Szolnok Megyei Néplap, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-16 / 39. szám
1968. február 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 G \f ihn öles fa metszés puskával Petkó Zsigmond balatonfüredi ezermester hidraulikus ágvágót szerkesztett, amely a gyümölcsfa metsz cs nehéz fizikai munkáját könnyíti meg. Az átalakított puska olajnyomással működik. Ezzel a fametsző „fegyverrel” állvány és létra nélkül a földről lehet levágni a gyümölcsfák ágait. — Képünkön; Petkó Zsigmond fametsző „fegyverével”. Itt a „»sínes“ A műszaki előkészületek ugyan már megkezdődtek, de még jónéhány év telik el a színes tv-adás bevezetéséig. A kép még fekete-fehér — de a műsor már meglehetősen színes. Igazolja ezt égy kis alkalmi statisztika. Az év élső négy hetének műsora kereken 25 nagy témakörbe, műfajba sorolható, a közgazdaságtól a sportig, a játékfilmtől a művészportréig. Egy-egy adásnapra — most már hetente hatra — átlagosan kilencféle téma és műfaj jutott, de hatnál kevesebb még a „legszürkébb” napra sem. Minden napra „bérelt helyed csak tv-híradónak és a gyermekműsornak van. Gyakoriságban ezeket a film követi. négy hét alatt 17 napon láthattunk a képernyőn — egy vagy több — filmet, beleértve természetesen nemcsak az egész estés produkciókat, hanem a 15—20 perces rövidfilmeket is. A filmműsorok ideje azonban még így is 1465 percet tett ki, — a négy heti teljes adásidőnek 12 százalékát. Ezt — nem számítva az iskola tv-t és a tv-híradót — a különféle ismeretterjesztő műsorok követték, amelyek összesen több mint 15 órán át tájékoztattak. VERSENY fi/ körülmények között A Papíripari Országos Vállalat 282 millió forint nyereséget tervezett erre az évre. Amennyiben ezt eléri, úgy a harmadik kategóriába sorolt dolgozókat átlagosan 17 napi fizetésüknek megfelelő nyereségrészesedés illeti meg. A vállalat vezetősége és szakszervezeti tanácsa már meghatározta a szocialista munkaverseny alapvető célkitűzését. Háromszáz millió forint nyereség, 18 nap részesedés. Mit tehetnek ennek érdekében a szolnoki gyáregység dolgozói? 1. Mielőtt erre a kérdésre választ adnánk, meg kell ismerkednünk a vállalatnál bevezetett új érdekeltségi rendszerrel, sajátos tervezési metodikával. — Másszóval azzal a gazdasági környezettel, amiben a szocialista munkavenseny kialakulhat. A korábbi gyakorlattól eltérően a gyáregység nem kap egész évre szóló termelési tervet és nyereség előirányzatot sem. A vállalati központ negyedévről negyedévre meghatározza. Százhúsz elsőéves kertészeti tanulót keresnek Szülőket, pedagógusokat és r.em utolsósorban a nyolcadik osztályos fiatalokat foglalkoztatja ezekben a hetekben a pályaválasztás. A pályaválasztás fő gondját nem a megfelelő továbbtanulási lehetőségek hiánya, hanem' ezeknek a lehetőségeknek a hiányos ismerete, a tájékozatlanság jelenti. A Szolnok megyei Pályaválasztási Tanács február elején kiadott tájékoztatója — igen helyesen — a legnagyobb arányban a mezőgazdasági szakmunkásképzéssel foglalkozik. Mivel a pályaválasztás gondja a leánytanulóknál még fokozottabban jelentkezik, a mezőgazdasági szakmákon belül is elsősorban a kertészeti: zöldség-, gyümölcs- és szőlő- termesztési szakmák tarthatnak számot nagyobb érdeklődésre. — E három szakma ugyanis bőséges továbbtanulási lehetőséget biztosít a leánytanulók részére is. Szolnok megyében a kertészeti szakmákra a jászberényi mezőgazdasági szakmunkásképző iskola képezi ki a tanulókat és százhúsz elsőévest vesz fel. A képzési idő 3 év, évenként 5—5 hónapot töltenek a tanulók az iskolában, elméleti oktatáson. Az első két évben 6—6 hónapig gyakorló gazdaságban vannak, ahol a gyakorlati munka fogásait sajátítják el, az iskolához tartozó szakoktató segítségével. A harmadik év 6 hónapos gyakorlatát abban a gazdaságban töltik, amelyikkel tanulószerződést kötöttek. Az elméleti képzés idejére az iskola. ? kétszer hat hónapos gyakorlat alatt pedig a gyakorló gazdaság biztosít a tanulóknak lakást, teljes ellátást, minimális térítés ellenében. A 7 elméleti oktatás idejére ösztöndíjat, a gyakorlat idején tanulóbért kapnak. A zöldségtermesztő szakma tanulói megismerkednek a zöldségnövények életével, termesztésével, a magvak kezelésétől a palántanevelésen, növényápoláson keresztül a korszerű osztályozási, csomagolási módokig. A gyümölcstermesztők a faiskolakezeléssel, a fák ápolási, növényvédelmi munkáival, a legkorszerűbb gyümölcsfatelepítési, metszési, oltási módokkal. gyümölcsfajta-ismerettel foglalkoznak. A szőlőtermesztők többek között a szőlő különböző telepítési módjait, az oltványkészítést. a szőlőfajtákat, a borkezlés tudományát ismerhetik meg. Ezeken kívül mindhárom szakma tanulói megtanulhat^ ják a szakmájukban nélkülözhetetlen gépek szerkezetét, kezelését. A fiú tanulók a n. osztályban traktorvezetői vizsgát is tesznek. A harmadik év végén megszerzett szakmunkás bizonyítvánnyal bőven találnak a fiatalok elhelyezkedési lehetőSzabó Zoltánná t szakiskola igazgatója ff NEHEZKEZU EMBEREK Iskolába járnak a kevi parasztemberek. — Nincs könnyű dolguk. Nehéz a szecskába vágott villa nyelét fogni. —‘ még nehezebb a könnyű ceruzát. ök mondták. így igaz. Kemény, ragacsos sár a túrkevei, de a vontató azért eljár a dylőütak füvesebb partján. Iskolába hozza a nagysapkás, pu- fajkás, bajuszos „nebulókat”. Mások a vállukon hozzák ki a biciklit a borozdán s esténként viharlámpával mennek haza. Az út hetente háromszor az iskolába vezet... Mi mozdította meg ezeket az egyszerű embereket’ Nem mesterei a szavaknak. kurta mondatokat adnak. — pontatlan lenne, ha helyettük választ fogalmaznánk. Adyt talán idézhetjük: „...éhe a Szónak, Éhe a Szépnek hajt titeket” Csak meg kellett őket mozdítani, értő vezetéssel. Honnan, kitől indult ez? A nevek nem mondanának eleget. Kétely is volt bőven. Belefogunk s szégyent vallunk. Ütközőponttá vált az iskola. Csak egyetlen egy példát említünk erre. Á ...-i szövetkezet esti iskolájában „valakinek” sehogy se ment a múlt héten az olvasás. A tanítónő érthetetlennek tartotta, hiszen a legjobb tanuló... Az óra végén ákombáko- mos papírt kapott: Tanító néni. ne tessék haragudni, tegnap zárszámadás volt, elmentünk a brigáddal a kocsmába. Zámborodott a fejem... A Vörös Csillagban huszonnyolcán, a Táncsics Tsz-ben tizenheten végzik az általános iskola hetedik osztályát Az utóbbiban csak tizenketten kezdték, de „megszaporodtak”. Hallgattak a gyere, te is sógor, komám bíztatásra! (Haj, de jó. hogy van még azért ilyen sógor, komaság is!) Még öten beiratkoztak. A Búzakalásznál tizenöt ..hetedikes” van, a jövő hónap elején vizsgáznak. Jövőre „ballaghatnak”. Az autójavító vállalatnál ugyanennyi „olajos diák” — kifejezés tőlük — tanul, a háziipari szövetkezetnél pedig harminc asszony. — Nagy diákok már ők is, hetedikesek. Az elnökük is be-beül közéjük a padba, aztán másnap meg-meg- kérdezik. hogy Erzsi, Teri, te miért nem voltál tegnap suliban? Két helyen „oskoláznak” az ötödikesek meg a hatodikosok. A központi iskolában és Balián az állami gazdaságban. Tehenészek, fogatosok, traktorosok, de van köztük kenyérvető asz- szony is. Nem minden a fakanál... Akiknek már jő, a nyolcadikosok. Azoknak már jó — így emlegetik őket a „kisdiákok”. A központi iskolába járnak ők is. Ösz- szevont osztályba, hetente háromszor. így csinálnak tíz hónapból ötöt. a be- húzódástól a kitavaszodásig egy osztállyal feljebb lépnek. Az esti iskolák többsége a munkahelyeken működik. Oda járnak a tanárok és a képesítés nélküli nevelők is. Nem botcsinálta