép segítségével végezték az asszonyok, az idénre öt gépet készítettek elő. S még így is nyolcvan asszonynak ad állandó munkát a paradicsom. Sőt ezenkívül még időszakon­ként további kétszázötven embert foglalkoztat. Ügy, hogy tisztességes 80—140 forint a napi kereset. S a szövetkezet tiszta haszna 3 200 000 forint volt para­dicsomból a múlt évben. A feldolgozás mellékter­mékét, a héjakat és a mag­vakat szintén hasznosít­ják, az állatokkal etetik fel. Az idéntől kezdve bő­vülnek a „paradicsomi ál­lapotok” a szövetkezetben. Szerződést kötöttek 50 hold paradicsommag termeszté­sére is. Sőt egy holdon heterózis magot állítanak elő. Ennek mázsája 270 ezer forint. Egy holdról 60— 70 kilogramm mag be­takarítható. De a nagy bevételből leg­alább 110 ezer forint a rá­fordítás. A heterózis ter­mesztés hihetetlen nagy munka. A lényege ugyan­is: virágzáskor minden bi­bét felnyitnak, s más pa­radicsomfajták virágporá­val termékenyítik meg. Be­avatkozás a természet dol­gaiba, titkaiba. S csak ez újabb harminc asszonynak ad elfoglaltságot. Már tavaly is működött egy borsókifejtő gép a szö­vetkezetben. Az idén pedig kettőt foglalkoztatnak. — Rendszeresen 60—100 va­gon fejtett zöldborsót szál­lít ez a szövetkezet évente a konrzervgyárba. Gépesítették az aratást, a rendfelszedést, s a bor­sókifejtést is. Egyszóval a Lenin Tsz termelő és feldolgozó üzem is egy­ben. Tisztességes haszon­nak A „házi konzervgyárral” évekre menően megalapoz­ták a bevételt. Bár a rizi­kó is nagy. Hiszen a pa­radicsomszüretkor bevágó esőzés nagy pusztítást te­het. A múlt évben is be­jött az eső. A 146 mázsás átlagtermés — ami nagyon szép — lehetett volna sok­kal több eső nélkül. Ezért a szövetkezet mostantól kezdve arra törekszik, hogy többfajta paradicsom ülte­tésével széthúzza az érséi időszakot. Sokat költenek növényvédelemre. A para­dicsommal nem lehet ját­szani. Zárszámadáskor ar­ról számolhatott be az el­nök most, hogy 21 500 fo­rintos tagonkénti átlagjö­vedelmet biztosítottak ta­valy. Mindebben jó része van a szolnoki „paradicsom­gyárnak” is. Havas szerelem Reggel csúnyán összekoccant a feleségével Berkenyo Lajosné- val. Nelli a vita hevében kije­lentette: Lajos „könyörtelen vad­állat”, ezért visszaköltözik a ma­mához. És maradt! De Lajos érezte, lesz még folytatása és a napot azzal töltötte, hogy alapo­san felkészült az esti „második félidőre”. lassította a lépteit és azon fantáziáit, hogy milyen szép vol­na ebben a ragyogó hóesésben sétálni valakivel a Dui a-parton. Fogni a kezét és beszélni min­denféle csacsiságról. Ügy mint 5 évvel ezelőtt, amikor éppen ilyen idő volt és Nellikének megval­lotta. hogy halálosan szereti, megkéri a kezét és ami vele jár... A meglepetés csilingelő leány­hang formájában jelentkezett. — Nicsak. a Lajos... — Nicsak. Rózsika... Rózsikét egy értekezlet unal­mában ismerte meg és jobb hí­ján randevúra hívta. Az csak Lajos sajánálatos feledékenysé­gével magyarázható, hogy a meg­beszélt randevúra nem ment el. — Hát maga még él? — tette fel a bölcs kérdést a lány. Felelet helyett Lajos bevallot­ta, hogy a múltkori randevún azért nem jelent meg, mert meg­halt a nagynénikéje, különben is vidékre kellett utaznia, egyéb­ként pedig a kórházban feküdt 40 fokos lázzal. — De most. ha volna kedve, sétálhatnánk egyet — mondta. — Ilyen időben? — szólt a lány, de belekarolt a fiúba. — Most a legszebb. Nézze, mi­lyen szépen esik a hó. Figyelje azt a lámpát, mintha fehér kucs­ma lenne rajta. Verset tudnék