Szolnok Megyei Néplap, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-20 / 42. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLHOK MEGYEI | A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJá| XIX. évfolyam, 42. szám. Ara: 70 fillér 1968. február 20., kedd. Kollektív szerződések tanulságos tapasztalatai interjú dr. Berki Sándorral, a SZÓI titkárától A párt és kormány határozatai alapján, az áj gazdaságirányítási rendszer bevezetésével összhang­ban, 1968. ianuár elsejét követően sor került a vál­lalati kollektív szerződések megkötésére. Bár a szak- szervezeteknek és vállalati, gazdasági vezetőknek ke­vés tapasztalat állt rendelkezésére ehhez a nagy munkához, ma már elmondható: okosan élve az ön­állósággal, eredményesen oldották meg ezt a bonyo­lult, újszerű feladatot. E tapasztalatokról kérdeztük dr. Beckl Sándort, a SZOT titkárát »- A kollektív szerződé­sek megkötésénél milyen kérdésekről volt a leg­gyakoribb a vita a szak- szervezetek cs vállalatok között? — A szerződések előké­szítésénél és megvitatásá­nál az üzemi szakszerveze­ti szervek szinte minden kérdéshez hozzászóltak. Egyes témákhoz heveseb­ben, nagyobb vitakészség­gel. Például; a iutalomsza- badság és egyéb iuttatások mértékének meghatározása során, vagy a munkaruha keret meghatározásánál alakultak ki nagyobb vi­ták. — Ez teljesen érthető, hiszen az év elején még nagy a bizonytalanság amiatt, hogy a kollektív szerződésben vállalt köte­lezettségek teljesítésének gazdasági alapját, a vál'a- lati nyereség erre fordít­ható részét az év végéig, a gazdálkodás eredménye­ként hogyan, s milyen mér­tékben lehet majd előte­remteni. Ez a bizonytalan­ság tükröződött abban, hogy egyes gazdasági ve­zetők a jutalomszabadság és egyéb iuttatások mérté­kének meghatározásakor néha túlzott óvatosságra is törekedtek. — Éles volt a vita a ré­szesedési alap felosztásánál érvényesítendő dolgozói kategóriákba sorolásnál is. Különösen az volt proble­matikus, hogy az adott vállalatnál mely munka­kört betöltő dolgozók ke­rüljenek az 1. és a XI. ka­tegóriába. — Ezen túl még legin­kább vitatott kérdések a munkaidő csökkentéssel, a bérszínvonal növelésével, a felmondási idő mértékének meghatározásával, valamint a túlmunka megválásának módjával kapcsolatban ve­tődtek fel. — A kollektív szerződé­sek tartalmát illetően milyen kérdések szabá­lyozásában észlelhető legnagyobb óvatosság ma még a törvényadta lehe­tőségek kihasználásában, s Beckl elvtárs vélemé­nye szerint milyen okok­ra vezethető ez vissza? — Az elkészüit kol'ektfv szerződések többségében a vállalatok hatáskörébe utalt kérdéseket — a helyi adott­ságok és igénvek. valamint a törvénvad'a lehetősé-ek fíeyelembevételével — reá- lisan «jzabálvozták. A nem alaptalan óvatosság mel­lett azonban tapasztalható néhánv esetben csak rész­ben indokolt óva'osság is. Ezekre egv-egv példát sze­retnék említeni. — Mint ismeretes. a Munka Törvénykönwe le­hetővé teszi, hogv a vá’la- la* igazgatnia iutalomszs- badság'-an részesítheti azo­kat a vá'lalati dolgozóit, akiket kiemelkedő társa­dalmi. gazdasági tevékeny­ségük és Déldamutató ma­gatartásuk arra érá°rnecsá tesz. Ezzel a lehetőséggel a vállalatok többséginél él­tek is, és a kollektív szer­ződésekben szabályozták, hogy a törzsgárda tagok, a szocialista brigádtagok évenként hány munkanap pótszabadságot kapnak. — Az egyik jól gazdál­kodó könnyűipari vállalat­nál