Szolnok Megyei Néplap, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-18 / 41. szám

1968. február 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Elmondjuk magunkról A tiszauoiaké a szó Most kihalt a tiszaiig! Tisza-part. Nyáron viszont sokan és kellemesen töltik itt pihenőidejüket: napoznak a parti fövényen, fürdenck a folyó vizében Tiszaug a kunszentmár­toni járás egyik kisközsé­ge, kialakulását a honfog­lalás koráig vezethetjük vissza. A lakosság eredeti foglalkozása halászat volt. A községben jelenleg is él­nek idős halászok, akik visszamenőleg őseiket mind halászoknak vallják. A községet félköralakban fog­ja körül a Tisza, az úgy­nevezett „Sziget”-et patkó alakban körül öleli a Holt- Tisza. A község bel- és külterületének talaja szin­te teljes egészében a Tisza hordalékából jött létre. Tiszaugon legutóbbi sta­tisztikai felmérés szerint 1335 ember él. A lakosság többsége a helyi Tisza- gyöngye Termelőszövetke­zetnek a tagja, mely 1959- ben alakult. Igaz, a köz­ségben 1948 óta két tsz működött, ezek egyesültek Tiszagyöngye néven. Termelőszövetkezetünk­ben mintegy háromszázan dolgoznak rendszeresen. A gazdálkodást nehezíti, hogy a művelhető összes terület egyharmada (mintegy ezer hold) a Tisza árterületén van. A már évek óta is­métlődő árvizek jelentős károkat okoznak a közös gazdaságnak. Helyes vol­na, ha a termelőszövetkezet a jövőben az ártéren olyan művelési ágakat alakíthat­na ki, amelyek az árvizek ellenére is jövedelmezőbbé tennék a gazdálkodást. A termelőszövetkezet egyéb­ként a gazdasági megerő­södés útjára lépett. Az 1967. évi zárszámadás ada­tai szerint bruttó termelési értéke meghaladja a 13 millió, tiszta vagyona a 12 millió forintot Közös gazdaságunk már saját javítóműhellyel ren­delkezik. Tervük, a kör­nyezeti adottság figyelem­be vételével növelni a szarvasmarha- és a juh­tenyésztést. Növelni kíván­ják a jó adottságokkal ren­delkező kertészetük terüle­tét is, terveik szerint 71 holdról már ez évben 170 holdra és 12 500 forintos holdankénti bevétellel. Az öntözésre páratlanul jó le­hetőségük van a szigeten. A Holt-Tiszából biztosít­hatják a vízellátást, ezál­tal megduplázhatják öntö­zött területüket. Ezeken kívül jelentős talajjavítást akarnak végezni. Ha a munkafegyelem további szilárdítása, a vezetés szín­vonalának emelése páro­sulni fog a tagok munka­szeretetével, a közös gaz­daság jó megélhetést tud biztosítani tagjainak. Tiszaugon az ipari szol­gáltatást többségében^ a kunszentmártoni Járási Építőipari Ktsz, valamint a községben működési en­gedéllyel rendelkező hét kisiparos végzi. A község lakosságának kereskedelmi ellátását a Tiszakürt és Vidéke Általános Fogyasz­tási és Értékesítő Szövet­kezet biztosítja. Tavaly a szövetkezet a község területén üzembe­helyezett egy korszerű ön- kiszolgáló boltot, emellett iparcikk bolt, TÜZÉP-telep, felvásárlótelep és húsbolt áll a lakosság rendelkezé­sére. Feltétlen szükséges viszont, hogy növeljék az áruellátás színvonalát, egyes nagyon keresett ipar­cikkek. valamint a szén- és húsellátás terén. Községünkben az fmsz- nek két vendéglátóipari egysége van. A Tisza-par- ton 1967-ben helyezték üzembe a mintegy kétmil­lió forint felújítási költség­gel átalakított korszerű ét­termet és szállodát. A köz­ség belterületén modem eszpresszó áll a lakosság rendekezésére. A jó adott­ságok miatt évről évre fej­lődik az idegenforgalom Tiszaugon. A Tisza-parton festői környezetben üdülő­épületek sorakoznak. A községi tanács a tiszai sza­badfürdő üzemeltetését költségvetéséből biztosítja. A szabadfürdő területén tavaly több mint 80 ezer forint értékben öltözőt, ka­bint és ruhatárat létesítet­tünk. A növekvő idegenforga­lom indokolttá tenné egy camping létesítését is Ti­szaugon (ilyen kezdemé­nyezések az elmúlt években már voltak is), azonban érthetetlen módon a mai napig sem sikerült létre­hozni. Jó lenne, ha az 