Szolnok Megyei Néplap, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-20 / 42. szám

1968. február 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Kuwaítbói Varsóba Hatezer méterrel a töld felett Az amerikaiak — ki tud­ja, hányadszor — filmet készítettek a repülés hős­koráról. Az „Azok a cso­dálatos férfiak az ő csodá­latos masináikon” című filmben repkednek az ösz- szetákolt, komikus formájú. inkább iskolai repülőmo- dellekhez hasonlító csoda­bogarak. De mégiscsak el­jutottak Londontól Párizsig, igaz néhányszori leszállás­sal és vagy 24 óra után. Ma megmosolyogjuk a „csodálatos férfiak” telje­sítményét, hisz egy London —Párizs utazás a modern gépeken alig egy órába te­lik... A MALÉV IL—18-as Varsó felé tartó repülőgé­pén beszélgettünk a pilótá­val. — Éjszaka érkeztünk meg Kuwaítbói. Hatezer kilo­métert repültünk s látja, már ismét úton vagyunk. — Mennyit pihentek? — A gépet 'technikusok alaposan átvizsgálták, íel- töltötték üzemanyaggal. Az étszolgálat ellátott bennün­ket friss ételekkel, italok­kal ,és természetesen ki­aludták magunkat. Ezt a szabályzat szigorúan előír­ja. Átestünk a kötelező egészségügyi vizsgálatokon, s azután indulhattunk út­nak. — Hány éve repül? — Tizenhat esztendeje vagyok pilóta. Több mint négy millió kilométert tet­tem meg eddig. — Rövid számolás: már százszor megkerülhette volna az egyenlítőt. A kabinban öten vannak. Ketten elől ülnek. A gépet most a kapitány „vezeti”, mellette a másodpilóta. Ke­zükben az ökörszarvhoz ha­sonló kormány. Előttük, fö­löttük, egy szóval körülöt­tük. négyzetcentimétemyi kihagyás nélkül, mindenütt műszerek. Rendkívül fej­lett áttekintő készség, gyors reflexek, különleges nyu­galom — ezek az alapvető tulajdonságai a jó pilótá­nak. — Milyen időjárási viszo­nyok között a legnehezebb irányítani a gépet? — kér­dezzük a másodpilótától. — A jó látási viszonyok döntően befolyásolják a repülést. A le- és felszál­lást roppant megnehezíti a köd. Fent a levegőben azonban a széllel kell gyak­ran megbirkóznunk; meg­felelő dőlési szöggel úgy navigálni, hogy az erejét kifogjuk — mondja. A hajózó-navigátor fel­adata épp az ilyen adatok közlése. Állandóan, műsze­rek segítségével követi a gép helyzetét, korrigálja az útirányt, meghatározza pontosan a gép tartózkodá­si helyét. Figyeli a hőmér­sékletet. mind a belsőt, mind a külsőt. Közli a szél irányát és erősségét. — Kérem állapítsa meg a gép helyzetét, pillanatnyi tartózkodási helyét! — Jelenleg hatezer méter magasságban repülünk. — Gyenge hátszél segít, ami néhány perccel befolyásol­hatja a menetidőnket. Se­bességünk 650 kilométer óránként. A kinti hőmér­séklet mínusz 31 Celsius fok. A felhők fölött járunk. Felszálló légáramlatok nem zavarnak, tehát teljesen sima az utunk. Rövidesen ráfordulunk a Varsóba ve­zető légifolyosóra. A repülőgép kapitánya is elégedetten nyugtázza a jelentésnek is beillő pon­tos választ. A gép legénységének fontos tagja a hajózósze­relő. Rá vár a feladat, hogy a repülés közben adódó mindenfajta műszaki prob­lémát elhárítson. A hajózórádiós fülén hallgató van: — Állandó összeköttetés­ben vagyok a Földdel. Elő­ször a „felszálló” repülőtér­rel tartom a kapcsolatot, majd érintkezésbe lépek a fogadó reptér irányító sze­mélyzetével. A 4100 lóerős motor ma­gabiztosan repíti előre a 61 tonnás gépóriást. Az égi óceán tájai változatosak, ahogy a szél kedvére ren­dezgeti a felhőzetet. Az égi pályát beszáguldják már a MALÉV gépek is: ma Var­sóba, holnap Stockholmba, Berlinbe száll a magyar felségjelzésű gép. A vámvizsgálat alatt az órámra pillantok és kala­pot