azonban úgy határoz­tak, hogy csak kivételesen indokolt esetben adnak ju­talomszabadságot. A válla­lat kollektívája a követke­zők miatt határozott így: a vállalatot 1968. január 1-évei .csökkentett munka­idő bevezetésére jelölték ki, ami fokozott műszaki­szervezési intézkedéseket követel mind a műszakiak­tól, mind a fizikai dolgo­zóktól. A Munka Törvény- könyvében biztosított ju­ta lomszabadság alkalmazá­sa azonban további mun­kaidőalap kiesését eredmé­nyezné. ez viszont veszé­lyeztetné a csökkentett munkaidő bevezetésének si­kerét. Ebben az esetben tehát a tapasztalt óvatos­ság helyénvaló, a népgaz­daság és az érintett dolgo­zók érdekeivel összhang­ban van. — Viszont az alábbi ta­pasztalat a túlzott óvatos­ságot mutatja: A részese­dési alap felosztásával és a felhasználásával kapcsola- tos rendeletek előírják, hogy a kollektív szerződés­ben kell szabályozni a munkakörök kategóriába sorolását, a részesedés egyéb formáit, elveit és a felhasználás rendszerét. Ennek ellenére a részesedé, s; alap felhasználását tar­talmazó szerződés fejeze­tek többsége hiányos, csak elvétve lehet találni olyan szabályozást, hogy a része­sedés terhére terveznének premizálást. iutalmazást. bérszínvonal emelést. En­nek egyik oka, hogy az idevonatkozó rendeletek későn ielentek meg. sát egyes kérdések még ma sincsenek rendezve, (példá­ul a bázis-bérszinvonal jó­váhagyása a vállalatok ré­szére). a másik ok az, hogy most még teljes biztonság­gal nem látható, hogy az év eleién vállalt kötelezett­ségek gazdasági alapját mi­lyen mértékben lehet majd előteremteni. Ennek a problémának a megoldása a nehézségek ellenére sem volt lehetetlen. Vélemé­nyem szerint a helyesen el­járó vállalatoknál ezt ús\ rendezték el. hogy egyes kérdések szabályozása előtt gazdasági számításokat vé­geztek és annak figyelem- bevételével döntöt*ek a: évközbeni premizálás. a bérszínvonal növelése. és más problémák tekinteté­ben. — A kollektív szerződő­sek végrehajtásának ál­landó ellenőrzésére mi­lyen gyakorlati intézke­déseket tettek, vagy szán­dékoznak tenni a szak- szervezeti szervek? — Különösen a kezdeti szakaszban nagyon lénye­ges feladat, hogv elsősor­ban a vállalati szakszerve zeti szervek rendszeresen ellenőrizzék a kollektív szerződések rendelkezései­nek végrehajtását. Figye­lemmel kell kísérni a vál­lalati intézkedéseket, s ha úgy találják, hogy törvény- sértő, gyors és hatékony or­voslásra kell törekedniük. Ha az orvoslás másként nem megy, a dolgozó részé­re a munkaügyi döntőbi­zottsági eljárás során kell megadni a segítséget, vagy végső estben kifogásolási joggal kell élni a dolgozó érdekében. — Fel kell figyelni arra. hogy a kollektív szerződés egyes rendelkezései hiányo­sak, félreérthetők, vagy nem egyértelműek. Ilyen esetekben a kollektív szer­ződés menetközben történő kiegészítését, vagy módosí­tását, illetőleg elvi állás- foglalását kidolgozását cél­szerű kezdeményezni. — A felsőbbszintű szak- szervezeti szervek is közre­működnek az ellenőrzésben. A szakszervezeti központok az illetékes minisztérium­mal együttműködve vala­mennyi. a tárca felügyelete alá tartozó vállalat kollek­tív szerződését megvizsgál­ják és a feltárt hiányossá­gokat rövid úton közlik a vállalatokkal. Gy. Z. Kormány­küldöttség utazott Moszkvába Apró Antalnak, a Minisz­tertanács elnökhelyettesé­nek vezetésével hétfőn kor­mányküldöttség utazott Moszkvába, a magyar— szovjet gazdasági és mű­szaki tudományos együtt­működési kormányközi bi­zottság hatodik üléssszaká- ra. Az üléssszak után Apró Antal részt vesz a KGST végrehajtó bizottságának 33. ülésén. A delegáció búcsúztatá­sára a keleti pályaudvaron megjelent dr. Csanádi György közlekedés- és pos­taügyi miniszter, Gál Tiva­dar, a Minisztertanács tit­kárságának vezetője és F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Ma: A térkép új színei Budapesten harcol ak „Besulykoltatj ák“ a biztonságos közlekedés alapelemeit Az idén 40 ezer "'éppúrműeezetöt képeznek ki Az idén mintegy 20 ezer új személygépkocsi kerül magánosok tulajdonába, to­vábbá legalább ugyaneny- nyi motorkerékpár eladá­sával számolnak, s úgy­szintén ielentősen növe­kedni fog a közúti teher­fuvarozás. Mindez azt je­lenti, hogy az előzetes szá­mítások szerint ez év őszé­ig mintegy egymillió gép­jármű közlekedik majd közútainkon. Ezek az adatok a közüli forgalom sok problémáját rejtik magukban. Ezért kerestük fel Moharos Kál­mánt, az Autóközlekedési Tanintézet igazgatóját és kértük, válaszoljon né­hány — a gépjárművezetők kiképzésével kapcsolatos — kérdésünkre. — Mit tesz az intézet a biztonságosabb gépjármű- közlekedés érdekében? — Felelősségünk elsősor­ban az, hogy csakis jól- képzett gépjárművezetőket engedjünk közlekedni. Ter­mészetesen minden egyes gépiárművezetőéft nem vállalhatunk felelősséget. Kilenc hetes hanfolvamain- kon igyekszünk elsajáttít- tatnj a biztonságos gépjár­művezetést, és a közúti közlekedés minden főbb szabályait. Törekvésünk ar­ra irányul, hogy tanfolya­mainkon csökkentsük a ke­vésbé fontos tantárgyakat, vagyis a tanulmányokat, a modem közlekedés céljai­nak megfelelően végezzék a hallgatók. Ezért nagyon fontosnak tartjuk a szem­léltető eszközökkel, példá­ul metszetekkel, valamint ellenőrző készülékekkel tör­ténő oktatást. A legfonto­sabb: a biztonságos közle­kedés alapelemeit szinte „besúlykoltatni” a tanfo­lyam hallgatóival. Erre vo­natkozik az a tervünk is, miszerint olyan gvakorié­nál yákat szeretnénk kiala­kítani, amelyeken vala­mennyi évszak feltételeit meg tudnánk teremteni, s hogy ezeken sajátíthassák el a gépjárművezetők a szükséges ismereteket. — A kilenc hét rém túl­ságosan nagv idő, és nem ad alkalmat arra, hogv minden tudnivalót elsajá­títson a jövendő gépjármű- vezető. De a legfontosabba­kat. a közúti közlekedés szabályait, a KRESZ-t alapkövetelményként tá­masztjuk minden vezető­jelölttel szemben. — Néhány szót a terve­ikről... — Terveink között sze­repel az egységes tanköny­vek kiadása, amelyek a fentebb vázolt korszerű kö- velelménvknek megfe’elő gépjárművezetés elsajátítá­sát fogiák segíteni. Annál is inkább indokolt ez, az idén országosan 1180 tanfolyamon 40 ezer új gepjárm "y-mtőt képezünk ki. K" önös gondot fordí­tunk a leendő motorkerék­párvezetők felkészítésére, hiszen mint ismeretes. a közúti balesetek jelentős hányadát ők okozzák — mondotta befejezésül Mo­haros Kálmán. Zs. L. A fémfeldolgozó ktsz mezőtúri telepe évről évre fejlődik. Megduplázódott a dolgozók létszáma, s még ebben az évben 3 millió forintot fordítanak a telep bővítésére. Farkas Gyula, az újonnan kapott kétezres présgé­pen dolgozik. Már az új festőműhelyben festik a csuklós gép­lámpákat. A kétfénycsöves cseh lámpák exportra készülnek vasúti kocsikba. A lámpát szereli össze UzsoUi Mária. F.: Nagy Zsolt

Next

/
Thumbnails
Contents