írni róla... Elindultak. A Dunaparton le­ültek egy kőre és Lajos tovább ecsetelte a tél szépségeit, a lány pedig egyre jobban nekitüzese- dett. — Igaza van Lajos... tényleg milyen szép egy ilyen féli este — és közelebb húzódott a fiúhoz. Lajos füle rettenetesen fázott Egyik kezével átölelte a lányt, a másikkal vadul dörzsölte a fül­cimpáit. Aztán a lába hűlt ki, de menekülni már nem lehetett, mert Rózsika olyan jól érezte magát, mint egy fűtött szobában. Csókolóztak, de Lajosnak ez sem esett jól. mert a hó a nyakába esett és a jeges lé a hátán csor­dogált. A lányhoz bújt egy kis melegért, de hasztalan, fázott és vacogott mint a jégre zavart macska. — Reszket a vágytól... kis csa­csi... Hiába, tudtam, hogy maga igazi férfi... Lajos pedig hallani vélte az éleshangú kis csengő csilingelő­sét, amely tudvalevőleg a fagy­halál megelőzője. Mikor Rózsika végre úgy vél­te, ideje lenne hazamenni, Lajos, a Mirelité Rómeó, összefagyott tagokkal kísérte haza a lányt a város másik végére. — Gyönyörű este volt. Remé­lem. holnap újra sétálunk — mondta Rózsi. Lajos fürge léptekkel indult hazafelé, mert rájött, hogy vég­eredményben mégis jobb egy me­leg szobában veszekedni. Nellike, a felesége sugárzó arc­cal fogadta. — Szervusz kicsi szívem, ne szólj egy szót sem! Gondolkoz­tam a dolgon és rájöttem, hogy reggel igazságtalan voltam. Ki­néztem az ablakon és ezt a gyönyörű hóesést látva, eszembe jutott, hogy öt évvel ezelőtt ugyanilyen idő volt, amikor a Dauna-parton sétáltunk... Emlék­szel drágám? — Mintha ma történt volna... — Tudom, szeretsz ilyen idő­ben sétálni és elhatároztam, el­megyek veled. — Nedlikém. olyan jó vagy hozzám, megérdemlem én ezt?... Odakint mintha hidegebb lett volna. Nelli vígan csevegett: — Emlékszem, öt éve azt mondtad egy lámpáról, hogy olyan, mintha egy fehér kucsma lenne rajta és még verset is akartál erről írni. Lajos hallgatott és vacogott. — Üljünk le egy kőre, mint a fiatal szerelmesek — javasolta Nelli és már le is ült. — Lajos!... Hiszen te sírsz. Nem is tudtam, hogy így sze­retsz — kiáltotta elragadtatva Nelli és havas haját Laios ar­cához dörzsölte. Ősz Ferenc Alkalmassági vizsgálat Március elsejéig kell le­bonyolítani a szakközépis­kolába jelentkezett nyolca­dik osztályosok alkalmas- sági vizsgálatát. Négy ren­delőben. Karcagon. Mezőtúron, Jászberényben és Szolno­kon történik a vizsgálat, előre megállapított terv szerint. Erre azért van szükség, hogy elkerüljék a zsúfoltságot és az ebből eredő zűrzavart, hiszen a rendelőintézetek szokásos napi munkájuk mellett végzik el az alkalmasság* vizsgálatot is. Korábban a szakközép- iskolásokat ilyen szempont­ból nem vizsgálták, a szak­munkásképző intézetek ta­nulóit is sokszor már csak a felvétel* vizsga, sőt gyak­ran a tanév megkezdése után. A feltételek a szakközép- iskolások számára ugyan­azok. mint a szakmun­kástanulóknál. A hamarabb elvégzett vizs­gálat elsőrendű célja az, hogy megelőzze az esetle­ges csalódásokat. Aki vala­mely szakmára alkalmat­lannak bizonyul, úgy még mindig lesz ideje máshová jelentkeznie. A vizsgálat után az orvos esetleg javasla­tot is tehet a jelentke­zőknek, hogy mely pá­lyák felelnek meg nekik legjobban de azt mindenképpen meg­mondja, hogy hol ne pró­bálkozzanak. A szakmunkásképző in­tézetekbe és technikumok­ba jelentkezett nyolcadi­kosok orvosi vizsgálatára később kerül sor. Á vendég többet fizet Megszűnt-e a zenés felár ax éttermekben ? muzsikaszó „ingyen“

Next

/
Thumbnails
Contents