1960—61. évi bizottsági el­járás — amely a camping létrehozását tervezte — folytatódna és a két megye, Szolnok és Bács, idegen- forgalmi hivatala újra na­pirendre tűzné és konkrét intézkedéseket hozna en­nek érdekében. Községünkben a termelő­szövetkezet kezelésében mintegy 300 hold szőlő és gyümölcsterület van. A termelőszövetkezet a közép­távú tervében célul tűzte ki a szőlő- és gyümölcs­kultúrák fokozatos felújí­tását, a nagyüzemi terme­lés létrehozását. A szőlő- és gyümölcstermés többsé­gét a tiszakürti borpince vásárolja fel, de ebből biztosítja a tsz a falu la­kóinak ellátását is. Tiszaug belterületén sza­porodnak az új épületek, jelenleg is több építkezés van folyamatban. A köz­ségi tanács megfelelő meny- nyiségű és minőségű telket biztosit a lakosság építke­zéséhez. A házhely kiala­kítási tervet úgy készítet­tük el, hogy figyelembe vettük az elkövetkezendő években külterületről be­költöző lakosok igényeit is. Évente 10—12 telket adunk az OTP-nek értékesítésre. Falunkban a kommuná­lis ellátottság évről évre javul. A község központjá­ban mintegy 3000 négyzet- méter területű új parkot létesítettünk ennek kor­szerű fenntartását biztosít­juk és tovább fejlesztjük. A község belterületén min­den utcát villamosítottunk. Javítottuk a közvilágítást, tavaly a főutcán 12 higany­gőzlámpát helyeztünk el, ezenkívül különböző utcák­ban növeltük a közvilágí­tási lámpák számát. A kö­vetkező három évben a község belterületén mint­egy 100 közvilágítási lám­pát szeretnénk felszerel­tetni. Megoldásra váró fel­adat még a külterület vil­lamosítása azokon a helye­ken. ahol a lakosság ösz- szefüggő területen nagyobb létszámban lakik. Ilyen például a Bokros és a Felsőmajor területe, ahon­nan a közeli években még nem elérhető a lakosság­nak a községbe való beköl­tözése. A község vízellátása két nagy vízhozamú anyakút- tal, mintegy 93 százalék­ban megoldott Feladatot jelent a belterületi vízveze­ték hálózat teljes felújítá­sa. amely a jelenlegi üte­met figyelembe véve 1970— 71-re készül el. Az ivóvíz ellátását szolgáló berende­zéseket a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vál­lalat kezeli. A vállalat 1966. évben 580, 1967. év­ben 750 méter hosszúságú vezetéket újított fel, amely­hez a község lakossága je­lentős társadalmi munká­val járult hozzá. Célunk egyébként, hogy a vízveze­tékhálózat rendbetétele után a község területén törpevízművet építsünk, mert végső soron ez jelenti az egészséges és korszerű vízellátást A tiszaugi emberek szí­vesen dolgoznak falujukért. Ezt bizonyítja, hogy évről évre több társadalmi mun­kát végeznek. Míg 1965- ban az egy lakosra Jutó társadalmi munka értéke a járási átlag alatt volt (23.70 forinttal) addig 1967. év végén az egy lakosra jutó társadalmi munka ér­téke 56 forintra emelkedett. A lakosság kommunális ellátottságának javítására nagy gondot fordítunk. Ha felépítettük a községi KISZ szervezet klubtermét, 1969- től legalább három éven keresztül e feladat végre­hajtása lesz egyik legfőbb tennivalónk. Ez évben ugyanis a hosszabb Ideje tartalékolt községfejlesztés: bevételeinket a KISZ klub­terem felépítésére fordít­juk. Tiszaug lakóinak egész­ségügyi ellátását a község központjában lévő kicsi váróteremmel rendelkező orvosi rendelő biztosítja. Évek óta problémát jelent a községnek, hogy nem rendelkezik sem körzeti orvossal, sem gyógyszertár­ral. A körzeti orvos mun­káját nálunk a tiszasasi or­vos látja el egy védőnő és egy ápolónő segítségével. Hetenként két alkalommal (kedden és pénteken) van a községben orvosi rendelés, ezenkívül egy alkalommal táppénzes beteg felülvizs­gálat. Bár a község lélek- száma kicsi, a megnöveke­dett nyári idegenforgalom miatt indokolt lenne, hogy községünk állandó orvost és gyógyszertárat kapjon. Ugyancsak megoldatlan helyiség hiányában a ter­hes anyák és a csecsemők különválasztottan való ke­zelése. Tervünk, hogy a klubterem megépülése után a jelenlegi klubot átalakít­juk, s abban oldjuk meg a terhes anyák és csecse­mők gondozását. Gondunk, hogy nálunk a népművelési feladatok el­látására mindössze két klubtermünk van, egy a belterületen, egy a külte­rületen. Ezekben van te­levízió, rádió, lemezjátszó, de olyan kicsik, hogy egy­szerre ötvenen tartózkod­hatnak ott. A fiatalokkal, a tömegszervezetekkel együtt elhatároztuk, hogy a meglévő mozi épülethez korszerű klubtermet épí­tünk, szakköri foglalkozá­sokra alkalmas szobákkal együtt. Az épület létreho­zásán már évek óta fára­dozunk, de megéri, mert ha elkészül, hosszú időre biztosítja a község nép­művelési igényeinek kielé­gítését. Az építkezés mint­egy 500 ezer forintba ke­rül, amelyre a község har­madik éve tartalékolja fejlesztési bevételeit. Ugyan­csak ebben az épületben kap majd helyet a községi könyvtár is, amely jelen­leg 3000 kötetes könyvál­lományával egy 12 négyzet- méter alapterületű helyi­ségben van összezsúfolva. A népművelés fejlesztésé­nek személyi feltételei meg vannak nálunk, a tömeg­szervezetek, a pedagógu­sok lelkiismeretesen fog­lalkoznak a népművelési feladatok végzésével. Falunkban két általános iskola, egy általános isko­lai napközi otthon és egy napközi otthonos óvoda van. Gyermekeink közép­iskolába Kunszentmárton- ba járnak. Nagy gondot je­lent számunkra, hogy a nyári nagy mezőgazdasági munkák idején nem tu­dunk annyi gyermeket el­helyezni óvodában, mint amennyit kellene, továbbá, hogy az iskolában nincs tornaterem. örülünk vi­szont annak, hogy a Rákó­czi úti általános iskola ré­gi épületét ez évben a já­rási tanács központi költ­ségvetésből 214 ezer forin­tos költséggel felújítja. Mi pedig az iskolai napközis csoportot 1969 évtől úgy bővítjük, hogy külön legye­nek az alsó és a felső ta­gozatosok. Az iskolás gyermekek 82 százaléka tagja az úttörő szervezetnek. Táborozásukat minden évben vagy a Ba­laton mellett vagy hegy­vidéken lehetővé tesszük. Tiszaugon van a kun­szentmártoni járási tanács fenntartásában egy szociá­lis otthon. Több mint het­ven idős embert gondoznak ott. A festői környezetben lévő volt uradalmi kastély épületei nyugalmat biztosí­tanak az ott lakó gondo­zottaknak. A termelőszö­vetkezetben dolgozó idős tsz tagok, valamint a már munkaképtelen nyugdíja­sok és járadékosok életkö­rülményeinek javítására a termelőszövetkezet szociális bizottsága rendszeres anya­gi és erkölcsi támogatást biztosít. A termelőszövetke­zet 1967-ben 344 ezer fo­rint összegű szociális se­gélyt fizetett a munkából kiöregedett tagjainak. Meg­oldatlan probléma viszont nálunk a harmincnégy csökkent munkák épességiS ember munkába helyezése. Községünkben nincs le­hetőség e személyek meg­felelő munkakörben való foglalkoztatására. Ezért a termelőszövetkezettel kö­zösen elhatároztuk, hogy olyan melléküzemágat he­lyez üzembe a közös gaz­daság, amelyek enyhíteni fogják az e téren mutat­kozó gondokat. Minden év­ben különböző összegű szo­ciális segélyeket (rendsze­res és rendkívüli formában) biztosítunk arra rászoruló családoknak. Ezenkívül a sokgyermekes családokat, ahol arra szükség van min­den évben ruhasegéllyel tá­mogatjuk. Községünkről — eredmé­nyeit és hiányosságait te­kintve — még sokat le­hetne írni. Tiszaug terüle­te kicsi, lakóinak száma kevés, azonban az itt élő emberek is tudják és érzik, hogy a társadalmi összefo­gás, a munkában való egyetértés és közös rész­vétel biztosítja közös cél­jaink elérését. Most pedig átadjuk • szót Kengyel községnek az­zal, hogy beszéljenek Ön­magukról, ezúton mutassák be dolgos hétköznapjaikat Szabó Antal vb-elnök Berczeli István vb-elnökhelyettes Zombori Károly vb-titkár A község lakói szívesen tárnak a kis cukrászdába, amelyet jelentős költséggel bővíttetett a közelmúltban az fmsz Termelőszövetkezetünk új székházán ak épülete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents