Szolnok Megyei Néplap, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-20 / 42. szám
1968. február 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tizennyolc nagyobb beruházás munkálatait fejezik be az idén megyénkben Pirkadásra várnak Pusztatúrpásztón A gazdaságirányítás reformjának keretében az új beruházási mechanizmus alapelveit már egyértelműen rögzítették, a beruházási rendszer részletes szabályozása azonban még folyamatban van. Ebben a helyzetben még nem lehet átfogó képet adni a beruházási tevékenység 1968. évi várható helyzetéről sem. A kormány alapvető beruházáspolitikai célkitűzéseiből kiindulva azonban vázolni lehet a fejlesztések mértékét és azok alakulását. Az egyik alapelv értelmében biztosítani kell a harmadik ötéves terv eredeti célkitűzéseinek megvalósítását. — A másik irányelv elsősdleges feladattá teszi a folyamatban lévő fejlesztések optimális befejezéséhez szükséges beruházási eszközök biztosítását, s ezzel együtt a megvalósítás zavartalanságát. Mindezek végrehajtásához az előző év tényszámaihoz hasonló fejlesztési eszközök állnak rendelkezésünkre. Szolnok megyében az állami és tanácsi vállalatok, valamint az egyéb állami gazdálkodó szervek beruházásaihoz mintegy másfélmilliárd forint összeggel számolhatunk Ez a volumen — az új beruházási mechanizmusnak megfelelően — részben állami költségvetési juttatásból, részben pedig a fejlesztési alapok pénzösszegeiből tevődik össze. Megyénkben január elsején 23 jelentősebb volumenű — korábban értékhatár felettinek nevezett — folyamatban lévő beruházás volt. Ezek közül 18-nak — a tervek szerint — az idén be kell fejeződnie. öt beruházás teljes befejezése pedig jövőre, vagy az azt követő évékben történik. Az említett 23 beruházás idei eszközigénye több mint 850 millió forint. Ebből is nyilvánvaló, hogy ezek a megyei fejlesztési lehetőségeknek mintegy 60 százalékát lekötik. Csak tájékoztató jellegű adatok alapján lehet ma érzékeltetni e 850 millió forint forrásmegoszlásának az arányát. Előreláthatólag mintegy 63—65 százalékát az állam biztosítja a beruházóknak költségvetési juttatásként, és 35—37 százalékos arány terheli a fejlesztési alapok pénzeszközeit. Ma már eléggé ismert tény, hogy a beruházó vállalatok csak jelentős mértékű bankhitel igénybevételével tudják biztosítani — saját erőforrásaik terhére — a beruházásaik tervszerű befejezését. Az ilyen természetű hiteligények természetes- hogy abszolút elsőséget élveznek. A beruházások befejezéséhez szükséges állami és vállalati pénzeszközök biztosítása — közgazdasági és pénzügyi hatása mellett — olyan jelentős létesítmények üzembehelyezését teszi lehetővé, amelyek a megye számára nagyon jelentősek. Itt említhetjük meg a szolnoki vasútállomás rekonstrukciója első ütemének befejezését, a bútorgyár teljes üzembe helyezését, a Tiszamenti Vegyiművek szuperfoszfát, üzemének bővítését, valamint az új porfestékgyárának üzembe helyezését Az idén fejeződik be továbbá a szolnoki mezőgazdasági gépjavító vállalat több év óta húzódó fejlesztése és a tervek szerint megvalósul a kunszentmártoni téglagyár rekonstrukciója is. A nem termelő jellegű beruházások között is vannak jelentősek, amelyek már az idén megvalósulnak. Ilyen a tiszafüredi 12 tantermes gimnázium, a mezőtúri 320 személyes diákotthon, valamint a szolnoki vízellátás korszerűsítésének első üteme. 1968-at követően befejezésre kerülő, jelenleg folyamatban lévő beruházások közül elegendő talán a kiskörei Tisza II vízlépcsőt, a szolnoki épületelemgyárat, valamint a Tisza szabályozási munkálatait említeni. Az idén induló új beruházások sorsa ma még bizonytalan. A népgazdasági és vállalati erőforrások előzőekben vázolt nagymértékű determináltsága következtében természetes, hogy nem lehet jelentős mértékű kezdésekre számítani. Az új állami beruházások sorsa felett a kormány, vagy az illetékes irányító hatóságok döntenek. — A vállalati beruházások kezdési lehetőségeit — a fejlesztési alapok teherbírásától, illetve az aránylag szűkös bankhitel lehetőségektől függően — a vállalatok vezetői döntik el. Ma még sok nehézséggel, számos bizonytalansági tényezővel kell megküzdeniük a beruházó, a kivi. telező, a tervező és a le• • ÖnÁ is sznefzttel untjuk ..... a hetenkénti keddi napokon d élután 2—6 óra között megrendezendő PEZSGOS délutánjainkra :::::: Pezsgőből széles választék Poharas kiszolgálás ... BORKÓSTOLÓ lliiii Szolnok, Kossuth L. u. 3. bonyolító szerveknek egyaránt. A teljes kibontakozás még eléggé távol van, de az új szemlélet egy-egy megnyilvánulása, hatása már kétségtelenül észlelhető. TaDasztalatokban — és problémákban is — gazdag esztendőre számíthatunk, de joggal reméljük az eredményeket is. Vékes Sándor a Magyar Beruházási Bank Szolnok megyei Fiókjának igazgatója Hajópadlót devizáért A szolnoki fűrészüzem az első negyedévben 2500 köbméter faárut gyárt exportra. Főként hajópadlót és zárléceket rendeltek a nyugatnémet, francia, görög és izraeli cégek. Az üzem eléggé jelentős összegű devizához juttatja az országot az idén is. Március végéig belföldre 9000 köbméter fűrészárut, gerendát és zárlécet szállít, hogy csak a főbb termékeket említsük. Kiállítás és komplex estek A kisújszállási. városi művelődési ház vezetőinek az a törekvése, hogy az értelmiséget jobban bevonják a kulturális életbe. Ennek érdekében sokrétű programot dolgoznak ki. Ennek iegyében kerül sor márciusban a művelődési házban Szilágyi Ildikó ötvös és Galambos Tamás festő kiállítására. Áprilisban „A szerelem eposzából’’ címmel irodalmi színpadi bemutatót tartanak, melyre elsősorban a város értelmiségi dolgozóit várják. Május táján rendeznek komplex esteket. Céljaik között különböző korok különböző szempont, ból való megközelítése szerepel. Debreceni Közúti Építő Vállalat útépítésben jártas SEGÉDMUNKÁSOKAT, valamint KUBIKOS BRIGÁDOKAT felvesz. Jelentkezés: Jászberény, Liget u. 23. Szolnok, Verseghy u. 7'c. Debrecen, Barna u. 3—5. Majd két évtizede a túr- kevei városházán úgy döntöttek: megfelezik a Túr- keve, Mezőtúr közötti távolságot, s a felezőpontnál falut építenek. Ezt olvasom az 1949. évben kelt iratokban. Azt már a szemtanúk mondják e’, hogy a 412-es műút mellett házhelyeket parcelláztak, rajzókat készítettek. kijelölték az utcákat. Üry tűnt, megszületik egy új falu; pusz- tatúrpásztó. 260 millió forint felhasználásával bővítették a Miskolci December 4 Drótműveket. Az új gyáregységben az építőiparban nélkülözhetetlen előfeszített- nagyszilárdságú betonacélhuzal gyártása folyik. Az új falu nevét azonban hiába keresem a helységnévtárban. Túrkevén mondták, nincs ilyen, hal- vaszü'etett terv volt az. Mindössze tíz házat építettek azon a részen. A vil'any a ’övőt ielen’ené Az egy'k szélső házban Fehér Laiosék laknak. A település legidősebb házaspárja. Beszélgetünk. Az életről, az életükről. A jövő náluk már csak néha jön szóba. Otthonülök leltek. Hébe-hóba . szűnjek rá magukat. hogy együtt menjenek be a városba. — Nincs miért — mondják. Nem kérnek már semmit az élettől. Azaz mégis. — Villany kellene. Egy kis fénv. A másiik házban Varga Károlyék laknak, ök a legrégibb lakók az újtelepen. A gazda most a tsz-ben dolgozik, csak Varga néni van otthon. — Hogyan élünk? — ismétli a kérdést. — Nem panaszkodhatunk. A férjem iól keres, s ami egy szerény házban kell, az megvan. Rend, tisztaság, egyszerűség. Szép hímzett ágy- garnitúra, szőnyeg a szobában. A kézimunkák a háziasszony szorgalmáról és szépérzékéről árulkodnak. Valami mégis hiányzik. Nincs villany. — Sajnos. Évek óta ígérik, de sosem jutunk el a bevezetésig — mondja a háziasszony. Iskola a pusztán Régi épület. Kiválik a házak közül, még a neve Az örömszerzés magasiskolája Az ügy nem lenne érdekes ha nem történt volna meg. De megtörtént. (Az igaz ügyeknek mindig van olyan árnyékuk. hogy talán nem is igazak; annyira valóságosak.) Két szál szegfőt vett az osztály. Figyelmességnek nem drága, engesztelésül is elmegy, ha éppen ilyen szerepet szánnak neki. Csak ez lehetett. mivel a negyedik osztálv serdülő férfiai kivételesen nem voltak szerelmesek fiatal tanárnőtökbe. A lányok sem rajongtak érte, ami ugyancsak természetes. így történhetett meg az eset. amiért a tanámő megneheztelt. Az osztályt udvariasan, de nagyon társ világosén kezelte. Ez a legrosszabb. A harag tartós volt, csak az osztály közeledhetett. Így, érettségi előtt nem jó ujjat húzni a matektanárral. Az osztálynak közeledni kellett. Kíváncsian várták megielenik-e a tanárnő az iskolabulin. Megjelent. Kerítettek két • szál piros szegfűt, két vállalkozó is akadt, hogy átadja. Legyen béke. A vállalkozás nem sikerült, a sértés, úgy látszik, súlyosabbnak bizonyult. A tanárnő nem fogadta el a virágot, maradt az osztály a két szál szegfűvel. „Adjátok nekem, szólalt meg az egyik fiú, anyám, apám holnap lesznek huszonöt éves házasok. Megérdemlik.’’ A szegfűt hazavitte. másnap átadta a szüleinek. A fiú bátyja iárt egv lánnyal, harmadnap annak volt a születésnapja. A szülök bólintottak, jó vigve el a két szál szegfűt a vázából. Végül is nem a virág a fontos, hanem a figyelmesség. A lány, akivel iárt meg is kapta a két szil szegfűt, megcsókolta a fiút. és mindössze annyit kérdezett hol lehet kapni ilyen szép virá got. A fiú mor- gott valamit. A lánynak másnap idősebb hölgyrokona érkezett Svédországból. Este indultak, hogy meglátogassák az új- elegáns körszállóban. A lánynak induláskor jutott eszébe, hogy elfelejtett virágot venni. Meglátta a két szál szegfűt, gondosan celofánba csomagolta. Ezzel köszöntötte az öreg hölgyet. Az idős rokon nem véletlenül érkezett haza azon a napon. Másnap ugyanis legkedvesebb unokáia ünnepelte 25. születésnapját. Nemcsak kedves és szép volt ez az unoka. hanem okos is. A hosszú svéd éjszakákon sokszor gondolkozott azon, hogyan is lett ez a lány matematikus. Senkire nem hasonlít a családban. a születésnapi ünnepségre másnap kedves ajándékkal állított be: a csomaggal együtt átnyújtotta a lánynak a két szál szegfűt is. A virágot-, míg élnek. egyfrc-m„ szépek. Az unoka nem vette észre, hogy ezt a két szál szegfőt valahol már látta. Vázába rakta és másnap reggel fn’ss vízzel cserélte ki a régit. A szegfűk mégis hamar p'hervad- tak. Talán bánatukban ■ (K. I.) is más: czihatpásztói iskola. Valamikor Czihat birtok volt e terület, innen a név. Az egyetlen tanteremben Márki Gábor tanító betűvetésre oktatia a gyerekeket. Tizenketten vannak. Ketten-hármon egy- egy osztályban. Osztatlan iskola ez. — Nem rossz itt tanítani — válaszol a kérdésre a foglalkozás után Márki Gábor. — Értelmes, egészséges gyerekek élnek itt. Hozzáteszem még, hogy edzettek. Egvik-másik nagykabát nélkül indul haza. Nem fázik, pedig kcn-a reggel iött el otthonról. S nemcsak a közeli tíz házból járnak ide, hanem a két-három kilométerre levő tanyákból is. Tíz év alaft semmi Kinyit a bolt. Asszonyok jönnek, vásárolnak, aztán mennek tovább. Nem beszélgetnek. M;ntha nem ismernék egymást. A befelé fordulás okát rfiaguk sem tudják. így élnek évek óta. A sötétség beálltával bezárkóznak, s csak a napkeltével kezdik útra a maguk életét, a férfiak mennek a tsz-be. az asz- szonyok otthon maradnak a gyerekekkel. Bár alig van gyerek. — Csak kölönc lenne a jövés-menésbe — intézi el egyetlen mondattal a kérdést Az otthoni munka mellett ugyanis kereskednek. Piacra járnak, Mezőtúrra. Mezőtúrra és nem Túrke- vére, ahová csak hivatalos üevben mennek. Ho«y ennek oka-e a sok téliesítetten ígérgetés? Lehet. — Onnan csak kémek tőlünk, de ... semmit sem kanunk. Tíz év alatt semmit — ismétlik, hogy nagyobb hangsúlyt adjanak szavuknak. Nem süttgalambra várnak Mostohagyereknek érzik magukat. Ped'g fizetik rendesen évek óta a községfej- lesztési alapot. Fizetik az OTP részletet, mert a házak kölcsönből épültek. Évekig takarékoskodnak, hogy otthonuk legyen, s a villany hiánya sötétségbe burkolta a kis települést. Éev-kétszáz méterrel a házakon túl már van villany. itt nincs. Járda sincs. Daea'ztiák a sarat tavasz- szal, ősszel. Elkelne a segítség. Igaz, e kis település távol esik a várostól. Olyan jövője sincs, hogy valaha faluvá fejlődjön. A tervek szerint azonban hamarosan baromfifarm létesül szomszédságukban, s velük szemben van máris a Táncsics Tsz gépjavítója, amely munkalehetőséget ad az itt élőknek. Jelenleg :s szinte kivétel nélkül a tsz- ben dolgoznak. Állattenyésztők. a villanyfényes istállókból a pislákoló petróleumlámpa világítatta otthonba kell lépniük. Refrénként ismétlik: meddig még? Szűcsék, vinezéék, Glad- csenkóék. Gulyásék és a többiek kérdésére választ a február 9-i városi tanácsülés adott, ahol az 1968. évi fejlesztési terv- javaslatot tárgyalták, többek között a villamosítási programot. A javaslatot a tanácsülés elfogadta s az idén végre korábban virrad pusztatúrpásztón is! Majnár József
