Szolnok Megyei Néplap, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-18 / 41. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYEI LA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS k MEGYEI TAEIÁCS XIX. évfolyam, 41. szám. Ára: 1 forint 1968. február 18., vasárnap. UJ MERCE Konzerválják a megye útjait Öl év alatt mintegy 770 millió forintot nyelnek el Hossz ú időn át vallat­tuk és ez volt a minden­napi gyakorlat is: az üze­mi pártmunka hatékonysá­gának, eredményességének mércéje mindenekelőtt az, miként teljesítette a gyár a központilag előírt terv­mutatókat. Ha most arról beszé­lünk, írunk, hogy sok te­kintetben megváltozott a pártszervezeti munka ered­ményességének a megítélé­se, nem azt állítjuk: a tervmutatók teljesítése vagy nem teljesítése most már semmit sem mond a pártszervezeti munka ha­tékonyságáról. (Annál ke­vésbé, mert ezeket a mu­tatókat már erre az évre Is a vállalatok dolgozták ki.) Mivel azonban az üzemek vezetői az eddigi­hez viszonyítva lényegesen nagyobb önállóságot kap­tak, átfogóbb, az üzem éle­tének egészét érintő kér­désekben kell dönteni ök és gyorsabban kell alkalmaz­kodniuk a piac igényeihez; szükségszerűen megválto­zott a pártszervezeteknek a termelést, a gazdasági munkát segítő, ellenőrző szerepe, feladatköre is. — Nem kapcsolódhat az ope­ratív jellegű, napi tevé­kenységhez. A pártszerve­zetnek az üzem egész munkáját érintő, a holna­pot meghatározó feladatok elemzéséhez, meghatározá­sához kell elsősorban se­gítséget nyújtania. Most már nemcsak azt kell fi­gyelembe venni, hogyan teljesítették a tervmutató­kat, hanem azt is: helye­sen határozták-e meg azo­kat, maximális eredmé­nyek elérésére készteteik-e a vezetőket és a munkáso­kat? A pártszervezetnek fi­gyelemmel kell kísérnie: tud-e és hasznosan tud-e élni a gazdasági vezetés a nagyobb önállósággal? — Harmonikusan össze tud­ta-e kapcsolni az üzem ér­dekét a társadalmi érde­kekkel? Felhasználta-e gazdálkodásában a modem technikát, technológiát? — Meg tudta-e találni a gyorsan változó igényeket, tudott-e ezekhez gyorsan és megfelelő szinten alkal­mazkodni? Figyel-e a táv­iatokra, vagy mindent el­borít a napi praktikum? Csak néhányat soroltunk most fel azok közül az át­fogó jellegű feladatok kö­zül, amelyekkel a párt- szervezeteknek a gazdaság- irányítás új rendszerében elkerülhetetlenül foglalkoz­niuk kell s amelyek jó vagy rossz teljesítése vég­ső soron nemcsak az üzem gazdasági vezetőségének munkájára vet fényt, ha­nem a pártszervezetére is. De beszélnünk kell olyan jellegű feladatokról is, — amelyek megoldásánál — bár szervesen összefüggnek a szorosabb értelemben vett gazdasági tevékeny­séggel — az eddiginél na­gyobb szeren hárul a poli­tikai-erkölcsi nevelő tevé­kenységre. S hogy miként álltak helyt ezekben a fel­adatokban a kommun’'sták, — ez ma sokkal többet nyom a latban a pártszer­vezetek munka értékelése­kor, mint korábban. Isméi nem a teljesség igényével, mint inkább jel­lemzésként említünk meg néhány ilyen területet. Az üzemi demokrácia, a vézetők és beosztottak vi­szonya sok tekintetben új módon vetődik fel a gaz­daságirányítás új rendsze­rében. Utaljunk például arra, hogy miközben nőtt a vezetők felelőssége és ha­tásköre, nemhogy gyengí­teni, hanem erősíteni akar­juk a munkások beleszólá­sának lehetőségét. — A nagyobb önállóság és a döntés gyorsaságának szük­sége a kollektíva vélemé­nyének mellőzésére csábít­hatja az üzemi vezetőt s ezt megelőzni a pártszer­vezet feladata. Persze, nem úgy, hogy késleltethe­ti a döntések időbeni meg­hozatalát, hanem éppen po­litikai munkájával, a dol­gozókkal fennlartott állan­dó és szoros kapcsolata ré­vén felszínre hozza, a dön­tésnél megfontolásra ajánl­ja a dolgozók véleményét Politikai munka ez a ja­vából, próbája a párt és a tömegek kapcsolatának, — amely az új körülmények közt a múlthoz képest fo­kozott jelentőséget kap. Ismeretes, hogy koráb­ban erénynek számított, ha a pártszervezet például a hóvégi hajrára a kom­munisták példamutatásával mozgósítani tudta a dolgo­zókat. Ennél azonban sok­kal jobb minősítést állít ki magáról ma az a pártszer­vezet, amely javaslatokkal, kritikává) segíti a gazda­sági vezetést a szervezet­lenség, a kapkodás meg­előzésében. A kommunis­ták példamutatása, áldo­zatvállalása változatlanul fokmérője a pártszerveze­ti munka eredményességé­nek, de magasabb szinten. Értve ezalatt, hogy a pél­damutatásnak elsősorban a hibák megelőzésében, a jó munkahelyi légkör kialakí­tásában. a nagy eredmé­nyekkel kecsegtető, új, me­rész feladatok vállalásá­ban kell kifejezésre jut­nia. F.mlítsük példaként az anyagi ösztönzést Nem csupán a termelést közvet­lenül befolyásoló tényező ez. hanem igen fontos sze­repet kap a dolgozók tu­dati és erkölcsi nevelésé­ben, fejlődésében is. S beszéljünk a káderek­kel való foglalkozásról, a személyzeti munkáról is. Ennek alapvető célja: a legmegfelelőbb, a legalkal­masabb emberekkel dol­gozni a megfelelő poszto­kon, megkövetelni és segí­teni politikai, szakmai fej­lődésüket. a vezetői eré­nyek kifejlesztését. Olyan munkaterület ez, amely a pártszervezetek figyelmé­nek középpontjában kell, hogy álljon a gazdaságirá- nvítás új rendszerében, hi­szen az önállóság és a nagyobb hatáskör birtoká­ban a vezetők egyéni sze­repe összehasonlíthatatla­nul megnőtt a múlthoz ké­pest. E követelmények puszta felvázolása is elégségesnek látszik bizonyítani: a párt- szervezetek munkája ősz- szetettebb, bonyolultabb a gazdaságirányítás új rend­szerében. Ennél fogva bo­nyolultabb. összetettebb lett a pártmunka eredményes­ségének. hatékonyságának az elbírálása is. A pártszervezeti mun­ka eredményessége, ha­tékonysága normáinak meghatározása éPPen ezért nem elvont kérdés, hanem nagyon is gyakorlati prob­léma. Igen nagymértékben ezen múlik; megtalálják-e helyüket, szerepüket. fel­adatkörüket a pártszerve­zetek a gazdaságirányítás új rendszerében. Faragó Jenő Ülésezett szombaton a megyei szállítási bizottság és sok fontos kérdést vita­tott meg ez alkalommal is. A megye közútjairól és a közúti közlekedés helyze­téről szóló beterjesztés volt az egyik legfontosabb. Mint a bizottság meg­állapította, az utóbbi idő­ben mind a közutak kiépí­tésében, mind a közúti közlekedés tekintetében je­lentős fejlődés volt me­gyénkben. Ez tette idősze­rűvé a körülmények átfo­gó értékelését, a perspek­tíva elemzését. A KPM Szolnoki Közúti Igazgatósága a megye terü­letén mintegy 1330 km or­szágos közúthálózat ható­sági, építtetői és fenntar­tási teendőit látja el. 1964- ben kezdték meg az utak nagyarányú konzerválását. Azóta beszélhetünk a jó burkolati összetétel kiala­kításáról. Amíg 1963-ban 58 kilométer útfelület volt portalanított az egész me­gye területén, tavaly már 612 kilométer. Gépek az utakon Az igazgatóság tavaly különösen törekedett arra. hogy saját, házilagos kapa­citását növelje. Főleg a gé­pesítéssel. 