Szolnok Megyei Néplap, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-16 / 12. szám

1968. Január HL SZOtNOK MEGYEI NfiPLAP 5 Sikeres közséj»fej!esztés — Jelentős társadalm i munka Kunhegyesen tavaly több olyan létesítmény elké­szült, illetve megkezdődött az építése, amelyek a köz­ség továbbfejlődését, a la­kosság érdekeit szolgálják. Befejeződött a korábbi évben megkezdett Dózsa György út portalanítása, amelyre 1 066 000 forintot használtak fel. Készül a terv a Gyepszél utca és a Rákóczi utca összekötésére. Ezt a munkát 1970-ig vég­zik el. A gázcseretelep mellett két kutat fúrtak, amelynek vízhozama jóval meghalad­ja a jelenlegi összekötött négy kútét. így már adott a lehető­ség az egész község jó ivóvízellátásához. A víz vastalanftására több mint 550 ezer forintot köl­tött a községi tanács vég­rehajtó bizottsága. A kör­zeti orvosi rendelő fel­újítására tavaly 215 ezer forintot fordítottak, főleg anyagbeszerzésre, amely a tavaszi munkakezdéshez szükséges. Az .általános is­kolai kollégium építésére több mint egymillió forin­tot költöttek, s a befejezés­hez szükséges pénz is biz­tosítva van. A lakosság nemcsak pp—'világ, hanem társadal­mi munkájával is hozzá­járult a községfejlesztési terv valóraváltásához. A tervezett 840 ezer fo­rint helyett 892 ezer fo­rint értékű társadalmi munkát végeztek a kun­hegy esi ok. A földutak felújításánál 431 ezer, a vízhálózat épí­tésénél 246 ezer, a park- felújításnál 151 ezer, árok- tisztításnál, felújításnál 44 ezer és a fásításnál mint­egy 12 ezer forint értékű a lakosság önként vállalt társadalmi munkája. Autós hírek Nagy-London városi ta­nácsa nemrég vizsgálatot hajtott végre. amely ki­mutatta, hogy a magán­autók 95 százaléka napon­ta legfeljebb 60 mérföldet fut Ugyanakkor az Egye­sült Államokban a magán­kocsik 60 százalékának na­pi átlaga nem haladja meg a 7—8 mérföldet- ☆ A Chicagóban végzett ku­tatások során kiderült, hogy 1966-ban a városi au­tóbuszok átlagsebessége va­lamelyest emelkedett és óránként körülbelül 11,74 mérföld volt. szemben az 1966. évi 11,66 mérfölddel. 1906-ban Chicagóban a hinták átlagsebessége órán­ként 13 mérföld volt! ☆ Az Egyesült Államokban minden autó évente több mint 80 kilogramm szén­gázzal, 115 kilogramm szénhidrogénnel. 38 kilo­gramm nitrogénoxidda? szennyezi a levegőt. Az ország autói együttvéve kö­rülbelül 165 millió tonna mérgező égésterméket bo­csátanak a levegőbe. A martfűi művelődési ház könyvtárában 14 600 kötet könyv van. és 875 beirat­kozott olvasó. — Képűnk az olvasóteremben készült (Foto: Nagy Zsolt) Holló András félszáz keresztapja i Rakétaváros Gépkocsink csikorogva fékezett, kissé csodálkozva néztünk szét: annyira je­lentéktelen helyen álltunk meg. Hatalmas vaskapu, az út két oldalától elinduló nyílegyenes drótkerítés. —- Személyazonosságunk szi­gorú ellenőrzése után be­léptünk a zajtalanul nyíló és csukódó páncélajtón. Zeg-zugos, kanyargós fo­lyosó. Üjabb ajtó után ki­sebb helyiségbe értünk: az ügyeletes tiszt szobája. Pu­ha csend, halk zeneszó, ar­cunkon, kezünk fején friss légáramlatot érzünk — dolgozik a légkondicionáló. Előttünk irányitó pultok, a pultokon számtalan műszer. Az asztalnál ülő ügyeletes tiszt feláll és