Szolnok Megyei Néplap, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-01 / 26. szám

I SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1968. február 1. Harcok Dél-Vietnam fővárosában ' lűzharc az USA nagykövetségén — Eltűnt Thieu e nők Hírügynökségi jelentések szerint Saigonban a szerda reggeli órákban folytatód­tak a harcok. A város kü­lönböző pontjain géppuska­lövöldözés hallatszik és páncélöklök robbannak. A hazafias egységek tovább­ra is körülzárva tartják a saigoni elnöki palotát. Az AFP szerint a regge­li órákban a partizánok el­lenőrzése alá került a fő­városból a repülőtérre ve­zető útvonal. A városban egyébként teljes a zűrzavar. A tele­fon-szolgálat megszakadt, a katonai hatóságok kijárási tilalmat tek eL rendel­A hazafias erők egyik osztaga kedden a késő es­ti órákban rohammal be­tört az amerikai nagykö­vetség épületébe. A parti­zánok páncélöklökkel nyi­tottak rést a követség épü­letét vMő hatalmas beton­falon, majd a nyílásokon keresztül hatoltak a követ­ség épületébe. Hat emelet közül a hazafias erők osz­taga ötöt tartott többórán át megszállva. Az ameri­kaiaknak csak hatórás el­keseredett küzdelem után sikerült az épületet vissza­foglalni. Helikopterek se­gítségével ejtőernyősöket szállítottak a követség épü­letének tetejére és ezek bocsátkoztak harcba a ha­zafias osztagokkal. Az AFP hírügynökség szerint a partizánegységek példátlan bátorsággal indí­tottak támadást a főváros valamennyi stratégiai pont­ja ellen. A partizánok kisebb cso­portokban érkeztek .Sai­gonba és több oldalról intéztek egybehangolt támadást a katonai fon­tosságú pontok ellen. Mint az AFP írja, a par- tizánok két legfontosabb célja a következő: fegyve­res támadás a palota, az amerikai nagykövetség, a rádió, az amerikai szállo­dák, a repülőtér és a ka­tonai lakótelep ellen. Má­sik: propaganda-felvilágo­sító tevékenység Saigon polgári lakossága között. Ennek megfelelően a ha­zafias erők a főváros négy körzetében az éjszaka fo­lyamán lakó-gyűléseket hívtak össze s a fővaros népét a hazafias erők tá­mogatására szólították fel. A legújabb jelentések szerint a saigoni katonai főparancsnokság elhatároz­ta. hogy kiüríti a saigoni repülőtér közelében levő lakótelepeket és falvakat. A katonai adó felszólította a körzet lakosságát, hogy sürgősen költözzék ki otthonából, mert bombázni fogják a térséget. Az AFP szerint az ame­rikai diplomaták még min­dig nem tértek vissza a nagykövetség épületébe és Bunker amerikai nagykö­vet továbbra is ismeret­len helyen tartózkodik. Az AFP gyorshírben közli, hogy a hazafias erők szerdára virradó éjszaka a delta vidék 16 tartomá­nya közül 14-ben indítottak támadást az amerikai állá­sok ellen. Egy amerikai szóvivő azt mondotta, hogy „a helyzet rendkívül zava­ros”. A partizánok beha­toltak a Can Tho nevű stra­tégiai fontosságú városba és a 4. katonai körzet la­kótelepét támadják. A par­tizánok tűz alá vették a város repülőterét is. A dél-vietnami nemzeti felszabadító hadsereg egy­ségei szerdára virradó éj­jel másodízben intéztek nagyerejű támadást Da Nang, Dél-Vietnam má- 1 sodik legnagyobb városa ellen. A hazafias egységek tü­zérségi tüzet zúdítottak a városra, majd partizán­csapatok hatoltak be Da Nang-ba. Más jelentések szerint súlyos harcok folynak Dél- Vietnam északi területein is. E térségben öt tarto­mányi fővárosban dúlnak utcai harcok. Washingtonban a haza­fias erők minden eddiginél nagyobb erejű offenzívája mélységes megdöbbenést és nyugtalanságot keltett. — Mint az AFP írja, Ameri­ka önérzetén nagy sebet ejtett, hogy a partizánok­nak sikerült elfoglalniok a saigoni nagykövetség épületét. Johnson elnök a Fehér Házban katonai tanácsadói­val folytat megbeszélése­ket. George Christian, a Fehér Ház szóvivője kije­lentette, hogy Dél-Viet- namban „a helyzet rend­kívül komoly”. Hírügynökségi jelentések szerint szerdán a délutáni órákban minden eddiginél hevesebb harcok lángoltak fel Saigonban. Az egész város egyetlen csatatérré változott. Az AFP szerint a Sai­gonban bekövetkezett drá­mai eseményeket követően Thieu elnök ismeretlen helyre távozott. Koszigin Indiából Afganisztánba utazott Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke szerdán be­fejezte indiai látogatását. Koszigin hivatalos láto­gatása során szovjet segít­séggel épült ipari létesít­ményeket tekintett meg és megbeszéléseket folytatott Indira Gandhi miniszter- elnökkel, valamint az in­diai állam más vezetőivel. E baráti eszmecserék ered­ményei híven tükröződnek a látogatásról kiadott szov­jet—indiai közös közle­ményben. Szerda reggel az indiai főváros búcsúztatta szovjet vendégeit. A repülőtéren megjelent Indira Gandhi miniszterelnök, több mi­niszter és más magasrangú indiai vezető. A szovjet kormányfő Del­hiből Kabulba indult, hogy eleget tegyen Etemadi af­gán miniszterelnök meghí­vásának. Koszi gin a délelőtti órák­ban megérkezett Kabulba, ahol Etemadi meghívására rövid baráti látogatást tesz. Holtponton a Puebio-vita Az ENSZ székhelyén kedden folytatódtak a ma­gánjellegű tanácskozások a Biztonsági Tanács állandó tagjai között a Pueblo- ügyről. Goldberg, az ame­rikai delegáció vezetője, másfél órán át tárgyalt U Thant főtitkárral, majd Aga Sahit, a Biztonsági Tanács soros elnökét ke­reste fel. Aga Sa*hi Moro- zovot, a Szovjetunió kép­viselőjét is fogadta. ENSZ-körökben úgy vé­lik, hogy egyelőre nem tudják folytatni a Bizton- j sági Tanács Pueblo- vitá­ját. Abbahagyták a Szuezi csatorna tisztítását Az EAK külügyminiszté­riumának , szóvivője kedden este ismertette azt a közle­ményt, amely bejelentette, hogy az izraeliek provoká­ciója miatt bizonytaiai. időre felfüggesztik a Szu­ezi-csatom a megtisztításá­ra irányuló munkálatokat. Az A1 Ahram című kai­rói lap szerint az Izraeli— egyiptomi tűzpárbajnak egyiptomi részről egy halá­los és hat sebesült áldoza­ta van, az egyiptomi tüzér­ség, kilenc izraeli tankot és több izraeli tüzérségi állást pusztítottak el. A lap a továbbiakban el­Robert Kennedy nem jelölteti magát Robert Kennedy, New York Állam demokrata szenátora kedden kijelen­tette, hogy „semmilyen kö­rülmények között sem” je­lölteti magát a demokrata párt nevében az elnöki tisztségre. Újságírók egy csoportjá­val folytatott beszélgetésén Kennedy értésükre adta, hogy híveinek nyomása el­lenére sem lép szorítóba ebben az évben az elnöki székért. A szenátor közöl­te azt is, hogy amennyi­ben a demokrata párt or­szágos kongresszusán John- sont jelölik ismét, kész tá­mogatást nyújtani a jelen­legi 'elnöknek a választási kampányban, annak elle­nére, hogy nézeteltérések állnak fenn közöttük a vietnami problémát ille­tően. mondja, hogy U Thant ENSZ-főtitkár kedden reg­gel fiwMmezt^tte az egvin- tomi külügyminisztériumot, hogy Izrael beavatkozással fenyegetőzött arra az eset­re. ha az egyiptomi moto­roshajók megközelítik a csatorna északi bejáratát. Még kedden este Kairó­ba érkezett Gunnar Jar- ring, az ENSZ-főtitkár kö­zél-keleti megbízottja, hogy az egyiptomi külügyminisz­terrel tárgyaljon az izraeli provokáció után kialakull helyzetről. A Szuezi-csatorna part­jain szerdán reggel nyuga­lom volt, a hajózást aka­dályozó roncsok felkutatá­sa szünetel. A vízen össze­sen tizenöt hajó vesztegel 1967 júniusa óta. „Szigorúan titkos" A szovjet könyvpiac nagy sikere A szovjet könyvpiac va­lóságos bestsellerévé lett a Nauka kiadó most megje­lentetett vaskos dokumen­tumgyűjteménye, amely ezt a címet viseli: „Szigorúan titkos! Csak a parancsnok­ság számára!”. A 750 olda­las könyv a náci főparancs­nokság és a hitleri nagyve­zérkar hivatalos okmánya­it, gyorsírásos jegyzőköny­veit,. a Wehrmacht vezetői­nek jelentéseit, naplórész­leteit tartalmazza a Szov­jetunió elleni háború stra­tégiájára vonatkozóan. Idézet a gyűjtemény első okmányából a hírhedt Bar­barossa-tervből: ,a német fegyveres erőknek készen kell állniuk arra, hogy rö­vid ideig tartó hadjárat so­rán szétzúzzák Szovjet- Oroszországot. A hadműve­let végcélja: zárógát kiépí­tése az ázsiai Oroszország ellen a Volga—Arhangelszk vonal mentén”. A könyv utolsónak kö­zölt okmánya egy 1945 ta­vaszán kiadott parancs. Berlin előkészítése a vár­ható ostromra: .„a feladat: az utolsó emberig és az utolsó golyóig védelmeznie fővárost” Mors itta vita mea Morális vita Barnard szívátültetéséről Emanuele Djalma Vi­tait professzor teszi fel a kérdést a Vie No- uve című olasz lap hasábjain s a választ nem a sebész, hanem a moralista szem­pontjából keresi. Er­kölcsileg megenge­dettnek lehet-e te­kinteni azt, ami Fok­városban és az Egye­sült Államokban tör­tént? A „mors tua vita mea” (a te ha­lálod az én életem) elv nem vezet-e elő- reláthatatlan követ­kezményekhez az emberiség számára? A cikket rövidítve közöljük. Elismerjük, hogy bizo­nyos határok között a fej­lődés kockázattal is jár és néha áldozatokat követel. Nem erről van szó. Meg­jegyzésünk akkor is he­lyénvaló lenne, ha minden operáció sikerrel járt vol­na. A szívátültetés: egy ember halála egy másik ember életéért. Ezért mond­hatjuk — mors tua vita mea. Különös. Ez a latin mondás, amely néhány he­te még csupán arra volt alkalmas, hogy felidézze a gladiátorok cirkuszi küz­delmeit vagy a dzsungel könyörtelen törvényeit, ma úgy tűnik, alkalmazható arra is, ami első pillanat­ban a sebészet diadalának tűnt, a szívátültetésre. hpy szörnyű gyanú merül fel A lelkesedés első hullá­mai után Werner Frossman Nobel-díjas sebésznek, a Frankfurter Allgemeinében közölt cikke egyebek kö­zött felveti a lehetőségét annak, hogy ambiciózus és gátlástalan sebészek felál - dozhatiák a „szívadomá- nvozók” életét. Frossman 1929-ben elsőként önma­gán végeztetett szívműté­tet, a saiát életét kockáz­tatva, tehát valóban ille­tékes arra, hogy tudomá­Ennek a lehetőségnek mindenki ki van téve, de különösen a „legvédtele­nebbek”: a legszegényeb­bek és a legmagányosab­bak. A szívátültetés prob­lémájában a faji-, osztály és egyéb megkülönböztetés lehetősége rejlik. Maga Frossman jelenti ki: ha az operációkat úgy végeznék, hogy elegendő remény vol­na a sikerre, megkezdőd­hetne a betegeknek egy bizonyos fajta szelekciója a jövedelem, társadalmi helyzet, baráti kapcsolatok szerint. A kérdést nem le­het megoldani a sebész öntudatára. becsületessé­gére való hivatkozással. Nagyobb részüket a leg­magasabb és a legnemesebb eszmék lelkesítik, de ne­héz lenne tagadni, hogv vannak közöttük olyanok is. akik készek lennének M áldozni bárkit a karrierjük érdekében. nyos és morális téren egy­aránt ítéletet mondjon a szívátültetés kérdésében. A haldokló nem tudja elhatározni, hogy közvet­lenül a halála után a szí­vét eltávolítsák-e, mert nincs olyan állapotban, hogy megérthetne vagy akarhatna valamit. A be­leegyezést a családtagok adiák meg. Tehát minden ember akarata ellenére adományozóvá válhat lé­tének utolsó szakaszában. 7 úlsrí osan enyhe rád? Idézzük fel az esemé­nyeket: 1967. december 3. Chris­tian Barnard professzor első szívátültetése a Grö­ßte Schuur kórházban. A South African Medical ■Journal című orvosi folyó­irat megállapítja, hogy Barnard bizonyos értelem­ben előre számított Denise Ann Darval klinikai halá­lára. A délafrikai orvosi folyóirat szerint az operá­cióra már akkor megkezd­ték az előkészületeket, ami­kor .Denise Ann Darval még* élt. Amikor Wash- kanskyt a műtőasztalra helyezték, megállították a mesterséges légzést, amely életben tartotta Darvalt. Tizenkét perccel később a lány szíve megállt és meg­állapították a klinikai ha­lált A sebészet történetében először tudósok egy cso­portja ahelyett, hogv har­colt volna a halál ellen az orvosi etika legmagasabb- rendű elvei szerint, az élei ellen cselekedett. Szirradnxzat * 1 1968. január 2. Barnard újabb operációja. A hu­szonnégy éves mulatt Clt- ve Haupt szívét ültették át dr. Philip Blaiberg 58 éves fogorvos teltébe. Clive Hauot hirtelen rosszuUét áldozata lett, egyébként semmilyen betegségben nem szenvedett. A vizsgá­lat agyvérzést állapított rnov jóllehet nem volt szállítható áVÍanotban, — 1 mégis átvitték („őrült se- hosséngel egy régi m«ntö- korsiban” — íria a Stam- pa tudóstóia Fokvárosból) Barnard klinikájára. Vajon túlélhette volpa, ha nem szállítiák át ilveu lebotet- len módon egv'k kórház­ból a másikba? Olvan kér­dés, amelyre csak óvato­san lehet választ adni. A gvósvulás, jóllehet a ze­nién y kicsi volt. nem tűnt lehetetlennek a fiatal mu­Christian Barnard professzor. Iatt számára. A többszöri szállítás azonban súlyosbí­totta az állapotát. Veszedelmes merészség „Hol van a biztonság bi­zonyos sebészek ambíciója és dicsőségvágya ellen?” — kérdezi Frossman és hozzáteszi: „Nem borzal­mas jelenet, hogy amíg az egyik műtőben az orvosok elhelyezkednek a beteg körül, orvosok egy másik csoportja egy fiatal nő kö­ré csoportosul, aki a halál­lal küzd, nem azért, hogy segítsenek rajta, hanem hogy megnyissák a testét, amely már képtelen a vé­dekezésre... Kérni fogják a halálbüntetés újbóli be­vezetését és a végrehajtást megváltoztatják olyan ér­telemben, hogy összekap­csolják a szervek adomá­nyozásával. A halálos íté­letet nem a hóhér, hanem a sebész hajtja végre... Az oriiost hóhérrá alacsonyít- ják." Frossmannak ez a sötét persDektívája túlságosan tragikus ahhoz, hogy igaz lehessen, mégis hasznos lenne, ha a sajtó nagyré­szének csodahangulatú kommentárjai meggondol- tabbak lennének és az el­lenzők hangjának is nyil­vánosságot adnának, hiszen ezek a vélemények a bio­lógiai — orvosi világ leg­kiválóbb személyiségeitől származnak. Fordította: Bistey András

Next

/
Thumbnails
Contents