oktatók, hanem a szövetkezet, az üzem magasan képzett vezetői közül egy-egy, aki segíteni akar. A főagronó- mus biológiát tanít, az elektromérnök matematikát. Nappal az üzemegységben vezetők, esténként az iskolában. Nem a pénzért teszik, nekik nem jár a teljes tanári „gázsi”, ök „csak” óraadók. Sok az esti iskolákban a fiatal arc. Önmaguk hibáját akarják jóvátenni, hogy otthaevták annak idején az iskolát De hogyan hagyhatták ott? Ezekért a fiatalemberekért már nem az Almás- sy grófoké a felelősség A miénk. Túrkevén 1960-tól napjainkig százhatvan gyerek maradt ki az általános iskolából! Egyrészük már ott ül az esti iskolák padjaiban, — s jönnek jövőre és azután... Kicsit már a saját hibánkat korrigáljuk, s jó hogy tudjuk! De az orvosok úgy mondják: mindenekelőtt a betegség megelőzése!. Kevin most már gyógyítanak, régebbi és új bajokat. A vizsgák február végén, márciusban lesznek, ha sikerülnek nemcsak az a száz jónéhány „nebuló” vizsgázik jól, hanem mindazok, akik megmozdították ókét. A nehézkezű emberek akkor lesznek igazán erősek, ha jól tudják fogni a ceruzát is. — tiszai — Hidegrekord 94,5 fok A meteorológusok sokáig Ojmjakon Szovjetunió-beli települést tartották Földünk leghidegebb pontjának. A mind tökéletesebb mérések azonban hamarosan megdöntötték ezt a hiedelmet, mert az Antarktiszon, a Vosztok kutatóállomás közelében mínusz 83,3 Celsius fokot mértek. Azóta már megszületett a harmadik csúcs is: a Déli-sark közvetlen közelében mínusz 94,5 Celsius-fokot mutatott a hőmérő. hogy a szállítási szerződések szerint melyik termékből milyen mennyiségben kell gyártania. Ugyanakkor előírja az egy tonna szalmacellulózon és papíron elérendő nyereséget; míg a feldolgozásra nyereségtömeget állapít meg. A gyáregység kollektívája tehát akkor dolgozik eredményesen — vallják a vezetők —, ha az egyes termékekre megállapított tonnánkénti hozamot túlteljesíti, ugyanakkor az egész gyár a rezsiköltség normákat nem lépi túl. Az eddigiekből következik, hogy a szocialista brigádok konkrét termelési vállalásokat csak negyedévről negyedévre tehetnek. A gyáregység vezetői pontosan meg tudják mondani, hogy az egyes üzemrészeknek a megrendelések teljesítése mellett mennyi \ bruttó hozamot kell elérniük. A verseny eredményeinek nyilvántartása is sokkal egyszerűbbé vált, hiszen az előző negyedév mérlegéről még idejében és rendszeresen tájékoztathatják a dolgozókat. A termelési tanácskozásokon közölhetik, melyik üzemrész tette le a legtöbbet a közös asztalra, és melyik a legkevesebbet. — Minthogy az országos vállalat össznyereségéből a gyáregységek produktivitásuk szerint tehát differenciáltan részesülnek majd; így a gyáregység üzemrészei is. Nagyon fontos ösztönző ez anyagilag és erkölcsileg egyaránt. Objektív tényező, tehát a nyereség dönti el, hogy melyik üzemrész „nyeri” az éves versenyt. A sorrendet (a részesedés arányait is) a termelés hozamának nagysága dönti el. 2. az állam érdeke az üzemrészek dolgozóiéval. A másik lehetőség. A papíripar sajátossága, hogy termékeiben az anyagköltség 75 százalékot tesz ki. Az üzemrészek versenyző kollektívái felajánlhatják, hogy ésszerűbb anyagfelhasználással tetemes ösz- szeget takarítanak meg. Az anyagnorma lényegében a tonnánként felhasználható nyersanyagféleségeket és ezeknek összköltségét jelenti. Egy. bizonyos papír előállításához több fajta nyersanyag kell. A minőségi követelmény akkor is betartható, ha az anyag- összetételében eltolódás van. De a normától csak úgy lehet eltérni, hogy a termék tonnánkénti hozama ne csökkenjen, sőt növekedjék. Jogos a kérdés: a munkások technológiai problémákban nem dönthetnek, akkor hogyan vállalhatnak magukra ilyen jellegű feladatokat? Régi probléma volt, hogy a műszakiak vagy nem, vagy csak formálisan vesznek részt a szocialista munkaversenyben. A papírgyárban bevezetett új érdekeltségi rendszer „megagitálja” őket is. Az anyagköltségek csökkentéséért a középvezetők sokat tehetnek. — Együtt a brigádokkal, amelyek megvalósítják terveiket. A munkásokkal való közös érdekeltség lényege, hogy az üzemrészek vezetői függetlenül a besorolási kategóriájuktól a nyereségből való részesedésük arányainak kialakításánál azonos elbírálás alá esnek beosztottaikkal. Ügy is lehetne mondani, együtt nevetnek. együtt sírnak velük. Így igazságos. 3. De mit tehetnek a szocialista brigádok, az üzemrészek kollektívái a közös ügyért? Vállalhatják, hogy a kapacitás jobb kihasználásával a negyedévi szállítási tervet — folyamatos üzem lévén — nem 90' hanem mondjuk 85 nap alatt teljesítik. A vállalat erre az 5 napra is köthet újabb szállítási szerződést, melynek révén nagyobb lesz az árbevétele és nyeresége is. Az adott üzemrész a kötelezőnél több hozamot ér el az adott három hónapban. A népgazdaság is jól jár ezzel, mert több lesz a hazai gyártású papír, kevesebb importra van szükség. így esik egybe a nagy- vállalat, a gyáregység és A vázolt körülmények között a szocialista verseny csak az üzemrészek és nem egyes brigádok között alakul majd ki. nymodon függ össze a verseny az anyagi érdekeltség rendszerével. Annak ösztönző voltából fakadóan az egész kollektíva ügye lesz. A gyáregység vezetőinek elképzelését helyesnek tartjuk, mert az megfelel az új gazdasági mechanizmus szellemének. követelményeinek. Természetesen a szakszervezeti bizottsággal és az üzemi pártvezetőséggel még megvitatják terveiket. Aztán a szocialista címért küzdő közösségeken a sor. hogyan aknázzák ki személyes érdekükből a köz javára is az új lehetőségeket. Fábián Péter Csodálkozom, miként nőttem fel!? Mennyi veszélyen mentem én át kora gyermekkoromtól kezdve, s mennyi veszélyen megy óit minden gyermek míg megtanulja, hogy semmitől se féljen. Engem kezemnél fogva hajigáltak a plafonig, aztán elkaptak. A visszafelé vezető úton el is ejthettek volna, — de elkaptak. Kezemet markolva sergettek körbe- körbe, s miközben repültem, eQV kicsit (fi is engedhettek volna. Ki tudja, hova repültem volna. Arról már nem is beszélve, hogy a kezem ki is szakadhatott volna a vállamból. De nem szakadt ki. A fejemre állítottak, a lépcső korlátba kellett kapaszkodnom. Eközben kitörhettem volna a nyakam? De mennyire, hogy kitörhettem volna. De nem törtem ki. Kényszerítettek, hooy hajoljak le és a két kezem dugjam át a lábaim között. Átdugott kezeimnél fogva áthúztak, mint egy inget a fonákjáról, s a levegőben teljes terjedelmemben kifeszítettek. Nem is merek arra gondolni, hogy mik történhettek volna velem ekkor. Egyszer meg a mamám kezdett el tanítani úszni a patakban. Bevitt a közepéig és nyűgöd, tan a vízbe lökött, bár kézzel-lábbal igyekeztem belekapaszkodni. — Semmi vész! — nyugtatott anyám. — Csupán így kell tanulni. Észre sem veszed, s egykettőre már úszol is. Nem vettem észre, mintha egykettőre tudnék úszni. Ehelyett azt vettem észre, hogy süllyedni kezdek. Rugda- lóztam, fel-felbuk. kantam, kiabáltam és... süllyedtem. — Segítség! Mentsetek meg! — üvöltöttem minden vicc nélkül. Azonban senki sem segített, senki sem mentett meg. Mindenki nevetett. — Belefojt! — üvöltöttem. — segítség! Aztán már nem is kiabáltam. — Érdekes, — mondta anyám, mikor végre kiöntötték belőlem a vizet. — Azt olvastam, hogy így keli valakit megtanítani úszni. Látszik, hogy nagyon konok vaqy Méa nekem akarja bizonygatni. Na igán, hogy sikerült mégis felmenőm eddig a korig, mikor már nem fenyeget semmifele veszély? Magam sem tudom. Ügy kell lennie, és bizonyára úgy is van• nagyon konok vagyok. V Maramzin Molnár Sándor fordítása