jelenti: — Minden redben! Középen tejfehér képer­nyőn számok villóznak. Parancs érkezett — A rakéták startra ké­szek! — A képernyők mel­lett kigyúlnak a zöld tab­lók — indítás! Nem messze tőlünk, a föld felett hatal­mas páncéllemezek futnak hátra és az aknákból láng­felhőtől kisérve, kiemel­kednek s megindulnak a távoli cél felé a rakéták. Az ügyeletes máris je­lenti a hangosbeszélőn: — A parancsot végrehaj­tottuk! A puszta kellős közepén, a rakétavárosban, ahova el­látogattunk, megismerked­hetünk azoknak az embe­reknek az életével és mun­kájával, akik a rakéták üzembentartásáról és a ké­szenlétről gondoskodnak. A szerelő és karbantartó részleg a legmodernebb technika szerint épült, ha­talmas gyárhoz hasonlít. Iparvágányok, zajtalanul suhanó elektromos targon­cák, emberek fehér köpeny­ben, fenn a magasságban a fényszórók szomszédságá­ban emelődaruk. A sün- disznótüskék az épület te­tején. a rádiólokátorok an­tennái — a második eme­leten van a távmérő szol­gálat. A legjobbkor érkeztünk: öj tfousű rakétát szerelnek. A hatalmas acélszivart a rakétarendszer egvik akná­jába helvezik. Adott pilla­natban elég egv számot tár­csázni, s a rakéta másod­percek alatt elindul a cél felé. Ez a munka nem veszé'yfelen Igaz, a szovjet rakétaipar fejlett: úgyszólván mindent előre ki lehet számítani, tökéletes gyári viszonyok között lehet üzembe he­lyezni a szárnyas lövedé­keket. A próbaüzemeltetés, a rejtett hibaforrások fel­tárása rendkívüli jelentő­ségű az ilyen bonyolult technikai folyamatnál. Itt a legapróbb hiba is életve­szélyt jelent Sokszor csak a szakember hatodik érzé­ke segít. Telepszert« beszé­lik még ma is Hazankov-, mérnökkari őrnagy esetét aki szinte vakon tapintott rá a hibára az egyik raké­tablokkban : — Vizsgálják meg! A blokkot kiemelték, gon­dosan végigvizsgálták a kábelt és hibát találtak. Mi is ez a hatodik ér­zék? Nincs ebben semmi misztikum, semmi „földön­túli”. Egyszerűen a hozzá­értésről, az éveken át meg­szerzett tapasztalatról van szó. Egyik legnehezebb és egveszélyesebb szakma — a rakétavárosban — a ra­kétatűzszerészeké. Kollé­gáikhoz, a hagyományos tűzszerészekhez hasonlóan, ők is csak egyszer téved­hetnek az életben. Mind­járt el is mesélnek egy esetet, ami régebben tör­tént egy korábbi típusú ra­kétával: az egyik állásban üzemanyagszivárgást fedez­tek fel. Az aknanyílásból sárgás füstfelhő kavargóit elő. A szivárgást meg kel­lett szüntetni, mert a ra­kéta felrobbanással fenye­getett. A feladat nehéznek, kockázatosnak ígérkezett. Ügy döntöttek, hogy a sé­rült helyen tömítést .kell alkalmazni. Sosztyin tiszt volt a vállalkozó. Lemá­szott az aknába és ragyo­góan teljesítette a felada­tát A neheze mégis ezután következett Az indításig fennmaradó rövid idő alatt tisztázni kellett a hiba okait, kizárni annak lehe­tőségét, hogy az mégegy- szer előforduljon. Azt mondják, hogy a távközlési szakemberek nélkül az egész rakétafej­lesztés egy iépéssel sem jutna előre. Ök hallgatják le és rögzítik a rakéta bo­nyolult és számtalan be­rendezésének, alkatrészének „pulzusát”. A „kardio- grammból” azután megálla­pítják a megfellebbezhetet­len „diagnózist”, baj esetén pedig a „betegség” okait. Szakmai körökben azt ál­lítják, hogy ez viszonylag egyszerű, amíg a rakéta a földön van. A nehézségek akkor kezdődnek, amikor a rakéta elszakad a földtől. Ekkor már csak a bonyo­lult és precíziós műszerek tartják az egyedüli kapcso­latot a repülő testtel. Ezek „szeme” és „füle” szigorúan követ és rögzít minden mozzanatot, minden rezdü­lést. A rakéta, mint isme­retes, kérészéletű. A szor­galmas műszereknek tehát rendkívül rövid idő alatt a mérési műveletek tömegét kell elvégezniük. Szakem­berek véleménve szerint ezek száma idővel száz­ezernyi műveletre bővülhet. Felmerült továbbá az a feladat, hogy a repülés alatt hogyan méri ék automatikusan a rakéta­test, a fontosabb alkat­részek és berendezések rez­gésszámát. Szjrinyin mér­nökkari alezredes társai se­gítéségével újításokat és módosításokat eszközölt az erre a célra szolgáló beren­dezésen. Elbúcsúzunk a rakéta lep parancsnokától, Alek- szandr Alekszandrovics tá­bornoktól, akinek szavai megerősítik azt a benyo­mást, hogy a rakétatelepen a hypermodern technikát Is állandóan tökéletesítik. Nyikolaj Garbanesov Ismereteik gyarapítására A hónap végén megkez­dődik a polgári védelmi egészségügyi szakaszok ne­gyedik éves továbbképzése a törökszentmiklósi járás­ban. Ennek előkészítésében ás a 20 órás oktatási ütem­tervének összeállításában a polgári védelmi parancsno- * kok, az orvosok és az egészségügyi szakaszpa­rancsnokok — utóbbiak a Vöröskereszt aktivistáiként hatékonyan résztvesznek. A 17 egészségügyi sza­kasz programját és a helyi idottságokat figyelembe véve készül majd el ennek r fontos oktatásnak járási összesített terve. Nagyon szép emlékekkel gazdagodtam vasárnap. Ott voltam, mikor ebéd után Holló András 28 éves palotási tehenész a szín­padra vezette három cse­metéjét: Istvánt, Ilonkát, Katalint- A három kicsi egyszerre meghajolt — mennyit gyakorolhatták otthon! —, egyszerre mond-t ták kicsit sejpítve még; — Köszönjük szépen <* szép ajándékokat. S ekkor ötven állatte- nvét-ttő, tehenész, borjú- nevelő, halász összeverte a tenyerét. Kiss Emőné besenvszögi an yakönywe- zető felkért» a névadó szülőket, mondják utána a fogadalomtétel szövegét. S akkor a művelődési ott­hon dísztermében félszáz ember szájáról hangzott a szó­„Ünnepélyesen fogadjuk, hooy a gyermek életének alakulását figyelemmel kí­sérjük, azon leszünk...” Az egész szocialista bri­gád ott volt A megható­dott Holló András azt mondta: — Nem is gondoltam, mire készülnek. Sejthette volna ugyan, mikor a nőtanács, a szak- szervezet vezetői ott jár­tak lakásán. Kikémlelni mentek, mire van a csa­ládnak szüksége- Nagy család a Holló Andrásé. Neki öt gyereke van. Ök nevelik a felesége kishugát. náluk lakik András édes­anyja. Jól keresnek a te­henészek, de azért az egy fizetésre kilencen vannak Hollóék. A melegszívű se­gítség nagyon jóhelyre jön Ebből a szívből sok van Palotáson, Fél esztendeje sincs, hogy 12 évi szolgá­lat után a Tiszasülyi Álla­mi Gazdaságból a palotá- siba kerültek Hollóék- And­rás az Űjhelvi Imre szo­cialista brigád tagja lett. Lakást kinn kaptak. ta­nyán. Hamarosan szülni ment az asszony, fis de­cember elméién lőtt az örömhír; ikrek születtek. Az örömhöz nagy gond Is társult. A ki* tanvaj lakás nagyon megtol tődött. De • • • A gazdaság vezetőinek fe­je talán Jobban főtt, mint a Holló Andrásé* Az első meglepetés: mi­re az Ikrek hazaiöttek, benn a központban új két- smba összkomfortos lakás várt rájuk. Ez volt az első — a jesmagvoKjj — aján­dék. Aztán jött a többi. Több mint kétezer forint értékű — a pénz Jórészét a brigád gyűjtötte össze — ruhaneműt kapott névadó­ra a Holló család. Danyi János tehenész, a szocia­lista brigád vezetőié nem­régen közölte Hol'óékkal, a'brigád úgv döntött, véd­nökséget vállal az ikrek fölött. A történet most már gyorsan pergett. A brigád ötven tagja együttesen lett a névadószülő- Igen ám, de ilyenre még nem volt példa, az anyakönyvi tör­vények se tudnak még ró­la. A tanácsházán meg­mondták, az anyakönyvet csak egy ember írhatja alá. így került oda Damyt János és felesége neve. A jogi formula azonban csat- szeplőfoltia lehetett a szép ünnepségnek. Nagyon szén volt. A köz­ségi művelődési házba ün­neplőbe öltözve eljöttek a tehenészek, a Mező Imre úttörőcsapat kamarakóru- sa- Berényi Margit ta­nácstitkár nagvon szén be­szédet mondott. S kihir­dette: „A községi tanács yéere- hattó bizottsága ne'"ében kijelentem. hogv Holló András és feletóce. parsa Ilona házasságából 1967. december 1. napján szüle­tett leánygyermekük a Marianna, fiúgyermekük nettig az András nevet kanta.’’ Korom Mihály nedíg már a iövőre gondolt: — Azt szeretném, ha az én esküvőmet is a brigád rendezné. Gál András párttitkár köszöntőié után felállt Hol­ló András; — Embertársaim, én nem szoktam ígérni. De köszö­nök szépen mindent• Ez 0 brigád mindig számíthat rám. a gyerekeket pedig méltóan nevelem. A gyereknevelés nagyon nehéz dolog. Egv ember­nek. Félszáznak sokkal könnyebb. Borzák Lajos A vaddisznóról A tudósok még vitatkoz­nak azon, vajon melyik vaddisznófajtából alakult ki a mai házi sertés, annyi azonban bizonyos, hogy két vaddisznófajta jól megkü­lönböztethető: az európai és az ázsiai (indokínai). Bennünket csak a nagyobb fejű. hosszabb orrú euró­pai vadsertés érdekel, amely ma fct erdőinkben tanyázik, egyike legkere­settebb vadjainknak- A vaddisznó éjjeli ál­lat. általában csak ké*ő alkonyaikor jön elő a sű­rű erdőből, ahova azután a hajnali pirkadáskor visz- szatér. Hideg téli napokon azonban napközben is ta­lálkozhatunk vele. Búgás? időszaka: november vége és december. 16—18 heti vemhesség után március­ban. áprilisban fial- Elő­fordul azonban későbbi íi- adzása is. Tápláléka minden meg­ehető és megemészthető anyag. A döghúst — saját fajtestvéreit is — megeszi- Egyébként kisebb-nagvobb kondába verődve járják az erdőt, felkeresik kedvelt dagonvázó helyüket. Szó­rással. etetéssel helyhez le­het kötni, mivel csak az élelem miatt kóborol el messzebbre. A vaddisznó vadászata: éjjeli les, szó­rón (etető) való lövés, hai- tás. A legszebb módja a nyomkövetés. A magvar vadászebek nagyon jól be­váltak erre a célra is. Ko­moly veszélyre csak kivéte­les esetekben kerülhet sor. De a sebesült vagy fiait féltő vaddisznó támadó szándékát mindig érdemes szem előtt tartani­A vadkan agyara érté­kes trófea, húsa kedvelt eledel. így a vadászok kö­rében nagyon „népszerű”. Vaddisznó csatád a dagonyán (MTI foto)

Next

/
Thumbnails
Contents