Szolnok Megyei Néplap, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-20 / 42. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLHOK MEGYEI | A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJá| XIX. évfolyam, 42. szám. Ara: 70 fillér 1968. február 20., kedd. Kollektív szerződések tanulságos tapasztalatai interjú dr. Berki Sándorral, a SZÓI titkárától A párt és kormány határozatai alapján, az áj gazdaságirányítási rendszer bevezetésével összhangban, 1968. ianuár elsejét követően sor került a vállalati kollektív szerződések megkötésére. Bár a szak- szervezeteknek és vállalati, gazdasági vezetőknek kevés tapasztalat állt rendelkezésére ehhez a nagy munkához, ma már elmondható: okosan élve az önállósággal, eredményesen oldották meg ezt a bonyolult, újszerű feladatot. E tapasztalatokról kérdeztük dr. Beckl Sándort, a SZOT titkárát »- A kollektív szerződések megkötésénél milyen kérdésekről volt a leggyakoribb a vita a szak- szervezetek cs vállalatok között? — A szerződések előkészítésénél és megvitatásánál az üzemi szakszervezeti szervek szinte minden kérdéshez hozzászóltak. Egyes témákhoz hevesebben, nagyobb vitakészséggel. Például; a iutalomsza- badság és egyéb iuttatások mértékének meghatározása során, vagy a munkaruha keret meghatározásánál alakultak ki nagyobb viták. — Ez teljesen érthető, hiszen az év elején még nagy a bizonytalanság amiatt, hogy a kollektív szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésének gazdasági alapját, a vál'a- lati nyereség erre fordítható részét az év végéig, a gazdálkodás eredményeként hogyan, s milyen mértékben lehet majd előteremteni. Ez a bizonytalanság tükröződött abban, hogy egyes gazdasági vezetők a jutalomszabadság és egyéb iuttatások mértékének meghatározásakor néha túlzott óvatosságra is törekedtek. — Éles volt a vita a részesedési alap felosztásánál érvényesítendő dolgozói kategóriákba sorolásnál is. Különösen az volt problematikus, hogy az adott vállalatnál mely munkakört betöltő dolgozók kerüljenek az 1. és a XI. kategóriába. — Ezen túl még leginkább vitatott kérdések a munkaidő csökkentéssel, a bérszínvonal növelésével, a felmondási idő mértékének meghatározásával, valamint a túlmunka megválásának módjával kapcsolatban vetődtek fel. — A kollektív szerződések tartalmát illetően milyen kérdések szabályozásában észlelhető legnagyobb óvatosság ma még a törvényadta lehetőségek kihasználásában, s Beckl elvtárs véleménye szerint milyen okokra vezethető ez vissza? — Az elkészüit kol'ektfv szerződések többségében a vállalatok hatáskörébe utalt kérdéseket — a helyi adottságok és igénvek. valamint a törvénvad'a lehetősé-ek fíeyelembevételével — reá- lisan «jzabálvozták. A nem alaptalan óvatosság mellett azonban tapasztalható néhánv esetben csak részben indokolt óva'osság is. Ezekre egv-egv példát szeretnék említeni. — Mint ismeretes. a Munka Törvénykönwe lehetővé teszi, hogv a vá’la- la* igazgatnia iutalomszs- badság'-an részesítheti azokat a vá'lalati dolgozóit, akiket kiemelkedő társadalmi. gazdasági tevékenységük és Déldamutató magatartásuk arra érá°rnecsá tesz. Ezzel a lehetőséggel a vállalatok többséginél éltek is, és a kollektív szerződésekben szabályozták, hogy a törzsgárda tagok, a szocialista brigádtagok évenként hány munkanap pótszabadságot kapnak. — Az egyik jól gazdálkodó könnyűipari vállalatnál azonban úgy határoztak, hogy csak kivételesen indokolt esetben adnak jutalomszabadságot. A vállalat kollektívája a következők miatt határozott így: a vállalatot 1968. január 1-évei .csökkentett munkaidő bevezetésére jelölték ki, ami fokozott műszakiszervezési intézkedéseket követel mind a műszakiaktól, mind a fizikai dolgozóktól. A Munka Törvény- könyvében biztosított juta lomszabadság alkalmazása azonban további munkaidőalap kiesését eredményezné. ez viszont veszélyeztetné a csökkentett munkaidő bevezetésének sikerét. Ebben az esetben tehát a tapasztalt óvatosság helyénvaló, a népgazdaság és az érintett dolgozók érdekeivel összhangban van. — Viszont az alábbi tapasztalat a túlzott óvatosságot mutatja: A részesedési alap felosztásával és a felhasználásával kapcsola- tos rendeletek előírják, hogy a kollektív szerződésben kell szabályozni a munkakörök kategóriába sorolását, a részesedés egyéb formáit, elveit és a felhasználás rendszerét. Ennek ellenére a részesedé, s; alap felhasználását tartalmazó szerződés fejezetek többsége hiányos, csak elvétve lehet találni olyan szabályozást, hogy a részesedés terhére terveznének premizálást. iutalmazást. bérszínvonal emelést. Ennek egyik oka, hogy az idevonatkozó rendeletek későn ielentek meg. sát egyes kérdések még ma sincsenek rendezve, (például a bázis-bérszinvonal jóváhagyása a vállalatok részére). a másik ok az, hogy most még teljes biztonsággal nem látható, hogy az év eleién vállalt kötelezettségek gazdasági alapját milyen mértékben lehet majd előteremteni. Ennek a problémának a megoldása a nehézségek ellenére sem volt lehetetlen. Véleményem szerint a helyesen eljáró vállalatoknál ezt ús\ rendezték el. hogy egyes kérdések szabályozása előtt gazdasági számításokat végeztek és annak figyelem- bevételével döntöt*ek a: évközbeni premizálás. a bérszínvonal növelése. és más problémák tekintetében. — A kollektív szerződősek végrehajtásának állandó ellenőrzésére milyen gyakorlati intézkedéseket tettek, vagy szándékoznak tenni a szak- szervezeti szervek? — Különösen a kezdeti szakaszban nagyon lényeges feladat, hogv elsősorban a vállalati szakszerve zeti szervek rendszeresen ellenőrizzék a kollektív szerződések rendelkezéseinek végrehajtását. Figyelemmel kell kísérni a vállalati intézkedéseket, s ha úgy találják, hogy törvény- sértő, gyors és hatékony orvoslásra kell törekedniük. Ha az orvoslás másként nem megy, a dolgozó részére a munkaügyi döntőbizottsági eljárás során kell megadni a segítséget, vagy végső estben kifogásolási joggal kell élni a dolgozó érdekében. — Fel kell figyelni arra. hogy a kollektív szerződés egyes rendelkezései hiányosak, félreérthetők, vagy nem egyértelműek. Ilyen esetekben a kollektív szerződés menetközben történő kiegészítését, vagy módosítását, illetőleg elvi állás- foglalását kidolgozását célszerű kezdeményezni. — A felsőbbszintű szak- szervezeti szervek is közreműködnek az ellenőrzésben. A szakszervezeti központok az illetékes minisztériummal együttműködve valamennyi. a tárca felügyelete alá tartozó vállalat kollektív szerződését megvizsgálják és a feltárt hiányosságokat rövid úton közlik a vállalatokkal. Gy. Z. Kormányküldöttség utazott Moszkvába Apró Antalnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével hétfőn kormányküldöttség utazott Moszkvába, a magyar— szovjet gazdasági és műszaki tudományos együttműködési kormányközi bizottság hatodik üléssszaká- ra. Az üléssszak után Apró Antal részt vesz a KGST végrehajtó bizottságának 33. ülésén. A delegáció búcsúztatására a keleti pályaudvaron megjelent dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője és F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Ma: A térkép új színei Budapesten harcol ak „Besulykoltatj ák“ a biztonságos közlekedés alapelemeit Az idén 40 ezer "'éppúrműeezetöt képeznek ki Az idén mintegy 20 ezer új személygépkocsi kerül magánosok tulajdonába, továbbá legalább ugyaneny- nyi motorkerékpár eladásával számolnak, s úgyszintén ielentősen növekedni fog a közúti teherfuvarozás. Mindez azt jelenti, hogy az előzetes számítások szerint ez év őszéig mintegy egymillió gépjármű közlekedik majd közútainkon. Ezek az adatok a közüli forgalom sok problémáját rejtik magukban. Ezért kerestük fel Moharos Kálmánt, az Autóközlekedési Tanintézet igazgatóját és kértük, válaszoljon néhány — a gépjárművezetők kiképzésével kapcsolatos — kérdésünkre. — Mit tesz az intézet a biztonságosabb gépjármű- közlekedés érdekében? — Felelősségünk elsősorban az, hogy csakis jól- képzett gépjárművezetőket engedjünk közlekedni. Természetesen minden egyes gépiárművezetőéft nem vállalhatunk felelősséget. Kilenc hetes hanfolvamain- kon igyekszünk elsajáttít- tatnj a biztonságos gépjárművezetést, és a közúti közlekedés minden főbb szabályait. Törekvésünk arra irányul, hogy tanfolyamainkon csökkentsük a kevésbé fontos tantárgyakat, vagyis a tanulmányokat, a modem közlekedés céljainak megfelelően végezzék a hallgatók. Ezért nagyon fontosnak tartjuk a szemléltető eszközökkel, például metszetekkel, valamint ellenőrző készülékekkel történő oktatást. A legfontosabb: a biztonságos közlekedés alapelemeit szinte „besúlykoltatni” a tanfolyam hallgatóival. Erre vonatkozik az a tervünk is, miszerint olyan gvakoriénál yákat szeretnénk kialakítani, amelyeken valamennyi évszak feltételeit meg tudnánk teremteni, s hogy ezeken sajátíthassák el a gépjárművezetők a szükséges ismereteket. — A kilenc hét rém túlságosan nagv idő, és nem ad alkalmat arra, hogv minden tudnivalót elsajátítson a jövendő gépjármű- vezető. De a legfontosabbakat. a közúti közlekedés szabályait, a KRESZ-t alapkövetelményként támasztjuk minden vezetőjelölttel szemben. — Néhány szót a terveikről... — Terveink között szerepel az egységes tankönyvek kiadása, amelyek a fentebb vázolt korszerű kö- velelménvknek megfe’elő gépjárművezetés elsajátítását fogiák segíteni. Annál is inkább indokolt ez, az idén országosan 1180 tanfolyamon 40 ezer új gepjárm "y-mtőt képezünk ki. K" önös gondot fordítunk a leendő motorkerékpárvezetők felkészítésére, hiszen mint ismeretes. a közúti balesetek jelentős hányadát ők okozzák — mondotta befejezésül Moharos Kálmán. Zs. L. A fémfeldolgozó ktsz mezőtúri telepe évről évre fejlődik. Megduplázódott a dolgozók létszáma, s még ebben az évben 3 millió forintot fordítanak a telep bővítésére. Farkas Gyula, az újonnan kapott kétezres présgépen dolgozik. Már az új festőműhelyben festik a csuklós géplámpákat. A kétfénycsöves cseh lámpák exportra készülnek vasúti kocsikba. A lámpát szereli össze UzsoUi Mária. F.: Nagy Zsolt
