Szolnok Megyei Néplap, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-17 / 13. szám

1968. január 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 8 A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Sokat segíthet a társadalom A Néplap 1968. január 7-i számában figyelemre méltó cikk jelent meg Bognár János tollából — .A homoki „világítótorony” címmel. Arról szólt, hogy Homokon az Állami Gyógy pedagógiai Fiú Nevelő és Foglalkoztató intézetre milyen sokat áldoz államunk. Egy-egy állami gondozott szellemi fogyatékos gyer­mek évente mintegy 18 ez er forintba kerül az állam, nak. A cikk írója rámutat arra a sajnálatos tényre, hogy hazánkban az ilyen intézetekből kikerült fia­talok „utángondozása’’ még nem valósult meg. Re­méljük, eljön az az idő. amikor intézményesen megol­dódik hazánkban is a szel lemi fogyatékosok védelme• Több külföldi államban — mint ahogyan az említett cikk is felsorolta — szép példákat láthatunk erre. Kívánatos lenne, hogy a mi társadalmunkban is nagyobb védettséget élveznének a szellemi fogyatékos dolgozók! Addia is. amíg államilag. intézményesen meg nem oldódik ez a kérdés, tegyen értük minél többet a társadalom! Ahol egy-egy üzemben, szövet­kezetben ilyen dolgozókat is foglalkoztathatnak, a munkatársak vegyék körül őket a gyengébbnek ki­járó szeretettel, védelemmel. Oktassák őket türelem­mel és segítsék elő a jó munkájukat. Aki viszont becsapja, félrevezeti, vagy kihasználja azt az ember­társát, aki szellemileg gyenge lévén, nem tud vé­dekezni, az kapja meg a méltó büntetését, érje utói a törvény büntető keze! Máthé Mária Szolnok Olvasóink írják Rosas Az illetékesek intézkedtek Jogos volt az észrevétel Jogi tanácsadó i A% árszabályozás új rendje A karácsonyi ünnepeket megelőző napon, december 23-án délután 14,30—14,35 táján kétkilós kenyérrel a kezeimben alighogy kilép­tem az üzletből, megpil­lantottam egy kék csodát. A szemerkélő esőben való­ban csodának véltem, amely megvédi kenyerem az el- ázástól. A kék csoda — akarom mondaná a GA 17—21 for­galmi rendszámú autóbusz mindkét ajtaján utasok szálltak ki, szemben a tü­dőkórházzal. Mivel a járat számát nem láttam, s egyébként is siettem a ke­nyeret mielőbb tető alá vinni, a hátsó ajtón fellép­tem a még álló járműre. Amikor a kocsi magasított részére léptem, a vezető hirtelen lefékezett. s nem éppen szívélyes hangon Régen akartam már írni Önöknek a követke­zőkről. Még augusztusban jártam egyik ismerősöm­mel Mezőtúron, akinek zártkertben levő ingatlanát mérte ki a szolnoki föld­mérési és térképészeti hi­vatal dolgozója. Gépkocsi­val mentünk Szarvasról Mezőtúrra. A mérnökre vá­rakoztunk, aki hamarosan meg is jelent — meglepe­tésünkre kerékpárral. Mint mondotta, Csépáról Olvastam a Néplap 1968. január 9-i számában „A köszönés újjászületése” cí­mű cikküket Hozzáteszem — örömmel. Úgyszintén jóleső érzéssel nyugtáztam a tv híradását is: misze­rint az üzletekben készség­gel kicserélik az ajándék- tárgyakat. amelyeket „tél­apó’’ esetleg rosszul vá­lasztott- Éopen ezen felbuz­dulva indultam útnak ma­gam is mintás nylonken­dővel. Egyszínűt szerettem volna helyette. Szolnoki Állami Áruház; nincs meg a blokkja, nem tőlünk való. nekünk ilyen sohasem volt... Közben megtudtam a „télapótól”, hol vásárolta tréfa szólított fel: „Tessék csak leszállni!’’. Nem vagyok izgága ter­mészetű. a feltűnést is el­kerülöm, ha lehet, ezért minden megjegyzés nélkül leszálltam. Néhány lépést tettem csupán, de az első ajtót még nem értem el. sofőröm rákapcsolt, s gyor­san tovarobogott. Az autó­busz után végülis — zse­bemben a bérlettel — gya­log bandukoltam haza. A Vosztok úti végállomásnál bosszankodva jegyeztem fel az autóbusz fenti ada­tait. Úgy vélem, ha valaki akarata ellenére kihágást követ el. emberibb hang­nemben is lehetne figyel­meztetni. De a megállóban hagyni semmi esetre sem kellene. Orbán Károly Szolnok karika zott idáig- Kényte­len volt ezt az utazási mó­dot választani: sok a mun­ka, szétszórt a terület, s muszály igyekezni, ha min­denütt időben ott akar . lenni. Lehetséges, hogy a mi elképzelésünk naív volt. Ügy gondoltuk ugyanis, akit ilyen munkára oszta­nak be, annak megfelelő járművet is w-»to*fb*nak. Tóth György Szarvas arany... a kendőt Ennek tudatá­ban boldogan siettem az iparcikk kiskereskedelmi vállalat szolnoki 33-as boltjába. Már fejemen lát­tam úi kendőmet a rég óhajtott színben. 33-as áruda: nekünk ilven soha nem volt. különben sem cserél lük ki blokk nélkül, csak akkor, ha a főnök megengedj. — A fő­nök nem engedte- Szerin­te sem volt ilyen kendő­jük. Minek népszerűsítenek hát valótlan dolgot? Nincs blokk... Ki látott már olyan a'ándékozást. hogv az árcédulát, blokkot is mellékelik h^zzá? Rigó Imréné Szászberek Egy héttel ezelőtt meg­jelent lapszámunkban — e rovatban — tettük közzé a jászberényi B. K. észre­vételét — „Nekik nem drá­ga?’’ címmel. Olvasónk eb­ben azt kifogásolta: a Le­nin úton drága pénzen épített járdát maholnap teljesen tönkreteszik az fmsz boltjába árut szállí­tó teherautók­Az írásra Füzesi Győ­ző, a Jászberény és Vidéke Általános Fogyasztási és Sz. J.-né, Jáskisér• A gyermekgondozási segély folyósításának alapvető fel­tétele, hogy a dolgozó nő a szülést közvetlen meg­előző 12 hónapig folyama­tos munkaviszonyban, vagy másfél éven belül összesen 12 hónapig munkaviszony­ban álljon, a munkakörié megállapított teljes mun­kaidővel dolgozzon. — Ez utóbbi feltétel követ­keztében a részmunkaidős dolgozót tehát gyermek- gondozási segély nem ille­ti meg. A fenti általános szabály alól a 3/1967. Mü.M. szá­mú rendelet 3. §-a azt a kivételt engedélyezi, hogy ha a dolgozó nő több vál­lalatnál áll nem teljes munkaidővel munkavi­szonyban, segélyre akkor jogosult, ha munkaviszo­nyaiban eltöltött munka­ideje együttesen eléri a munkakörére megállapított teljes munkaidőt. H. /.. Homok, az Mtv 37- § (1) bekezdés b. pontja szerint a beteg dolgozónak a keresőképtelenséget oko­zó betegség alatt, g az azt követő 15 nap leteltéig fel­mondással megszüntetni a munkaviszonyát nem lehet. Felmondás nélkül is meg­szűnik azonban a munka­viszony, ha a munkaszer­ződést határozott időre, vagy meghatározott mun­kára kötik. Abban az eset­Ertékesítő Szövetkezet ig. elnöke válaszolt; „•■•a szö­vetkezetünket érintett bí­rálatot megvizsgáltattam, annak jogosságát megálla­pítottam. Utasítottam a gépkocsivezetőket — kü­lönösen az SA 49—51 for­galmi rendszámú gépkocsi vezetőjét. — hogy hasonló eset a jövőben ne fordul­jon elő, mert súlyosabb fe­lelősségre vonást fogok eszközölni, a cikkíró fi­gyelmeztetését köszönettel veszem.’’ ben. ha nem határozott időre szóló munkaviszony­ban volt foglalkoztatva, munkaviszonyának meg­szüntetését volt vállalatá­nak munkaügyi döntőbi­zottságához címzett pa­naszban sérelmezheti. Táp­pénz igényének késedelmes intézését a vállalatnál mű­ködő társadalombiztosítási tanácshoz címzett felszóla­lásában sérelmezze­Az árképzés szabályait hatályosan az 56/1967. Korm. számú rendelet ál­lapítja meg. Az új szabá­lyozás szerint az eddigi kö­tött árrendszer helyett az árhatóság az áruk árát kü­lönböző árformákba sorol­ta be, mégpedig: rögzített (fix) hatósági árak; legma­gasabb (maximált) hatósági árak, vagy hatósági elő­írások (megkötések) figye­lembevételével kialakított árak csoportjába. Az a termék, amit az árhatóság valamely ár­formába nem sorolt be, a szabad árformába tartozik. A rögzített ártól eltérni a legmagasabb hatósági ár­tól pedig felfelé eltérni csak az árhatósóg engedé­lyével lehet. A fix és maximált árak csoportjá­ba a legfontosabb élelmi­szerek, például: a kenyér, a liszt, a hús, a tej, a vaj, a cukor, stb. tartoznak. — Ilyen áron kerülnek for­galomba a tüzelőanyagok, a legfontosabb építőanyagok, az alapvető szolgáltatások, tehát a gáz, villany, lak­bér s egyes nagyértékű tar­tós fogyasztási cikkek, vegyipari termékek, pél­dául gyógyszerek, stb. A hatósági előírások fi­gyelembevételével kialakí­tott árak körében a felek maguk állapítják meg a termékek árát, de minden­kor az érvényes hatósági előírások megtartásával. — Hatósági előírások figye­lembevételével kialakított ára van például a divat gyors változásainak kitett ruházati cikkeknek, a ház­tartási tömegcikkek sokféle változatának és választéká­nak. A szabad árformába tar­tozó árakat a felek szaba­don alakítják ki. E kör­ben hatósági intézkedésnek általában nincs helye. Ki­vételt képeznek egyes olyan intézkedések, amelyek az árellenőrzéshez és a szabad áralakítás lehetőségével va­ló visszaélések kiküszöbö­léséhez feltétlenül szüksé­gesek. Szabad áras termékként kerül forgalomba a zöld- ség, gyümölcs és más piaci cikk, az importált szöve­tek, a divatáru, valamint a kisipari termékek túl­nyomó többsége. Az új ár­rendszer bevezetése után is felmerül az a kérdés, hogy új termékek kibocsátásá­val a vállalatok nem játsz- hatják-e ki az árintézkedé­seket, nem juthatnak-e jogtalan haszonhoz, Min­denekelőtt azt kell figye­lembe venni — amint er­ről a kormányhatározat in­tézkedik —, hogy az ársza­bályozás szempontjából új terméknek, új választék­nak csak az az áru tekint­hető, amelynek sem ható­ságilag szabályozott, sem szabadon kialakított és ér­vényesített ára nincs. Ha a rögzített áruk csoportjába tartozó új terméket akar a vállalat forgalomba hoz­ni, előzőleg kérnie kell az árhatóságtól az ár megál­lapítását, tehát ilyen ese­tekben is hatóságilag szab­ják meg az áru árát A csupán maximált árucik­kek kategóriájába, illetve csoportjába tartozó új ter­mék legmagasabb árában az érdekelt felek, például az ipari üzemek, vagy az ipar és kereskedelem meg­egyezhet, de ez a megegye­zés csak akkor lesz érvé­nyes, ha az árhatóság azt jóváhagyja. Az árszínvonal meghatá­rozott szintjét biztosítja a jogszabály azon rendelke­zése is, hogy az áraknak mindig meghatározott mi­nőségre kell vonatkozniok. A hatósági ár eleve szab­ványokhoz, műszaki felté­telekhez kapcsolódik, nem hatósági ár esetében a fe­lek magúik állapodnak meg a termék minőségi jel­lemzőiben, de az érvényes szabványokat ilyen esetben is be kell tartani. A ha­tósági ár mindig — ha csak az ármegállapítás ettől ki­fejezetten el nem tér — első osztályú árura vonat­kozik. Ha az áru az első osztályú termék minőségi követelményeinek nem fe­lel meg, csak árenged­ménnyel hozható forgalom­ba. Osztályba sorolt áru­kon a minőségi osztályt fel kell tüntetni, hasonlókép­pen meg kell jelölni szál­lodák, éttermek, stb. osz­tályba sorolását is. Az ár- szabályozásról szóló rende­let szigorúan tiltja, hogy a vállalatok a verseny meg­akadályozására, monopol helyzetek megteremtésére, jogtalan piaci előnyök szer* zésére állapodjanak meg egymással. Az ilyen meg- ' állapodás semmis. Az alkal­mazott árformától függet­lenül minden vállalatnál kötelező az árvetés, vagy más megfelelő bizonylat vezetése abból a célból, hogy mód legyen az árak ellenőrzésére. Valamennyi vállalat s egyéb szerv kö­teles . az árhatóságnak el­lenőrzéséhez szükséges fel­világosítást megadni. Az árszabályozó rendel­kezések maradéktalan be­tartását a jogszabály bün­tető rendelkezései biztosít­ják. Árdrágítás bűntettét követi el az, aki az ársza­bályozó rendelkezések meg- '- sértésével a hatósági árnál magasabb, valamint a nem hatósági árak körében a méltányos hasznot megha­ladó nyereséget magába foglaló árat érvényesít. Az árszabályozó rendel­kezések megsértése, illetve a szocialista gazdálkodás elveivel ellentétes tevé­kenység miatt gazdasági bírság kiszabásának is van helye, a kiszabott bírságon túlmenően érdekelt felhasz­nálók kárigényüket is ér­vényesíthetik. A gazdasági bírság nem érinti a felelős személyek fegyelmi kárté­rítési vagy egyéb vagyon­jogi felelősségét. „Is OKGAlföldi Kőolajfúrási Vsem ipari tanuló felvételt hirdet az 1968-69-es oktatási évre „mélyfúró66 és 99elektrolakatos66 szakmában A képzés helye: Várpalota. A képzési idő: 3 év (emeltszintű képzés). Kollégiu­mi ellátás biztosítva. Jelentkezés helye: Alföldi Kőolajfúrási Üzem személyzeti osztályán írásban, vagy személyesen (Szolnok, Körösi út 46.) Tilos, vagy nem tilos ? Panaszt emelek a me zőtúri fmsz 7. élelmiszer- boltjának kiszolgáló személyzete ellen, mert a kifüg­gesztett, dohányzást tiltó tá bla ellenére az üzlethelyi­ségben nap-nap után dohá nyoznak. Nekik kellene ügyelniük arra. hogy a vá sárlók az üzletben ne do­hányozzanak. 1közben ők m aguk szegik meg a tilal­mat. S mindezt a bolt vez etője szó nélkül tűri. Mi­ért nem tart rendet az űz létében? A kiszolgálás körül is van probléma. Az egyéb­ként is csomagolt tonhalat a mérés előtt még vastag, nagy csomagolópapírba rak ják• Egyik alkalommal meg­mértem otthon a papírt, h árom dekát nyomott, a ton­hal harminc deka volt. Mi ért nem a mérés után cso­magolják be a tonhalat, mint ahogyan azt más üz­letben teszik? Gondolni sem merek arra, hogy talán számításból. N. L. 71M Van már vizünk ! Az 1967. december 6-i számban jelent meg leve­lem alapján a „Víz nélküli vízvezeték” című cikk. Mi, besenyszögiek örömmel számolhatunk be a szerkesz­tőségnek, hogy meg is lett az eredménye. Azóta a be- senyszögi utcákon levő vízvezetéki csapokból minden baj nőikül folyik a jóízű, ivásra, mosásra kifogásta­lan víz• A vastalanító berendezés is remekül műkö­dik. így a lakosság panasza elintéződő** tűnjük. Id. W. A. Besenyszög Hozzászólás cikkeinkhez Aem mind Szerkesztői üzenet Dr. Cs. L földmérési körúton — kerékpárral

Next

/
Thumbnails
Contents