1965-ben 8 mil­lió forint volt az igazga­tóság gépi állóeszközeinek az értéke, tavaly már el­érte a 18 millió forintot. A házilagos kivitelezést azért is szorgalmazzák, mert az utak és hidak épí­tését kivitelező vállalatok mind más megyében mű­ködnek és gyakran tapasz­talható, hogy nálunk csak annyi munkát vállalnak, amennyit a saját megyé­jükben nélkülözhetnek. A megyében levő orszá­gos közutak 1970-ig szóló fejlesztési programja is el­készült. Ennek értelmében a harmadik ötéves terv időszakában előreláthatólag csaknem 770 millió forin­tot költenek a különböző rendű utak korszerűsítésé­re, a hidak fenntartására és építésére. Ennek az ösz- szegnek zömét, 546 millió forintot az idén és a kö­vetkező két évben használ­ják fel. A szolnoki beruházások mellett jelentős átépítést terveznek Kunhegyesen és Kunhegyestől Tiszafüredig, mivel ez a szakasz legin­kább megérett a korszerű­sítésre. Igen sürgető a 44- es főközlekedési vonal Kunszentmárton térségé­ben való felújítása is. Itt előreláthatólag 1970-ben kezdik meg egy hat kilo­méter hosszúságú új nyom­vonal kiépítését, amellyel együtt a Körösön új hidat is emelnek. Emellett még számos más község és vá­ros térségében kerül sor az állami kezelésben levő utak átépítésére. Áz országos átlag alatt A tanácsok kezelésében levő közutak és hidak ki- építettségi foka a mi me­gyénkben sajnos igen ala­csony, az országos átlag­tól elmaradott. Bár az ará­nyok a városok javára je­lentősen eltérnek, még a városi utak kiépítettsége sem haladja meg az orszá­gos átlag felét. Az anyagi lehetőségek most sem, a közeljövőben sem teszik lehetővé, hogy minden utat kiépítsenek. Nincs is mind­re szükség. A fontossági sorrend megállapítását te­szi majd lehetővé az út- kataszterek összeállítása. A megye területén összesen mintegy 1150 kilométer he­lyi forgalmi út kiépítésére volna előreláthatólag mi­előbb szükség. Kimerült hidak Több évi szünet után a megyei tanács vb illetékes szakemberei tavaly elvégez­ték a tanácsi kezelésben levő 164 híd vizsgálatát. Ennek alapján egy hídon súlykorlátozást, 12-n a jár­A költségvetés összegén túl. amely főleg a meglévő intézmények működtetését, korszerűsítését szolgálja, az idén 3 millió 254 ezer fo­rint áll a város fejlesztés rendelkezésére. Az idei fej­lesztési terv elkészítésénél a lakosság bejelentéseit Igényeit is figyelembe vet­ték, valamint azt, hogy helyi forrásokból s a társa­dalmi munkából mire futja. A megyei tanács jelen­tős összeggel, 1 millió 361 ezer forinttal segíti, hogy műforgalom megszünteté­sét, hatnak a teljes lezárá­sát, kettőnek pedig az el­bontását rendelte el az il­letékes hatóság. Ezek az intézkedések természetesen nem a vasbeton, hanem el­sősorban a tégla és kő, va­lamint fa hídjainkat súj­tották. A húsz átkelőhely kiiktatása azonban jelzi, hogy a hidak felújítása ná­lunk évek óta nem volt arányban elhasználódásuk­kal. A szállítási bizottság ezért a korszerűsítések gyorsabb ütemű végrehaj­tására tett javaslatokat. Hasonló kezdeményezése­ket, javaslatokat összesített más, ez alkalommal tárgyalt kérdésről is, amelyekből többet a megyei tanács elé terjesztenek majd. a Túrkevén jóváhagyott fejlesztési terv megvalósul­jon. A lakosság által vég­zett társadalmi munka is igen jelentős kiegészítője a helyi erőforrásoknak, en­nek értéke a terv szerint 251 ezer forint Olyan fe­ladatot, mint például a 2500 fa elültetése készpénzráfor­dítás nélkül megoldhatják, ugyanis a szükséges facse­mete rendelkezésre áll, s ezek elültetésénél az embe­rek önkéntes munkájára számítanak. A szakma kiváló tanulóit köszöntötték és jutalmazták Negyvenen országos vetélkedőre készülnek Idén is megrendezték a szolnoki szakmunkástanuló intézetben a kiváló tanu­lók versenyét. A nyolc szakmában indított vetélke­dőn több mint kétszázan vettek részt a harmadéve­sek közül. A verseny egye­lőre befejeződött és tegnap került sor az ünnepélyes eredményhirdetésre. Az ünnepségen a KISZ megyei bizottsága nevében Tarjányi István üdvözölte a fiatalokat, majd Rácz Gyu­la, az intézet igazgatója gratulált a győzteseknek. Ez alkalommal mintegy hetvenöt fiatal között ki­lencezer forint értékű tárgyjutalmat osztott ki. A versenyek legjobbjai közül az országos vetélke­dőkön negyven fiatal kép­viselheti majd megyénk szakmunkástanuló fiataljait. A terv szerint fokozott ütemben fejlő­dik a városban a vízhá­lózat. A tavaly megépült 3205 mé­ter vezeték az idén 5800 méterrel bővül. A Petőfi térem, a fiúiskola és az egészspgház előtt, valamint több utcában betonjárda épül összesen 3100 négy­zetméteren. A tervezett 1100 méter villanyvezeték megépítésével lényegében befejeződik a villamosítási program, a város valamennyi la­kott részén villany vilá­gít majd. Az idén két helyen, a leány­iskolában és a vásártérnél épül meg az autóbusz vá­róhelyiség. A gázfogyasztás fellendülése szükségessé tette gázcseretelep létesíté­sét. A gázértékesítő válla­lat biztosítja az ehhez szük­séges összeget, a bekötőút, a járda és a kerítés meg­építése viszont a tanácsra vár. Erre a célra 30 ezez forintot terveztek. Az év második felében kezdődik meg 24 lakásos ház építése, amelynek költ­ségeit az állam fedezi. A munka befejezési határide­je a jövő év vége. A városi tanács a kislakásépítést kí­vánja segíteni a telekkisa­játítással és közművesítés­sel. Ilyen célra 300 ezer forintot szánnak. Két pedagógus család el­helyezése is megoldódik azáltal, hogy a Rákóczi út 13 szám alatti épületben lakást alakítanak ki ré­szükre. Az új létesítmények el­készítése mellett olyan fel­adat is szerepel a fejlesz­tési tervben, mint a föld­utak felújítása, karbantar­tása, az MHSZ székház és lőtér felújítása, valamint a sportpálya jó karban­tartása. berendezéseinek megóvása. Az esetleges többletkiadások, előre nem látható költségek fedezé­sére 80 ezer forintot tarta­lékolnak. Mire Sutja a több mint 3 millióból Túrkevén ? Hörül a vízhálózat — /ÍMíó&****®árő, gáscscretelrp épül — 1 elekkisajátítás, lakásépítés A szajoli Vörös Csepel Tsz-ben a téli időszakban melléküzemágként ládagyártással foglalkoznak. Az alapanyagot a tsz területén termelt nyárfa szolgáltatja ,**•*-*('*■1 (Foto; Nagy Zsolt)

Next

/
Thumbnails
Contents