emelek a mai „csodá­latos férfiak” előtt: alig egy órával ezelőtt még a Ferihegyi repülőtéren inte­gettem ! Regős István miiiiiiiii Az MHSZ tanácsadó testüleii ülése Budapesten harcoltak Cnilltk Gábor regenye tv filmen Megyei tanácsadó testüle­ti ülés volt tegnap az MHSZ megyei központjának szék­házában. Vass Lajos őr­nagy, az MHSZ megyei tit­kára tájékoztatta a testület tagjait az átszervezés vég­rehajtásáról. Majd megbe­szélték, hogy az MHSZ me­gyei központja elkészíti az együttműködési programo­kat a különböző állami, társadalmi és tömegszer­vezetekkel. Ezután a megyei titkár az 1967/68. kiképzé­si év feladatainak végre- hajátásáról tájékoztatta az ülés résztvevőit. Tapasztalat­csere A belkereskedelem szak­emberei a baráti országok­ban is tanulmányozzák a rövidített munkahétnek a kereskedelemre gyakorolt hatását. A minisztérium delegációja már járt ta­pasztalatcserén az NDK- ban. Az első tapasztalatok alapján az áruforgalmi szakemberek és a minisz­térium kutatóintézetének munkatársai tanulmányoz­zák majd a forgalom ala­kulását, a vásárlói szoká­sok, a vásárlások idejének változásait. Feltehető pél­dául, hogy az ötnapos mun­kaheteken a mostani szom­bati csúcsforgalom majd egy nappal előbb jelentke­zik. Közlemény Az Országos Szórakozta­tózenei Központ 1968. áp­rilis 5 és 30 között Buda­pesten vizsgát tart szóra­koztatózenészek és éneke­sek számára. Jelentkez­hetnek egyrészt azok'a'ze­nészek és énekesek, akik működési engedéllyel már rendelkeznek, de maga­sabb kategóriát kívánnak elérni, vagy a meglévő mellé további hangszerre akarnak minősítést szerez­ni, másrészt azok is. akik­nek működési engedélyük még nincs. A felvételekről részletes felvilágosítást kaphatnak az érdeklődők az OSZK megyei kirendeltségén — (Szolnok, Május 1. út 38. Telefon: 23—40), valamint az OSZK járási megbízot- tainál. A jelentkezésekei a megyei kirendeltség ve­zető február 1-től—29-ig fogadhatja el. Jól emlékszünk az elsö­tétítésre. Az agonizáló fa­sizmus ragasztatott fekete légoltalmi papírokat az aj­tókra, ablakokra, hogy a szövetségesek repülői ne egykönnyen találjanak cél­jukhoz. Merő sötétség volt az ország. Reményvesztett ország voltunk, s kincset ért min­den biztató szó, hogy túl­éljük. Remény kellett, hogy lesz még másképpen. Re­mény és útmutatás. Kik voltak, mennyien, hogyan tudtak harcolni a féktelen terror közepette is’ Az egész országot érdeklő kérdések ezek ma is — azok is maradnak —. hi­szen minden egyes akció­jukkal fáklyát gyújtottak ezek a bátor emberek az „elsö+étedett” országban. Ezért is vártuk nagy ér­deklődéssel a Cs'llik Gá­bor hasonló című. doku­mentum iellegű regénye alapián készült Budapesten harcoltak tv-filmet, amely­nek Soproni János volt a társírója. A szerzek úgy nyilatkoz­tak a film bemutatása előtt, hogv „Amit írtunk nem történelem, és méais az". Ez a kettősség való­ban végig vonul a filmen és mondjuk meg rögtön, nincs is jó hatássad nr-r, hiányérzetet kelt a néző­ben. A szerzők megfogal­mazásának egyik fele meg­engedi. hogy a Budapesten harcoltak egy kicsit ka­landfilm is legyen, de az a beismerés és tény, ho*y .....és mégis az’’ — már­mint történelem — joggal megkérdőjelezi. hogy miért is nem lehetett dokumen­tumfilmet készíteni a ma- ayar fegyveres ellenállási mozgalom egyik csoportjá­nak harcairól. (A Honfog­lalás című film esetében 5s a történelmet kérte szá­mon az alkotóktól az or­szág.) A budapesti fegyveres ellenállási akciók ténye az emberek gondolatiságában elsősorban a Szír-, Marót- csoporthoz kötődik, az idő­sebb generációk élmény- anyag, a fiatalabbak az is­kolai stúdiumokon keresz­tül főleg ezekre a fegyvert fogó bátor emberekre em­lékeznek. Ezt a filmet úgy néztük, hogy a Szír-csoport hősies harcát látjuk a kép­ernyőn. Ezzel szemben azt szögezhetjük le, hogy a háromszor egy óra mozza­natai csak megtörtént ese­ményekre támaszkodnak. Történelmi tény pedig, hogy volt Szírünk, idézzük cselekedeteit, a film magva is ez. úgy is végződik a képsor — betűfelirattal —, hogy élt egy fiatalember, Szírnek hívták — nem szó szerinti idézet —, harcolt a fasiszták ellen és 1944. de­cember 22-én látták utol­jára. És még=em közvetle­nül Szírnek állítottak em­léket az alkotók a film­jükkel. A szerzők lemondtak a szereplőkre vonatkozó hű­ségről, — ezt a film ele­jén álló szöveg is tudatja — ehhez ugyan joguk volt, de éppen ezt a lemondást sajnáljuk legjobban. Miért kellett felemás megoldás­hoz folyamodni? Miért mondják, hogy költött sze­mélyek a film hősei é* közben, akik a televízió előtt ülnek a Szír-csoport­ra gondolnak, — joggal. Ez annál is inkább ért­hetetlen, mert a tv-fiim írói a történelmi háttér re­mek tollú jelzői, az ese­mények mértéktartóan igaz krónikásai. A Szír alakjá­val kapcsolatos problema­tikán kívül legfeljebb azért érheti szemrehányás őket, hogy már rég meg kellett volna csinálniuk a filmet A rendező Szőnyi G. Sán­dor jól visszaadta filmjé­vel a kor atmoszféráját, re­mekül választotta meg a szereplőket, akiket a legne­hezebb jelenetekben is jól mozgatott A főszereplők közül a filmbéli Szírt (Kő!) meg­formáló Dávid Kiss Fe- renctől kaptuk a 1 egmé- lyebb ábrázolást, de Mada­ras József (Pipa) és Koncz Gábor (Levél) méltó part­nerei voltak, igen jó színé­szi alakítás mindkettőjüké. Mestyán Tibor operatőr tiszta, hatásos képsorokat teremtett, fikciómentes szép munkát nyújtott. Végezetül idézzük újra az egyik szerző előzetes nyi­latkozatát: „A szerzők nagyjában — egészében elégedettek a forgató- könyv film-feldolgozásá­val.” így sommázhatnámk mi is a véleményünket, mert a megkérdőjelezett drama­turgiai felfogás bizony so­kat levon a film valós ér­tékeiből. Illlllllllll PINTÉR ISTVÁN: ............................. | Mégsem lett 1 király 29. Szfentorí hang A választásnak nevezett parla­menti színjátékot megelőző este anyja és felesége egyesült erű­vel vigyázza, hogy a mulatni vágyó Horthy István ne jusson alkoholhoz. Másnap reggel sötét­kék repülőfőhadnagyi díszegyen­ruhájába öltöztetik, miközben a parlamentben gyülekeznek már az előkelőségek. A Rádió teljes apparátussal felvonul. Az iskolá­ban nincs tanítás, a gyerekeket a dísztermekbe vezetik, ott kö­telesek rádión hallgatni a kor­mányzó úr őfőméltósága legidő­sebb fiának megdicsőülését. 1942. február 19-én, csütörtö­kön. pontosan 11 órakor gróf Széchelyi Bertalan, a felsőház elnöke nyitja meg az országgyű­lés két házának ülését. Megálla­pítja. hogy a jelenléti ívek sze­rint az együttes ülésen 203 felső­házi tag és 280 országgyűlési kép­viselő van jelen, tehát az or­szággyűlés ülése határozatképes. Bejelenti, hogy az ülés egyedüli tárgya a kormányzóhelyettes megválasztása, s a főméltóságú kormányzó úr ajánlási jogával nem él. Ebben a pillanatban egy sztentori hang süvít át a ter­men, Vitéz Kölcsey István tor- kaszakadtából ordítja: — Éljen vitéz Horthv István! A közbekiáltást más közbeki­áltások követik, majd éljenzés és taps. Széchelyi gróf megköszörü­li a torkát: — Az országgyűlés tagjainak most elhangzott megnyilatkozá­sából úgy látom, hogy az ország- gyűlés akarata közfelkiáltás út­ján nyert kifejezést, mégpedig akként, hogy az országgyűlés nagy egyértelműséggel vitéz Hor­thy István urat kívánja kor­mányzóhelyettesnek megválasz­tani! Ezután — tíz percig sem tar­tott az első felvonás — az elnök az ülést felfüggeszti, hogy meg­szerezhessék Horthy Miklós meg­erősítését. Bárdossy miniszterel­nök az Rr 100-as rendszámú miniszterelnöki kocsin száguld a Várba. Nagy fehér borítékot hoz vissza onnan — a legfelsőbb kéz­iratot, amelyben a megerősítés van­..A magyar országgyűlésnek kormányzói üdvözletem! Tisztelt Országgyűlés! Vitéz nagybányai Horthy Ist­ván úrnak, az országgvűlés ülé­sében kormányzóhelyettessé meg­választását az 1942. évi II. tör­vénycikkben gvökerező jogomnál fogva megerősítem. Isten áldása kísérie az ország­gyűlés munkálkodását a haza javára és dicsőségére. Kelt Budapesten. 1942. évi let>- ruár hó 19. napján.” Amikor az újból megnyitott ülésen ezt a levelet felolvassák, a részükre fenntartott páholyban ott ül már Horthy Miklósné és Horthy Istvánná. A fiatal fő­méltóságú asszony (hiszen már őt is megilleti ez a cím) két mankóval a hóna alatt lépdelt a náholv felé. Néhány nappal előbb ugyanis sí-baleset érte. A „tör­ténelmi mankókat” később a keleti fronton harco’ó honvédek­nek ajándékozta, annak a segély­akciónak a keretében, amelyet anyósa indított a harcoló csapa­tok támogatása érdekében. Az újból elrendelt szünet alatt négytagú küldöttség, báró Peré- nyi Zsigmond, Szabó János fel­sőházi tagok, ivády Béla és Csizmadia András országgyűlési képviselők felkeresik az újon­nan megválasztott kormányzóhe­lyettest, hogy felkérjék: méltóz- tassék megjelenni az ülésen. A kis Horthy már a parlament épületében várja őket. Közben pedig a kormányzó, a dinasztia atyja kiszáll a Kossuth téren az autójából. A kivonult díszzászlóalj parancsnokának je­lentését fogadja. $ a Himnusz hangjai mellett ellép a dísz- zászlóali arcvonala előtt. A fo­kapun lép be az Országház épü­letébe, a díszruhába ö’töztetett kénviselőházi őrség szattyáncsiz­más, skariátpiros atillás, alabár- dos sorfala között. Mindkét Horthy ott van a te­remben. amikor az ezúttal el- löklő Tasnády Nagy András, a kép­viselőház elnöke az ülést meg­nyitja. Miskolczy Hugó jegyző olvassa fel a kormányzóhelyette­si eskü szövegét: — Én, Magyarország megvá­lasztott kormányzóhelyettese, es­küszöm az élő istenre, hogy Magyarországhoz és Magyaror­szág kormányzójához hű leszek, az ország törvényeit, régi, jó és helybenhagyott szokásait meg­tartom és másokkal is megtarta­tom, függetlenségét és területét megvédem, kormányzóhelyettesi tisztemet az alkotmány értelmé­ben az országgyűléssel és a kormányzóval egyetértésben a fe­lelős minisztérium által gyakor­lom és mindent megteszek, amit az ország javára és dicsőségét*» igazságosan megtehetek. Isten engem úgy segéljen!’’ Az eskü elhangzása után az együttes ülés törvényt hoz a kormányzóhelyettes megválasztá­sának és eskütételének törvény­beiktatására. A törvény kihirde­tési záradékait Horthv Miklós, Bárdossy felkérésére, ellátia alá­írásával. Aztán kezet nvújt fiá­nak — dolgoznak a fényképészeit, a filmoperatőrök. „Felejthetetlen történelmi pil­lanat volt, amint az atya kezet nyújtott fiának és maga mellé ültette” — frja a kormánypárti Magyarország. A kormányzónak az ülésterem­ben elhelyezett széke mellett ott áll már a kormányzóhelvettes széke is. Horthy István leül. On­nan nézi. amint Bárdossy László miniszterelnök ellenjegyzésével látja el a törvényt! A minisz­terelnök vigyáz rá. hogy min­den alkotmányosan, a legkisebb hiba nélkül mén jen. Nem úgy, mint a Szovjetunió elleni had­üzenetnél. , (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents