Szolnok Megyei Néplap, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-17 / 40. szám

1968. február CT. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP f Otven évvel ezelőtt Miről írtak a Szolnok megyei újságok? „Keresztül van törve a front. Az Ukrániával meg­kötött béke az első hírnök, az első galamb, mely olaj- ággal tő az özönvízen úszó bárka felé” — írja a Füg­getlenség vezércikkében. Azt fejtegeti a továbbiak­ban, hogy a békében eljön az ideje a politikai újra­szerveződ égnek is. amelvet a 48-as Alkotmánypárt programja alapján gr. And- rássy, Apponyi és Wekerle vezetésével kell végrehajta­ni. Ezért a programért persze az ellenzékiből kor­mánytámogatóvá vedlett párt Szolnok megyei veze­tői benyújtják a számlát Wekerjének és az elkövet­kezendő választásokra olyan jogokat követelnek maguknak, amiért a bukott Tisza-kormányt átkozzák: a vezető hivatalnokok, szol­ga bírák, jegyzők részrehaj­ló. nem egyszer terrorisz- tíkus, adminisztratív be­avatkozását a választások menetébe. „Ali ezeket nem akarjuk; az új párt, a kormány nem is tűmé eze­ket a dolgokat, de azt megkövetelhetjük, hogy a vezető férfiak védelme alatt indulhassunk kortesutunk- ra...” — csomagolja szta- niolba a cikkíró a követe­lést A nép követelése egészen más. A Karczagi Hírlap ve­zércikke, ha óvatosan is, hangot ad a földműves nén óhajának; „Földet a rokkantaknak! — a ma­gyar katona... elsősorban földműméagrárius, a fSlá az, amely ideálként lebeg minden magyar szemei előtt, s a föld volt az, mely­nek szeplőtelen szentségét kívánta megvédeni a gálád ellenséa minden szépet és jól széttaposó lábnyomá­tól. A föld! Ez az a sym- bóum, mely még akkor is lelki szemei előtt lebegett, mikor a lövészárok ezer veszélyeit figyelte..." És míg Földnélküli Já­nos „a lövészárok ezer ve­szélyeit figyelte”, itthon gazdagodtak és „nagysza­bású vállalkozásokba” kezd­tek egyesek. A Fodor test­vérek. a szolnoki Nemzeti Szálloda tulajdonosai, a szálloda egy részéből „egy modern, a legnagyobb esi» és kényelemmel berende­zett gőzfürdőt” akarnak lé­tesíteni, a szállodai szobák számát 40-ről 100-ra akarják emelni, a szálloda mellett pedig egy új, immáron má­sodik mozit akarnak épít­tetni. A gazdagodásnak más módszerei is voltak. A Szolnoki Hitelbank volt igazgatója Víg Gyula fake­reskedő. Bankigazgató ko­rában segítségével bátyja, Víg Sándor, a pénzügyi körökben megbízhatatlan­nak ismert fezőr 90 000 Ft kölcsönt vett fel a banktól. A kölcsönt sem Víg Sán­dor, nem a jótálló Gyula nem fizette vissza, ez utób­bi inkább megvált a bank- igazgatói állástól és — *a- kereskedést nyitott A bank beperelte a tartozásért Eredmény: kiegyeztek ab­ban, hogy a volt igazgató 20 000 K-t fizet a 90 000 Ft-nyi adósság és az ügy­re borítandó fátyol fejé­ben. Fezőrök, spekulánsok, há­borús konjunktúrán gazda­godok, csalók, az egyik ol­dalon, a másikon pedig az öreg Hunyadi Mihály, az egyik legelső szolnoki bér­kocsis öngyilkossága. A Magyar Király szálloda Is­tállójában felakasztotta ma­gát Ok; egyik lova éhen- döglött, a másik — élelem­hiány miatt fellépő vérke­ringési elégtelenség miatt — ragályos betegséget ka­pott. Az öreg fuvaros nem tudta megkeresni a maga és lovai számára a min­dennapit, a hatóságok nem törődtek vele, felakasztot­ta magát. Aki mindezt feledni sze­retné, a szolnoki moziban megnézheti az Igazság győ­zelmét, a Sors nyilát, vágy a Császárnő nyakékét; a karcagi pesti Mozgóban /Íz utolsó alkonyt, az El­jegyzés autóbant, az Utolsó találkát vagy a Sziklavar rat. Ha pedig ezek nem lesznek elégségesek a fe­ledéshez, mint a karcagi mozihirdetés közli: elő­jegyzésben van az év leg­nagyobb sikere; „A béke”. Minden hatodik ember olvasó Ismerkedés a szép szávai Hősökről egyszerűen Gondolatok a Pillantás a napba című filmről Délután három óra. A könyvtár előtt többen áll­nak. Fiatalok, inkább gye­rekek, általános iskolások. Kezükben könyvekkel teli háló. Van, aki csak úgy hóna alá csapott köteggel várja a könyvtárost, vagy mint ők mondják: Éva né­nit. Éva „néni”, azaz Mrena Éva, különben 23 éves. Fiat esztendeje igyekszik meg­ismertetni a kengyelieket a szép szóval, az irodalom­mal. s ez nincs ellentét­ben a fenti képpel, mivel a gyerekek egyúttal kül­döncök is. Az anyuka, a nagymama küldi el Siet, olvasni valóért. — Tudja, ki mit szeret olvasni? — kérdezem a köziben megérkező könyv­tárost > — Ismerem az embere- i két. Hat év alatt igaz sok | úi könyvbaráttal gvarapod- I tunk, de néhány kölcsönzés j után meg lehet tudni, ki í milyen könyvet szeret. Berkesi. Veres, Fehér | Klára, Jókai, zőla, Mann, | Solohov, Gorkij kötetekké- | rülnek le a polcokról. Újak és régiek, magyar és más nemzetiségű írók művei. Ügy válogatja a könyveket, hogy azzal formálja a köz­ség idősét kalauzolja ol­vasóit etz irodalomban. Ez a törekvése évről évre si­kerrel jár. — A községben ma már minden hatodik embernek van olvasójegye. A két fi­ók könyvtárral együtt 800 a könyvtári tag — mondja. önmagában ugyan ez nem rendkívüli, de e sta­tisztika nem ad hű képet. Jóval többen tartják a kap­csolatot a könyvtárral. Minden név mögött egy- epv család, sőt több szom­széd áll. Az igazsághoz a kölcsönzés adatai állnak közelebb. Egy év alatt több mint 14 ezer kötet könyvet kölcsönöztek a kengyeliek és a 800 könyvtári tag többsége két-három heten­ként megfordult a könyv­tárban. Mindehhez hozzátartozik még az is, a községi ta­nács vezetői is segítenek e munkában. Évenként több mint negyvenezer forintot biztosítanak a fejlesztésire. Ebből 10—15 ezer forintért könyvet vásárolnak. az fmsz minden esztendőben 4—5 ezer forint értékű könyvet ad. Ez a támogatás teszi lehetővé, hogy sok úi könyv megtalálható a könyvtárban, van miből vá­lasztanok az olvasóknak. És segítenek a pedagógu­sok is jó olvasókká nevel­ni a fiatalokat és időseket egyaránt. Bogdán Ilona és Kiss Feremcné az álta^nos iskolások részére minden második vasárnap ügyeletét tartanak a könyvtárban. Megismertetik velük a ma­gyar és a világirodalom jelesebbjeit és azok műve­it. Az olvasóvá nevelés e módszerének előnye, hogy a tanulók az iskolában is nagy hasznát veszik a fog­lalkozásokon hallottaknak, tanultaknak. S míg minderről beszél­getünk, a könyvtári tagok egymásnak adják a kilin­cset Két óra alatt huszon­hármán cseréitek, s több mint százhúsz könyvet vit­tek ki M. J. Négry ember bolyong a hómezőkön a dermesztő szélben. Fegyverropogás hallatszik, néha valóba.n, máskor csak képzelik. Mert a négy ember, a négy elté­vedt partizán lázas beteg, tífuszos. Ennek a sehova sem ve­zető vándorlásnak a törté­nete a film cselekménye. A négy ember csupán a puszta életéért küzd s eb­ben a küzdelemben igen nehéz megőrizni embersé­güket, elkerülni, hogy a „dzsungel törvényei” az ököljog uralkodjon felettük. Nem is sikerül mindig, de az együvétartozás ereje megóvja őket a végső el- embertelenedéstől, még a betegség, a lázas deliriu- mok állapotában is. Blaiberg az új szívű ember Az első kép az operáció óta dr. Philip Blaiberg-ről a Groote Schuur kórházban. A kép baloldalán Bar- nard professzor) a szívátültetés végrehajtója. Kemény, kegyetlen, na­turalista filmet készítettek a jugoszláv filmesek. Em­berek vergődése az élet és a halál mezsgyéjén korhoz és emberekhez való kötött­ség nélkül évezredes témá­ja a világirodalomnak. Ha előzményeket, modellt ke­resünk, a külsődleges ha­sonlóság alapján Jack Lon­don északi történetei jut­nak eszünkbe. A hasonló­ság azért külsődleges, mert Jack London hősei indivi­dualisták, saját, személyes céljaikért (leggyakrabban pénzért) vállalják a ve­szélyt, míg a film négy par­tizánhőse alapvetően más célokért küzd. Deheroizálónak is nevez­ték a Pillantás a napba cí­mű jugoszláv filmet, olyan­nak tehát, amely lerombol­ja a hősnek bronzzá mere­vedett figuráját, s igazi mi­voltában. hétköznapi, esen­dő emberként mutatja meg. Ez az irányzat nem új. A szovjet filmművészetnek az utóbbi tíz évben sok kiváló alkotása született ebben a felfogásban, elég csak a Negyvenegyedikre, a Balladára, a Tiszta égbolt­ra utalni. A vita nem akkor rob­bant ki, amikor megjelent, hanem amikor egyes kép­viselői kizárólagosságát kezdték hirdetni, s művészi alkotások létrehozására egyedül alkalmas irányzat­nak. A szocialista filmmű­vészetben korábban létre­jött értékek kategorikus ta­gadása is hangot kapott, pedig az úgynevezett „he- roizáló” irányzat éppen úgy létrehozta a maga halhatat­lan értékeit, mint az, amely utána következett. A jugoszláv filmművé­szet szívesen nyúl ehhez az ábrázolási módhoz. A Pil­lantás a napba témaválasz­tása, az egész különleges és extrém helyzet csak nagyon általános igazságok meg­fogalmazását teszi lehetővé. Mégis izgalmas, érdekfe­szítő film Veljko Bulajic alkotása, s éppen kímélet­lenségével kelt gondolato­kat a nézőben emberiesség­ről, bátorságról, önfeláldo­zásról. Bistcy András l? _____________........... ..... ......... .............:..................................................................... ~ " ' . " " ' .......:Mi’'jlli!!ll!i!!!i!l!i!l!lii!l!illlll!llllllli||IHIIH!!l P INTÉR ISTVÁN: RBIllliillllI lilliiillUllimliüuliluu Mégsem lett király 27. Illllllllllliilllllllllllllllllllllllillll Felpofozta egy őrnagy... Horthy most már nem vár: újabb lépéseket tesz dinasztia­alapítási terve érdekében. S ha 6 maga tétovázna, ott van felesé­ge és menye. A szokásos anyós- menv marakodás helyett össze­fognak, hogy férjeik révén meg­valósítsák álmaikat. Hű szövet­ségesük. Lukács Béla, a kor­mánypárt, a Magyar Élet Párt­ja elnöke, Hortbvné unokahúgá­nak férje. Ha Bárdossv elle­nezné, vágy nem tudná keresz­tülvinni a törvényjavaslatot. Horthy Lukács Bélát nevezi majd ki utódiául. aki gondosko­dik elfogadtatásáról. S hogy mi legyen a törvényjavaslatban, amelv biztosítja, hogv Horthy Miklós utóda első szülött fia. István legyen? Horthy levelet intéz Bárdossv- hoz. akkori miniszterelnökéhez­„A királykérdést — legalább egyelőre — lehetetlen megolda­ni... A köztársasági forma a ma­gyar nép lelkiségének nem fe­lel meg és minden negyedik, ötö­dik évben a választási harcok ffelfordítanák az ország rendjét, így nem marad más megoldás, mint a kormányzói intézmény további fenntartása-•• Kérem tehát, hogy Magyaror­szág országgyűlésének mindkét háza közös egyetértésben, aján­lási jogom kikapcsolása mellett, saját belátása szerint kormány­zóhelyettest válasszon, az utód­lási iog biztosítása által lehető­vé válnék halálom vagy netáni lemondásom esetére a változás­nak minden izgalom és választá­si harc nélküli, zökkenőmentes lebonyolítása. A választás ered­ményének megerősítési jogát még magam őhaitom gyakorolni, mert attól, hogy a választás meg­felelő személyre esik. vagy sem, hazánk jövő sorsa függhet. Ta­lán nem is szerénytelenség, ha azt mondom, hogy több mint két évtizedes tapasztalat után, jobban meg tudom ítélni, mint más, hogy ki alkalmas, vagy in­kább még. hogy ki nem alkal­mas a kormányzói tiszt betölté­sére. Aki aztán hivatva lesz ezen nehéz és terhes, bár meg­tisztelő örökséget átvenni, fel­adatait és kötelességeit idejében megismerni, azonkívül nekem *s segítségemre lehetne.” Az elképzelés az. hogy Horthy István legyen az utódlási joggal felruházott kormányzóhelyettes, aki apja halála vagy visszavo­nulása után automatikusan kö­vetné őt a kormányzói székben, s alkalmas időpontban VI. Ist­ván néven királlyá koronázzák, akinek f:a. a kormányzó unoká­ja VII. Istvánként követné őt a trónon A kormányzó utódlási jogával nem élne ugyan, hocy a látszatot megóvja és a támadá­sok élét tompítsa, de a Lukács Béla elnöklete alatt álló kor­mánypárt gondoskodik róla, a kormányzóhelyettest a kormány­zó szándéka szerint. vagyis a fia személyében válasszák meg. A tervet azonban sokan ellen­zik. A kormányzónak mindenek­előtt az akkori hercegprímás, Serédi Jusztínián egyetértését kell megszereznie, hiszen a ka­tolikus egyház nagyhatalom. Még mielőtt átadná Bárdossynak a kívánságát tartalmazó levelet,' megmutatja azt Serédinek. Fél­reérthetetlenül tudomására hozza szándékát —- Akinek háza van — mond­ja neki — az azt akarja, hogy a ház holtá után a gyermekedé le­gyen ... Én is így vagyok kormány­zói tisztemmel,^ amelyet a fiam­nak szántaim... ' Serédi igyekszik megakadá­lyozni, hogy Hothy fiát utódjává tegye. Ellenállásának fő oka, hogy Horthy István apja vallá­sát követve református és nem katolikus. A hercegprímás persze hallani sem akar református ki­rályságról, annál inkább tetszik a terv Ravasz László református püspöknek. Hiszen ha a magyar történelemben először református király lép majd a trónra, akkor a történelem kiemeli majd an­nak a püspöknek az érdemeit is, aki azidőben a református egy­ház élén állt. Imrédy és pártja, akárcsak a nyilasok, szintén igyekeznek megakadályozni a kormányzót szándéka végreha Ha­sában. imrédyék. mint a nyila­sok, elfogadják Horthyt, ahogy a nyilas párt 1940 végén kiadott szervezeti szabályzata mondja: Magyarország Főméltóságú Kor­mányzója iránt való feltétlen ra­gaszkodás jegyében”tevékenyked­nek. de Imrédy és Szálasi salát maga szeretne majd Horthy Miklós örökébe lépni. Nagy kam­pányba kezdenek Horthy István k orma n yzóh el vettesse választása ellen. „A hungarista véderő” aláírás­sal egyre-másra jelennek meg röpcéduláik, amelyekben Horthy István viselt dolgait szellőztetik. Azzal vádolják a kis Horthyt, hogy angolbarát. Felidézik régi orgiáit, nőügyeit, botrányait, pél­dául azt az epizódot, amikor Szé­kesfehérvárott felpofozta egy őr­nagy, mert részegen sértegette a társaságban levő nőket. Megír­ják, hogy Horthy Miklós másik fiával hatalmas értékeket csem- pésztetett Dél-Amerikáha. „Magyarok! a hazaáruló, sn- golbarát, szovjetekkel kacérkodó kormányzatunk nyílt támadásra készül ma már nemcsak a nem­zet érdekei ellen, hanem... az slkotmáni) ellen is — írják. — Angolbarát politikájuk alátá­masztására puccsszerűen ker- mányzóhe'yettest akarnak válasz­tatni a magyar törvényhozással. Röviden- Hoorthv Istvánt akarlak becsemnászni ebbe a magas köz­jogi méltóságba. Hunyadi János, Kossuth Lajos és Horthy Miklós örökébe egy elejéig romlott, er­kölcstelen, züllött, iszákos szok­nyabolondot akarnak ültetni új Dobzse Lászlóként... Ha ezt a sihedert elfogadják Legfelsőbb Hadúrnak, akkor hazánkat olyan mélypontra sü’lyeszttk. amilven- ben a mohácsi vész ideje előtt volt--.’’ (Folytatjuk.) 0001535353530200020102232353000200024848232353534823235348232353020202235353535348532323022348532323485353000000022301 ^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents